Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

A népesség alakulása Somogybán Barcs a legfiatalabb város kérdésekre. Egyébként M9K- beli társulat, három jugosz­láv színház, a krakkói Stary Teatr vett részt rajtunk ki-, vűl a szocialista országokból — A társulat tagjai közöl sokan még kint vannak, sza­badságukat töltik. Végigkí­séri-e a bemutatókat június második a lg. a záráság valaki? — Igen. Babarc zy László igazgató végig jelen lese. Azon az Összegző értékelésen is, amit a záráskor tartanak Nancyban. abban a k iü repí­tett dohánygyárban, rheiy a fesztivál főhadiszállása volt.' L. L. Népességszámításokat vég­ző kutatók szerint 2K)Säl -re or­szágosan 24—40 százalékkal nő a 60 éven felüliek ará­nya, . ugyanakkor 22-ról 19- re csökken a 9—14 éveseké. Kevesebb lesz a lő—3® éves és több a negyvenéves. Az- emberi kor’ határa kitolódik, miközben a népszaiporulat mai aránya a népesség egy­szerű ujratermeiesehez sem elég. A munkaképes korú la­kosság száma 6,3 millióról a következő évezred elejére hatmillióra csökken, s ez a 300 ezer ember épp a terme­lő korosztályukból hiányzik majd. Somogybán töcténeűmj-gaz- dasagá okok irmait korábban ta kedvezőtlen volt a lakos­ság korösszetétele. Bár az országoshoz viszonyított kü­lönbségek csökkentek, a ba- -lálozási arány a hetvenes években a megyék között nálunk trait a legnagyobb. Az sem változtathatott ezen, 'hogy ugyanebben az évtized­ben a gyemnek korúak sza­ma 2,5. a fiatal munkaképes korúaké 1,5 százalékkal, nőtt. Közben ugyanis 14 százalék­kal lett több a 86 évnél idő­sebbek száma, s ez 1380-ban mar meghaladta az 53 ezret. A gondozásra szoruló 80 évesnél idöseoto népességből több mint 11 ezer ember családi kapcsolat nélkül, egyed űd éL » A kedvezőtlen korösszeté­tel egyik oka, hogy korábban a fiatalabb nemzedékek egy része elvándorolt a megyé­ből. A hatvanas években összességében még 11 ezren, a hetvenesben már csak 14flÖ-an hagyták eil Sonao- gyot. Ezt a természetes sza­porodás képes volt ellensú­lyozni, s így megszűnt á me­gye népességének csökkenése. Az újabb demográfiai hul­lámvölgy kivédésében nagy szerepe vap annak, hogy mi­ként erősödik a települések lakosságmegtartó képessége. Egyre több örvendetes pél­da van arra, hogy a megyé­ből korábban elvándorolt fiatalok visszatérnek. Az egyes települések népesség­megtartó ereje között azon­ban nagy a különbség. 187*8 és 89 között Kapos­vár népessége 11 k00-za! gyarapodott Ebből már csak 7806 volt .a bevándorló, a többi a termeszet.es szaporu­lat Megnőtt az új városok vonzereje. 11 ezerrel gyara­podott az öt kis város lakos­sága, és 73 százalékkal volt nagyobb a szaporodás. A vá­mosok közül Barcs népessége a legfiatalabb, a nők és fér­fiak több mint negyedének életkora nem haladja meg a 15 évet. Ugyanakkor a nők­nek csupán 15. a férfiaknak 11 százaléka idősebb 95 eves­nél. összességében a városlakók megyén belüli aránya tíz év alatt 3®-rói 36 százalékra nőtt. A somogyi községek népességének fogyása egy- harmaddal mérséklődött, de még így is kétszeresen gyor­sabb volt az országi* átlag­nál. A gyermek korúak aránya a városokban 23, a községek­ben csak 2K) százalék. Somogy aprófalvas jellege miatt a népsűrűség itt a leg­alacsonyabb a megyék kö­zött. A községek átlagos né­pességszáma 976. A megye 241 települése közül csupán öt helyen — Marcaliban, Barcson, B aí© ton földi" áro n. Ka posrnéröben és Patakom­ban — növekedett a népes­ség 25 százalékot meghala­dóan. Ugyanilyen arányban csökkeni viszont 24 község le .ok szarna. A felsorolt té­nyek bizonyltjaik, hogy a me­gye népességi gondjainak enyhítése nagyrészt a közsé­gek és kis települések lakos­ságmegtartó képességének ja­vításával érhető eL Legalább ilyen fontos azonban a tár­sadalmi értékrend változása, a mainál család- és gyer- mekközpontúbb közgondolko­dás kialakítása. A családok egy részének „időmérlegében” aranytala- nul kevés a gyermekké! töl­tött percek száma. Egyes szülök — mondván: nincs időnk a gyerekre — már azt kifogásolják, hogy szomba­ton nincs napközi. A gyer­mekekkel való foglalkozást, az,együtt töltött órák örömét sokan anyagi javakkal — kvarcórával, motorral, sőt autóvásárlásával — próbál­ják megváltani, mintegy gyermekeikbe plántálva saját torz szemléletüket. Félő, hogy ezek a gyerekek fel- ■ nettként is fontosabbnak tartják majd az anyagi javak hajszolását, mint a család semmivel sem pótolható melegét. Mindez látszólag távol esik a megye népességi helyzeté­nek a ta kutasat tagiak) té­mánktól. Valójában a népes­ség holnapi alakulására is hat: bogran sikerül gátat vetni ezeknek a visszás je­lenségeknek. Bfré Ferenc (Folytatjuk..) Úttörőtáborok országszerte Még messze a vakációt jelző utolsó csengőszó az is­kolákban, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének azonban már javában tart a nyári úttörőtáborok, tú­rák előkészítése. Az orszá­gos, a megyei, a területi, valamint az úttörőcsapatok önálló szervezésű táborai­ban az idén mintegy 300 ezer gyermek örülhet a nyárnak. Legtöbben a tanácsi kezelé­sű úttörőtáborokban töltik majd vakációjuk egy részét. E táborok működtetéséről, technikai és közegészség- ügyi feltételeinek megterem­téséről az üzemeltető taná­csok gondoskodnak, s az út­törőelnökségek vállalják a tartalmi program kimunkálá­sát. összesen mintegy 200 ezer gyermek pihen majd ezekben a táborokban. A programok szervezésekor fi­gyelembe .veszik a különle­ges érdeklődést, s több he­lyütt szakjellegű programok­kal tarkítják a tábori éle­tet Az ilyen jellegű mintegy 190 tábor programja eltérő, de mindegyikben közös, hogy viszonylag alacsony térítési díjért — naponta és személyenként 15,50 forin­tért — vehetik igénybe a gyerekek. Az úttörőcsapatok 8*táHó táborai elsősorban sátortá­borok. Formájukban és tar­talmukban a klasszikus sá­tortábori hagyományokat elevenítik föl, s számítanak a gyerekek önálló, önkiszol­gáló tevékenységére; a prog­ramok kialakításakor figye­lembe veszik, hogy a fiata­lok a gyakorlatban is szá­mot adjanak a mozgalmi murika során elsajátított el­méleti felkészültségükről. Az idén 32 útvonalon mintegy 620 csoportban több mint 26 ezer gyermek vehet részt a számára legtöbb él­ményt nyújtó és az ismeret­szerzésre leginkább alkalmas úttörő-vándortáborokban. A tíz-tizennégy napos útvona­lakon 60—120 kilométer megtétele közben ismerked­nek meg hazánk legszebb részeivel- Ez évben először hirdették meg Győr és Baja között, a mintegy 360 kilo­méter hosszú vízi-vándortá- bort. Az áttörőszövetség a MBM erdészeti és faipari hivatalá­nak jelentős anyagi támo­gatásával és a területi er­dészetek hathatós segítségé­vel az idén már 12 központi sátortábort is fölállít, ezek­ben mintegy 7500 gyermek nyaral majd. Az áttörőnyár eseménye­ként a megyei úttörőelnök­ségek a tanév vége után szervezik meg a természet- járó úttörők találkozóit. E rendezvényeken az általános iskolákban működő termé­szetjáró szakkörök tagjai vesznek részt. Az úttörők nyári táboro­zásához az Állami Ifjúsági Bizottság az idén is jelen­tős támogatást ad. A ván­dortáborozáson részt vevők költségeihez személyenként 300 forinttal, a központi sá­tortáborokban nyaralókéhoz személyenként 100 forinttal járulnak hozzá. Árvízveszélyben • Nancyról egy résztvevő Oktatás kazettáról. A Bács-Kiskun megyei Pe­dagógus-továbbképző Intézet oktatási osztályán tíz évvel ezelőtt kezdték meg a kísérleteket a magnetofon«» oktatás kifejlesztésére. Az Unesco támogatásával korszerű műhelyt rendeztek be Kecskeméten, s ott dolgozták ki az alsó tago­zatok számára feladatlapos-magnókazettás oktatási rend­szert. Ma már az ország 13 megyéjének 166 iskolájába szál­lítják a komplex oktatási anyagot bati nagyszabású vásár Iszo­nyúit. ahol a diákok pala­csintát ehettek. Hétfőn affé­le iskolai Ki mit tud? gála­műsorral a Latinka művelő­dési hazat "szállták meg" a berzsenyisék; egész estet be­töltő rendezvényükön vers­mondók, énekesek, táncosok, művészeti tornászok is be­mutatkoztak. Tegnap délután kettőkor folytatódott az egyhetes ren­dezvény. Az iskolások meg­koszorúztak a költő mell­szobrát, majd hamarosan rendhagyó irodalmi órara gyülekeztek. A meghívott előadó dr. Szíjártó István, a tanítóképző főiskola adjunk­tusa a költő életéről lírájá­ról beszélt. Segítségére volt Bernáth Gyula kaposvári amatörlilames, akinek művé­szi igényű filmje bemutatta a nikíaí múzeumot és kör­nyékét. A gyerekek nagy tapssal jutalmazták az elő­adást és a filmet. A rendezvénysorozat rajz­kiállítással és a napközisek versenyével folytatódik. Ma zenei vetélkedőre kerül sor, pénteken átadják az új sportpályát, ahol a seülök hatvanezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Pénteken este táncházzal és tábortűzzel zárul az egyhetes rendezvénysorozat, amelyről husizonötpercas film im ké­szül, megörökítve a jól sike­rült programokat. Huszonkilenc társulat vett, ültetve vesz részt azon a színházi világfesztiválon, me­lyet a franciaországi Nancy- ban rendeztek. Magyarorszá­got, mint ismeretes, a Csiky Gergely Színház képviselte a Marat halála című Péter Weíss-tnagédáával.' A társu­lat egy része már hazaérke­zett- Közöttük van Kamarell Márta művészeti titkár is; a találkozóról és a kaposvári együttes szerepléséről kér­deztük. — A fesztivál húszadikán kezdődött — mondta. — A mi előadásaink az 1260 sze­mélyt befogadó, barokk stí­lusú pperaházban zajlottak te, szép sikerrel. A körülmé­nyekről csak annyit, hogy Nancy, de Metz is, ahol egy előadást tartottunk, árvízve­szélyben él; míg ott voltunk egész nap zuhogott az eső. Metz! külvárosaiban csónak­kal szállítják az embereket, a színház pedig egy sziget közepén homokzsákokkal van körülbarikádoBva a Moselle felől... Anni a fogadtatást illeti, csak a közönség reagá­lását, illetve a helyi lapét, a L’ Est Republicain-ét tudora mondani. Ez is, az is ked­vezően fogadta a bemutatko­zásunkat. Tudjuk, hogy kriti­kusok képviselték a nagy párizsi' lapokat is, de írásaik még nem jutottak el hoz­zánk, akik a métái előadás utáh hazajöttünk. — Milyen színházak vettek részt a fesztiválon? —i A világ minden részéi rfil jöttek társulatok: Japán­ból, Indiából, Angliából, Svédországból, Belgiumból, Chiléből, Brazíliából, a Fü- löp-szigetekről... Szabad időnk nagy részét természe­tesen mi is szúaháznézéssel töltöttük. A japán No-«zín- ház előadását én is láttam. Nagyon jó híre kerekedett "a kölniek Misanthrope pro­dukciójának, a szakemberek szerint' az addigi előadások legjobbjai között volt a Ma- rat/ijade is. Pedig bizonyos rendezési hiányosságok is mutatkoztak: , nem volt szinkrontolmácsolási tehető­eseménye voTt csak wm egy­hetes gazdag programnak. Kedvcsinálónak a múlt szom­ségünk. így gyorsan tartal­mi ismertetőt ford irtattunk franciául, s ott osztogattuk előadás előtt. — Milyen volt a sajtókon­ferencia hangulata? — Nekünk furcsa. Vád ér­te a fesztivál igazgatóságát, miért a Varsói Szerződés tagországaiból hivott színhá­zakat? Az ilyenfajta szemlé­let nekünk teljesen idegen volt. Miro Trailovic és Jo- van Cirílon a fesztivál veze­tőségének képviseletében, Babarczy László igazgató pe­dig a mi részünkről vála­szolt keményen, az ilyen színházművészettől idegen Á Berzsenyi iskola hete Nyílt nap és rendhagyó irodalmi óra A nyolcórai is­kolakezdéskor két- szá zharmi nccal többen ültek a Berzsenyi iskola tantermeiben. A Berzsenyi hét al­kalmából a tantes­tület nyüt napra hívta a tanulók szüleit. A szülők így közvetlenebbül bepillanthattak az az iskolai «»rák eseményeibe, meg­ismerhették az új oktatásé módszere­ket, és büszkél­kedve vagy éppen lehangolva láthat­ták csemetéik sze­replését SzOcUty Béla igazgató mondta: — Nagy vizsga­láz volt a taná­rokban, a gyere­kekben és a szü­lőkben. A megje­lentek létszáma arról árulkodott, érdekli őket az is­kolába* folyó munka; sirivesen, többször is találkoznának így velük. Ti­zennyolc osztály első két ta­nftáM Arájára látogathattak el. A nyílt tanítási nap egyik Hódolat Arany Jánosnak Toldi — Nagy Attila A magyar irodalom kiasz- szikusainak a müvei «rn rúanydzlak az idei ünnepi könyvhétén; az újabb, kiadá­sok a fiatal oivas-oxiiax szói­nak elsősorban. Arany Ja­nó« Totói trilógiája in...den bizonnyal megta-a-nátó a so- zepnoru emoerex xonyves- poican. Az isKo.auán tauuilá- aa; ma is elevenen orz,«.. Mint ha pasztorlüz eg őszi ejszaKarion Messziről Looogva tenger pusztaságom, Toldi Miklós Képe úgy lobog fel nek$m Majd Kilenc-liz emberöltő régiség öen... — idézik könyv nélkül Arany elbeszélő költemé­nyének egyes enekeit. Az ünnepi könyvhét ka­posvári eseményeinek sorá­ban kiemelkedő élményt nyújtott Nagy Attila előadó­estje. A Toldit a Radnóti Szín­padon a műit ev őszen mu­tatta be, s azóta csaiKnena hetven előadásra hívtax meg Nagy Attilát — eboói nettót Kaposváron. rendeztex, a kuuaa György Irjusagi <*s Uttoro-muveiodesi jvozpon t- ban es a megyei könyvtár­ban. A Bozo isoszlo rendez­te, Kiss 'lamas enekmonctó xozremukoaesével bemutatott Toldi Nagy Attila toimacso- iasaoaa uj színpadi ertexxei gazdagította Tnaiiat, a föl­hívta a figyelmet — tárná nem lg inookoiatianuil — ar­ra, hogy Arany Janos költé­szetét ma sem nelkülözhet- jux. Nevezhetjük az előadást nyugodtan olyan íólíedeaes- nex is, mint amelynek leté­rői tudtunk, csupán emiexe- zetünk torn pufi. ei egy kicsit. A megyei könyvtár néző­térén e nyári melegbe* m ott ültek az irodalomszere­tő idősek es diákok, keve­sebb szambán, a két kot'oe®- tály közti generáció... Nagy Attila kevés szuup*- di e&acózzeü, de mély átérés­sé!, tiszta tolmácsolással ele­ven hatásúvá varázsolt* Arany János költészetet, Tót­hi történetét. Arany Janos 'tündén ne» ; izmusa a nagyszalontai gyermekévekbe* mar értető­dött, a nép ajkán őrzött To4- dí-tórténet gyakori fői. idézé­sévé!. Arany szülőföldje Tot­ál-birtok volt hajdan, • va­lóban ett abban a családban egy nagy erejű viiez. ilosvai Selymes Péter XVL szazad! históriáját fölhasználva író­dott a zseniális mű, s mint tudj ük, a Kisfaludy Tarsasa g 1646-os pályázatán fölemelt palyadíjjal jutalmaztak. A Toldi fölkeltette Petőfi ér­deklődését is a fata csönd­jében élő köitő iránt; versen levelezésük a magyar iroda­lom gyöngyszemei kitté tar­tozik. Töltet írójához elküldöm telkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!... Olvastam, költőtárx, olvastam művedet, S nagy az én szivemnek ő gyönyörűsége... — így szőtte versbe érzéseit Petőfi a Toldi olvasta». Arany költészete, a ToieR stílusa, nyelve ma is példa, Arany költészete anyanyelvi kultúránk ápolásának kia­padhatatlan forrása. Nagy Attila Totóikénak bw- kózott meg a hatalmas fel­adattal, az elbeszélő költe­mény. bemutatásával. Színpa­di hősként ünnepelte a kö­zönség Toldi elóa<ióját, a re­mek művészi teljesítményt. Nemcsak az előadói képessé­gek győztek a pódiumom, ha­nem az a hit is, amivel Nagy Attila vállalkozásába fogott; érdemes es szükséges elmesélni újra és újra Toldi történetét, miiként győzött Miklós rókatelkű bátyja és az idegen bajnok fölött... H arányi Barna SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents