Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
fl palesztin remény Izrael tavaly elüldözte a PFSZ-t Libanon jó részéből, idén kudarcot vallott az amerikai kezdeményezés, hogy a meggyengitett PFSZ helyett Jordániának szerezzék visz- sza a megszállt arab területeket, s a független palesztin állam alakítására vonatkozó arab tervek — ezek sorában a legutóbbi a fezi béketerv — mögött nem áll sem arab egység, sem hitelt érdemlő arab erő. Sokan azok közül, akik hosszabb ideje követik nyomon a közel-keleti helyzetet, úgy vélik, hogy ez a helyzet ma visszatért oda, ahol a palesztin reneszánsz előtt tartott — azzal a különbséggel. hogy Izrael azóta békét kötött Egyiptommal, a PFSZ katonai ereje pedig (legalábbis Izrael határai közelében) gyakorlatilag jelentéktelenné zsugorodott. W ashingtonban és az F,gyesült Államokkal szövetséges arab országokban — itt nyíltan, ott burkoltan — a PFSZ-t vádolják: miért nem ragadta meg a mostani helyzetben az egyetlen reálisnak feltüntetett lehetőséget, miért nem fogadta el Reagan tavaly szeptemberben meghirdetett tervét a Jordániával társult palesztin önkormányzatra, miért nem adott a jordániai királynak felhatalmazást, hogy e terv alapján tárgyalásokat kezdeményezzen Izraellel? Noha sok jel mutat arra, hogy az amerikai terv tulajdonképpen csak blöff volt — Izrael kereken elutasította, hogy akár csak a Reagan-terv keretében lemondjon teljes ellenőrzéséről a megszállt területek fölött, s s az amerikai kormány semmit sem tett az izraeli álláspont enyhítéséért —, sokan úgy vélekednek, hogy a blöfföt is „le lehetett volna hívni": még akkor is legalább új helyzet, új esélyek alakultak volna ki. A PFSZ vezetősége azonban. úgy látszik, másként vélekedett. Ezt a nyugati fővárosokban Szíria, meg a radikális palesztin erők nyomásával próbálják magyarázni. Valószínűbb azonban, hogy a PFSZ elutasítása mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy a jordá- niai uralkodó bekapcsolódásával — legalábbis a Reagan-terv keretei között — semmivel se jutottak volna közelebb az alapvető cél, a független állam eléréséhez. M. Gy. Jelentés Terméketlen, zord hegyvidék Nicaragua és Honduras határa. A szelidebb völgyekben. a ritka fennsíkokon kávét, némi babot és kukoricát termesztenek. Ebből él mindenki úgy, ahogy tud. A tehetősebbeknek saját birtokuk van, a többiek igyekeznek földet bérelni. A néhány kisajátított nagybirtokon pedig állami gazdaságok működnek. Az egymástól 10—20 kilométerre fekvő falvakat ösz- szekötő utak csak a téli hónapokban, a száraz időszakban járhatók. Nyáron, amikor mindennap esik az eső, a kiáradó folyók elmossák a fából ácsolt hidakat. Aszfaltozott út sehol sincs, a föld- utakat pedig járhatatlan sár- tengerré változtatja az eső. Létfontosságú az ittenieknek, hogy a kávét időben betakarítsák és a termést a legközelebbi városba juttassák. Az idén nagyon sok ember marad munka nélkül ezen a vidéken. — Jó termésre, mintegy 200 quintal kávéra számítottunk az idén. De az utolsó szemig odaveszett az összes — mondja Eleazar Hernandez Dias. Különmegbízott Genfben Diego Cordoveznek, az ENSZ-főtitkár különmeg- bízottjának közvetítésével folynak az afganisztáni— pakisztáni tárgyalások. A képen Cordovez a tanácskozáson huzav „Az elnöki bizottság jelentése nyilvánvalóan felszámol egy hatéves dogmát a földi bázisú rakéták sebezhetőségéről” — írja a The New York Times katonai hírmagyarázója az MX-rakéták új telepítési tervéről. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés szerzői a Reagan-kor- mányzat elkeseredett fegyverkezési erőfeszítéseinek ellentmondva elismerik: az amerikai nukleáris erő legalább ennek az évszázadnak a végéig „biztosítja az elrettentést”. A Brent Scowcroft volt nemzetbiztonsági tanácsadó vezette elnöki bizottság tagjait ez a beismerés nem vezette arra a gondolatra, hogy akkor minek egyáltalán az MX-rendszer. A jelek szerint azonban magát a jelentést tette sebezhetővé. A kongresszusban a demokrata párti Ernest Hollings szenátor, az MX elleni hadjárat egyik vezetője, valamint Edward Szovjetellenes hisztéria Ostoba koholmányoktól hemzsegő szovjetellenes kampány bontakozott ki a francia sajtóban arról, hogy a szovjet szakemberek francia államtitkokat és féltve őrzött tudományos-technikai eredményeket akartak volna megszerezni Francia- országban. A francia — és más — sajtó hisztérikus kampánykeltésre használja fel ezeket a képtelen állításokat — állapítja meg kedden a TASZSZ szovjet hír- ügynökség. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a francia sajtóban, rádióban, televízióban kibontakozott kampányra azt követően került sor, hogy a francia hatóságok igen barátságtalan lépést tettek a Szovjetunióval szemben: minden alap nélkül kiutasították Franciaországból kö- vetségi, kereskedelmi képviseleti és más szovjet szervek munkatársainak csoportját. Kennedy és Mark Hatfiela szenátorok, a befagyasztást mozgalom vezetői a bizottság véleményének láttán ismét „halottnak” nyilvánították a rendszert. Az MX ellenzőinek fő érve szerint az elrettentő erő további fokozásának célja csakis az eisöcsapásmérö kapacitás növelése lehet. A The Washington Post fehér házi tudósítója arra hívja fel a figyelmet, hogy „a bizottság csekélyebbnek látja a veszélyt, mint Reagan”. A lap vezércikke pedig azon spekulál, hogy ez a „független” és „kétpárti” elnöki bizottság, amely szakértelemben és tapasztalatban kétségkívül felülmúlta elődeit, „már az utolsó bizottság lehet” a rakétarendszer körül hat éve folyó huzavonában. A huzavonának — állapítja meg a . The Washington Post — tartós okai vannak. A politikai koncenzus és a politikai akarat hiányát jelzi. Ez akadályozta meg az Egyesült Államokat az elmúlt évtizedben abban, hogy akár hadászati programjait, akár fegyverzetkorlátozási terveit keresztülvigye. Bár az MX-bizottság most elérte a koncenzust, a teljes elvi egyetértés, a politikai akarat egységesítését akadályozzak egyfelől a rakétarendszer teljes felszámolását követelő demokrata párti elnökjelöltek, másfelől a kétszáz rakétából álló eredeti tervhez ragaszkodó szélsőségesek. Ezért „nagy esély van arra, hogy a jelentés az MX telepítésére vonatkozó javaslata miatt enyészetre ítéltetik”. A kiéleződött thaiföldi—kambodzsai határfeszültségre hivatkozva az Egyesült Államok rendkívüli fegyverszállítmányokat irányit Bangkokba. Képünkön: föld—levegő rakétákat rakodnak ki egy amerikai szállítógépből a thaiföldi főváros repülőterén Nicaraguából A 73 éves Hernandez Dias balsorsa nem egyedi eset Santa Clarában. A falu 25 kilométerre fekszik a hon- durasi határtól, s a legtöbb embernek éppen a határnál van a földje. Santa Clarát nem merik megtámadni az ellenforradalmárok — a falu mellett ugyanis egy nagyobb laktanya van — de a földekre kimenni egyáltalán nem ajánlatos. A szétszórt ültetvények közös védelmét pedig szinte lehetetlen megszervezni. A környéken garázdálkodó ellenforradalmárok egyik célja éppen ez: megfélemlíteni a parasztokat, meggátolni a munkát a földeken. Ezen a vidéken az idei kávétermés fele odaveszett. Februárban és márciusban 30 parasztot gyilkoltak meg, 46 embert pedig Hondurasba hurcoltak. A sandinista kormány már eddig is rendkívüli erőfeszítéseket tesz a hegyekben élő emberek mérhetetlen szegénységének felszámolására. A Banco Nációnál de Desar- rollo 360 millió cordobát (36 millió dollár) biztosít a legelmaradottabb vidékek fellendítésére. A kedvező feltételekkel kapott kölcsönök jó része azonban most a veszteségek pótlására kell az itt élőknek, kevesebb futja gépekre, vegyszerekre. Az út építése is megkezdődhetne Santa Clarában. A bulldózerek, földgyaluk, teherautók már megérkeztek, de a támadások állandó veszélye miatt egyelőre állnak a gepek. Eleazer Hernandez Dias- nak és a többi nicaraguai parasztnak kölcsönökre, utakra, békére lénne szüksége. Az új nicaraguai rendszer ezt ígérte nekik, ezért is van, hogy bármelyik faluban jártunk, mindenütt azt láthattuk, hogy aki a lakosok közül fegyvert tud fogni, tagja a népi milíciának. Ariel Sharon, volt Izraeli hadügyminiszter, akit a bejrúti palesztin menekülttáborokban elkövetett vérengzés miatt menesztettek, ismét megjelent Libanonban. A képen Marjaun városában a jobboldali Haddad őrnaggyal tárgyal Autózni az öbölben veszélyes! Hivatalos statisztikák szerint a szokatlanul szigorú közúti szabályok és büntetések ellenére az Arab-öböl menti országokban a legmagasabb az egy főre jutó közúti balesetek száma. Az olajjövedelmek gyors megugrása nyomán nagyon, sok gépkocsi került be ezekbe az országokba, miközben a köz- . úti-forgalmi magatartási formák nem tudtak lépést tartani az autók számának növekedésével. Bahrainban 1981-ben harminc .százalékkal több baleset történt, mint egy évvel ezelőtt. 19®Ó-ban húszezernél több baleset volt, azaz minden huszadik lakosra jutott egy. Kuwaitban tavaly 519- en vesztették életüket az utakon. Az egymillió lakosú Egyesült Arab Emírségekben 1982-ben 483 halálos áldozatot követelt a több mint huszonnégy ezer közúti baleset. Becslések szerint Szaúd-Ara- biáhan és Katarban még sö- tétebb a kép. Pedig a vezetői engedély megszerzéséhez meglehetősen nehéz vizsgát kell tenni, a KRESZ is igencsak szigorú. Mégis úgy tűnik, ha valaki már átjutott a vizsgán és beül a gépkocsijába, azonnal megfeledkezik a tanultakról. Általánossá vált például a jobbról-balra történő előzés, ráadásul nem is akármilyen sebességgel. Mekka körül rejtett radarkészülékeket helyeztek el a lassúbb közlekedés kikényszerítésére A rendkívül kemény büntetések sem segítettek eddig. A legtöbb öbölmenti arab országban az ittas vezetésért kétévi börtön és háromezer olláros pénzbüntetés jár. Sajátos formája a büntetésnek az úgynevezett „áldozatpénz” — ezt az áldozat családjának kell fizetnie, a bai- esetokozónak. Az Egyesült Arab Emírségekben a közelmúltban emelték fel a díjat nyolcezerről tizenkilenc ezer dollárnak megfelelő összegre. Ománban az áldozatpénz — átszámítva — 14 000 dollár. Fizetni kell az Egyesült Arab Emírségekben az elgázolt tevékért is — 5500 dollárt „darabjáért”. A közúti balesetekért sokan a szupermodern sztrádákat okolják, mert a kiváló utakon az autós valósággal kényszert érez arra, hogy kipróbálja, mire is képes amerikai luxusautója,vagy nyugatnémet tudborendszerű sportkocsija. Mások szerint a bűnbak maga az autó, mert magában hordozza a sebességet, a száguldást — olyan világban, ahdl az élet mindennapos üteme hagyományosan lassú, csendesfolyású. Atomfegyvermentes városok Belga, holland, olasz, angol és nyugatnémet atomfegyvermentes városok polgármesterei első nemzetközi tanácskozásuk után tegnap felhívást intéztek valameny- nyi európai város és község helyi tanácsához, tiltsák meg atomfegyverek elhelyezését településük közigazgatási területén, „válaszolva így az őket megválasztó lakosság széles körű aggodalmaira és nyugtalanságára, amelyet az atomfegyverkezés miatt éreznek”. A Sió Áruház KÖZÜLETI VÁSÁRLÓK RÉSZÉRE kiállítási rendez 1 a siófoki művelődési központ kiállítótermében. Április 12-1ŐI t5-lg A kiállításon bemutatott áruk megvásárolhatók, megrendelhetők egész évi folyamatos ellátásra. Előrendelés leadható. Az elfogott etlenforradalmárok felszerelésén amerikai márkajelzés Gőzön István (Folytatjuk.) Nyitvatartás naponta: 10-től 15 óráig. (80635) Rakétahuzavona
