Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

B&sEálgetós hotyett vita Fórumok bizalmiaknak Változások sodrában Megtartó erő Megkezdte az SZMT a fölkészülést a szakszervezeti tagság és a tisztségviselők 1983/84. évi oktatására. Fi­gyelembe veszik azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a mo6t zárult idényben szerez­tek. Az eredmények közé so­rolható, hogy a szakszerve­zeti oktatás révén gondos­kodtak a mozgalmi munká­hoz szükséges politikai, el­méleti és gyakorlati ismere­tek elsajátításáról. Most csaknem tizenhárom- ezer szakszervezeti tag vett részt a tömegpolitikai okta­tásban, közülük mintegy hétezernégyszázan az idő­szerű kérdések továbbképző tanfolyamára jártak. E fog­lalkozások erénye, hogy si­kerűit erősíteni a vitát A társadalmunk kérdéseivel foglalkozó tanfolyamon in­kább az előadás, beszélgetés módszert alkalmazták a sze­minárium helyett, mivel a hallgatókat nem könnyű ott­honi fölkészülésre, tanulásra ösztönözni. Ebben szeretné­nek változást elérni az ősz­től. Egyre nehezebb bentla­kásos tanfolyamokra külde­ni a tisztségviselőket a na­gyobb munkahelyi felada­tok, a nőknél pedig a csa­ládi kötelezettségek miatt. Ezért nő az igen kedvelt be­Tavaly novemberben feje­ződött be a Röviköt kaposvá­ri raktárházának rekonstruk­ciója. A bővítéstől és az át­rendezéstől sokat vártak az itt dolgozók, ám a megújult épületet birtokba véve még csak sejthették, hogy mi lesz az eredmény, remélhették, hogy a kórábbi rossz körül­mények megszűnése sok vál­tozást hoz. Egyesek talán még kételkedtek is titokban abban, hogy a mindössze 360 négyzetméteres bővítés oly sokat jelentene, hiszen ezzel a raktárház alapterülete csu­pán harminc sízázalékkaii nö­vekedett meg. Lehet, sokan nagyobb változást szerettek volna, ám a szűkös pénzügyi lehetőségek nem engedtek ennél többet Hatmillió fo­rintba került a bővítés és ez a pénz egy ekkora létesít­mény esetében nem nagy összeg. Dömötör József, a raktár­ház igazgatója néhány hónap tapasztalata alapján elmond­ta: — Azt hiszem, minden kétkedő, ha volt, mára be­látta: rengeteget nyertünk ezzel a kis bővítéssel. A harmincszázalékos területnö­vekedés a tapasztalatok és az óvatos számítások szerint is százszázalékos kapacitásnö­vekedést hozott. Eddig, az utóbbi időkben, körülbelül SüO millió forint értékű árut forgalmaztunk évenként, ren­geteg gonddal küszködve. Most akár egymilliárd. forint értékű holmit tudnánk venni és eladni, az áremelkedése­ket nem számolva, méghozzá nyugodt, jó körülmények kö­zött A gazdasági eredmény növelésének lehetősége együtt jár a munkakörülmények ug­rásszerű javulásával... Kell ma ennél több? A kérdés persze költői; nem vár rá választ. Ám any- nyi bizonyos, akárkivel is beszélünk ma a Rövikötnél, lelkendezve sorolja az újdon­ságok jótékony hatását Az igazgató ennek hátteréről is szolgált néhány adalékkal: — Egyszerű a válasz arra, hogy miért nincsenek elége­detlenkedők, az örömben ürömöt keresők. Ezt a meg­újulást nálunk • mindenki akarta, mert olyan elviselhe­tetlenül zsúfolt volt a rak­tárház. És a változáshoz majdnem mindenki adott né­hány kisebb-nagyobb ötletet. A toldalék úgy épült és az átrendezés is úgy készült hogy sokszor beszélgettünk Sóin, f mindenki elmondta, fcogy miként tudna jobban járó-, valamint levelezőrend­szerű tanfolyamok aránya. Elsősorban a körülmények javításával, a gyakorlati fog­lalkozások növelésével teszik ezeket még vonzóbbá. A fő cél ugyanis az, hogy minél kevesebb munkaidő essen ki a tanfolyamok miatt, sőt csökkenjen a költség is. Az alapszervezetek már szervezik a szakszervezeti tömegoktatás tanfolyamait. Egy-egy csoportba azonos f ölkészül tségű dolgozókat tesznek — ez ugyanis elSre- lendíti az igazi szeminárium- és vitajelleget A propagandisták jó föl­készítése szintén előmozdítja az ügyet Gondoskodnak va­lamennyiük rendszeres, fo­lyamatos tájékoztatásáról, fölkészítéséről. Így például vonzáskörzetenként össze­hívj sík őket s ott tartanak nekik előadást; az oktatási év elején kétnapos tájékoz­tatást szerveznek, aztán be­járó rendszerű tanfolyamon pedagógiai-módszertani föl­készítést adnak a tanfolya­mok vezetőinek. Folytatják a propagandisták tavaly csz- szel megszervezett fórumát, mégpedig neves előadókkal — így gyarapítják a részt­vevők politikai ismereteit. Egy éve kezdődött meg a szakmunkástanuló-bizal­miak. fölkészítése. A júliusi dolgozni, ő hogyan képzeli el az építményt, a polcokat... S nem a beosztás számított a döntés előtt, hanem a praktikum; az, hogy valóban használható -környezetet te­remtsünk. Még olyan az első pillanatban aprónak tetsző, ám mégis rendkívül fontos tervváltoztatás is volt, hogy mi, vezetők az épület másik oldalara terveztük eredeti­leg. a toldalékot, és egy rak­tári vita után tettük át erre az oldalra. Nem szégyellem bevallani: egyszerűen nem jutott eszünkbe, hogy mikor és honnan is süt a nap. Ter­vezgettünk, s az egyik raktá­ri dolgozó csapott a homlo­kára: átgondoltuk-e ezt. Ha nem beszélgetünk egy ilyen apró elfelejtésből nagy baj lett volna. Így világos, de nem füilesztően fölmelegedő építményünk lett — Csupán a zsúfoltság megszűnése hozott eredmé­nyeket? — A legfontosabb válto­zás ez De egyéb területeken is van javulás. Jobb lett a túraszervezésünk, tehát meg­Bérbe adott istállók a A csurgói termelőszövetke­zet évente mintegy 15—18 millió forint értékű . állatot, állati terméket vesz át a háztáji gazdaságokból, s ezt az árut értékesíti a vállala­toknál. — Nőtt a szövetkezeti gaz­dák sertéstartási kedve — mondja Tóth Lajos elnök. — Ez a növekedés nem abban mutatkozik meg, hogy töb­ben foglalkoznak sertéssel, mint korábban, inkább ab­ban, hogy egy-egy gazda jó­val több sertést hizlal a háztájiban, s erre a munká­ra mind több fiatal is vál­lalkozik szabad idejeben. So­kan a tejüzemből viszik a savót, hagyományos abrak­kal kocákat nevelnek és a szaporulatot hizlaljak. Há­rom éve már, hogy ehhez a munkához saját keverő üze­münkből teljes tápsort bizto­sítunk, s a falvakban levő árusítóhelyekről ellátjuk a sertéstartó gazdákat. A lá­második tanfolyamra mint­egy negyven fiatalt várnak a somogyi szakmunkásképző intézetekből, szakközépisko­lákból a fonyódi Sport­szállóba. Az elméleti és gya­korlati ismeretekre nagy szükségük van, hiszen héza­gos a tudásuk, enélkül pedig, nem tudják képviselni tár­saik érdekeit Ilyen tanfo­lyam egyébként kevés he­lyen van az országban. A bizalmiak újra megszer­vezett fóruma jól sikerült Épp ezért havonta teremte­nek alkalmat az ilyen talál­kozásokra és eszmecserékre. A módszer annyiban válto­zik csak, hogy nem a bizal­miak utaznak Kaposvárra, hanem az SZMT vezetői mennek ki a munkahelyek­re, s válaszolnak a kérdé­sekre. A tömegkapc=olatot is erősítik a fórumok. A ter­vek szerint az elsőt a GOV- Kőolajvezeték-építő Vállalat szakszervezeti bizalmijainak tartják. Bevált a szakszervezeti na­pok rendszere, mivel felele­venítette a szakmai hagyo­mányok ápolását Művelődé­si és sportprogramok színe­sítették a rendezvényeket. Nem csoda, hogy a szak- szervezeti tagok kérik az ilyen programokat. rendelőink gyorsabban kap­ják meg az árut. Az új tétel- feldolgozó részben megszün­tettük ' az osztályok elhatá­rolását, mindenkinek kell ér­tenie a kötöttáruhoz, a rö­vidáruhoz és a fehérnemű­höz is; ezzel egyenletesebben oszlik el a munka és a ki­eső emberek könnyen helyet­tesíthetők. A régi körülmé­nyek között ilyen szervezési változtatásokra nem volt le­hetőség. S nemcsak a munka és a „szűkén számított” munka­hely változott meg. A meg­újult raktárházban új ebéd­lő, új öltöző és fürdő van. Ám valószínűleg mégis a munkakörülmények módosí­tása az, aminek a leginkább örülnek a nagykereskedelmi raktárház dolgozói. Ehhez elég egy érdekesség: koráb­ban mindig panaszkodtak a rövikötösök, hogy hiányzik a férfi munkás, aki cipeke- dik, emel... Ma már ke­vésbé hiányzik. Nincs rá oly égető szükség, annyival könnyebb lett a munka. L. F. sertéshizlaláshoz pákát az Agrokomplex re­ceptjei szerint állítjuk össze, a premixek kivételével min­den anyagot saját termé­sünkből adunk hozzá; erre a célra termeljük a kukoricát és a kalászosokat. Az üzem­ből évente 800—900 vagon táp kerül ki, ehhez hatszáz vág annyi kukoricát és ta­karmánygabonát dolgozunk föl... Az utóbbi évben csaknem húsz százalékkal nőtt a for­galom értéke a csurgói téesz által fölvásárolt, illetve to­vábbadott háztáji sertésből, s ez a növekedés ellensúlyoz­za a szarvasmarha-hizlalás­ban mutatkozó visszaesést A „váltás” oka főként azzal magyarázható, hogy a ser­téstenyésztéshez, illetve -hiz­laláshoz egyszerűbb besze­rezni :— és tárolni — a ta­karmányt, kisebb a munka­erőigény és a pénz is gyor­sabban forog, mint a marha- hizlaláksnál. A somogybabodS Petőfi Tsz ma sem tartozik az élenjá­rók közé. A lehetőségeket kereső, minden egyes lépés­ért keményen dolgozó, küz­dő nagyüzem. Nincsenek lát­ványos, hírnevet igénylő si­kereik — csak köznapi örö­meik és vívódásaik. Üzeme, gazdasága válogat­ja, de itt például személyes büszkeség örömével tudnak beszélni arról, hogy jól föl­szerelt szakmailag kiválóan működő gépjavítóműhelyük van. Talán az is közreját­szik ebben, hogy sokáig csak kívánság volt — jóllehet a meredek lejtőkön nagyobb a gépek igénybevétele, az át­lagosnál is nagyobb szükség van a gondos karbantartás­ra, javításra. Ebben a szövetkezetben is az apák sokáig azt mondo­gatták fiaiknak: „Menj, csak azt ne folytasd, amit mi csináltunk!” És mentek is sokan. Ki erre, ki arra. Az elvándorlás valójában akkor torpant meg, amiker a megyében az elsők között 1969-ben melléküzemági te­vékenységet szerveztek. A VBKM-mel együttműködve műanyagiizemet indítottak, mindössze három géppel. Az­óta ez a tevékenység széle­sedett, terjedt, évről évre biztosabb alapot nyújtott a mostoha körülmények közöt­ti gazdálkodás javításához. Az útról le kell térni, hogy látni lehessen, a budapesti villamosszigetelő vállalattal való társulásban milyen ha­talmas, korszerű csarnok épül. Már csak hetek kérdé­se a befejezés. Az elnök, Bártfai Imre megjegyzi: Jelentős az az ősz­szeg, amelyet a szövet­kezet a háztáji áruterme­lésből forgalmaz, még ennél is nagyobb azonban a Kis­gazdaságokból egyéb csator­nán kikerülő sertések értéke. S ezt a tevékenységet is se­gíti a csurgói téesz, például férőhellyeL — Míg a szövetkezeti gaz­dák közül a sertéssel foglal­kozók 15—3i0 hízót tartanak gazdasági épületeikben, addig egyre több a kívülálló, de a szövetkezethez a családja ré­vén kötődő olyan sertéstartó, aki száz, sőt olykor három­száz süldőt is ! hizlaL Hogy hol? Jobbára a szövetkezettől bérbe vett, szanált Istállókat rendezik be erre a célra ... A szövetkezet elnöke elma­gyarázza a módszer lényegét: a Böhönyei Állami Gazdaság adja a hizlaláshoz az alap­anyagot, a takarmányt, a szaktanácsot, * vállalkozó meg a munkaerejét, • a vé­— A melléküzemágakban ma kétszázharminc ember dolgozik; az átlagéletkor har­minckét év. Eddig húszmilliót hozott évente ez a tevékenység, tíz százalék körüli haszonnal; most fél év alatt csak az új csarnoktól tizenhatmilliós termelési értéket várnak, plusz harminchatmiUiót a műanyagipartól. Az elvándorlás sok gondot okozó jelenségét a szerve­zett, állandó munkalehetőség fordította volna ellenkezőjé­re? — Ügy vélem az is, hogy rádöbbentünk: másképpen kell törődnünk a fiatalokkal. Szavai nyomán egy csa­pásra érthetővé válik, mi a titka, hogy itt ennyi gyönyö­rű új ház épüL Mert a ter­melési eredményekkel lehe­tőséget teremtve, igen te­kintélyes összegű, sokrétű támogatást kap, aki nem­csak dolgozni akar itt, ha­nem otthont is teremteni. Üj ház építéséhez például öt­venezer forintot, százezer forint érték fölötti ház vá­sárláshoz húszezer forint vissza nem térítendő támo­gatást ad a nagyüzem. A feltétel kézenfekvő: legalább tíz évet itt kell dolgozni. A szép ház önmagában kevés. Nagy összegeket for­dított a szövetkezet a tör- pevízmű-társulatok létreho­zásához. Babodon ebben az évben minden házban lesz vezetékes ivóvíz. Somogytúr a szomszédos látrányi szö­vetkezettel közös társulást alakitott, és az idén Gamás térségében is megkezdődik a ez a munka. gén elszámolnak. A téeszben pedig akad fölszámolt nagy­üzemi sertésistálló, nem is egy, ahol víz is, yillany is van. Az elhagyott hizlaldák hasznosításának ez a módja igencsak kifizetődő. — Különböző foglalkozású dolgozók vállalkoznak az át­alakításra, az istállók bené­pesítésére. Az alsoki hizlal­dát most raktárként használ­juk, de hamarosan annak is lesz bérlője; a csurgónagy- martond két, egyenként 360 férőhelyes hizlalda pedig már el is kelt. Ma épp egy fa­üzemi munkással tárgyaltam az egyik épület bérbe adásá­ról... A téesz megfizetteti a vil­lany- és vízfogyasztást, az épület esedékes amortizáció­ját — ennyi a bérlő költsé­ge. Pontosabban: ehhez hoz­zá jön még az, ami átalakí­tást végez az istállón, de azt már saját gazdasági haszná­ért teszi. Balogh Sándor pél­dául már háromszáz hízónak szánt süldővel üzemelteti a nagymartom bérleményét. A csurgói termelőszövetkezet összesen mintegy 900 sertés- férőhelyet kínál így a hizla­lásra vállalkozóknak, s a ta­pasztalatok azt mutatják: ka­pósak. Így újra hasznosul­nak a régi hizlaldák. fi. r. — Szeretünk együtt lépni — jegyzi meg az elnök — a hozzánk tartozó községek­ben; ez is a megtartó ecő része No, és az is, hogy nem­csak a munka, az otthonte­remtés lehetőségét szolgálja magas fokú szervezettséggel a gazdaság, hanem arra is figyelmet fordít, hogy a munkán túli időben is jól érezze magát az ide tarto­zó. Sokat mond önmagában is a szám: évente kétszáz­ezer forintot költenek sport­célokra, négyszázezret a kultúrára. Országos szinten is számon tartják az itteni motocrosspályát. Ügy mond­ják, hogy döntően társa­dalmi munkában készült. A három és fél—négymillió forintot érő pálya az ország egyik legjobb adottságú mo- tocrossterepe. És ahogy a jó szintű futballozási lehetőség, mennyire kell ez is ma a fiataloknak. A bolt mellett vendéglő, üzemi konyha és zöldségbolt épül. Gyümölcsérés idején itt már árulni szeretnének. Nincs év, ami ne hozna újat, ami nyomtalanul el­szaladna. Egy hosszú, három sűrűn gépelt levelet forgatok. Pet- rovics Jenőné iskolaigazgató írta. Soraiból érzem, hogy a jó kezdeményezés - szülte öröm késztette írásra: „A somogybabodi tsz vezetősége, a pártvezetőség titkára kez­deményezésére rendkívül tartalmas és jól előkészített pályaválasztási üzemlátoga­tást szervezett a látrányi általános iskola nyolcadik osztályosai részére... A meglepetések sorozatával találkoztak diákjaink...” Leírja a nap eseményeit, mi mindent láttak, miként fe­dezték föl maguknak — ma­radandó élményt szerezve — a nagyüzemet a gyerekek, és közvetlenül tapasztalhat­ták: „itt helyben várják őket mint leendő esztergá­lyosokat, ácsokat, szerelő­ket, számítógépkezelőket, jó munkahellyel, jó fizetés­sel, az otthonteremtés félté-; teleinek lehetőségével, szó­rakozással — egyszóval se­gítőkész szeretettel,”. Ha csak néhány gyerek­ben mozdult meg valami, már nem volt hiábavaló ez az egyetlen nap. Györki László Kisbabodon azt mondta: — Húsz év változását ta­lán nem is lehet felmérni... Az úton suhanó autóból babonázottan nézzük, az épülő modem otthonokat. Űj arcú községek születnek. És fogynak azok, akik még emlékeznek arra a húsz év előtti viharos közgyűlésre. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP L. G. Raktárház — rekonstrukció után Harminc százalékból száz Takarmány a háztájiba a nagyüzemből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents