Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
1 Meorózkódtatások után Másfél milliárdos cél Van erő a teljesítéshez Egy üzem újra üzemel Thateoég, rend fogad}* a látogatott a Híradástechnikai Szövetkezet boglárleliei gyáregységében. Még az udvaron lem lehet találná el- oobobott cigarettacsikkéit. S e® a rend „csak melléktermék” — az itt folyó munka velejárója. — Előző t*A termékeink jó visszhangra találtak — kezdi a fáradhatatlan főmérnök, Cserregi Endre —, egymil- liárd-százn yoicvanmillió forint volt a tavalyi árbevétel és kétszáz»tvenms 111 ó a nyereség össz-saövetkezeti szinten. Az idén másfél milliárd köröl kell teljesítenünk. Most nem olyan szép a helyzet, munkánkat alkatrészhiány nehezíti. Két üzemükben háronv százhatvanan dolgoznak, az égés* szövetkezet létszáma ezexfaatszáz. Termékeik főként nyugati alkatrészekből készülnek, a korlátozások miatt amit csak tudnak maguk állítanak elő. Lehetőségeik korlátozottak, mivel a szükséges alapanyagok zömét nem gyártják a hazai vállalatok. Nehéz lenne fölsorolni, hogy egy oszcilloszkóp vagy szupemünihtx kamera milyen sok apró alkatrészt kíván. Hanmnckétfél« termékük közül néhány kiragadott példa: a már említett osz- cilloszfeopíbol hatvanat szállítottak a Siemens Norma osztrák cégnek, a második negyedévre kétszázötven darabos megrendelésük van. A Thomson francia cég számára ötszáz kamerát készítenek három hónap alatt A saját fejlesztésű szupermirii- lux kamerát főleg szocialista országokba exportálják. Ilyen rendszert fognak beépíteni többek között a paksi atomerőműbe. Az ipara fekete-fehér televíziós zárt lánc biztonságtechnikád célokat szolgál majd. Késztermékgyártó üzemük elsődleges feladata: a sorozatgyártás, a szövetkezei budapesti központjában egye di megrendeléseknek teszneg eleget Am ez nem jelenti azt — tekintettel az aBtat- részgondokra, a szűkülő piacra —, hogy kisebb szériái nem vállalnak eL A termelés szervezése, a kis sorosai ésszerű és praktikus lebontása megfelelő műveletekre, mind, mind mozgósítható tartaléknak számit. — A Thomson kamerákat most honosítjuk; — folytatja a főmérnök —, a megrendelők kikötik, hogy miben nem térhetünk el_ az eredetitől. Az már rajtunk áll, hogy az adott határokon beliül mennyire tudunk finomítani a terméken. Cél a gazdaságosság, a versenyképesség növelése. — Kollektívánk tavalyi sikereihez hozzájárultak; ax újítások, a különböző egy* szerűsítések — mondja Csépi-égi Hindire. — Célesz- k Őzöket terveztünk, amelyek a jobb gyárthatóságot hivatottak segíteni. Különösen nagy jelentőségű újítás a kooxiáüs kábelek csatlakozóján végrehajtott változtatás. A belső kalkulációk szerint egymillió forint haszonnal járt, s megóvta a híradástechnikát a kellemetlen reklamációktól. — Az első negyedév, a nehézségek ellenére, jód sikerült. Hogyan tovább? — A csapatnak a remény mellett ereje is van arra, hogy ha kisebb zökkenőkkel is, de elérje meghatározott céljait K. U ŰJABB PAPLAN, MŰSZÁL TAKARÓ, EBÉDLÖSZÖNYEG ÉS FEHÉRNEMŰ CIKKEK érkeztek nagy árengedménnyel a kaposvári Dorottya árubörzébe «0943) Lakások — lakókra várva N emrégiben hosszas rl- portúton jártam: egy népi ellenőri vizsgálat nyomán azt próbáltam felderíteni, miért állnak üresen lakások, miközben a tanácsoknál még mindig jó néhány ezer igénylő várakozik az önálló otthonra. Minél több címet kerestem föl, annál erősebbé vált bennem a meggyőződés: valami baj lehet lakásgazdálkodási rendszerünkkel. Mert találtunk ugyan néhány olyan átmenetileg üresen álló bérlakást, amelynek a bérlője, igazoltan tartózkodott hosszabb időre távol, vagy még folyamatban volt a hagyatéki eljárás, de a jellemző mégsem ez volt. Hanem az, hogy a régi bérlők új, nagyobb lakást kaptak, s elhagyott, kevésbé komfortos, esetleg még el is hanyagolt otthonukat a tanács egyszerűen képtelen volt kiutalni. Bármilyen hihetetlenül hangzik is ez, a lakás- osztályokon papírokat mutattak, igazolva, hogy ezt vagy azt a lakást már hányán utasították vissza a megtekintés után. Bizonyos szempontból érthető is ez, hiszen az üresen álló tanácsi lakások jelentős része szükséglakás, de legalábbis alapos felújításra 6zorul. Azok a családok pedig, akik már hosszú évek várakozása után végre felkerültek a lakáselosztási névjegyzékre, lehetőleg összkomfortos, szép otthont szeretnének maguknak. Csak azok nem tudják ép ésszel felfogni a dolgot, akik a megüresedett lakás szomszédjában mondjuk egy szoba-konyhában laknak, s akiknek nagyon is megfelelne a szóban forgó otthon, még a felújítására, rendbehozatalára is szívesen keltenének. Ők miért nem kaphatják meg a kiutalást, ha az a lakás úgyis üresen áll már évek óta? — kérdezték. A tanácsi szakemberek válasza egyértelmű: az üres lakást is csak annak lehet kiutalni, aki a lakáselosztási névjegyzéken szerepel. S ha nekik nem kell? Itt bezárul a kör, mert akkor egy darabig bizony üresen marad. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak régi, elhanyagolt, alacsony komfortfokozatú, hanem olykor vadonatúj, összkomfortos lakások is hónapokig üresen állnak. A gondok az átadás-átvételi Boby újra megérkezett a rumokkal és a sörökkel. Csoki a társaság felé köszöntötte a korsóját és ivott. — Most rendezzük el? — kérdezte intve az épület mögötti sötét, bokros rész felé. — Rendben, de szerelj Wi előbb. Sajnálom a csicsái- dat — mondta Rozsdás. — Ne bántsd őket, pajtás — mondta Csoki és letette poharát. Fecó megtörölte a száját és elvigyorodott. — Vigyázzatok, lányok, a poharamra, nehogy beleigyon valaki — mondta. Boby ekkor értette meg a helyzetet. — Nekem is osztottál? — kérdezte Csokit. — Kell valamelyik csaj? — A francnak. — Nincs zsugád. Ebben a pillanatban villogó rendőrautó állt meg a söntés melletti úton, és három rendőr szállt ki belőle. Egyikük a részeg kirándulótársasághoz lépett, a másik kettő elindult feléjük. — Kopás! — kiáltotta Csoki, és belevetettek magukat az éjszakába. Sípszó harsant, ■— Álljanak meg 11 — haleljárás elhúzódásával kezdődnek, s a kiutalási procedúrával folytatódnak. Ma már egyre gyakrabban tapasztalni, hogy az emberek válogatnak, két-három megtekintő papírt is visszavisznek a tanácsházára valamilyen kifogással. Ha belegondolunk, tulajdoniképpen, természetes, jó dolog ez, hiszen örvendetes, hogy igényesebbek lettünk, már válogathatunk is. A lakást az ember nem egy-két évre veszi, ajánlatos tehát alaposan meggondolni a választást Országszerte egyre több tanácsnál hallani, hogy az igénylők inkább nagyobb anyagi áldozatot vállalnak — a szövetkezeti lakás helyett például tanácsi vevőkijelölésű OTP-lakást is elfogadnak —, de meg is követelik, hogy az mindenben feleljen meg saját maguk és családjuk igényeinek. így fordulhat aztán eW, hogy a tízemeletes, sötét- konyhás panelházak jó néhány lakása olykor hónapokig, sőt évekig nem talál lakóra. Az egyik megyeszékhelyünkön nemrégiben néhány tízemeletes házban több lakást — az eredeti tervtől eltérően — kénytelenek voltak tanácsi bérlakásként kiutalni, mert OTP-ott- hónként nem akadt rájuk vevő. lakásgazdálkodással kapcsolatos új jogszabályok arra ösztönöznek, hogy mobilizálódjon a lakásvagyon, a lehetőségek szerint minél többen találják meg — akár csere, akár építkezés, akár pedig vásárlás útján — az igényeiknek és pénztárcájuknak leginkább megfelelő lakást Mégpedig úgy, hogy a korábbinál igazságosabb teherviselés alakuljon ki, tehát ne kerüljenek indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe azok, akik semmilyen áldozatra nem hajlandóak, lakásgondjuk megoldását teljes egészében az államtól, a tanácstól várják. Támogassunk viszont minden saját erős kezdeményezést még ha az csupán egy felújításra irányul is. S ha igy lesz, elóbb-utóbb talán csökken majd azoknak a lakásoknak a száma, amelyek manapság hónapokig, sőt olykor hosszú évekig üresen állnak. lották a felszólítást és a dobogó lábakat maguk mögött Átrohantak a sötét parkon, csikorgott a lábuk alatt a sétány kavicsa, majd süppedt a gyep. Arcukba ágak csapódtak. Kiértek egy gyére« világított utcára, befordultak a sarkon, majd az első keresztutcán jobbra fordultak. Szembe szaladtak velük Fe- cóék. — Ne arra, marhák! Belefuttok a zsernyákokba! — kiáltotta Fecó, amint elfutott mellettük. Csokiék megfordultak és a nyomukba szegődtek. Valahol a parton lyukadtak ki egy strand mellett. Zihálva megálltak. Nem üldözte őket -mar senki. — Akkor béke — «Fújtatta kezét Rozsdás. Csoki belevágott — Kösz, haver — mondta. — A többiek — Intett Rozsdás Fecó és a lányok felé — rendes csövesek, s gondolom nem véletlenül pucoltatok ti sem. — Nem szeretem a rendőrszagot. Megfordul tőle a gyomrom,,es társaságban il- tetieoaeg hányni, hát m Működött egykor egy üzem Zákányban. Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, a gazdaságtalanná vált termelés miatt megszüntették a burgonyapép gyártását A „tulajdonos” Somogy megyei Zöldért Vállalat ezután bérbe adta a hernádi tez budapesti szolgáltató szakcsoportjának, hogy a tágas, termelésre alkalmas helyiségeket káhasizinálják. Nem sokkal később szerkesztőségünkbe ’levél érkezett: „Nagyon örültünk, hogy újra munkához jutunk. Nagysokára megérkezett húsz varrógép és megkezdték a női dolgozók betanítását, de egyéb munkáról sző nem esett. Most minden áll, a helyiségek üresek. A decemberi- januári munkabérünket is hosszas huzavona után kaptuk meg. A februári bér egyáltalán nem érkezett meg. Most azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen kihez is tartozunk, mi lesz a sorsunk a jövőben, el vagyunk keseredve. Sokan elhagyták az üzemet, más munkahelyet keresve.” Szilágyi István, a gyékényes! pártbizottság titkára mindezt alátámasztja: — Ez bizony Így történt A szakcsoport az üzemet bérbe vette azzal, hogy védőkesztyűket gyártanak majd. Hónapok teltek ei, mire a gépek megérkeztek — s a gyártásra alkalmatlanoknak bizonyultak. A dolgozók februári munkabérüket csak komoly „ráhatásra” kapták meg, de a szociális hozzájárulást, a családi pótlékot azóta sem. Nem is csoda, hogy elkeseredtek, hisz mind a mai napig várják jogos juttatásaikat. Helybeli munkát reméltek — megfelelő anyagi elismeréssel —, végül sem munkát, sem pénzt nem kaptak. A Somogy megyei Zöldért Vállalat ismét közbelépett. — Kerestük a lehetőségeket, miként tudnánk megmenteni a zákányi üzemet — mondja Vadalma Tibor igazgatóhelyettes. — A megyei pártbizottság segítségével végül is „egymásra találtunk” a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezettel. A nemrégiben megkötött hosszú távú szerződés alapján az ő technológiájukkal, gépeikkel, irányításukkal dolgoznak most a zákányi asszonyok. — Mi van az elmaradt szociális juttatásokkal? — A szakcsoportot foglalkoztató gesztor termelőszökább eljöttem — mondta Boby. Fecó morózus voft. — Mondtam neked hülye tyúk, hogy vedd le a stafí- rungodat a zabostarisznyádról. A göngyölt pokrócra minden fakabát bukik. Azonnal látja, hogy nincs szállásod, nem csoda, hogy mindig elmartak! — mondta. — Menj a fenébe! Azt hiszed, hogy nett) jöttek volna enélkül is oda? — kiáltotta hevesen Gigi. — Kuss, gyöngyvirágom. Megbocsátva, legalább megvan a nyoszolyánk. De most jó lesz innen megpucolni, mert azok nem hagyják annyiba — mondta Rozsdás. — Tudok egy helyet, ahol dokkolhatunk — szólalt meg Fecó és elindult. A többiek követtek. A félig kész épület elég messze esett a berek felé a településtől, a nádas szélén. Kocsikerekektől vágott út vezetett hozzá, zizegő bokrok között A vakolatlan helyiségben, malteros vödrök és más építkezési eszközök és anyagok között cigaretták párással izzottak, él okso v«vetkezet döntőbizottságához került a zákányiak pénzügyi követelése. Mi megtesszük, amit az ügyben tehetünk, hogy a hiányzó bért megkapják — csak idő kérdése ez. (A Zöldért egyébként kompromisszumos megoldást keresett a bérlőkkel, s így vette vissza az üzemet április első napjaiban — bérleti díjengedménnyel.) Ezek voltak az előzmények. Szilágyi István hív: — Jöjjön, nézze meg, mi van most az üzemben. Hófehér falak. Hófehér köpenyes lányok és asszonyok. Hófehér kötényeket varrnak a háziasszonyoknak. Később majd munkaruhákat, csinos nyári és téli öltözékeket is készítenek. — Elmúltam már ötven--; éves, és mégis itt vagyok. Tudom, hogy meet végre olyan mumíkalehetőség jött létre Zákányban, amiért érdemes maradni. A sok keserűség ellenére nem hagytak el bennünket, ezt mindannyian tudjuk. Örömmel dolgozunk, mert most már látjuk az értelmét — mondja a szalagvezető. Reggelente busz megy a dolgozókért, majd haza is viszi őket Egy műszakban dolgoznak, hogy a gyermekes anyák a kicsiket otthon elláthassák. A jóízű ebédet „házhoz” szállítják. Mindennek, ellenére 1» ké-' teäkedem. — Menni fog a dolog — mondja Koreny Dénes telepvezető. — Az elsődleges cél az volt hogy a helybelieknek munkát tudjunk biztosítani. Az elmúlt két év csalódásai után érthető, hogy senki sem bizakodott a zákányi üzem létjogosultságában. Most más a helyzet Vidáman kattog a varrógép, jó a hangulat. Már Iá-' lom a következő szalagsort, a vasalógépeket az „igazi” üzemet S mindez a közeljövő. — Házról házra jártunk, hogy a csalódott emberek közül munkaerőt toborozzunk. Erre már nincs szükség. Jönnek a fiatalok, mert látják a munka értelmét. — A Zöldért megyei vállalatának köszönhetjük mindezt Nagy anyagi áldozatok árán sem hagyták, hogy megszűnjön a zákányi üzem, hogy munka nélkül maradjanak az emberek — teszi hozzá Szilágyi István. A. A. gyespálinka szaga terjengett. Doki, a félbemaradt egzisztencia támasztotta hátával az ajtószárfát. Jeles eredménnyel érettségizett és háromszor felvételizett eredménytelenül a jogi karon. Minden esetben helyhiányra valt% hivatkozással utasították el. Meggyőződése , szerint azért, mert atyja késői gyermekeként is viselnie kell azt az átkot, hogy őse valamikor ludovikás tiszt volt. Ha ő nem kell a társadalomnak, neki sem kell a rend. Csavargásra adta a fejét, élt, ahogy tudott. Két lány, Zita és Margó voltak a társaságában. Mindketten azzal íz elhatározással indultak a nagy tó partjára, hogy valamelyik vendéglátó intézménynél elhelyezkednek. Nem idén először. Munka a szándékból sosem lett. Hol az egészség- ügyi könyvvel, hol a munkakönyvvel, valamelyikkel mindig baj volt. A többszöri rendőrhatósági figyelmeztetésnek a vége az lett, hogy közveszélyes munkakerülés miatt kaptak húsz napot. Tegnap szabadultak, és az első az volt, hogy visz- szautaztak a Balatonra. Pechjük volt, már az állomáson igazoltatták őket. A főtörzs három órát adott nekik arra, hogy eltűnjenek, és megígérte nekik azt is, ha újra találkoznak, nem ússzak meg szabály ser tesael. (Wolytetfuk) A PAMUTFONÖ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA az 1983/84-es tanévre beiskoláz 8 általános végzettségű leányokat szakmunkástanulónak A képzési Idő: 3 év. Kényelmes leány otthoni elhelyezés. Havonta tanulmányi és szociális ösztöndíjat fiz* tönk. Ingyenes tankönyv, munkaruha és iskolaköpeny. Napi 5 forint ellenében háromszor! étkezés. Jelentkezni lehet az iskolák által kiállított' jelentkezést lapon. A jelentkezési lapra kérjük ráírni: Fonalgyártó szakma, PFV Kaposvári Gyára. A jelentkezési lapot személyzeti és oktatási osztályunkra kérjük küldeni, az alábbi címre: PFV Kaposvári Gyára, 7401 Kaposvár, Jutái út 24. Kérésre részletes tájékoztatót küldünk. mKi3) B. A. UJKERY Csaba Menekülők
