Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-20 / 118. szám
4 Lesz-e sotíericánk ? A rendezési terv rendezetlenségei Soderica — Dráva-parti üdülőhely a határ túlsó oldalán, átellenben Gyékényessel. Űtlevél híján elég fölgyalogolni a zákányi dombtetőre: onnan is látható, mennyivel másabb az ottani „kotró’1 képe, mint a miénk. Sodericán motel, kemping és -vendéglők várják a horgászni vagy sportolni akarókat. Egyetlen hamarjában felállított épületet sem találni. És. nálunk? Épp az ellenkezője! A gyékényes! Kotró partja aligha szép. Itt jó-‘ szerével mindenki azt csinált amit akart: egyre-másra épültek az esztétikusnak aligha nevezhető horgásztanyák. A kaposvári nyugdíjasok kedvelt vízi paradicsomával sokáig nem törődött senki. Csupán a “hetvenes évek közepén .került szóba. amikor először hangzott éli hogy közúti határátkelőt is nyitna« Gyékényesen. Az átkelő Berzencén' épült meg, ám ettől függetlenül is „lépni kellett’' volna — a part érdekében. Több felmérés készült, de csak 1981 elején kapott megbízást a Dél-dunántúli Tervezővállalat a részletes rendezési terv elkészítésére. Nemcsak a helyi tanács, hanem a Kavicsbánya-vállalat is szorgalmazta ezt, mivel érdeke fűződött hozzá. A csaknem egymillió forint értékű terv 1982 őszén kerüit a megrendelők asztalára. Mi történt időközben? Tovább épültek az engedély nélküli épületek. Képünk is bizonyítja: a Magyar Államvasutak is illegális építkezésbe kezdett. A szóbeszéd szerint üdülő lesz, hivatalosan oktatási központ. Csakhogy arra átmenetileg építést tilalmat rendelt el a minisztérium! A lényeg azonban: áll a ház, s aligha lesz valaki is aki lebontatja. Antal Vilmossal, a nagyatádi járási hivatal csoport- vezetőjével lepedőnyi térképét fektetünk az iroda szőnyegére. Ezen látni, hogy milyennek álmodta meg a tervező a Kotró környékét. A rajzon horgászfalu, evezőspálya, kilátó, búvárközpont, kemping, motel, sportpálya van és — felsorolni is nehéz lenne, hogy mi minden meg. — A terv két ütemet tartalmaz. Az elsőben — ez a legégetőbb feladat — a mostani horgásztanyák környékét kell rendbe tenni. A tó tovább bővül, a vasút mel-. lett eléri majd a porrog- szentkirályi állomást. A terv második része ezzel a területtel foglalkozik. Az elfogadott ütemterv szerint a helyi, első fokú építési hatóságnak május 15-ig el kell rendelnie a tájba, nem illő horgásztanyák lebontását. S ezzel indul a tulajdonképpeni munka. Hogy az egész mikorra épül ki? Sok mindentől függ . .. Benkö Miklós a zákanyi tanácselnök egy cseppet sem bizakodó. — A rendezési terv érinti azokat a neszeket is, amelyek a termelőszövetkezet tulajdonába^ vannak; ezekről a gazdaság minden további nélkül lemondott, csakhogy a hivatalos térképeken ezek a földdarabok mezőgazdasági művelés alatt álló területként vannak feltüntetve,' noha ott semmiféle művelést sem folytatnak. A lényeg: ha mi ezt a területet fel alkarjuk használni, akkor több millió forintot fizettetnek velünk, — s erre egy fillérünk sincsen. Vörös József, a járási földhivatal vezetője jól ismeri a történetet. — A termőterületeket védő törvény értelmében a mezőgazdasági művelésből kivont területek után meg-, váltást kell fizetni. — Es ez csak most derült ki? — Mi még a tervek elkészülte előtt jeleztük ezt a tervezőknek, illetve az érintetteknek, de úgy látszik, nem nagyon törődtek vele, — A tanács vezetői szerint a termeiőszö vetkezet nem műveli a szóban forgó területet. — A törvény a legelőkre, a rétekre ugyanúgy vonatkozik, mint a nádasokra. Ez a tanácsot érinti a legkellemetlenebbül, hiszen forintjaival nagyon is okosan kell gazdálkodni, fölös milliók nincsenek, főképpen erre nincsenek. Lehet, hogy nekünk mégsem lesz soderi- cánk? A mostani kép egyáltalán nem biztató. Nagy Jenő DlAULMIT VITITENiK Vitától hangos a terem Az. egyik legjobb marxista —leninista esti középiskola a Kaposvári Eiektroncsögyar- ban működik, már nyolc éve. A kihelyezett iskola három • éve nagy szerepet játszik a keleti ipartelep dolgozóinak politikai fölkészítésében. A Sütőipari Vállalat, az FMV kaposvári gyára, a gyógyszertári központ élt eddig a lehetőséggel, küldött hallgatókat. Bójás Gyula, az elektroncsőgyár bártvezetőségének titkára elégedett a kihelyezett középiskolával. — Jók a foglalkozások. Azok, akik elvégzik az iskolát, sokkal jobban megértik a különböző kérdéseket. A hallgatók többsége fiatal, megvan az általános műveltségük. — Milyen, segítséget ad ez a pártmunkaban? — A dolgozók először megtanulják’ az alapismereteket; egy részük kedvet kap arra is, hogy esti egyetemen, szakosítón szerezzen még nagyobb tudást. Az elektron- csőgyárból évente hatan— nyolcán mennek esti egyetemre, egy-két ember pedig szakosa tóra. — Kihat-e ez a pártépítésre? — Természetesen. Az esti középiskola'azonban az újaknak a pártmunkájuk színvonalasabb ellátásához szükséges. bili Zoltán anyaggazdálkodó mint a gyári pártvezetőség oktatási felelőse vezeti a kihelyezett iskolát, Nagy József, a szerelőüzem vezetője pedig állandó tanárként tevékenykedik. Egy-egy előadást egyébként Bánkuti Béla, a Sütőipari Vállalat igazgatója és Bójás Gyula pártvezetőségi titkár is tart a hallgatóiknak. Közösen számolgatjuk Lili Zoltánnal, Nagy Józseffel, hogy eddig mintegy százan végezték el az egyéves iskolát, tavaly huszonhatan fejezték be a kétévest, most huszonnégyen tanulnák az első évfolyamon. Közülük tizenhatan izzősok, a többi a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárában, a Sütőipari Vállalatnál dolgozik. A fele munkás, tizenegy a párttag. — Gondolom, az itt. szerzett politikai ismeretek megkönnyítik az előrejutást a párt- és a közéletben? — Ez így van — helyeséi LiR Zoltán. — Mo6í például tizenhat hallgató KISZ-koru. Van köztük bizottsági tag, alapszervezeti titkár. Sok a gazdasági Vezető; nekik előírták az iskola elvégzését. Megemlítem, hogy jól szerepeinek a foglalkozásokon, — Szerintem nagy a szerepe ennek az iskolának a kadertartalék képzésében — veszi át a szót Nagy József. — Csak úgy lehet valaki jó vezető, ha asapos politikai ismereteket szerez. Ma már a termeies is megkövetel bizonyos fokú politikai állás- foglalást. — Mi lett a végzettekből ? — Sokat fölvettek párttagnak, többen továbbtanultak. Van, aki propagandistaként tevekenykedik, masok párt-, KISZ-, szakszervezeti tisztségviselők lettek. Gyorsan belemelegszünk a beszélgetésbe, amikor a mai követelmények kerülnek szóba: ’hogyan kapcsolódik az elméleti oktatás a valósághoz. Ez azért fontos, mert a hallgatók csak így tudják ténylegesen elsajátítani a marxizmus—leninizmus tanításait. Kis gondolkozás után az iskola vezetője válaszol: — Nem is lehetne elszakadni a valóságtól. Egyrészt a tananyag szerinti kérdések a szocializmus építésének gyakorlatához kapcsolódnak, másrészt a hallgatók sem engedik. Épp az érdeklődé- süki-e iktatunk be leül- és belpolitikai tájékoztatót. — Egyetértek ezzel — folytatja Nagy József —, hiszen minden előadó, ha azt akarja, hogy odafigyel jenes, mindig össze tudja kapcsolni az anyagot az időszerű kérdésekkel. Az a fő, hogy lássák a politika megvalósulását, érezzék az előrelépést. — A politikai gazdasági alapismeretek révén szélesedett a hallgatók látóköre — mondja Lili Zoltán. — Jobban megértik a mai gazdasági helyzetet, még az úgynevezett kényszerintézkedéseket is, mint aki azt nem tanulta. Elmondva mindez nagyon egyszerű. Pedig sok munka testesül meg aboan, hogy nőtt az ide járók vitakészsége ! A tanárok helyes mód- szerKént kiselőadásokkal ösztönözték szereplésre azokat, akik eleinte nem szólaltak fel,, s az anyag megértését hangos diafilmek vetítésével könnyítették meg. Ennek most ért be a gyümölcse. Nincs olyan, aki nem hallatja a hangját: nemcsak a foglalkozásokon, hanem a munkatársai körében is. Szerdán volt az utolsó foglalkozás. Mos^; már mindenki a vizsgára készül. A tanárok legalább úgy izgulnák, mint a hallgatók. Pedig nem kell, hiszen sokat formálódott mindenki egy év alatt. Lajos Géza Épül a fűrészüzem Ezernégyszáz hektárnyi erdő tartozik a gyékényes! Csokonai Termelőszövetkezethez. Eddig évente átlag 6000 köbméternyi fát termeltek ki, ipari faként, illetve a községben a tagság részére tűzifaként értékesítették. A termelőszövet vezetnek azonban lehetősége van arra, hogy ennél jóval többet, évente 9—10 ezer köbméternyit termeljen ki. Az értékes fa gazdaságosabb hasznosítása, valamint újabb munka- lehetőség megteremtése érdekében határoztak el fűrészüzem megépítését. A kitermelt fa nagyobb részét ott dolgozzák majd iöl. Az üzem már épül. a gat- tert beszerezték. Előreláthatólag az év második feleben kezdődik a feldolgozás. Egyelőre 15—20 embert tudnak foglalkoztatni. Már megrendelők is jelentkeztek: a fővárosi Olajipari Vállalat vasúti szállítmányok rögzítéséhez kér meghatározott méretű fát, több állami gazdaság, termelőszövetkezet gyümölcsösládák iránt érdeklődik. Az olcsóbb hulia- dékfát a jövőben is tűzifaként értékesítik. Május a méhésztanyán Postás viszi az anyát Gyermekkorom emléke tartózkodóvá tesz, ha méhek raja zsong körülöttem. Itt meg nyolcvan család is rop- dös kiszámíthatatlan összevisszaságban; mondom is a méhésznek, a kaposvári Ra<J- vánszki Lászlónak: nem használ-e valamilyen kenő- ■ csőt, riasztó kencet, hogy ne szúrják meg... De nem használ. A kalapot is, amelyről aprólyukú háló omlik alá, evente kétszer-három- szor teszi föl; ez a kellék jobbára az olyan gyanakvó vendég fejéré kerül, mint például az újságíró ... Kiskorpádon, a Kossuth utcában, a sor legvegen vaa a mehésztanya. A porta szinte elszakad már a falutól, a közvetlen szomszédságban sem lakó-, sem gazdasági épület, így inkább tanyaháznak minősíthető Radvánszki László „birodalma”. Ennél jobb — es szebb — környezetet nem is kívánhatna a méhész; köröskörül akácerdők ontják a virágillatot. Olyan méhlegelő ez, ahonnan gazdagon telnek a kap- tárak. — Hogyan lesz valakiből hivatásos méhész? — Hetvenben kezdtem méhekkel foglalkozni, de irányelvek a bérlőközösségek létrehozásához Budapesten és az ország más nagyvárosaiban . — egyelőre kísérletileg —. az év: .közepétől megalakul es megkezdi . működését több bérlőközösség, amely az ingatlankezelő vállalattal kötött szérződés alapján a lakbér elengedésének vagy mérséklésének eiieneben hazkarbantartást, takarítást, szemétgyűjtést, felvonókezelést és egyéb bérbeadói köteiezettsegeket vállal magara. A megszervezésükről és működésükről kidolgozott elveket most újabb fontos részletekkel egészítették ki az érdekelt minisztériumok, hogy válaszoljanak a bérlőközösségek megalakításának gyakorlati kérdéseire. Az egységes értelmezés érdekében szükségesnek tartják, hogy jól elhatárolják egymástól a bérlő és a bérbeadó között már meglevő, és a bérlőközösséggel létrejövő újabb jogviszonyokat, kötelezettségeket. ^ A kísérleti időszakban elsősorban az új és a felújított épületekben célszerű bérlőközösséget alakítani, ha ehhez a lakóknak legalább ótven szazaiéka hozzájárul. A bérlőközösség polgári jogi társasági, esetleg gazdasági munkaKÖzösségi formában működhet. A társasági szerződést azonban nem kell úgynevezett ellenjegyzett okiratba foglalni es nincs szükség a társaság cégbejegyzésére sem. A soklakásos házak esetében a tagok nevenek megjelölése heiyett célszerűbb, ha a bérlőközösség elnevezésére a lakóház címét adják meg. A bérlő- közösség, illetve a polgári jogi társaság megalakulása előtt indokolt tisztázni a vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő felelősséget, s a vele járó anyagi következményeket. A bérlőközösségek szervezésénél sok kérdés vetődött föl az adózással kapcsolatban, hiszen a polgári jogi társaságok vagy a gazdasági munkaközösségek tagjainak jövedelmét az allam adóztatással szabályozza. Ezekben a vállalkozási formákban működő — kísérleti jellegű — bérlőközösségek tagjait azonban- nem terheli adoköt.elezettség, ha csak saját lakóházukban folytatják a bérióközössegi tevékenységet es a megtakarítást is kizárólag ennek az épületnek a gondozására fordítják. Az adómentességnek alapvető feltétele az is, hogy a tagnak a bérlőközösségtől származó évi személyi járandósága a hatezer forintot vagy ha az évi lakbére ennél magasabb, akkor a lakbér összegét nem haladja meg. A lakásügyi jogszabályok lehetővé teszik azt is, hogy egyéni vállalással ' kössön megállapodást a bérlő: a lakbér elengedésének vagy mérséklésének fejeben » a bérbeadót terhelő kötelezettségeket részben vagy egészében magára vállalja. Ezeket a lehetőségeket főként a néhány lakásos épületekben vagy azokon a területeken célszerű kihasználni, amelyeken csak elszórtan, kis számban találhatók tanácsi bérlakások. csak úgy, kedvtelésből. Étkezdevezető voltam akkoriban, s húsz családot tartottam Kaposváron a Kecel-he- gyen. Az öcsém viszont már szaktekintélynek számított: országszerte ismerték a méhészek. Tőle tanultam az anyanevelés fortélyait. Időnként meg most is meglátogat itt, a méhésztanyán, s elmondjuk egymásnak, ki hogyan csinálja ... No, hetvenhatban megvettem ezt a házat a hozzá tartozó területtel, de előtte évekig kerestem a megfelelő helyet. Sok itt az akác, ez azért jó. Ha virágzik a hárs, Bőszénfára települök: tavaly a negyven család — mert az állománynak csak a felét vándorol- tattam — két hét alatt 780 kiló mézet hordott... A nyolcvan család fele nagyboconádi kaptárban van, a többi félboconádiban. Csak áz utóbbiban lehet igazi lépesmézet termelni, állítja a méhész, akinek kiskorpád! tanyájáról tavaly ezer kiló, akácvirágbol gyűjtött lepesméz került külföldre. — Évente mintegy 18 millió dollárt hoz az államnak a mézexport, s ez olyan pénz, amelyneK ellentételeként a befeketetés zömét a méhész adja a munkájával, a hozzáértésével, no meg a maga készítette kellékekkel — magyarázza Radvánszki László. — Én például félkész kaptárakat veszek, s magam fejezem be ... Évente mindössze három olyan hónap van — május, jumus, július —, amikor igazán szorítja a munka a méhészt. Ilyenkor bizony az elfoglaltság túllépi a napi nyolc órát. Itt, a korpádi méhésztanyán még nem volt rá szükség, hogy a havonta rendszeresen klátogató állatorvosnak be kellett volna avatkoznia; egészséges az állomány, Ez különösen azért fontos, mert három éve anyaneveíéssel is foglalkozik a tulajdonos. — A méhészek előre megrendelik az anyákat, s ezeket postán küldöm el — mondja. Egy fából készült szerkezetet mutat: ebben utazik az anyaméh tíz munkásméh- vel, útravaló élelemmel a rendeltetési helyére. Biator- bágy, Budapest, Isaszeg, Baja és még az ország számos, távoli pontja lesz az otthona a Kiskorpádról küldött anyaméheknek. Az idén — eddig — négyszázra érkezett megrendelés. A méhész mtrozo- mánccal gombostűfejnyi pöttyöt fest az anyákra; a szín mindig megfelel a nemzetközi előírásoknak; tavaly sárga volt, az idén piros, jövőre pedig zöld pont lesz . az elküldött anyaméhek torán. — Milyenek az idei kilátások? — Az akác valamivel előbb borult virágba, mintha méhek teljesen megerősödtek volna, de panaszra egyelőre semmi okom. A kaposvári áfészszal kötöttem szerződést ezerötszáz kiló, ex- pontra szánt lépesmézre es hetszáz kiló vegyes mézre a belföldi fogyasztóknak. Május 13-an családonként három és fél kilóval kezdődött az idei hordás, 14-én már nyolc kiló volt egy-egy csa-. Iád hozama. A tavalyi rekord tizenegy kiló volt akácvirágzás idején, ezt az idén is elérhetem... Körbe mutat — a méhész- tanya kaptáraira. A mozdulatból értem; a méhektől függ minden, meg az időjárástól. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
