Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

Hatékonyság, érdekeltség Ój módszerek a mezőgazdasági vállalatok belső irányításában Az idén már száz mező­gazdasági üzemben, vállalat­nál folynak kísérletek a kül­ső irányítás színvonalához igazodó belső mechanizmus korszerűsítésére. Az egyéni és a csoportérdekeket is figye­lemmel kisérő próbálkozások jelentőségéről, tapasztalatai­ról nyilatkozott az MTI mun­katársának Burján Ambrus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dékánja. A kísérletek előzményeiről kifejtette: jól érzékelhet/), hogy míg a vállalatok irá­nyításában az új elemek ér­vényesítésével jelentősen elő­rehaladtak, addig belső mű­ködési mechanizmusukban a régi, direkt irányításban ki­alakult eljárások és módsze­rek tovább élnek. Ez a ter­vezéstől a belső elszámolási rendszerig sok ellentmondást hordoz­A vállalat szervezésével és belső működésévei kapcsola­tos elméleti, módszertani ku­tatások több eredményt hoz­tak, ám a mezőgazdaságba* bebizonyosodott, hogy a vál­lalatok vezetőinek és dolgo­zódnak hatékony közreműkö­dése nélkül ezeket nem lebet sikeresen alkalmazni. Hiszea a vállalatok természeti és gazdasági adottságai, szemé­lyi feltételei olyan nagymér­tékben differenciálódtak, hogy a tudomány által ki­alakított elveket és módsze­reket helyben a csak nagyon alapos gazdálkodói - vá iia lati közreműködéssel lebet alkal­mazni. Nem alakíthatók ki olyan általános elvek, mód­szerek, receptek sem, ame­lyeket minden vállalatnál egységesen lehetne alkalmaz­ni és olyan eljárások sem, amelyekkel valamilyen külső szervezet — vagy személyek — a vállalat belső mecha­nizmusának fejlesztéséhez op­timális megoldásokat készit- betnének. fltíottságok és feltételek — A gazdasági feltételek szigorodása nyomán a válla­latok, épp a belső működé­sükben rejlő tartalékok fel­tárásra, olyan belső működé­si mechanizmus kialakításá­ra törekszenek, amely a dol­gozók és vezetők alkotó köz­reműködését, kezdeményezé­sét feltételezve fölgyorsítva tárja fel a belső vállalati tartalékokat. Széles körű kí­sérletek színhelyei a mező- gazdasági vállalatok, a belső érdekeltség érvényesítésére számos új eljárást kialakítot­tak. A tudomány feladata — az elmélet és módszertan to­vábbfejlesztése mellett — az, hogy a kísérleteket értékelje, általánosítsa, és a széles gya­korlat Sízámára hozzáférhető­vé tegye. A próbálkozások részben az érdekeltség haté­konyabb érvényesítését szol­gálják azzal, hogy a személyi es a csoportérdeket jobban összehangolják. Korábban hat kiemelt gaz­daságban kísérleteztek, ettől az évtől kezdve mintegy száz gazdaságban folynak a pró­bálkozások. Figyelemre mél­tó vonása ezeknek az eljárá­soknak, hogy a vállalati szin­ten képződött jövedelem ter­melésében az egyes közössege­ket, termelőegységeket és sze­mélyeket közvetlenül érde­keltté teszik. Közvetlen értékesítés Az eljárások eredményes­ségét jelzi, hogy bevezetésük óta javult a hatékonyság, kedvezőbb a vállalati ered­mény. Jók a tapasztalatok abból a szempontból is, hogy a dolgozók — az ered­ményben való érdekeltség miatt is — törekszenek az ésszerű takarékosságra, * termelés mennyiségi es mi­nőségi növelésére. De érde­kük az is, hogy piacképes terméket adjanak, s hogy a terméket értékesítsék. A gya­korlat számtalan formát kí­nál, a termék jellegétől füg­gően. — Az egyetem hosszabb ideje a hatékonyabb vállala­ti működést szolgáló szerve­zési-működési kutatásokra fordítja a figyelmet. A leg­jobb üzemi tapasztalatokat igyekszünk közkinccsé tenni, hozzájárulva ezzel is a me­zőgazdasági vállalatok irá­nyítási rendszerének tovább­fejlesztéséhez. Az egyetemen a nappali, s különösen a szaksnémökképzéoben, az üzemi szakembereknek köz­vetlenül is átadják ezeket a tapasztalatokat A szakmér- nökképeés egyik módszertani sajátossága az is, hogy a hallgatók sajat gazdasági vi­szonyai közé egy-egy esetta­nulmány keretében sajátos helyi módszert formálnak ki; ezzel az üzemi alkalmazást is szélesítjük. A tudomány kü­lönböző fórumait használva a kutatási eredményeket ter­jesztjük, s közvetlenül kap­csolódik ez a tevékenységünk a MÉM érdekelt főosztályá­hoz is. A vállalati irányítási rendszer fejlesztését szolgáló helyi tevekenysegekhez két­féle módon kapcsolódunk: egyfelől széles körű szakta­nácsadói tevékenységet vég­zünk, másfelől egye» vállala­tok vezetőivel együttműköd­ve a vállalat irányításának korszerűsítési munkáiban közvetlenül és tevékenyen részt veszünk. Bővítik a böhönyei fonodát Harmadszor is elnyerték az aranykoszorút — Orsóüzemünk 100,6, fonvacémázó-részl egünk pedig 100,4 százalékra tel­jesítette időarányos tervét — mondta Tamás László, a böhönyei cérnázóüzem ve­zetője. — Joggal bízhatunk abban, hogy 17 millió forint értékű éves tervünket tel­jesítjük. öt szocialista bri­gádunknak köszönhető, hogy az influenzajárvány ellenére is teljesítettük a tervet Va­lamennyi brigádunk — most 'már harmadik alka­lommal — elnyerte az aranykoszorút A brigádok Böhönye gaz­dagításáért végzett társa­dalmi tevékenységükkel is kiérdemelték az elismerést A kommunista műszakok béréből vásároltak magnót a segesdi szociális otthon­nak, vettek ajándékot a községben élő idős embe­reknek. A KISZ-fiatalok az így keresett pénzből az új ifjúsági klub fölszerelését gazdagították. Olajipari újítások A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat újítói és feltalálói csütörtökön Báza- kerettyén értékelték a gaz­dasági hatékonyság növelé­sét segítő vállalati újítási tevékenységet, mint elhang­zott; az elmúlt évben össze­sen száz újítást nyújtottak be, amelyek együttesen tíz­millió forint hasznot ígérnek. A fonoda Vörösfcereszt- alapszervezetének több mint száz tagja van; kezdemé­nyezésükre márciusban tar­tottak már egy kommunista műszakot, és hamarosan újabbat szerveznek. A pénzt — mintegy húszezer forin­tot — a böhönyei óvoda fej­lesztésére szánták. A fiata­lok is terveznek kommu­nista műszakot áprilisban; nyáron ebből észak-magyar­országi kirándulásra men­nek. Űj üzemcsarnok épül Bö- hönyén. Ebben a hónapban már a betonozást is elkészí­tik, s ha időben megkapják Dunaújvárosból az előre­gyártott vasszerkezeti ele­meket, akkor augusztus ele­jére elkészül az új üzem. Ott helyezik majd el a Ka­posvárról 1 ékező húsz gyű- rűsfomót. Ez a beruházás harminckét asszony és leány foglalkoz­tatását teszi lehetővé. Nyolc-tízmillió forinttal nö­vekedik majd a termelőszö­vetkezeti fonoda termelése. A gyűrűsfonó üzem ben kez­detben két műszak lesz, de tervezik — a gepek jobb kihasználása végett — a háromműszak bevezetését is. Fejlődő szak­csoportok A nagyatádi áfész nagy gondöt fordít a háztáji és kisegítő gaz­daságok tér-, melésének ösztönzésére. Ezt a munkát a korábbi évekhez viszonyít­va most nehezebb körülmé­nyek között kell végeznie, egyre több szerv foglalkozik a kisgazdaságok termékeinek fölvásárlásával, forgalmazá­sával. Az áfész épp ezért el­sősorban a különböző szak­csoportokban kívánja — azok segítségével — fokozni a ter­melést, s ezáltal növelni a felvásárolható termékek mennyiségét. Az egyik leggazdaságosabb ágazat a kisállattenyésztés. Jelenleg a három méhész-, kilenc nyúltenyésztő, egy-egy tenyésztojás-termelő, illetve gaiambtenyésztő szakcsoport­ban majdnem ezer tagot tö­mörít. A hat zöldség-gyü­mölcstermesztő szakcsoport­ban háromszázan dolgoznak. A szakcsoportok összes értékesítése 19'82-ben 16 mil­lió forint volt, ebből 12 mil­liót az állattenyésztők for­galmaztak. A szövetkezet je­lentős támogatást — kölcsön, törzsállomány, vetőmag, pa­lánta, táp stb. — nyújt a szakcsoportjainak. Ezenkívül szakmai tanácsadással, is­meretterjesztő előadások tar­tásával es filmek vetítésével hozzájárul a tagok szakmai ismereteinek a bővítéséhez. Munkájukhoz jelentős se­gítséget ad a Hazafias Nép­front városi bizottsága, a TIT és a művelődési központ kertbarátköre is. Kisvállalkozások az építőiparban Kedvező tapasztalatok Kaposváron Az építőipar gépesítésével az utóbbi években egyre in­kább háttérbe szorult az aránylag kevés technikát, de annál nagyobb szaktudást igénylő belső szerelés. Pedig ennek az építkezések befe­jezésénél, a műszaki átadás­kor csaknem mindig elsőd­leges a szerepe. Jellegénél fogva ide sorolható a kar­bantartó és felújító építő­ipari tevékenység is, s a megváltozott pénzügyi és be­ruházási lehetőségek most ezeket tolták előtérbe. Hogyan tették nyereséges­sé e korábban veszteséges vagy csak kevés nyereséget Kiválóak Siófokon A karosszérialakatos szak­ma kiváló tanulója verseny országos döntőjét Siófokon rendezték meg. A kétnapos verseny házigazdája az 523- as ipari szakmunkásképző volt; a versenyen összesen 33-an vettek részt. A gya­korlati feladatokat szerda*, a DRW tanműhelyében ol­dották meg. Az írásbeli dol­gozatokat tegnap délelőtt ké­szítették el. A verseny első hat helyezettjének jutalma a szakmunkásbizonyítvány. Kö­zülük az első: Maslanyik Gé­za nyíregyházi, a második Halasi Csaba békéscsabai, a harmadik pedig Molnár Sán­dor zalaegerszegi szakmun­kástanuló. A szervezők az ország más vidékeiről érkezett diákok­nak, szakoktatóknak bemu­tatták a Balaton-parti várost és környékét. Nagy érdeklő­dést keltett a víz- és csator­namű-kezelési szakmunkás- képzés céljait szolgáló kor­szerű tanműhely, a Dunán­túli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál. Elkísérték a fiatalokat Szan- tódpusztára, képzőmű veszeti kiállítást rendeztek tisztele­tükre Daday Kálmán és Sza­bó György munkáiból. Tizenhárom szakmunkásképzőből Versengés az elsőségért Két napig Csurgó adott otthont az ország tizenhá­rom szakmunkásképző inté­zetéből érkező 26 fiatalnak, s az őket kísérő tanároknak, szakoktatóknak'. A házigaz­da — az 526. sz. Farkas Já­nos Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet — első alkalommal rendezte meg a szakma kiváló tanu­lója országos verseny dön­tőjét mezőgazdasági gépsze­relő és karbantartó szakmá­ban. — Arra törekedtünk, hogy kifogástalan körülményeket biztosítsunk az írásbeli és a gyakorlati versenyeknek — tájékoztatott Tóth Tihamér, az intézet igazgatója. Töprengő, elmélyült fiata­lok ülnek a sorszámmal ellá­tott asztalok mellett: az írás­beli tételeket dolgozzák ki. A korábbinál sokkal nehezebb volt ez a feladat. Katona László, az öttagú zsűri elnö­ke, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezető-helyet­tese mondta: — A mostani harmadéve­sek e versenyen először ad­nak számot arról, hogyan sa­játították el az újonnan be­vezetett elméleti és gyakor­lati tantárgyakat. Szakrajzo­kat kell készíteniük, számí­tásokat végezniük, különbö­ző teszt-kérdésekre válaszol­niuk. Azért is jelentős ez a verseny, mert itt választjuk ki azokat a fiatalokat, akik hazánkat képviselik a május végén Zircen sorra kerülő nemzetközi gépszerelőverse­nyen. A Csurgó környéki terme­lőszövetkezetek gépeket, alkatrészeket adtak köl­csön a versenyre. Több elnök — a vései, a berzen- cei és néhány tsz párttitkára, más vezetője — szintén részt vett a kétnapos versenyen, elsősorban azt figyelve, mi­lyen szakemberekre számít­hat majd gazdasága. Tegnap került sor a gya­korlati, szerelési versenyre, s több intézet fiatalja bizonyí­totta: kiválóan elsajátította a gépszerelő-karbantartó szak­mát, jó gazdája lesz a ter­melőszövetkezetek nagy ér­tékű munka- és erőgépeinek. Ezt hangsúlyozta a Csoko­nai művelődési otthonban tartott értékeléskor Katona László is, mikor ismertette az eredményeket. Egyúttal bejelentette a csurgóiak nagyszerű sikerét is: a két­napos elméleti és gyakorlati verseny eredményei alapján ugyanis a somogyi intézet harmadéves tanulója, az in­kei Mohári József lett az el­ső. A második helyen Mono­ki Kálmán kunszentmártoni a harmadikon Balta Tibor zirci tanuló végzett. Rajtuk kívül még hárman kapták meg a szakmunkás-bizonyít­ványt. A legjobb gépszere­lőkből állítják össze a nem­zetközi versenyen hazánkat képviselő csapatot. Ssralai László hozó ágazatot? — erről ér­deklődtünk Varga Péternél, a Kaposvári Építőipari Szö­vetkezet osztályvezetőjénél. — Korábban kisiparosok­kal álltunk szerződéses kap­csolatban, akik hiányzó ka­pacitásunkat kiegészítve vé­geztek a szövetkezet számá­ra munkát. Ám ha jött a jó idő, a nyár, faképnél hagy­tak bennünket. Élve a lehe­tőségekkel tavaly júniusban létrehoztunk egy tíz fős kis- válalkozói szakcsoportot, ez alvállalkozóként dolgozik a szövetkezetnél. Decemberben ezt egy másik vállalkozás követte. Lakáskarbantartás es lakossági igények kielégí­tése a feladatuk, s már most megvan az egesz évre való munkájuk. A panelházak lakói pél­dául arra panaszkodnak, hogy a lakásuk penészes. Az egyik szakcsoport új, három komponensből álló festékkel és munkaigényes technoló­giával órák alatt eltünteti a penészt, s ami nem lényeg­telen: kilencévi garanciát ad e munkára. — Kizárólag a szövetkezet dolgozói közül szerveződhet­nek a tagok, s csak szabad időben és túlórában végez­hetik el a vállalt munkát. Tevékenységük nem mehet a szövetkezetnél eltöltött mun­kaidő es munkaintenzitás ro­vására, s elsősorban az álta­lunk megrendelt munkákat kell elvégezniük. A kötöttségek közé tarto­zik meg, hogy csak heti hu­szonkét orat dolgozhatnak a szakcsoportban a tagok. Ez bizonyos mértékig gátolja a fejlődést, hiszen az építő­iparban a feladatok ciklu­sossága határozta meg a munkát. — A kisvállalkozások elő­nyét az építőiparban első­sorban abban látom, hogy hiánykapacitást pótolnak — mondta az osztályvezető. — Gyorsan es rugalmasan, rö­vid határidőkkel dolgoznak. Pár nap alatt képesek egy lakás teljes felújítására, hi­szen a szakcsoportokban szinte minden szakma — viz- vezetékszerelő, villanysze­relő, asztalos, lakatos — megtalálható. A szakcsoport életképessége attól függ, mennyire sokrétű. Már most, a kezdeti időszakban világo­san megmutatkozik a jobb szervezésből, az energia- és anyagtakarékos munkából származó előny, s ami a leg­fontosabb: nagyon jó a mun­kafegyelem. Nemcsak önma­gukért, hanem társaik mun­kájáért is felelősséget érez­nek. A hanyagság, a felüle­tesség itt közvetlenül zsebre megy. Tisztességes munkával a kisvállalkozások tagjai képe­sek keresetük megkétszere­zésére. Ha meggazdagodni nem is lehet, anyagi bizton­ságot nyújt a tagok számára a vállalkozás. A tíz fős szak­csoport termelési értéke el­érte a hárommillió forintot, a nyereségük a háromszáz- ezer forintot. Persze a meg­állapodás értelmében ebből a szövetkezet is részesedik. — Tervezik-e újabb szak­csoportok szervezését? — Igen. Amilyen nehezen ment az első, annal nagyobb az érdeklődés most. Vonzó­vá tették a vállalkozást az elért eredmények. 245 dol­gozója van a szövetkezetnek, közülük tizennyolcán szak­csoport-tagok, de már látjuk, milyen területeken szervez­hetők újabb csoportok. Mint megtudtuk, az épí­tőipari szövetkezet a Bala­ton-parti üdülők felújításá­val egész évben biztosítja dolgozói számára a munkát. Náluk a leghidegebb télben sincs fagyszabadság. A kis­vállalkozások jövedelemkie­gészítő lehetősége is hozzá­járulhat, hogy növekedjen a szövetkezet munkaerő meg­tartó ereje. M I. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents