Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

A vidéki színész — vidéken A Liliomfi Taszáron A vándorszínészet ma is éi, az állandó színházak mel­lett naponta más-más tele­pülésen „alakulnak át” a művelődési házak teátrum­má — ott, ahol a Népszín­ház játszik. Szerdán este a taszári művelődési házban Szigligeti Edének, a magyar népszínműirodalom atyjának legnépszerűbb művét, a Li- liomfit mutatták be Horváth Jenő rendezésében. Csupán emlékeztetőül: a kaposvári Csiky Gergely Színházban jó pár éve szintén Horváth vit­te sikerre a darabot. Annyit fűzhetünk még hozzá, hogy a falun játszódó népszínmű­vek értő, mai felfogásban egyaránt szórakoztathatják a kőszínházak és a falusi, al­kalmi előadások nézőit. Szigligeti jól ismerte a színházat, mivel nemcsak színpadi szerzőként jegyezte el magát Tháliával, hanem kezdetben vándorszínész, ko­médiás is volt. Szülei akara­ta ellenére. A nemesi-értel­Magyar ritkaságok címmel új sorozatot indít útjára az ünnepi könyvhétre a Szép- irodalma kiadó. A könyvfü­zérben a magyar irodalom becses, ám méltatlanul elfe­lejtett értékeit kívánja be­mutatni. A tavaszi „sereg­szemlére” megjelenő két in­duló kötet egyike Gyöngyösi Gergely munkája, amely Ar­cok a magyar középkorból címmel hagyja el a nyom­dát. A szerző a késő közép­kori magyar művelődéstör­ténet egyik legérdekesebb s napjainkban kevéssé ismert alakja. Híz a műve gazdag forrósa a magyar irodalom történetének: remek arcké­peket fest költőtársairól, no- vellaazerűen megkomponált történeteket mond el róluk, s jónéhány alkotásukat is közli. A latinul írt munka most jelenik meg először magyarul. A sorozat másik újdonsága Pécsváradi Gábor Jeruzsále­mé . utazás című műve. A szerző a mohácsi vész előtti években tett meg hosszú, ka­landos utat, s erről izgal­mas, érdekes könyvet írt. Az eredetileg latinul írt mű ugyancsak először jelenik meg magyarul. A Szépirodalmi kiadó az idén is folytatja népszerű eletamüsorozatait. Bővítve a kört az idén indítja a kiadó Tatay Sándor életműsoroza­tát; első két kötete —1 Meg­lepetéseim könyve címmel — az író önéletrajzi regényeit tartalmazza. Az Ady -életen űsoroza t le­veleinek háromkötetes gyűj­teményével, a babitsi pedig négy regényének közreadása - val gazdagodik. A Karinthy Frigyes munkásságát bemu­tató könyvfüzér új darabja Szavak pergőtüzében címmel az írónak 1983 és 1935 között irt publicisztikai írásait tar­talmazza. A Kemény Zsig­miségi család flát papnak szánták; ő mérnöknek ta­nult, s Pesten rövidesen ked­vét lelte a szinházban. A nemes Szathmáry József — mert így hívták — a szín­padon Szigligeti Eduárdként énekeit, táncolt... Eduárd- ból pedig Ede lett. Színész­ből íróvá vált, majd kitűnő rendezővé. A Nemzeti Szín­ház legfőbb posztjait végig­járva az igazgatói székig ju­tott el. Tankönyve — A dráma és válfajai — a magyar drama­turgiai irodalom nélkülöz­hetetlen műve. 1848-ig a ro­mantikus dráma legnépsze­rűbb művelője volt, a sza­badságharc után a nemzet vigasztalója, miként Jókai, 1867-től a realista drámairo­dalmat készítette elő, utat nyitva Csiky Gergelynek. A Liliomfiról ezek után bátran elmondhatjuk, nem­csak kedvelt bohózat, szóra­koztató népszínmű, hanem a magyar drámairodalom egyik mond -életműsoroza than is publicisztikai írások követ­keznek. A Kosztolányi írásait kedvelők összegyűjtött verse­it két kötetben tehetik majd a könyvespolcra. Minden ed­diginél bővebb válogatást ad a Krúdy-életműsorozatban megjelenő publicisztikai kö­tet, ez csaknem félezer cik­ket tartalmaz. Minden úgy történik majd, mint eddig, ezzel járnak a bálokba, a tánciskolába, s Ottilia asszony is nevetni fog egy nagyot: jól megviccelték őket... Most mégiscsak várta a többieket, nem mert a sza­márhoz nyúlni, pedig a gyor­san odaérkező fiúk már ar­ra gondoltak, hogy levágják a kötelet a lábáról. A bálozók odaéitek az árokhoz. Hakli fölnézett a mélységből, a fenekére hup­pant, megcsúszott a lába. s már nem is törődött a fek­vő állattal, sem a zavarával. Ügy bámult maga elé, mint­ha senki se lenne a közelé­ben, babrálta az árok sárga homokját. A nagy csend szinte körül- szorftotta, a hajnali bokor­moccanások már nem jutot­tak el az árok aljáig. A bálozók csak azt látták, hogy Hakli felcsuklik. — Félesző vagy? Hogyan lehet siratni egy szamarat? — szólalt meg nagy sokára egy sötét ruhás hálózó, aki szinte szégyell te magát Hak- li helyett, hiszen sosem lá­tott még felnőtt embert egy alapműve is. (Érdemes vol­na elővenni Szigligeti töb­bi darabját is, akadna köz­tük még gyöngyszem!) Filmen is méltán aratott sikert a Liliomfi; fordulatos cselekménye egyrészt vissza­adja a vándorszínészet hős­orának hangulatát, sajátos világát. A szabad emberek — a komédiások — összeüt­közése a begyöpösödöttség- gel, a kivagyisággal, az ér­Három éve a dél-dunántú­li amatőr-filmszemlén még egyetlen somogyi csoport sem szerepelt, egy évvel később Nagykanizsán a megyei mű­velődési központ Somogy Ama tóríiim-stúdió ja három filmet mutatott be, ebből az egyik különdíjat kapott Ta­valy Kaposvár adott otthont az évenkénti területi, illetve az országos néprajzi témájú amatőrfilmszemlének, a So­mogy Ama tőrfilm-stúdió ezen nyolc alkotással jelent meg —, ezenkívül még tíz somo­gyi filmet láttunk. A me­gyében Kaposváron, Siófo­kon, Tabán, Boglárlellén és Marcaliban működik amatőr- filmes csoport. A Somogy megyei Művelő­dési Központ és a Helyőrsé­gi Művelődési Otthon ezek­ben a napokban felhívással fordult a somogyi amatőrfil­mesekhez: októberben rende­állat elvesztése miatt így sírni. — Mit lehetne gén n i ? — hallatszott végül a mélyről Hakli tompa hangja. — Levesszük a lábáról a kötelet, hátha van még ben­ne élet — indítványozták töb­ben is. Vá-tak egy kicsiit. majd rád Vi Iák az ujjasukat a b. - c i ki i korma ny okra, összébb­rántották a nad rágsz: ja kai, nehogy lecsússzon róluk a nadrág a nagy munkában, hi-' szén az árok alján emelget­niük kell majd az összekötö­zött állatot. Sokáig készülődtek. A két fiú már lenn állt Hakli mel­lett, de megvárták a többie­ket, a’kik bizonytalanul négy­kézláb, ki hogy tudott, le­csúsztak az állat és a kordé mellé. Hamarosan kiderült, hogy nincs a szamárnak semmi baja, csak a szűk mélység­ben moccanni sem tudott, de ámint a kötelektől meg­szabadították a lábát, kapar­ni kezdte a füvet, s Hakli kedveskedő biztatása köze­pette fői is állították. zelmeket sárba tipró pro­fesszorral vagy Kamilla ne­velőnővel, az urizáló és bu­ta Swartz Adolffal — kelle­mes perceket szerez a bohó­zat kedvelőinek. A poénok, ha igazak — márpedig igazak a Liliomfi esetében — éppúgy elgon­dolkoztathatnak, mint a lé­lek rezdüléseit kifejező más színpadi törvények, eszkö­zök. Alapkövetelmény volt a népszínmű esetében, hogy a darab végére győzzön a jó szándék, afféle népmeséi elemként nyerje el jutalmát a derék, büntetését a rossz A taszári nézőtéren helyet foglalt gyerekek a szórako­zás közben ha ezt is észre­vették, közelebb kerültek a színházhoz, maguk pedig gazdagodtak. Szigligeti prózájához Át­dob olyi Nagy György írt ze­nét. Azt aligha mondhatjuk el róla, hogy korabeli han­gulattal festi alá a történe­tet, ám az alaposan megrö­vidített mű „lendítőkereke­ként” belesimul az előadás­ba. Kozáry Ferenc Liliomfi- ja fiatalos, kellően romanti­kus, akár Mariska szerepé­ben Mester Edit alakítása. Matyus Emmi szomszédasz- szonya egy pillanat alatt megragadta a nézőt. Mészá­ros Mihály (Gyuri pincér). Strasszer Anikó (Erzsi), Komlói Róbert (Szilvay pro­fesszor), Lestyán Katalin (nevelőnő) alakítását je­gyezhettük meg; Szellemi — Zalavári Béla — kissé túl­lépett a szerep adta lehető­ségen. A hangulatos díszletet Szé­kely László tervezte, a jel­mezeket Füzy Sári. ak meg az első megyei ama- tőrfilmszennlét és találkozót. A rendezők az arnatőrfilm- mozgalom erősítését kíván­ják szolgálni ezzel a rendez­vénnyel. A területi és az országos szemlék, fesztiválok előkészítését hivatott elősegí­teni az első megyei találkozó. | A szemle felhívása külön is szól az elsófilmesekhez, ne­kik támogatást szeretnének nyújtani. A Somogy Amatőrfilm-stú­dió, amelyet ebben az évben az ország legjobb tíz cso­portjába soroltak, animációs részleget alakit. Várják az érdeklődők jelentkezését. Ae első megyed amatőrfilm­szemlére és találkozóra az egyéni és csoportos pályázók május 3ö-ig jelentkezhetnek a megyei művelődési köz­pontban. (Kaposvár, Füredi u. 8—10.) — Nagy testű szamár, ne­héz szamár — ismételgették, amíg fölhúzták-vonták az árok egy kevésbé meredek pontján. — Homoki szamár ez, nyolc mázsát is elhúz — tet­te hozzá az egyik báiozó nagy szakértelemmel. — Ömbölyi szamár, isme­rem a fajtáját — mondta valaki, amikor vég re megpi­henhettek. — Mi az, hogy ömbölyi szamár? — nézett kőiül Ho- locsák. — Omboly egy falu, túl a nyírbátori homokon — siet­tek válaszolni többen is Ho- locsáknak, aki vasutas lété­re nem hallott erről a falu­ról. Hakli befogta a kordé elé az állatot, majdnem kopaszra nyírt fejét az állat hátához törolgette, majd kézfejével leseperte a homlokáról a ve­rejtéket. — Háát — hüledezett ör­vendezve, hogy ilyen szeren­csésen végződött a dolog a szamárral. Végre nyugodtan nézhet Ottilia asszony szemé­be, aki éppen LiTnwnak ma­gyarázott: M agyar ritkaságok Uj sorozatot indít a Szépirodalmi kiadó BALÁZS JÓZSEF j, ­C*írici%hoicL Horányi Barna Animációs csoportot alakítanak Amatőrfilmszemlére készülnek a megyében HÉTVÉGI j TÁJOLÓ ~s ‘fii.& Vasárnap anyánkat, kö­szöntjük. Egy-egy megható ceruzarajzzal az iskolás, spórolt zsebpénzén vett ajándékkal a nagydiák, fi­gyelmes műsorokkal az in­tézmények és képeslapok­kal, táviratokkal a messzire vetődött gyerek. . . Nagyatádon a Helyőrségi Művelődési Otthon vasárnap délelőtt tíztől a gyermek­klub az édesanyáknak ked­veskedik műsorával. A mű­velődési központban a bé­késcsabai Grafikai Műhely kiállítása látható. A csurgóiak szombaton kilenctől a természet kedve­lőinek szerveznek kirándu­lást a szabadidő-pincéhez. A nagyközség autóbuszmegál­lójában lesz a gyülekező. Ku­tason ma négy órakor — a járás kulturális programjá­hoz tartozik — Muzsay András gyermekműsorral kedveskedik a környék isko­lásainak. Előadásának címe: Paff, a bűvös sárkány. A barcsiak még megte­kinthetik a Dráva múzeum nádudvari feketekerámia- kiállítását. A művelődési központban Zorán Sztevano- vity a vendég ma öttől. A népszerű énekes zenész ba­rátaival — most a Láma együttessel — várja a köny- nyűzene kedvelőit. A berzencei vasárnapi program a hajlongó május­fához kötődik, a helyi ifjú­sági klubnál tíz órától ma­jálist rendeznek. Gazdag programot kínál a hét végére Marcali is. Ma négy órakor a filatélia ked­velői találkoznak a szabad­időközpontban, holnap a gombfociklub tagjai mér­kőznek a „kemény gyepen”. — Meg kell tudni, hogy ki csinálta ezt a vicceit ve­lünk — utasította Libust Hakli befogta a kordé elé az állatot, felült a szalmá­val tömött zsákra, a kordé ülésére, s akik fölfértek még, mind felugráltak mellé. 22. Mire visszaértek a faluba, már teljesen kivilágosodott. A kultúrház felé igyekeztek. A Vak Légiós jött a sorban leghátul, néhány embernek még cincogtatta is a hegedű­jét, éppen azoknak, akik se­gítették kihúzni a szamarat az árokból. Már a kultúrház előtt jár­tak, amikor egy fekete kocsi fekezett mellettük. Végig- morajlott a kis csapat, azt hitték, hogy megint rendőrök jöttek a faluba — bár in­kább éjszaka vagy nap köz­ben jártaik, ilyen kora reg­geli órákban még eddig so­hasem jöttek. A kocsiból először Lali szállt ki, majd nemsokára utána az apja is. — Ezredes úr? — nézett nagyot Libus. — Mi történt? — Hazamegyünk — muta­tott az öreg katona a lá­nyára. — Nem volt maradá­sa — tette még hozzá. — Éppen most mennek el ? — hitetlenkedett Libus. (Folytatjuk) A Mikszáth úti általános is­kolában öt órakor népzenét játszó Muzsikás együttes táncházzal egybekötött ze­nés nyolcvan percre invi­tálja a folklórmuzsikát és táncot kedvelőket. A kór­házgalériában Oszy Béla keszthelyi kerámiakészíto munkái láthatóak, a kultu­rális központban pedig az országos népművészeti ki­állítás Somogy megyei pá­lyamunkái. A Dél-balatoni Kulturális Központ táncházat kínál a siófoki iskolásoknak, szom­baton négykor. Az emeleti galériában ma kiállítás nyí­lik: Varga Győző grafikus- művész plakátjaival és hanglemezborítóival mutat­kozik be, a tárlat június 13- ig tart nyitva. Tabon továbbra is várják a közönséget a művelődési központ fürge ujjú asszo­nyainak míves hímzései, szép kézimunkái. A bemutatkozó kiállítás vasárnapig lesz nyitva1. Kaposváron a Killián György Ifjúsági ék Űttörő- művelődési Központban or­vosi tanácsadószolgálat lesz, a honismereti szakkörnek és a fiatal utazók klubjának programjait is ma rendezik meg. Holnap a társastánc­klub keretében melegíthet­nek be a fiatalok az ötórai T. Boy-koncertre. A Vaszary-teremben Hé­vízi Éva KISZ KB-díjas festőművész kiállítása te­kinthető meg. A Somogy megyei Művelődési Központ ma déltől szombat estig muskátlivásárt rendez a sza­badidőklubban. Szombat dél­előtt tízkor a Toldi iskolá­ban Rémusz bácsi meséivel csalogatja az iskolásokat és a mesekedvelő szülőket. A Csiky Gergely Színház ma délután fél kettőkor és fél négykor mesejátékot kí­nál: Marsall László, Szipor­ka és a sárkányát. Este fél nyolckor Müller Péter szer­ző és Garas Dezső vendég­rendező által sátor alá va­rázsolt Búcsúelőadás bemu­tatója kerül — szó szerint — porondra. Szombaton ket­tőkor a mesedarabot, este és vasárnap háromkor a Bú­csúelőadást játsszák. A mozik közül a Vörös Csillagban és a Szabad If­júságban is, hét-hét kaland­hős várja a borzongásra éhes nézőt: az előbbiben a Hét merész kaszkadőr, a Dózsa utcában a Hét különleges megbízott. A Szabad Ifjú­ságban este Az elnök elrab­lására válthatnak jegyet a 16 évnél idősebb filmkedve­lők. A Latinkában Terence Hill verekszik a Szuperzsaru címért szombat—vasárnap A Mozimúzeum hétvégi programja: A hatodik halál­raítélt című szovjet film­dráma. E heti képünk a túraked­velőknek ajánl úticélt: a bogiári állami gazdaság sző- lőskislaki pincemúzeumban a borászat múltját mutatja be állandó tárlat. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents