Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

Pár l a tápszer vez etek a mezőgazdaságban Hz alkotó légkörért A LENGYELTÓ1I ISKOLA ÉPÍTÉSÉ A konyha és étterem építése egy hónapja szünetel A népgazdaság minden ágában, így a mezőgazdaság­ban is szükség van azokra az emberekre, közösségek­re, akik többet és jobbat képesek adni. A bonyolult gazdasági helyzet fokozot­tan igényli a tenniakarást, de az eredmények elismeré­sét is feltételezi. A mezőgazdasági üzemek­ben a jövőt szolgáló növek­vő követelmények ellenére (vagy épp ezért) kemény, következetes termelőmunka folyik: eredménye a javuló mutatókban mérhető. Még a nehézségekkel küszködő szövetkezetekben, állami gazdaságokban is az alkotó légkör a jellemző. Megőrzé­se, illetve a megőrzéséhez való hozzájárulás a párt­szerveknek, szervezeteknek ma a legfontosabb feladata. Munka és követelmény A, gazdálkodás által föl­vetett újabb és újabb kérdé­sekre érdemi választ, meg­oldást kell keresni a párt­munkában is, mégpedig ak­kor és ott, ahol és amikor azok fölvetődnek. Mint ahogy a politika, illetve a termelőmunka gyakorlatát sem általában kell korsze­rűsíteni, hanem ott, ahol helytelen vagy elfogadhatat­lan, illetve kevéssé haté­kony munkamódszereket lá­tunk. A mezőgazdasági üzemek­ben folyó politikai munka korszerűsítésekor legalább két sajátos körülményt fel­tétlenül figyelembe kell ven­ni. Az egyik az üzemek sok­színűsége, ami a méret, a dolgozói létszám és összeté­tel, a gazdálkodási színvo­nal, az anyagi helyzet, a termelési szerkezet, az esz­közellátottság, a közigazga­tási és üzemi határok ala­kulása, a természeti adottsá­gok, a hagyományok stb. különbözőségének eredmé­nye. Ebből következik: a pártszervezetekkel szemben a követelmények megfo­galmazása akkor helyes, ha elvárjuk ugyan az egy irányba haladást, de nem követelünk azonos ütemet. A másik sajátos, a politikai munka szempontjából fel­tétlenül figyelembe veendő elem, ma a falvak többségé­ben a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság je­lenti az egyetlen számottevő gazdasági es politikai bázist. S a mezőgazdasági üzemek még beláthatatlanul hosszú ideig pótolhatatlan szere­pet töltenek be a községfej­lesztésben, a népességmeg­tartó erő és az eitartóképes- ség fokozásában, a társadal­mi feladatok helyi megvaló­sulásában ... Egymást segítve A gazdálkodás eredmé­nyessége, illetve a politikai munka színvonala között a mezőgazdaságban is szoros kölcsönhatás van: a politi­ka és a gazdaság egymásra­utaltsága tovább növekszik. Ahhoz, hogy a gazdasági célkitűzések, elképzelések megvalósításához a ma kü­lönösen fontos emberi té­nyező meglegyen, nélkülöz­hetetlen a társadalmi, poli­tikai, ideológiai tényezők termelési érdekeket szolgá­ló fölerősödése. A mezőgaz­dasági üzemek pártszerve­zeteinek részéről ehhez egy­aránt szükség van a politi­kai tisztánlátásra és a szak­mai hozzáértésre. Természe­tesen a gazdasági döntéseket — mindkettőnek a birtoklá­sa esetén is — a szakmailag fölkészült, s erre hivatott gazdasági vezetőknek kell meghozniuk. Hiba lenne, ha a szereposztás félreértelme­zése miatt a pártszervezetek átvállalnák a felelősséget. Bár furcsán hangzik, még­is : megítélésem szerint a pártszervezetek egyik fontos feladata a megelőző tevé­kenység, vagyis a tervezés időszakában olyan hatásfok­kal kell részt venniük a tervek kimunkálásában, a termelés személyi feltételei­nek megteremtésében (a párttagoknak a tervvel való azonosulása, az egyéni párt­megbízatások stb,). hogy menet közben minél keve­sebb beavatkozásra legyen szükség. Ez mintegy feltéte­lezi a pártmunka öntevé­kenységéhek fejlődését és az élő pártcsoportmunkát is. A mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek gazda­ságsegítő hatásfokát több tényező meghatározza. Kö­zülük első a belső szerveze­ti rend fenntartásának, erő­sítésének szükségessége, en­nek alapja és mutatója a párttagok kiállása a politi­ka, illetve a kevésbé nép­szerű, de szükségszerű köz­ponti és helyi döntések mel­lett is. Az erre való felké­szítés a pártszervezetek fon­tos feladata, , a párttagok egymással szembeni köteles­sége. Többször és több he­lyütt megfogalmazódott, hogy jobban az élet igényei­hez kell igazítani a politikai munka módszereit. Arról azonban már ritkábban esik szó, hogy a mindennapok során ennek előssorban az önállóbb cselekvésben, az elevenebb pártéletben, a politikára hatást gyakorló jelenségek gyors értékelésé­ben, s a rájuk való azonna­li reagálásban kell megnyil­vánulnia. Így föltárhatok azok a tartalékok, amelyek a helyzet kritikus vizsgála­tában, az együttgondolkodás­sal megalapozott együttes cselekvésben rejlenek. Közös útkeresés Ahhoz, hogy a mezőgaz­daság az egyre magasabbra helyezett mércének megfe­leljen, módosítani kell a t dolgozókkal, a szakemberek- I kel való törődés gyakorlatát. Ezen belül különösen fon­tos, hogy a mezőgazdasági üzemek politikai, gazdasági vezetői a valóságnak megfe­lelően érzékeljék, mi foglal­koztatja az embereket. Eh- hz együtt kell élni a dol­gozókkal, föltárni előttük a folyamatok összetevőit, ma­gyarázni gondjaink okát és közösen keresni a megoldás­hoz vezető utakat. E tevé­kenység hatásfoka nagy­mértékben függ a ma már minden termelőszövetkezet­ben és állami gazdaságban működő KlSZ-szervezetek- kel, illetve a szövetkezetek­ben is megalakult szakszer­vezeti bizottságokkal való munkamegosztás színvona­lától. Dr. Gyenesei István, •z MSZMP KB munkatársa Fennállásának huszonötö­dik esztendejében tavalyi munkájáért kiváló szövetke­zet címmel tüntette ki a Szovosz elnöksége a nagyatá­di takarékszövetkezetet. A cím elnyerését bizonyító ok­iratot tegnap délután adták át. Negyedszázada alakult meg a lábodá és a segesdi takarékszövetkezet, ezek egyesülésével jött létre 1979- ben a nagyatádi, amelynek betétállománya december végen már meghaladta a százmilli& forintot, így egy­millió forint nyereséget könyvelhettek eh Az. egyesü­lés óta dinamikusan fejlődött a szövetkezet — hallhattuk tegnap délután Szőke József elnök beszámolójában. Az elmúlt négy évben a taglét­szám kétezer fővel, betétál­lományuk negyvenmillió fo­rinttal nőtt, így másfélszer több kölcsönt folyósíthatnak és csaknem négyszer na­gyobb nyereségről beszélhet­nek, mint az első esztendő­ben. Gazdasági gondjaink a ta­karékszövetkezetnél is érződ­nek, am ennek ellenére a múlt esztendő volt a legjoob évük. Az év elejei terv ké; Panelterhével zajtalanul köröz a SÁÉV daruja a nyolctantermes Clasp-iskola vázszerkezete fölött. Az ezüstösen csillogó acéltestek mögött a hagyományos épí­tésű konyha, étterem tégla­falai árván merednek az ég­re. Horváth Máriával a len­gyeltóti általános iskola igazgatóhelyettesével beszél­gettünk a nagyközség okta­tási intézményének áldatlan állapotáról. — Hat különböző helyen és épületben folyik a tanítás. Az anyaiskolán kívül egy volt pedagóguslakást, az öre­gek napközi otthonát, a tűz­oltószertárt bérejük; a lobbi helyet fölösleges sorolnom. Harminchárom tanulócso­portunk van, az anyaépület­ben mindössze tíz tanterem áll rendelkezésünkre. Nagy a tanulólétszám, megközelíti a hatszázat. Nagyon nagy szük­ségünk van az új épületre. — Kinn az udvaron épül a nyolc tanterem, arrébb a konyha és étterem. — Ha készen állna is, ké­ső...— nyeli el a mondat végét. — A hatszázadagos kony­hát háromszáz személyes éttermet tavaly kezdték el építeni a Somogyvárd Építő­ipari Szövetkezet dolgozói, s a tavaszi szünet óta nincs folytatása a megkezdett munkának. A nyolc tanterem ígérete­sen készül: az új tanévben már birtokukba vehetik. Ja­nuárban kezdték el az ala­pok ásását Tibald Ferenc művezető: — Egy hónapig mi is áll­tunk, mert késtek az ele­mek. Azóta zökkenőmente­sen dolgozunk. — Néhány ember — és a gép — teszi most a dolgát szítésekor azt mondták, jó, ha kilencmillió forinttal nö­velhetik a betétállományt, de a tervszerű munkának meg­lett az eredménye: tizenhá- rommiUiés emelkedésről ad­hattak számot. Csupán októ­berben, a takarékossági hó­nap idején hatmillió forintot helyeztek el náluk a nagy­atádiak, illetve a környék­beliek. Hogy mennyire jelen­tős ez, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Szovosz által meghir­detett betétgyűjtési verseny­ben a somogyi takarékszö­vetkezetek közül a nagyatá­di szerezte meg az első he­lyet; az országos értékelésnél harmadikak lettek. Különö­sen sokat tett ezért a nagy­atádi Hámán Kató szocia­lista brigád, amely a beté­tek ötven százalékát szerez­te meg. Dicsérő szavakat hallhatunk a segesdi Május 1. brigádról is, amely a ta­karékszövetkezetnél folyó munkaversenyben múlt évi munkájával elnyerte a kiváló egység címet. — A brigádok vállalásai­ban, kezdeményezéseiben a betétfejlesztésen túl tavaly is fontos volt a hitelpolitikai irányelvek érvényre juttat»; — Ehhez a szerelési mun­kához épp ennyire van szükség. Milliméter pontos­sággal kell összeszerelni eze­ket az elemeket, a csavaros kötések nem lehetnek pon­tatlanak. Az első iskola, amit rámbíztak... Idő közben megérkezett Somogyvárról a nagyközségi közős tanács elnöke és a vb- titkár. A konyha és az étte­rem építésének ügyében jár­tak az építőknél. Papszt La­jos és Sipos Ferenc „ki­borult”. — Téboly — kom­mentálják a jegyzőkönyve­ket. — Tavaly április 1-én kezdte el építeni a somogy- vári szövetkezet; akkor még nem tudtuk, hogy mellette, az udvaron megépülhet a nyolc tanterem is. Át kellett tervezni sok mindervt, külö­nösen a közműveket. Az át­tervezés főképp a somogyvá; riakat érintette. Áprilisig tartották az ülőmet, s ,egy- szercsak levonultak. Egy hó­napig állt a munka. A mai tanácskozás eredményes volt: sok mindent tudtunk tisz­sa — mondotta Szőke Jó­zsef. — Tavaly huszonkét és fél millió forint kölcsönt fo­lyósítottunk. A legtöbben termelési és építési kölcsö­nért kerestek föl bennünket. A nagyatádi takarékszövet­kezet egyébként több szol­gáltatást is vállalt: itt szedik be a biztosítása dijakat, több helyen az áramdíjat, illetve totót, lottót és borítékos sorsjegyet árusítanak, újság- hirdetéseket fölvesznek. Ez utóbbiból tavaly harminchat százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Eddig csak Mikén és Nagyatádon, ez év­től az egész területen ők fi­zetik ki a Kaposvári Hús­kombinát által vásárolt álla­tok vételárál Tervezik, hogy fövállalják a különböző dí­jak beszedését is. Ez azért is célszem, mert a takarék- szövetkezetnek minden ne­gyedik tagja nagyatádi, így az ő érdekeiket is képvisel­ni kell A tegnapi ünnepségein, amelyen megjelentek a járás és a város vezetői is. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitün­tetést kapott a nagyatádi Fürst Jánosné. Több közös­ség különböző elismerésben részesült, n. j. tázni a kivitelezővel és a Somberrel. Nem lett volna szabad abbahagyni az épít­kezést Az ügyet egy hónap­pal ezelőtt is rendezhettük volna. A problémamegoldás fogyatékosságát látom ebben az egyhónapos szünetben... Két héten belül folytatják a somogyváriak az építkezést, ebben állapodtunk meg egy árával ezelőtt Hát erre kel­lett egy hónapot várni? 1984-re, tanévkezdésre vál­lalták a konyha és étterem átadását. — Bonyolult dolog oktatá­si intézményt építeni? — Mindenesetre nagy be­ruházásnak számít Vagy na­gyobbnak. A járásban csak a somogyváriak tudják meg­építeni, nekik meg nincs megfelelő forgóalapjuk a há­roméves beruházáshoz; ez is nehezíti az építést. Hét nyolc, esetleg tíz emberrel dolgoznak nálunk. . —. Nem lett volna szeren­csésebb a két épületből egyet csinálni? A nyolc tan­teremmel együtt fölépíteni Ciasp-szerkezeiből az étter­met a konyhát is? — Jó lett volna. 1901-ben azonban csak a konyhára és étteremre kaptunk engedélyt, és csakis hagyományos épí­tési módra. A Clasp-nak még várnia kellett arra, hogy el­fogadják . .. Lemondtunk volna még a konyháról is, csak épüljenek a tantermek! Az iskolaépítés gondja pilla­natnyilag a lengyeltóti peda­gógusokat és gyerekeket sújtja. — A pedagógusok megér­tették iskolánk roppant ne­héz helyzetét — mondta az igazgatóhelyettes. — Tanul­mányi eredményeink a kö- rülményeinikhez képest jók. Látom arcán a gyerekekért érzett felelősséget. A tanács­elnökén, a vb-titkárén szin­tén. Es azt a jóleső meg­nyugvást, hogy ismét tettek valamit — annak érdekében, hogy ne álljon a munka. Mindenkinek ez volna a kö­telessége. Szélesebb körű piackuta­tással, a vásárlók igényeihez jobban igazodó szállítások­kal növeli konvertibilis el­számolású exportját a Ma­gyar Optikai Művek. Az op­tikai és finommechanikai műszereket gyártó legna­gyobb magyar vállalat ter­mékeinek mintegy 80 száza­lékát külföldön értékesíti, s ebből mind nagyobb tétele­ket a tőkés piacon. A MOM termékei közül továbbra is a mérő-, az el­lenőrző és anyagvizsgáló műszerek, geodéziai-térké­pészeti eszközók es az úgy­nevezett számítástechnikai perifériák a legnépszerűb­bek; ezeket nagy sorozatban és jövedelmezően állítja elő. Újabban a külföldön létesítendő felsőfokú oktatá­si intézmények és egyetemi tanszékek fölszerelésében is szerepet vállal műszerek ex­portjával, oktatók küldésé­vel, sőt közreműködik a tantervek összeállításában is. Sokféle fogyasztási termék gyártására ia gállalk,tanalt, Nyugdíjasok Az év elejére a me­gyénkben élő nyugdíjasok száma elérte a 78 ezret. Leg­többen — csaknem negyven- ezrem — termelőszövetkezeti nyugdíjasok, járadékosok, akik falvakban élnek. Nagy feladat hárul a tanácsokra, hogy sorsukkal, életkörül­ményeik javításával törődje­nek. Az idősekről való gondos­kodás tapasztalható az igé­nyekhez alkalmazkodó szó-] ciálpolitikában. A költ­ségvetésekből évente nö­vekvő összegeket fordí­tanak erre a célra. Kö­rültekintő vizsgálatok elő­zik meg a segélyek rend­szeres vagy esetenkénti ki­utalását. Az öregek napközi otthonaiban, a magános, idős emberek kulturált körülmé­nyek között tölthetik napjai­kat, kedvezményesen kapnak ebédet Körzeti ápolónők lá­togatják az otthon fekvő be­tegeket, segítenek a szüksé­ges gyógyszerek beszerzésé­ben, a rászoruló emberek ápolásában. Ezek az intézkedések ked­vező hatást keltettek. Sokan ezt a korábbinál tevékenyebb közéleti munkával viszonoz­zák. Több tanács vezetői, amikor a közéleti szereplés­ről, a társadalmi munka szer­vezéséről szólnak, elismerés­sel beszélnek a nyugdíjasok e téren tapasztalható példa-, mutatásáról Nem mondható azonban általánosnak, hogy minde­nütt alapoznak a nyugdíja­sok tenniakarására. Olyan szemléiét is tapasztalható, hogy a munkájától elköszö­nő még életerős, energiával teli embereket mellőzik. Ez­zel érthetően megsértik, meg­bántják őkel Azokat, akiket egyszer mellőznek, nagyon nehéz ismét megnyerni. Mindenütt akad olyan közéleti, társadalmi feladat, amit csak a település vala­mennyi lakójának összefogá­sával lehet megoldani. Sok tanács évek óta számít a nyugdíjas emberek segítségé­re .. . Nyugdíjban lenni, el­köszönni a megszokott mun­katársaktól, a munkahelytől — nem egyszerű dolog. A kialakult életritmuson való változtatás igen nehéz fel­adat sok ember számára. Ezért kell mindenütt fölku­tatni azokat a nyugdíjaso­kat, akiknek egészsége, ener­giája még lehetővé teszi a közügyekben való részvételt. Bízzák meg, kérjék meg őket, hogy képességüket, élettapasztalatukat haszno­sítsák a kö-z érdekében. Ennek révén gyarapodik azoknak a száma, akik ké­szek a közös célok érdeké­ben tevékenykedni. Nyugdí­jasainkban pedig erősítjük azt az érzést, hogy nem „le­írt” emberek, szükség van rá­juk, számítunk munkájukra. Sz. L. például vízmérőket, háztar­tási mérlegeket, horgászor­sókat és autó—motortesztelő készülékeket készítenek. Jól ismerik mindenütt a MOM- ébresztőórákat is. Mivel gyártásuk hosszú ideje nem eléggé gazdaságos, előállítá­sukat meg akarták szüntet­ni; most mégis úgy döntöt­tek: tovább gyártják az éb­resztőórát, mert a hazai piac igényli, s az import kö­rülményesebb volna. Azóta külföldi megrendelésük is akadt. Egyre nagyobb meny- nyiségben vásárolják ezeket a hagyományos kivitelű csörgőórákat az Egyesült Államokban. A MOM az idén már 150 millió forint értékű fogyasz­tási cikket állít elő. A hazai választék növelésén túl bő­ven jut belőlük a külső piacra is, főleg osztrák, olasz, angol és tengerentúli vevőknek. SOMOGYI NÉPLAP (Folytatjuk.) Clasp-technológiával készül az iskola Kiválóak a jubileum évében Százmilliós betétállomány a nagyatádi takarékszövetkezetben Hórányi Barna Magyar műszerek Nyugatra Továbbra is gyártják a csörgőórát

Next

/
Thumbnails
Contents