Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
VITÁK NÉLKÜL Nem ez az év az első, mikor a tavaséi hónapokban érzékelhetően megszaporodtak a panaszok; szóban, levélben indulattal és elkeseredetten kistermelők teszik szóvá, hogy növényeiken a nagyüzem vegyszereivel kárt okozott. Tóth Istvánnal, a megyei növényvédőállomás igazgatójával beszélgettünk erről a sokakat érintő gondról. — A növényvédelmi munkák felelős szervezője, irányítója az állomás. Tapasz- talják-e az említett gondokat? — Sok bejelentés érkezik hozzánk is — mondja Tóth István —; többségében szóló-, gyümölcs- és zöldség- koÁtbrákban keletkezett ki- sebto-aagyóbb károkról. De előfordult már ez dohánynál, dinnyénél és csemeténél is. A tulajdonos felháborodása érthető, hiszen ígéretes termés, illetve sok gonddal, munkával ápolt növények pántolnak el máról holnapra. — Bfyttvónvalő, hogy ez nem tesz jót a nagyüzemek és a kisgazdaságok szélesedő és közismerten gyümölcsözően hasznos kapcsolatának. — Talán mondanom sem kellene, de a nagyüzem részér« egyetlen esetiben sem lehet" szó semmiféle szándékosságról . A nagyüzemi növényvédő szerek használata még a legkedvezőbb feltételek között is kockázattal jár. A kockázat mértéke döntően az időjárástól függ. A fő gondot az okozza, hogy a légáram továbbviszi a gyomirtó szereket, még az alig észrevehető szellő is elsodorhatja több száz méterre a vegyszergőzöket és a mikro- cseppeket. S az is tény, hogy ma még nagyon kévés az olyan speciális szer, amely csak az adott kultúrában hat és veszélytelen a szomszédban levő más növényekre. — A „fő bűnös” tehát a természet. Ebből a szempontból milyen volt az idei tavasz? — Az április például kedvezőtlen. A különböző erősségű szélmozgások, viharos szelek, csapadékos napok miatt összesen kilenc nap adott alkalmat a növényvédőszeres kezelésekhez. Természetesen a gyomok és a kártevők nem vártak, így a termelési célok . érdekében olykor a kedvezőtlen időjárása viszonyok ellenére Is ki kellett juttatni a vegyszereket. — Mt a teendője a kistermelőnek, ha kára keletkezik, mert a különböző szervekhez intézett panaszra csak áttételek útján lehet választ adni? — Az az első, hogy a károsult írásiban tegyen bejelentést, haladéktalanul, a nagyüzem első számú vezetőjének., és kérje a keletkezett kár megtérítését. Ka az üzem a károkozás tényét el_____________________í-------------* A z a húszezer óra A harmincas évek elején egy munkásnak egy kiló zsírért 1 óra 45 percet kellett dolgoznia. Egy pár cipőt harmincórai szakmunkás- bérért adtak a boltokban. A mai bérek és árak alapján egy kiló zsírért 55 percet, egy pér cipőért most is 30 órát tölt dologidőben a munkás. Egy kétszobás családi bárnak 1930-ban 5000 órai munkás munkabér volt az ára. A nyolcvanas évek elején 20 ezer (!) tarát kell dolgozni érte. / Természetesen hiba lenne a négyszeres többlet miatt egyszerűen építővállalatainkat okolni. Hiszen az árak alakulásának — helyenként eltéveiyedesének — sok tekintetben ők is szenvedő alanyai. A honi építőipar árai azonban valóban elszakadtak a piac valóságától. A jelek szerint nem lesz csekélység visszaterelni a kereslet-kínálat megnyugtató medrébe az árfolyamot. Annyi bizonyos: nehéz helyzetben van az építőipar. A korábbi esztendőkből lehetővé vélt nagyarányú fejlesztések hatására olyan eszközökkel gazdagodott az ágazat, amelyek helyenként világszínvonalú megoldásokhoz is lehetőséget nyújtanak. Az erőltetett menetben végrehajtott gépesítés, amihez a hetvenes evek másodé felében még terven felül négymilliárd fdrintot kaptak, azt eredményezte, hogy 1975—1981 között csaknem 30 százalékkal javult a termeiékenyseg. Ám már ekkor intő jel volt, hogy a látszólagos fellendülés évről évre romló eszközhatékony- saggai ment' végbe. Időközben kimondták a beruházási stopot, és a gyáróriások, a szántóföldből kinövő városok büszke építői korábban wnereúen helyzetbe kerültek. Az építésügyi tárca illetékesének megállapítása szerint a nagyvállalatok pénzügyi stabilitása megingott. Akkor hát hol bujdokolnak? Miért nincs harc a megrendelőért? Olyan vetélkedés, amely végső soron az árak visszaszorításához vezet. Az ÉVM vállalatok nyeresége — az árbevételük arányában — 1979-ben meghaladta a 10 százalékot. Ugyanez az arány 1982-ben 5,8 százalékra zsugorodott Sokan magyarázzák a bizonyítványt az elavult árrendszerrel vagy az érdekeltségi viszonyok ellentmondásaival. Mégis, maguk a vállalatok igazoljak, hogy nem írható minden a korszerűsítésre szoruló szabályozás számlájára. Azok a cégek, amelyek a piaci igényekhez igazodva, bátran váltanak profilt, és kilépnek a bűvös megyehatárok közül, ma is eredményesek. A számok, összefüggéseikből kiragadva csalókák. Egy kimutatás szerint három év alatt tízről négyre csökkgpt a veszteséges vállalatok száma. Csakhogy a veszteség összege megkétszereződött, ma már meghaladja a 340 millió forintot. Most mozdul az építőügy. Űj árrendszer, jobb érdekeltségi viszonyok frissítő szellője fújdogál. És keresik, sőt megállapítják a felelősséget, a felelősök személyét is. G. L. F. ismerd, vállalja a felelősséget, köteles a károsult adatait az állami biztosító illetékes fiókjához továbbítani. Az üzem vagyonbiztosítása alapján a biztosító szakértői kivizsgálják az esetet, s ha a bejelentés indokolt volt, a kárt megtéríti a biztosító. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy tapasztalatunk szerint nem egy bejelentés megalapozatlan, a gazdák esetenként, a személyes mulasztásokból keletkező károkat is a nagyüzemre próbálják hárítani. Gondolok itt az elmulasztott védekezésre vagy azokra a méhpusztulásokra, mikor például műtrágyát vagy a méhekre veszélytelen gombaölő szert használnak csak a nagyüzemek. — Mi a teendő olyan esetben, ha a nagyüzem nem ismeri el a károkozást? — Akkor csak az a megoldás marad, hogy a kistermelő a bírósághoz, illetve a rendőrség körzeti megbízottjánál tesz bejelentést ismeretlen tettes ellen. — Senkinek sem kellemes a veszteség ténye, sem pedig az ezzel kapcsolatos eljárás. Van-e és milyen módja van a megelőzésnek? — Mint minden vitás ügyben, létezik ilyen, érdekében legalább annyit tehet a nagyüzem, mint a kistermelő. A nagyüzem szempontjából nagyon fontos a technológia pontos betartása; ebbe beletartozik a szórófej beállításától kezdve az időjárás messzemenő figyelembevételéig minden. Sok esetben a kisüzem viszont úgy is megelőzheti a kárt, ha a nagyüzemi táblákba vagy tömbökbe beékelődött területén nem termel olyasmit, amiben kárt okoznak a nagyüzemi gyomirtó szerek. Szerencsére igen sok és egyre több hasznos kezdeményezésre van példa a megyében, például a legtöbb nagyüzem jó kapcsolatot alakított ki a környékbeli méhészekkel, nemcsak úgy, hogy a védekezések időpontját mindig pontosan előre jelzi, hanem úgy is, hogy segítséget nyújtanak a méhek elszállításához, vagy a megporzás érdekében a virágzó tábla közelébe telepíti a méheket. Végsősoron kölcsönös érdek, hogy csökkenjen a panaszok száma, minél kevesebb vitára okot adó jelenség forTúlté&nek a megyehatáron... Az OVISCOOP a juhászat fejlesztéséért dúljon elő. V. M, A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészet- Termelőszövetkezet gesztorságával négy évvel ezelőtt megalakult OVISCOOP Somogy megyei Juh tenyésztő Társaság jó úton halad afelé, hogy rövidesen termelési rendszerként ismerjék el. A cím egyúttal azt is jelentené, hogy túlléphetnének a megyehatáron, bővülhetne az együttműködés más megyék juhtartó gazdaságaival, s ezáltal jelentősen növekedhetne a vállalkozási lehetősége. Az a bizonyos 7 százalék Nem tartozunk a jelentős mennyiségű bárányhúst fogyasztó nemzetek sorába, táplálkozásunkban jobbára megrekedünk'^ a hagyományos. hú&fajtáknál: étrendünkben főként a sertés-, a marha- és a baromfihús szerepei Ezért lehetséges, hogy a iuhtenyésztés főként exportorientált ágazat Magyar- országon: a juhhúsnak csak- nek 85, a tejtermékeknek pedig mintegy 98 százaléka külföldre kerül, a gyapjútermelés viszont a hazai ipar alapanyagaként hasznosul. Somogybán a juhtenyésztésnek hagyományai vannak, s az utóbbi években, amikor nőtt a külföldi igény a tejes.- és pecsenyebárányok iránt, itthon pedig előtérbe került a gyepterületek és a gazdasági épületek ésszerű hasznosítására irányuló törekvés, felgyorsult az ágazat fejlesztése. Ma már egyre dinamikusabban fejlődő ágazat megyénkben a juhászat: ez adja a nagyüzemek összes bevételének 2,3 százalékát, az állattenyésztés bevételeinek viszont már 7 százalékát. A közelmúltban a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági bizottságának fejlesztési albizottsága — miután alaposan értékelte a juhtenyésztő társaság tevékenységét — elismerésben részesítette az OVISCOOP-ot a megye juhtenyésztésének fejlesztésében betöltött fontos szerepéért A társaság munkája igencsak érződik a már említett 7 százalékos üzemi árbevételben, abban, hogy — a kidolgozott programnak megfelelően — a gazdaságok jobban kihasználják lehetőségeiket, mint korábban. Nőtt a termelékenység, élnek a térségre jellemző földrajzi, klimatikus, biológiai és közgazdasági adottságokkal. Annak Saját er&iref iskolát Tervek a csurgói szakmunkásképzőről Aki Csurgóra érkezik Iharos felől, óhatatlanul szemébe ötjik a település határában folyó építkezés. A szakmunkásképző intézet kerítésén belül az új falak egy épület körvonalát sejtetik. Tóth Tihamér, az iskola igazgatója terveikről beszél: — Az iskola bővítése nem új gondolat. A régi épület Csurgó közepén, ahol most vagyunk, szerkezeténél és a telek elhelyezkedésénél fogva nem bővíthető. 1905-ben épült a kastély, ideiglenesen ma még jó, de hosszabb távon nem elégíti ki az igényeket. Padlásterében is tantermek vannak. Az új oktatási-igazgatási épületnek szeptemberben üzemelnie kell, mert kétszáztíz elsősünk lesz, a végzősök létszáma pedig csak százhúsz. Terveket, építészeti rajzokat terít az asztalra. A megyei tanácsi tervezővállalat Pelikán szocialista brigádja készítette társadalmi munkában. Az elképzelések alapján egy komplex iskola képe bontakozik ki előttünk. Eddig elkészült egy új ruhaipari tanműhely, ahol a gyakorlati oktatást tartják Az első ütemben, jelenleg, az egyik oktatási szárnyat építik: hat előadóteremnek, két csoportos teremnek, illetve szertáraknak és egyéb helyiségeknek ad helyet A bővítés előzményeként felújították a konyha, étterem épületét, s ez így hat- századagosra bővült, 2.5 millió lórimért. A rekonstrukció — ugyanúgy mint a jelenlegi munkákat — házilagos kivitelezésben végezték. A szakmunkásképzőnek tizenegy fős karbantartó brigádját tíz tanuló is segítette; ők részben így szerzik meg a szakmai gyakorlatot. Az említett rekonstrukció — idegen kivitelezővel — egyébként ötmillió forintot emésztett volna föl. Befejezés előtt áll az igazgatási tömb, ahol az új koncepció szerint könyvtárat, tantermeket, irodákat alakítanak ki. Szeptemberre ennek is üzemelnie kell, mert a megnövekedett tanulói létszámot még két műszakban sem tudnák elhelyezni. Tanévkezdésre várhatóan ötszáz diákja lesz az intézménynek. Az új diákotthon alápjait 1985-ben rakják le, ősszel — a jelenlegi kollégium zsúfoltsága miatt — az iskolában tartják majd a tanuló- szobai órákat is. Hetven diákot csak externátusi — reggeli, ebéd, vacsora — ellátásban fogadnak, nekik albérlet után kell .nézniük. Nemrég sikerült kicserélniük a nagy fűtési költséget kívánó olaj kályhákat, mégpedig telepített pb-gáztartá- lyokkal. A fűtésrekonstrukció nyomán évente 65 tonna fűtőolaj-megtakarítást érnek el. Hamarosan Csurgót is eléri a földgázvezeték, így az ideiglenes rendszer fölszabadul, s átadják más iskoláknak — ahol éppen szorít a cipő. A jövő nyáron — az építkezés ütemének megfelelően — elköltöznek a jelenlegi épületből. Értékesítéséről a helyi vezetőkkel tárgyalnak. A kastélyt a vendéglátóipar használhatná ki a legjobban; szállodát alakíthatnának ki benne. S a pénzből megvalósítható az oktatási komplexum építésének második és harmadik üteme. Azaz: a most épülő oktatási szárnynyal szemben, szimmetrikusan, egy hasonló tömb, s közöttük az összefoglaló tér: egy kör formájú aula, ahol nagyobb rendezvényeket is tarthatnak. Az utolsó lépcsőben tornacsarnok készül majd; környékén már megépítették a különböző szabadtéri pályákat. A több évig tartó építkezés nem befolyásolja az oktatást, a nevelőmunka zavartalan. Pontosabban: a minimális feltételeket biztosítják. — Nagyon sok segítséget kaptunk a megyei tanács művelődésügyi és pénzügyi osztályától — mondja az igazgató. — Tanulóink is kivették a részüket a munkákból: egy-egy ezer forintnál több társadalmi munkát végzett. Kedvezménnyel jutunk építőanyaghoz: a községi tanácstól bontott épületek tégláit kaptuk, a helyi termelőszövetkezettől « homokot. Végigpillantva az építkezésen és a tervrajzokon, megállapítható: ezen a tizenöt hektárnyi területen olyan iskola képe bontakozik ki, ahol néhány éven belül korszerű keretek között, magas színvonalon oktathatják majd a jövő mezőgazdasági gépszerelőit és más szakembereket. K. L. idején tizenkét termelőszövetkezet mintegy tizennégy és fél ezer anyajuhával jött létre a társaság az idén január 1-én a taggazdaságok száma már 35 volt es több minit 5C ezer anyaállat — a megye állományának 91 százaléka — tartozott az OVISCOOP-hoz. Tízezer tenyészjerke A jelenlegi és a jövőbeni program olyan bázisigazdasá- gokra épül, amelyeknek minden feltétel rendelkezésére áll az ágazat eredményes munkájához, s ez a távolabbi célokat tekintve is reményekre jogosít. Miután a társaság megalakult, a siófoki és a nagyberki -téesz törzstenyészetében szerzett szakmai tapasztalatokra támaszkodva olyan genetikai tervet dolgoztak ki, melynek végcélja jó gyapjútermeiő, magas szaporaságú, megfelelő hústermelő képességű, az iparszerű termeteshez igazodó tenyésztési rendszerű anyatípus kialakítása volt. Minden, a program megvalósításához szükséges fajta rendelkezésre áll; a kosokat a már említett két közös gazdaság biztosítja az üze-, meknek. Hozzálátták a siófoki szapora merihó anyaáilo- mány kihelyezésére a tag- gazdaságokban: az idén mar mintegy tízezer tenyeszjer- kére számítanak a társasághoz tartozó üzemek juhásza - taiban. Új és felújított gyepek Megyénkben a juhok takarmányozása főként a gyepterületekre épül, ám hosszú időn át — s helyenként meg ma is — kevés füvet nyertek ezekről a legelőkről. A taggazdaságok ebben is előbbre léptek: több szövetkezet — például a szárszói, a szentbalázsi, a siófoki, a tabi — új gyeptelepítéseket, illetve felújításokat végzett. A siófoki November 7. Tsz-1 ben a fejlesztési program keretében az 1979. évi 677 hektárról 734 hektárra nőtt a gyepterület, a hozam pedig 39,5 mázsáTÓl 46 mázsára emelkedett hektáronként. A társaság az eddig nyújtott szolgáltatások további bővítésével kívánja segítem! az ágazat dinamikusabb fejlődését, igazodva a megye VI. ötéves tervében szereplő juhtenyésztési célokhoz. Az elmúlt években egyenletesen nőtt az állomány és az értékesített állatok szama — az OVISCOOP alakulásától mostanáig a leadott vagójuhok száma például 21 százalékkal emelkedett, — ahhoz azonban, hogy jövedelmezőbbé váljon a juhászát, nemcsak a piaci viszonyoknak kellene javulniuk, hanem a telepi koncentrációnak, az állategészségügyi helyzetnek, az állatok elhelyezésének is. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
