Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

f Bz áprilisi határozat (egyében A iegfőbb tényező Látogatás a mezőgazdasági főiskolán A kaÉinyinf küldöttség szerdai programfa Napjaink gyakorlata, hogy párt-, állatni testüle­tek. gazdasági szervek, ve­zetők tanácskozáson érté­kelik a vállalat, intézmény munkáját, és meghatározva a tennivalókat, megfelelő következtetéseket vonnak le. Tonnákban, forint- és devizaértékben gondol­koznak, import- és export- mennyiségeket mérnek ha­zai és külföldi fizetőeszkö­zökben. Termelési érték, hatékonyság, nyereség, jö­vedelmezőség ... — ezekkel számolnak pozitív vagy ne­gatív értelemben. Ez mind nagyon helyes is, ám gyak­ran tapasztaljuk, hogy akár állami, akár pártvezetők, néha még testületek is, megfeledkeznek róla: a ton­nákat, a termelési értéket, a nemzeti jövedelmet — be­számolókban csak munka­erőnek nevezett — munká­sok, termelőszövetkezeti pa­rasztok, az egyének, a szo­cialista brigádok igen ke­mény munkával termelik meg, állítják elő., A népgaz­daságban számottevő ter­melési érték előállítása nem­csak az új, modern technika, hanem főként az azt vezér­lő emberek érdeme. Az összefüggésekről so­hasem szabad megfeledkez­nünk. Gyakran például a hatékonyság, jövedelmező­ség csak fogalomként jele­nik meg a szavakban, és hajlamosak vagyunk meg­feledkezni a kettő kölcsön- hatásáról: mit, mennyiért, milyen költséghányaddal állítottunk elő. Hasonlókép­pen megelégszünk sokszor a többlettermékkel, a növekvő mennyiséggel, közben megfe­ledkezve az emberi ténye­zőkről. Helyesen beszélünk megfelelő alkalmakkor a párt vezető szerepéről. Konkrét esetekben azonban, amikor számot adunk gaz­dasági eredményeinkről, egy adott terület munkájáról vagy a Központi Bizottság egy-egy határozatának a végrehajtásáról, akkor nem mindig elemezzük, értékel­jük az illetékes területi pártbizottságok, pártalap- saervezetek, az egyes kom­munisták e téren kifejtett tevékenységét. A kelleténél kisebb figyelmet fordítunk ai értékelő, a jövő fel­adatait meghatározó mun­kánkban, határozatainkban az emberi tényezőkre. Pedig jogos igény, hogy a határo­zatok végrehajtására komp­lexen térjünk vissza. Ha va­lamely megyei párttestület értékeli például a járási pártbizottság munkáját ar­ról, hogy mit tett a Közpon­ti Bizottság 1978. március 15-i, a mezőgazdaság és élel­miszeripar helyzetéről, to­vábbfejlesztésének végre­hajtásáról hozott határo­zatáért, akkor számot kell adnia a termelőszövetkezet­ben dolgozók eszmei, politi­kai nevelő munkájáról szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól is. Az elért eredmények, a megtermelt mezőgazdasági termékek mennyisége, értéke ugyanis nem választhatók el attól a tudati fejlődéstől, mely a termelést folytatók körében végbement. Országos átte­kintésben véve, ugyanígy nem lehet a VI. ötéves terv gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéséit, életszínvonal - politikai, tudományos vagy oktatáspolitikai, kulturális programját sem teljesíteni, ha elfeledjük a legnemeseb­bet, az emberi alkotókészsé­get. Valamennyi politikai, tár­sadalmi szerv feladata, hogy ne csak számoljon az egyes ember, az alkotó közössé­gek, a kollektívák erejével, tettrekészségével, hanem magas fokon mozgósítsa őket társadalompolitikai céljaink elérésére. Egyetlen vezető pártszerv, -testület sem mondhat le arról, hogy a központi bizottsági és a megyei határozatok értéke­lése, a jövő feladatainak meghatározása kapcsán konkrétan adják meg a pártalapszervezetek az egyes kommunisták sajátos tenni­valóit a hatékonyság növe­lésében, az új termelési el­járások kidolgozásában, az importhelyettesítő anyagok előállításában vagy új, jól értékesíthető termékek ki­vitelezésében. Lassanként szinte már új, szokatlan feladatnak tetszik, hogy a kommunistáknak, műszaki szakembereknek, kiváló szakmunkásoknak, lrinek- kinek olyan jellegű termelé­si feladatot adjunk, amely előreviszi mind a helyi kol­lektíva, mind pedig a nép­gazdaság érdekeit Arról van szó, ami­ről a párt Központi Bizottsága április 12— 13-i határozatában így ír: „Társadalmunkban megha­tározó a munkásosztály sze­repe. Folyamatosan gyara­podik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A terme­lőszövetkezeti parasztság munkája, életformája to­vább közeledik az ipari és az értelmiségi dolgozóké­hoz. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gaz­daságban végbemenő vál­tozások következtében ho­gyan módosul társadalmunk rétegeződése, és ebből mi­lyen következtetések adód­nak a politikai munka szá­mára.” Ne tévesszük ezért szem elől, hogy az ipari munkás, az esztergályos, a lakatos és a műszaki, a mérnök alkotó munkája összefügg. Ne fe­lejtsük el, hogy a tsz mun­kájának eredményessége a növénytermesztő szakmun­kásé, az agronómusé, a meg­termelt termék a falu, a vá­ros és végső soron az egész ország jobb életlehetőségeit szolgálja. Valamennyiünk munkája, párttagok és pár- tonkívüliek összefogása az alapja nemzeti egységünk ö6szeforrottságának, társa­dalmi felemelkedésünknek. A szocialista építőmunka feladatai mind nehezebbek­ké váltak az ismert nemzet­közi feszültségek, a világgaz­dasági válság jelenlegi pe­riódusának hazánkra is ki­ható jelenségei következté­ben. A mindennapok ered­ményeiben. fejlődésünkben azonban mindenkor ott van a pártszervezetek, a kommu­nisták és a kollektívák, az egyes emberek alkotó mun­kája. Ezt is tiszteljük, be­csüljük úgy, hogy a jövő még összetettebb feladatai­nál minden fokon elsődlege­sen számítsunk a legfőbb tényezőre: a dolgozó ember­re- Dr. A. A. Az idén SS. születésnapját ünnepli a csillebérci vezető­képző és úttörőtábor. Július 31-én lesz három és fél év­tizede annak, hogy nyaranta 10 000 gyermeknek ad él­ményben, vidámságban gaz­dag 10—12 napos táborozást. Az idei nyárra is gazdag programmal készülnek. Jú­lius 3-án Csillebérc életét, történetét, tevékenységét be­mutató állandó kiállítás nyí­lik. Július végén a baráti országok felnőtt úttörőveze­tői, iskolái, intézményei küldöttségeinek részvételé­vel nemzetközi szemináriu­mot szerveznek Politizálás a tizenévesek köreben címmel. Július 31-én délután nagy­szabású rendezvény kezdő­dik mintegy 1200 táborozó és 200 meghívott vendég, vala­mint külföldiek részvéteié­vel. A meghívottak köre rendkívül széles: a tábor egykori vezetői, építői, volt táborozók, a tábor tevékeny­ségét segítő állami, társa­dalmi szervek és intézmé­nyek képviselői. A tábor je­lenéről. terveiről szóló tájé­koztatót követően galamú­A Pável Pavlovics Szmir- norvnak, az SZXP Kalinyia Területi Bizottsága titkárá­nak vezetésével megyénkben tartózkodó négytagú küldött­ség tegnap délelőtt Kleno- vics Imrének, az MSZMP megyei bizottsága titkárának kíséretében a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolára láto­gatott, ahol dr. Guba Sán­dor, a főiskola főigazgatója fogadta a testvérmegyénkből érkezett vendégeket. Dr. Guíba Sándor tájékoz­tatást adott a főiskolán fo­lyó tevékenységekről, ame­lyek közül természetesen alapvető az oktatás, de a vendégek érdeklődésének megfelelően, részletesen be­szélt az itt folyó kutatások­ról, s ezeknek a gyakorlat­ban való hasznosításáróL A főigazgató mélyrehatóan elemezte az oktatási intéz­mény termelésfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, ismertetve az 1961 -es meg­alapítást követő 22 esztendő­ben lezajlott fejlődést, a szükségszerűen szélesedő munkakapcsolatokat. A vendégek a tájékoztató elhangzása után több kérdést intéztek dr. Guba Sándor­hoz a főiskolán folyó képzés idejéről, a hallgatók számá­rói, az itt megszerezhető képzettségről, s arról, hogy a végzett hallgatók hová, mi­lyen beosztásba kerülnek. Szó esett egy-egy, a főiskola kutatómunkáján alapuló program bevezetésének fel­tételeiről, s ezzel kapcsolat­ban elhangzott a megállapí­tás: a kutatásfejlesztés ered­ménye vagy jobb, vagy ol­csóbb, vagy piacképesebb technológia legyen, vagy pe­dig importot pótoljon. A vendégek számos kérdést tettek föl a takarmányozás­sal összefüggésben is. Ezután dr. Matos Károly, a főiskola főigazgató-helye t- tese az intézmény szervezeti felépítésével ismertette meg a vendégeket, akik fokozott torral köszöntik a résztvevő­ket A program zárásaként Barátunk a természet! cím­mel környezetvédelmi és tu­risztikai szaktábort nyitnak. Az új típusú tábor program­jában a résztvevők megis­merkednek a természet- és környezetvédelmi tevékeny­séggel, az ezzel kapcsolatos kutatómunkával, a termé­szetjárás örömeivel. Elláto­gatnak majd a táborozók az ócsai tájvédelmi körzetbe és a pilisi parkerdőbe is. Természetesen már ko­rábban kaput nyit Csille­bérc. Június 19-e és 25-e kö­zött rendezik meg az ifjúve­zetők táborát- Június 20-a es 25-e között a társadalom- kutató és a természetkutató úttörők legjobbjai találkoz­nak a táborban. Az úttörő- matematikusok, a kis mate­matikusok, az eszperantó nyelv legjobb tudói, a nem­zetiségi nyelv és Irodalom legeredményesebb művelői gyűlnek össze, hogy érde­kes, játékos módszerekkel mérjék össze tudásukat, és ismereteik gyakorlati aikal­figyelemmel kísérték az in­tézetekre tagozódó, az inno­vációi: folyamat gyorsítását szolgáló főiskola tevékenysé­gét. A termelési rendszerek­kel való együttműködést jól példázták a különféle egye­sülések, vállalatok jelenlevő igazgatói által elmondottak. Először Kása Ferenc, a Kahyb igazgatója ismertette a vendégekkel, hogy a Ka­hyb a sertéstenyésztés min­den elemével foglalkozik, s beszélt ennek részleteiről, va­lamint a nagyüzemi és a ház­táji sertéstenyésztés arányá­ról. A delegáció tagjai Kosa Ferenctől főként a vállalati eredményességről, a piaci értékesítéssel kapcsolatos le­hetőségekről érdeklődtek, de szóiba kerültek a különböző sertésfajták tenyésztésének gazdaságossági tényező is. Elismerően vették tudomásul a delegáló tagjai, hogy a Kahyb technológiája alapján -1000 férőhelyes tenyészkoca- telépőt építenek Grúziában. Harsányi Lehel, a Kapos­mazásáról tegyenek tanúbi­zonyságot Ax In tér kozmosz technikai szaktábor résztvevői a ve­zérlés, a szabályozás, ax au­tomatika, az energia, a munka- és egészségvédelem a mezógazdasagban téma­körben tevékenykednek. A szakprogramok során vetél­kedőkre, akadályversenyre, szakmai bemutatókra kerül sor. Érdekesnek ígérkezik a gödöllői szakmai nap is, ahol a mezőgazdaságban al­kalmazható újszerű techni­kai berendezésekkel, vala­mint a számítógép működé­sével é$ alkalmazási lehető­segeivel ismerkedhetnek meg az úttörők. A hasznoshuüadék-gyűjtó úttörők jutalomtáborában a gyerekek ellátogatnak egy feldolgozó üzembe, s ott az általuk is gyűjtött másod- nyersanyag további sorsát ismerhetik meg. A kiváló úttőrőmunkáért kitüntetést kapott pajtások és mintegy 30 külföldi gye­rekdelegáció részvételével ez évben is megrendezik — jú­lius Ti-e és 29-e kozott — a vári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat igazgatója bemutatta a vállalat fejlődé­sét, hangsúlyozva, hogy 1906- ban speciális tejhozamú szarvasmarha ^tenyésztő programot dolgozott ki szá­mukra a főiskola. A közös vállalatot 76 gazdaság hozta létre, s ma már 172 tag- és partner-gazdasága vas. A delegáció tagjai több Kérdést intéztek Cserháti Pálhoz, a kaposvári állatte­nyésztési kutatási, termelési, fejlesztési együttműködés igazgatójához, s nagy érdek­lődést tanúsítottak az együtt­működés szervezeti felépítése iránt. Ez után Szemsző Jó­Tegnap Somogyba, a munkásőrök nagybajomi ki­képző táborába látogatott Borbély Sándor országos pa­rancsnok, akit elkísért útjára Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára. Zsók Fe­renc megyei parancsnok kí­séretében a vendégek meg­ismerkedtek a táborral, az ott folyó élettel. Az egyik tantermi sátornál éppen szünet volt. Lengyel Miklós foglalkozás vezető je­lentette, hogy lövészet előt­ti anyagismeretet tarta­nak. Az országos parancsnok hosszan elbeszélgetett a munkásőcökikel, érdeklődött foglalkozásuk, hogylétük fe­löl. Elmondta, hogy véle­ménye szerint miért jó és hasznos a tábori körülmé­nyek között folyó kiképzés. béke és barátság nemzetkö­zi úttörőtábort Ismét meg­tartják a nemzetközi játszó­napot, az ügyes kezek alko­tónápját a szolidaritási vá­sárt is. Budapesten kívül az ország »ás pontjaira is el­jutnak a táborozok, s bepil­lanthatnak a családok éle­tébe. A csillebérci progra­mot kővetően a balatoni út­törővárosban, Zank an foly­tatódik a nemzetközi tábor. A Kazinczy —yanyetri szaktáborban augusztus 14-e és 24-e között várják a Ka­zinczy-jelvénye* pajtásokat, illetve a Kazinczy-ösztöa- díjban részesült közössége­ket A táborozás idején la­tin, görög, francia, angol, orosz, olasz és német erede­tű szavakat vizsgálnak, olya­nokat, amelyekkel ugyan nap nap után találkoznak, de a jelentését a helyes használatát nem, vagy csak pontatlanul ismerik. Az országos komplex mű­vészeti tábor témája ez év­ben az emberiség gyerekko­ra — az ókor kultúrája, az athéni demokrácia fénykora. nos, a kaposvári juhkoordi­nációs iroda vezetője szóit a vendégekhez. Testvér-megyénk küldöttei­nek Széles Gyula, a főiskola főigazgató-helyettese mutatta be az intézményt. Megtekin­tették az előadótermeket, a központi laboratóriumot és fölkeresték a kísérleti tele­peket is. A küldöttség tagjai tegnap délután Kaposvár nevezetes­ségeivel ismerkedtek város­néző útjuk során, ma pedig délelőtt a megyeszékhelyen a Mezőgép-hez, délután pe­dig a nagybajomi Lenin Ter­melőszövetkezetbe Iá tóga t- nak el. A lőtéren a vegyvédelmi szakasz hajtotta végre az egyéni harcszerű géppisz­toly lőgyakorlatot A kiváló lőeredmény láttán Borbély Sándor elismerését fejezte ki. — Őszintén gratulálok kő­váló eredményükhöz, ezért valamennyinket dicséretben részesítem. — Külön köszön­tötte Horváth István sza- kaszparancsnokot jó munká­jáért. A tábor megtekintése után Zsók Ferenc tájékoz­tatta az országos parancsno­kot az építkezésről, s a jö­vőre vonatkozó terveikről. Ezt követően a vendégek és a házigazdák között esz­mecsere alakult ki. Borbély Sándor többek között a so^ mogyi munkásőrök, a me­gyei parancsnokság testület ti, valamint az ifjúság köréi ben végzendő feladatáról szólt. — A kedvező tábori kö­rülményeket hasznosítva törekedjenek a politikai ne­velő munka színvonalasabb végzésére, a még tartalma­sabb emberi kapcsolatok kialakítására. Munkásőre­ink értelme* célokért mi»-, dénkor készek cselekedni. A beosztott munkásőrök és a parancsnokok összefogásé­val érjék el: ne csak a ki­képzésben álljanak helyt,' hanem gazdasági felada­taik é* más közéleti tisztsé­geik ellátásában Is. Vonja­nak be minél több fiatalt a testület életébe, az úttörő- és az Ifjú Gárda munkásé r- egyaégekbe, ■ neveljék őket rendszerünk iránti elkötele­zettségre. Mi, munkásörök közéleti emberek vagyunk, a mint ilyenektől azt is elvár­ják, hogy tudatosan vállal­junk részt napjaink béke­mozgalmi feladataiból, örü­lök, hogy láthattam táboru­kat — köszönt el a somogyi munkásőröktől Borbély Sán­dor országos parancsnok. SOMOGYI NÉPLAP JUBILÁL CSILLEBÉRC Borbély Sándor Somogybán Kedvező tapasztalatok, elismerő szavak »

Next

/
Thumbnails
Contents