Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

Újdonságok a családi házak fűtéséhez Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és az Építésügyi Tájékoztató Köz­pont a családi házak és a néhány lakásos társasházak kisteljesítményű, korszerű központi fűtőberendezeseiről egyhetes bemutatót nyitott meg a BNV 18-as számú pa­vilonjában, az állandó épí­tésügyi kiállítás területén. Egyebek között kiállították a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat széntüze­lésű kazánját, a Carbo-robo­tot, amelynek működését au­tomatikus műszerek vezér­lik, tehát kezelése kényel­mes. mert nagyon kévés fel­ügyeletet igényel. Bemutat­nak vegyestüzelésű kazáno­kat is. A tüzeléstechnikai berendezés és alkatrészellátó társaság osztrák kooperáció­ban szállít hazai rendelők­nek olyan kisteljesítményű kazánt, amely szénnel, olaj­jal, gázzal, fával és még hul­ladékkal is fűthető. A kar­bantartás megkönnyítésére új megoldást kínainak: fagyasz­tóbilincset, amely jégdugó­val zárja el a szereléssel érintett csőszakasizt, így a fü- tőhálózat többi része addig is működik, amíg elvégzik a szükséges javítást, szerel­vény- és radiátorcserét. A bemutató egyik kiállítója a Hazafias Népfront, amely tablókon ismerteti a vidéken használt széntüzelésű kály­hák és kazánok leggazdasá­gosabb tüzelési módszereit. A kiállítók bemutatnak kor­szerű acéllemeze® és alumi- niiuímradiátorokat, s részletes felvilágosítással szolgai az érdeklődőknek a szenforgal- mi iroda gazdasági társaság vevőszolgálata is. Az érdeklődők április 11­ig tekinthetik . meg a kiállí­tást — szombat és vasárnap kivételével, naponta délelőtt 10 órától délután 4 óráig. Április 11-én szakmai napot tartanak, amelyen magánter­vezők, a kisiparosok, a szö­vetkezetek és a gyártó vál­lalatok képviselői megvitat­ják a családi és társasházak korszerű központi fű tőbe ren­dezéseinek elterjesztéséiben és fejlesztésében elért eredmé­nyeket, a gondokat és a to­vábbi teendőket­Onnep utáni ajánlat Á vegetárius étkek örömei Soha időszerűbb könyv- ajánlást nem tehetünk, mint mikor az ünnepi sonkák, egyéb húsok, sütemények és tortaremekek elfogyasztása után hívjuk föl a figyelmet arra a napokban megjelenő könyvre, amely A vegetárius főzés örömei címmel a hús nélküli étrend mellett tőr lándasát A könyv kiadásának ötlete Egyedi Pétertől származik, aki hazatérve a távoli Indiá­ból kísérletet tett az ott összegyűjtött valamennyi — hús nélküli — recept rend­szerezésére, valamint egy ki­csit európaivá tételére. Kétszázféle etelkuionle- gesség pontos és részletes el­készítési módját közli a könyv, ezek közül valameny- nyi nálunk is kivitelezhető. Igaz, sok helyütt egészen fur­csának látszó fűszeméwel találkozunk (például: kur- kuma, asafoeftida), de ezek mindegyike pótolható vala­milyen közismert, háztartá­Színházi fodrászat. najköltemények, bajuszok, szakának, allonge parókák tucatjai készülnek a Népszínház fodrászműhelyében. Gondos előtanulmányok, vázlatok után egyedi méretre szabva kerülnek a színészekhez ezek a fontos színpadi kellékek. sunkbam is használat«« fű­szerrel. A jó főzés — tartja a ré­gi mondás — nagy tudomá­nyon alapszik. S ez azt is jelzi, hogy az ösztönös házi­asszonyok ideje lejárt. Vége a tudományt mellőző kony­haművészetnek. E könyvben felsorolt receptek mindegyi­ke az ősi India tudományos könyveinek, a Védáknak el­vét követi. S ha elolvasunk egy-két ajánlatot, meggyő­ződhetünk arról, hogy azó sincs száraz magvak, nyers zöldségek fogyasztásáról; Íz­letes, tápláló ételek készítési módját ismerhetjük meg. Ezek csak abban különböz­nek az általunk fogyasztott menüktől — fötleg így ünnep táján —, hogy egészségesebb tápdálkozást biztosítanak. A jói elkészített étel azon­ban még nem minden. Külön figyelmet kell szentelni az étkezés sorrendjének is. Nem mindegy az ételek egymás­utánja, fontos, hogy midőn nekikezdünk a táplálék elfo­gyasztásának, először legyünk túl az iváson (ez természete­sen víz), aztán keserűvel folytatódjék, ily módon edjut- va az édes ütóételig A teljes vegetáriusság, el­ismerve erényeit, az európai ember szemében azért bizo­nyos mértékig aszik étizmus. Mégis érdemes megpróbálni — legrosszabb esetben nem sikerül. S milyen jólesik utá­na majd a hús ... V. I. Az Idegenforgalmi prognózis Hétvégi túrák, közeli úticélok „Hajózni szükséges” — tar­totta az ókori latin mondás, hozzáfűzve még azt is, hogy „élni nem szükséges”. Mai körülményekre, modem élet­formára ez úgy fordítható le, hogy „utazni szükséges, még akkor is, ha a megél­hetési költségek rovására megy”. Legalábbis ez,t mu­tatják az 1982. évi idegen- forgalmi adatok, s az ez év­re szóló előrejelzések. Imponáló a fejlődés — s a szót akár idézőjelbe is tehetnénk — a külföldi szak- és napisajtó sokszor ír így a magyar idegenforgalomról. Ha csupán a számokat néz­zük: 4409-zal nőtt egy év alatt a szállodai helyek szá­ma Budapesten, és további ezerrel vidéken. A fizeíőven- déglátásiba-n 145 ezer sze­mélyt tudtak 1982-ben elhe­lyezni. 1 8í>j - ra emelkedett a magán-vendéglátóhelyek szá­ma a múlt év közepéig, s már működött az eisö ma­gánkézben levő 15 panzió es négy kemping is. Ez ugyan kevés, de kezdetnek elfogad­ható ... Csökkent viszont a hazai idegenforgalom, a belső tu­rizmus: főleg az egy-két na­pos kirándulások száma volt kevesebb tavaly. Az ok ké­zenfekvő: drágult a benzin, az év utolsó harmadában pe­dig a vasúti és autóbusz-ta­rifa is. Az átlagkeresetű ma­gyar állampolgár zsebéhez drága a szállás és magasak a vendéglői, éttermi árak. Háromszor is meggondolja a bérből és fizetésből élő. hogy elinduljon országjáró túrára. Nem is szólva a nagyobb lé­legzetű tervekről, külföldi utakról. A tavalyi statisztika jelentős változásról tudósít: az egyéni utaktól a szerve- . Szalvéták és zsebkendők a Kanári-szigetekre A Nemez és Rosti eldolgozó Ipari Szövet­kezet somogy- vári részlegé - tudósítónktól j nek termék ­-------------------- választéka t öbb mint egy tucat. A csa­ládiház udvarnyi telephelyen egy év alatt kilencmillió fo­rint értékű termék készült, s befejeztek egy új, hatvan négyzetméter alapterületű A másik férfi még rágyúj­tott egy cigarettára a dupla ajtószárny között, majd rá­fújta a füstöt az üvegre. így játszadozott egy darabig, majd ő is elment szó nélkül. 7. Az állomás közeli kubik- ban kezdtek futballozni. Elő­ször csak Neviczky és Ker- czák, aztán jöttek a többiek is, egyre több református és katolikus. Az új labdától mintha mindegyik megrésze­gedett volna: aki tudta, a kezébe kaparintotta, futott vele pár lépést, és kézből hatalmasat rúgott bele, a többi hanyatt-homlok rohant a labda után, hogy ők is felrúghassák az égbe. Neviczky kiabált, azt ja­vasolta, hogy álljanak fel két kapura, külön a katoli­kusok, külön a reformátusok, de egyelőre senki sem hall­gatott rá. Csak érinteni meg- simogátni, az ölébe szoríta­ni szerette volna mindegyik, E 1 NÉPLAP így aztán nem lehetett meg­fékezni őket. A két fiú nem tudott ren­det csinálni a rohangálok között, akjk bakancsban, mezítláb, szakadt, foltos nad­rágokban, bő gatyákban üvöltöztek, hadonásztak, lök- döstek egymást a vakond- túrásos kubikgödörben. Közben lovas szekér állt meg a kubik mellett; a ta­nyáról jöhettek. Neviczky csak annyit tudott a székéi­ről lelépő két fiúról, hogy azok görögkatolikusok. Rá­érősen, a helyzetet pontosan felmérve lesétáltak a kubik- ba — mind a kettőnek új­ságpapírból sodort sigaret- ta lógott a szájában — aztán a kubikot átszelő kis ösvény mellett leguggoltak. Bakan­csaikat lelökték a lábukról — mindent egyszerre csinál­tak —, a nadrágjuk szárát túlhajtották, ,megvárták, amíg közel kerül hozzájuk a labda; nem rohangáltak a többivel, csak éppen annyit, amennyi a labda megszerzé­séhez kellett. Egy pillanat alatt félrehajígálták a kiseb­beket, a nagyobb fiúk meg nem mertek kikezdeni velük. Neviczky tudta, hogy a gö­rögkatolikusok el is vihetik magukkal a labdát, s akkor ő sosem látja többé, csak abban reménykedett, hogy a két fiú játszadozik egy ki­csit vele, aztán felhúzzák a bakancsukat, és hazamennek a tanyára. Kerczák, Neviczky mellett állva megjegyezte: — Látom, van nadrágszí­jad ... Neviczky megértette, hogy miért, szólt a barátja: mar kettejüknek van nadrágszija — mert Kerczáknak is volt. Ha klottgatyaban ácsorgott is, a nadirágszijat akkor sem csatolta le a derekáról. Any- nyíra sosem vetkőztek le, hogy a nadragszijtól is meg­váljanak. Mivel játék közben gyakran előfordult kisebb ve­rekedés is, a nadrágszíjat csak le kellett csatolni. A civakodók jobban féltek a nadrágszíj csatjától, mint a négyujjú ólomboxertől vagy a gumibotba épített csavar­tól, amit a vasúti talpfák­ról loptaik. A két tanyasi görögikatoü- kus. nagyokat rúgott a lab­dába, a többieknek félre ^kellett húzódniuk, s ők nyil­vánvalóan úgy igyekeztek, hogy mind közelebb kerülje­nek a szekérhez. „El akar­ják vinni...” Mindnyájan látták már, hogy mit tervez­nek a görögkatolikusok, de nem mert senki sem szólni. Neviczky a két fiúhoz fu­tott, és fölkapta előlük a labdát. A nagyobbik fiú azon­nal fellökte, a másik meg nyakon vágta. Megpróbált el­futni, de utolérték, leteper- ték a földre, kínkeservesen mégiscsak kiszabadította ma­gát, maradt annyi ideje, hogy egy jó nagyot rúgjon a lab­dába; az átszállt a vasúti töl­tésen, s jó messze esett le a kukoricásban. Az egyik görögkatolikus lefogta hátulról, a másik meg gyomron rúgta. Ekkor rohant oda Kerczák, mert most már nem volt más ki­út: verekedniük kellett. Az első pillanattól kezdve sejtették, hogy a paptól ka­pott labdát csak egy vere­kedés árán tarthatják meg. Amióta leszállt a két fiú a szekérről, amióta elószöT be­lerúgtak a labdába, amióta kézbe vették es mustrálgat- ták, mintha már az övéKé lenne, egyre közeledett a ve­rekedés pillanata ... Nem csodálkoztak ezen olyan nagyon, a nyári hóna­pokban alig múlt el olyan nap, hogy ne verekedtek vol­na, hol a kubikban, hol a Kraszna-parton, hol a kertek alatt, ám még egyik sem lát­szott ennyire egyoldalúnak, reménytelennek, mint ez a mostani, a két görögkaloli- kus nagyon erős nek tűnt. •. És a viselkedésükben semmi tétovaság. Ha úgy döntöttek, hogy ellopják a focit, elvi­szik magukkal, akkor meg­csinálják. (Folytatjuk.) raktár kialakítását is. Ren­deltetésük az elmúlt hónapok során jelentősen csökkent. Ez azzal is jár, hogy létszámnö­velésre a közeljövőben nem vállalkozhatnak, de 110 be­dolgozó juiknak folyamatosan tudnak munkát adni. Az ab­roszok, szalvéták, zsebken­dők, falinaptárak, törlőru­hák. kötények jelentős része nyugati exportra kerül. A szövetkezét a sokszor különleges követelményeket támasztó skandináv piacra is szállít. Norvégiába és Svéd­országba például abroszokat küldenek. A közelmúltban finn megrendelést is kaptak. Megrendelőik között van a Kanári-szigetek. is, ide nem­rég' indítottak útnak egy szál­lítmányt. Jó együttműködést alakítottak ki az NSZK-beli Nekkermann céggel. Előnyük a rugalmasság: szinte hetek alatt változtatják a termék- kínálatot, s a néhány dara­bos megrendelést is teljesí­tik. zett társasutazások javára változott az arány. Sok tekintetben eredmé­nyes évet zárt tehát a ma­gyar idegenforgalom az új esztendőben. Remény van ar­ra is, hogy még több kül­földi látogat el hazánkba. Most már nem az előzetes propaganda, a „vendéghívo- gatás” területén van javíta­nivaló. hanem — s ebben a kül- és belföldi vendégek többségének véleménye meg­egyezik — a szolgáltatások színvonalán. Nem igényel na­gyobb összegeket az sem, hogy az utazási irodák és az idegenforgalmi hivatalok szé­lesítsék ajanlat-skálájukat; utak, árak és időszakok na­gyobb választékát kínáljak. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatalnak ebben az év­ben egyik legfontosabb teen­dője a szórakozási, sportolási és kulturális szolgáltatások fejlesztése. Jórészt erre hasz­nálják fel az Idegenforgalom- fejlesztési Alap pénzösszege­it. Nagy rész jut ebből a Ba­latonra, ott elsősorban a viz­es környezetvédelemre. Be­vonják természetesen a költ­ségek viselésébe az idegen­forgalmi és utazási vállalato­kat is — hiszen a hasaon is közös... Idegenforgalomról Magyar- országon Balaton nélkül be­szélni sem lehet. Ez a kö­zéppontja a külföldi vendé­gek fogadásának és — bár­milyen sokan meggondolják magukat a magas árak miatt — a belföldi turizmusnak is. Itt az ideje azonban, hogy a régen hangoztatott elvnek — miszerint időben es tér­ben széjjelebb kell húzni a belső turizmust ;— a gyakor­latban is érvénye legyen. Ehhez elsősorban az kelle­ne, hogy többen vegyek ki évi szabadságukat vagy leg­alább annak egy részét ta­passzal és ősszel, esetleg té­len is. A vállalatok jelentős (es egyre jelentősebb) ked­vezményeket adnak elő- és utószezonban a szállodai árakból. Az OIH igyekszik arra ösztönözni a vállalato­kat és az idegenforgaimi hi­vatalokat, hogy szélesítsek tovább a kedvezmények vá­lasztékát. A megváltozott viszonyok között is áll az, hogy „utazni szükséges”. Ügy lehet ennek a kívánalomnak eleget ten­ni, hogy a lakóhelyhez kö­zeli úticélokra igyekeznek az irodák és vállalatok elvinni az utazni szerető embereket. Ami pedig a magyarok kül­földre utazasat illeti: itt a — nagyon is reális — el­képzelés az, hogy mindin­kább divatba jönnek a köze­li úticéllál induló, Olcsóbb utazások és üdüléseit. A kilátás mindenképpen az, hogy jelentős lesz az ide­genforgalom az idén is. Ta­lán még nagyobb, mint az előző években. Legalábbis eb­ben bíznak az idegenforga­lom szervezői és lebonyolítói. Remélhetőleg joggal. V. P. Aszinkron villanymotorok tekercselését 70 kW-os teljesítményig. soron kívül vállaljuk nagyságtól függően 5—25 nap között. V as—Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet 3. sz. telepe Kaposvár, Május 1. u. 30. sz. (222110) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! PIACKUTATÓ, reklám—propaganda előadói munkakör betöltésére egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk. Pá­lyázatokat a Somogy megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat sze­mélyzeti vezetőjéhez, 7400 Kaposvár, Ady E. u. 2. szám alá kérjük be­küldeni. (80561) A DÉLVIÉP Vasbetonszerelőket központi betonüzeme telepített munkahelyre felveszünk keres 1 villanyszerelőt, telepi, illetve változó munkahelyekre. I vasbetonszerelő és Jelentkezés: betonozó dolgozót. SÁÉV központi telep, Jelentkezni lehet: 7100 Kaposvár, Kaposvár, Raktár út 13. Kanizsai u. 56. Rákosné G. Teréz Kiss Ferenc üzemvezetőnél. üzem vezet őriéi. (222200) (222im

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents