Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

Vendégek a Dráva túlsó partjáról Városnéző séta Kaposváron Harmadik napja tartózko­dik megyénkben a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szö­vetsége bjeiovári tanácsának háromtagú küldöttsége Mira Wirnsberger elnök vezetésé­vel. A delegációt hétfőn reg­gel fogadta Barcson Varga Károly megyei népfronttit­kár a város vezetőivel együtt. Először átfogó tájé­koztatás hangzott el a me­gye. a Dráva-parti város nepfrontmozgalmáról. A vendégek különösen a tár­sadalmi munka szervezése, a nemzetiségi politika kérdé­sei iránt érdeklődtek. Ez­után megnézték a várost, a Sefag gyáregységét, a Dráva múzeumot, majd elindultak a megyeszékhelyre. Kaposváron a Mezőgép Vállalat 1. számú gyárában kezdődött a program Rostás Károly megyei népfrontelnök részvételével. A vendégek meghallgatták Csúz Imre igazgató tájékoztatóját a gazdasági munkáról, Tanczos Lajos üzemi pártbizottsági titkár ismertetőjét a közélet­ről. A jugoszláv küldöttség tagjai kíváncsiak voltak ar­ra, milyen a kapcsolat az üzem közössége és a nép- frontmozgalom között. A kérdések után rövid üzemlátogatás következett, majd Papp János, a városi tanács általános elnökhe­lyettese vette át a házigazda szerepet. Ízelítőt adott ab­ból, hogyan fejlődik a me‘ gyeszékhely. Amíg a mikro­busz a Kinizsi lakótelepre ért, az ablakból megmutat­ták a textilműveket, a pa­nelüzemet, az új lakótelepek látképét. A jurtaóvodánál Papp Já­nos üdvözölte a vendegeket, majd bemutatta a lakótele­pet, amely jövőre lesz tel­jesen kész. Az óvodában Papa Ildikó helyettes vezető kalauzolta a küldöttséget. Mindhármunknak nagyon tetszett az óvoda. A városnéző séta után esz­mecsere bontakozott ki a csaiádiház-építes es a lakó­telepi ' fejlesztés arányáról. Papp János elmondta a ven­degeknek, hogy sok családi ház is épül Somogybán. A vendegek megtekintet­ték a sportcsarnokot, majd a Szabadság parkban sétál­tak. Megnézték a szovjet hő­sök emlékművét, az Oktatá­si Igazgatóság székhazát és környékét. A kaposvári program kö­vetkező állomása a levéltár volt. Dr, Kanyar József vá­rosi népfrontelnök társasá­gában kötetlen beszélgetés bontakozott ki. Egyetértet­tek abban, hogy jó lenne irodalmi műsorokat cserél­ni,. jobban együttműködni a történelmi kutatásokban. A kaposvári látogatás a mú­zeum megtekintésevei feje­ződött be. A bjeiovári vendégek teg­nap megnézték az igali für­dőt, megismerkedtek Tabbal és környékével. A program­ban végül Siófok követke­zett. Ma Somogysárdot, a híres ménest nézik meg, majd a mosdósi szanató­riumba és Nagyberkibe lá­togatnak. A Mira Wirnsberger ve­zette bjeiovári népfrontkül­döttség ma este utazik el megyénkből. Nemzetközi tej nap Előadás és termékbemutató Sokat olvashatunk, hall­hatunk már régóta az egész­séges táplálkozásról, s ezzel összefüggésben a tej és a tejtermékek fogyasztásának népszerűsítéséről, de úgy tetszik, mégsem eleget. Leg­alábbis ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket kedden a nemzetközi tejnap alkalmából a kaposvári tej­üzemben megtartott elő­adásában Nagy Lászlóné áruforgalmi osztályvezető ismertetett. Eszerint ha-, zánkban az egy lakosra át­lagosan jutó tejfogyasztás még mindig jóval kisebb, mint az európai fejlett or­szágokban. Somogybán az országos átlagnál némileg több tej és tejtermék fogy. A tegnapi rendezvényt a tejipari vállalat a Magyar Élelmezésügyi Tudományos Egyesület tejipari szakosz­tályának kaposvári cso­portjával együtt szervezte, s meghívták ide a termelők, valamint a kereskedelem képviselőit is abból a meg­gondolásból, hogy a fogyasz­tást csak úgy lehet tovább növelni, ha növekszik a tej­termelés is. Nagy Lászlóné rövid visszapillantást tett az 1903- ban alakult Nemzetközi Tej- szövetség történetére, s ar­ra az 1957-es elhatározás­ra, amely szerint a szövet­ség tagállamaiban minden évben nemzetközi tej napra kerül sor. Magyarország 1982 óta tagja a szervezetnek, de a nemzetközi tejnapot ha­zánkban 1974 óta évente megtartják. Szólt az előadó azokról a biológiai, kémiai tényezők­ről, amelyek a tejfogyasztást rendkívül egészségessé te­szik, s ismertette, hogy a ka­posvári vállalat jelenleg 115 féle tejterméket állít elő. Ezek közül mintegy 80-at a helyszínen ki is állítottak, s a rendezvény kóstolóval ért veget. Fedett fürdő épül Csokonyavisontán Statisztikatörténeti vándorülés Elkészült a pécsi pezsgőgyár Elkészült a pécsi tank- pezsgőgyár és megkezdte üzemszerű termelését. Már az idén hárommillió palac­kot töltenek meg a nemes itallal; a termékek több mint nyolcvan százalékát exportálják, elsősorban a szocialista országokba. A százmillió forintos beruhá­zás megvalósítására gazda­sági társaságot alakított a Villány—mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát és a Szekszárdi Állami Gazdaság, a továbbiakban együttesen szállítják a pezsgő alap­anyagát és közösen forgal­mazzák belföldön az árut. A tankpezsgőgyárban 125 hektoliteres tartályokban „nemesedik” a pezsgő, még­pedig folyamatos erjesztés­sel, gyorsított eljárással. A termelést fokozatosan bőví­tik. Két évtizede minden esz­tendőben vándorülést tart hazánk más-más városában a Magyar Közgazdasági Tár­saság statisztikai szakosztá­lya. Az idén a Somogy me­gyei szervezettel együtt Ka­posváron rendezi háromna­pos statisztikatörténeti tu,do- mánvos tanácskozását. A mostani eseménysorozatnak — amelyet kedden délelőtt nyitottak meg az MSZMP megyei bizottságának oktatá­si igazgatóságén — külön ak-’ tualítást ad az, hogy 16© esz­tendővel ezelőtt született Ke­leti Károly, a Központi Sta­tisztikai Hivatal első elnöke. Az ország szinte minden részéből mintegy 80 résztve­vő érkezett Kaposvárra, va­lamennyien e tudományág neves képviselői. A XXI. vándorgyűlést dr. Kiss Al­bert kandidátus, egyetemi tanár, az MTA statisztikai bizottságának elnöke, a KSH elnökhelyettese nyitotta meg, majd Sarudi Csaba, a megyei tanács általános el­nökhelyettese tartott előadást megyénk gazdasagi-társadal- mi fejlődéséről. Ezt követő­en Boros Jánosnak, a KSH megyei igazgatójának előadá­sára került sor Somogy me­gye mezőgazdaságának fejlő­dése a XX. században cím­mel. Boros János az agrárgaz­daság fejlődéstörténetét há­rom, egymástól jói elkülö­níthető nagy korszakot át­fogva mutatta be. Eszerint az első korszak az 1895-ös es az 1936-ös általános me­zőgazdasági statisztikai adat- felvételek közötti esztendő­ket öleli fel, a második a felszabadulási utáni „átmene­ti gazdálkodás” utolsó esz­tendejéig, illetve a fordulat évéig tart, a harmadik kor­szak pedig — történe­tileg, társadalmilag és politikailag is egyenes következményeként az el­ső kettőnek — a szo­Kisebb „város” veszi ma már körül a csokonyavíson- tai gyógyfürdőt, s a mellet­te levő Dráva kempingbe kora tavasztól sokan érkez­nek, akik kedvelik a fürdő gyógyító hatasú vizét. Nyaranta, egy-egy vasár­nap, amikor a nyitott me­dence is üzemel, ezernél többen is pihennek a fürdő szép, gondozott pázsitján, élvezik a kellemes, | csöndes környezetet. A jelenlegi fedett fürdő már nem alkalmas a sok lá­togató fogadasara. Ezért ha­tározták el mintegy 500 ven­dég fogadására alkalmas uj, fedett fürdő építését. A munkát a csokonyavisontai Rákóczi Tsz építőreszlege vállalta el. A tervezett 1988. december 31-i határidőnél előbb átadják a fürdőt. A mintegy 7,5 millió fo­rintba kerülő beruházás két ütemben készül. Előbb a fedett fürdő épületet fejezik be. Előreláthatóan szeptem­berben már itt fürödhetnek a vendégek. Nyomban foly­tatódik a második ütem: a szociális részleg építése. Lesz ebben öltöző, tusoló, büfé. Ezt a részt jövő ta­vaszra készítik el. Az új fedett fürdő elké­szülte után a régi, a kör­nyezetet rontó, céljának már nem megfelelő fedett fürdőt lebontják. cialista nagyüzemi mezőgaz­daság kialakulása, elterjedé­se és fejlődése. Az előadd részletesen elemezte az em­lített korszakok jellemzőit, miután bemutatta a vándor­ülés résztvevőinek a jelen­kor Somogy megyéjét és an­na g az országban elfoglalt helyét. Délután murokaülés követ­kezett, s neves szakemberek tartottak előadásokat Repre­zentatív társadalomstatisz­tikai felvételek Magyarorszá­gon, Népoktatás a Dél-Da- nantúlon a késéi feudaliz­mus időszakában, valamint Tradicionális társadalmi cso­portok területi típusai a dél­dunántúli régióban a két vi­lágháború között címmel. A vándorülés ma délelőtt a Keleti Károly munkásságá­ról szóló megemlékezésekkel folytatódik, délután pedig munkaülésre kerül sor. Csü­törtökön szintén munkaüles- sel fejeződik be a háromna­pos program. Vásári jegyzetek Színes forgatag fogadott Szekszárdon, a vasárnap zá­rult dél-dunántúli mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állításon. Autóbusz érke­zett népviseletbe öltözött táncosokkal; a fúvós-zenekar tagjai épphogy túl voltak az ebéden, s a pódiumon már új műsorszám kezdődött. A kíváncsiskodók csak egy pillantást vetettek a készü­lődésre, s folytatták útjukat a bemutatott termékek kö­zött. Sokan megálltak a Siófoki Állami Gazdaság „blokkja” eiőtt, hiszen ismerősek voltak a ki­állított áruk: Sió ivóié zacskóban és palackban. Azt is megtudhatta a lá­togató, hogy a siófokiak tavaly ebből a finom italból 3900, befőttből 300, savanyú­ságból 1200, gyümölcsvelőből pedig 2300 tonnát készítet­tek; százhatvan fajta gyü­mölcsoltványból egymillió, százhetven fajta rózsaolt­ványból háromszázezer da­rabot állítottak elő, dísz­cserjéből és díszfából pedig háromszáz fajtát kínáltak a vásárlóknak. Közel a siófokiakhoz állí­tották ki termékeiket a bor­termelő gazdaságok, köztük a bogiáriak. Megnyugtató volt látni, hogy az ivólének legalább annyi a szemlélője mint a boroknak. Vagy eb­ből — a fogyasztást tekint­ve — ne vonjunk le messze­menő következtetést,, .2 Kívül-belül jól szemügyre vették a látogatók a ka- hyb önálló kiállításának fa­szerkezetes épületeit, főként a Sefaggal közösen kiala­kított háztáji kisistállót. amelyben — nehezen visel­ve ugyan a tikkasztó mele­get — otthonosan érezték magukat a hibrid süldők. Látogatók, érdeklődök egy- re-másra érkeztek, s aki fogadta őket: Kása Ferenc a vallalat igazgatója. — Kíváncsiskodók, néze- lődők sokan jönnek, de ne­künk vevők kellenének — mondta, bár nincsenek híján partnereknek. És a mai né­zelődőbői lesz a holnapi ve­vő, ezt tartják a kereskedők. Az esztétikus kisi,stallóban egyébként öt koca nevelhető föl a szaporulatával vagy aki hizlalással foglalkozik, 25— 30 hízót tarthat benne. Szek- szárdra prototípust vittek, s akinek megtetszik, meg­rendelheti. Tervezik, hogy OTP-kölesönre is adják majd: a vállalat biztosítja a tervek helyszíni adaptálását, a Sefag vállalja az épület el­készítéséi — Az érdeklődő itt min­dent együtt lát, mert nagy­üzemi és háztáji komplett technológiát mutatunk bel Még a nádudvariak által készített sertéstápból is hoztunk néhány zsákkal ... Szekszárdon tulajdonkép­pen nem volt vendég a Ka- hyb. Magyarország 232 nagyüzemében foglalkoznak ilyen sertéssel, s a vállalat e tekintetben Tolnában is otthon van. » » » Nem az elfogultság, a té­nyek íratják velem: So­mogy mezőgazdaságának termelése szegényesen képvi­seltette magát ezen a kiál­lításon — amiatt, hogy; egyetlen termelőszövetkeze­tünk sem vett részt rajta ön­álló kiállítóként. Baranyából négy, Fejér megyéből nyolc, Tolnából tizenhárom, más megyékből két közös gaz­daság rukkolt ki a sereg­szemlére — Somogyból egy sem ... Aligha hihető, hogy. nem volt mit bemutatniuk ezen a tájjellegű rendezvé­nyem. Ez nemcsak mezőgaz­dasági termelvényekre, ál­latállományra vonatkozik, hanem élelmiszeripari ter­mékekre is. Csak egy példát említek: a barcsi Vörös Csil­lag Tsz közismerten jól lát­ja el a práva-parti várost, sőt a környéket is húskészít­ményekkel, tejtermékek­kel... Kár volt ezért az elmara­dásért. S talán nem is csak mi, somogyiak sajnálhat­juk.., Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP A nézelődőbői lesz a vevő

Next

/
Thumbnails
Contents