Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

Természetvédelem és eredményesség I folyékony-műtrágyázás tapasztalatai Cső a csőben Csövek hálózatára épült a civilizáció. Ivóvíz, ipari víz, gáz, olaj oson a föld alatti acél erekben, amelyek ma már nélkülözhetetlenek: fel­tételei az életnek, munká­nak, fejlődésnek ... De a csövek sem tartanak örökké, s nem mindegy, hogy meddig tartanak. Mert nyűvi, rágja, eszi őket a rozsda, azaz, vá-' lasztékos abban szólva a kor­rózió, amely — Szántó Imre, a DRW igazgatóhelyettese szavaival — a műszaki ólet ejsó számú közellensége. A vízvezetékek romlása különö­sen meggyorsult, mióta az egyre szennyezettebb nyers vizet különböző vegyi anya­gokkal tisztítják, hiszen, saj­nos, ezek is a korróziót se­gítik elő. E folyamat ered­ményeként 20—25 év eltelté­vel a csövek felmondják a szolgálatot, „elhervadnak”, ki fcedl őket cserélni, —vagy, ha lehet, felújítani. Jobbat gondoltak — Nos, a Pécs és a Mo­hács közötti 42 km hosszú, 700 mm átmérőjű vezetékkel is csaknem rosszul jártunk — jegyzi meg Szántó Imre. — Az ötvenes évek végén épített vezeték acélcsöveinek belső falán olyan lerakódá­sok képződtek, amelyek egy­re jobban akadályozták a víz útját. Egyre kevesebb víz hatolhatott át a csövön, s ez mind több energiába ke­rült. Angol szakemberekkel vizsgáltattuk meg a vezeté­ket ők vállalták volna a fel­újítást, de mi jobbat gondol­tunk. Nem volt nehéz kiszá­mítaná, hegy sokkal olcsóbb lesz, ha inkább megvásárol­juk az angoloktól a szüksé­ges berendezést, s a munkát magunk végezzük el. Meg­vettük hát a gépet (a licen- cet is), s Magyarországon most korlátozás nélkül hasz­nálhatjuk. Pécs és Mohács között a csőrendszer cseréje 4—500 millió forintba került volna; az új eljárással egy­ötödére csökken, a költség, s ráadásul 25 évi garanciát is vállalunk. — Mi az új eljárás lénye­ge? — Cső a csőben. A legrö­videbben így magyarázhat­nám — mosolyog a műszaki igazgatóhelyettes. — De gon­dolom, ennyi nem elég. Nos, a Tate-rendszerű eljárás so­rán először gondosan meg­tisztítjuk a cső belsejét, majd sima felületű béléssel látjuk el. A cementhabarcs-bevonat szinte új csövet hoz létre a régiben, s ennek az élettar­tama ezután 25—30 évvei nő­het; még akkor is jó, ha a vezeték már elvékonyodott, s helyenként ki is lyukadt. A bélelés után csökken az üze­meléshez szükséges energia- igény, hiszen a felület sima lesz, nem órdesedik ... A Dunántúli Regionális Vízmű és . Vízgazdálkodási Vállalat széplaki telepén a Tate-üzemegy ségnél beszél­getünk. Űj üzemegység. Két jelentős angol gépsora van. Az egyikkel a 80—300 mm, a másikkal a 300—120*0 mm átmérőjű csövek tisztítását, illetve bélelését végzik. A százmillió forint értékű gé­pekkel 1081 júliusától, illet­ve 1082 májusától dolgoznak a DRW kvalifikált, jói fi­zetett szakemberei. Londonban, Yorkban — Angliában tanultuk meg a gépek kezelését, javítását — mondja Sulyok Imre üzemegységvezető. — Először részeikre bontva ismerked­tünk velük, majd az össze­rakás után elsajátítottuk a kezelésüket is. Utána olyan helyekre mentünk, ahol al­kalmazták az eljárást, hogy megfelelő gyakorlatot szerez­zünk. Londonban, Manches­terben, Liverpoolban, York­ban győződhettünk meg a Tate-rendszerű eljárás kitű­nő eredményeiről. Miután ha­zatértünk, itthon még két hónapig angol szakemberek segítségével dolgoztunk. Az 1981-es évet a betanulásra szántuk, de 1982-ben már 8,5 kilométernyi csövet bélel­tünk a nagygéppel, s 9,3 mil­lió forint termelési értéket értünk el általa. A tavaly vásárolt kisgép négykilomé- temyi csövet béleli, másfél millió forint termelési érté­ket hozott. Alkalmaztuk az eljárást a többi között Bé­késcsabán — a Keleti-főcsa­torna fölött csőhidat bé­leltek ki —, s Miskolcon is kaptunk megbízást. A Keleti-főcsatorna feletti íves csövet a gép nem tudta volna * kibélelni — csupán egyenes szakaszokhoz szokott —, ezért a berende­zést át kellett alakitamunk. Itt kaptuk az első elisme­rést. Ugyanis az a munka, amit Bőczi Zoltán üzemveze­tő gárdájával elvégzett, az angol szakemberek számára is új, érdekes volt. — A világon öt ilyen be­rendezés van, ebbői egy a vállalatunké — veszi át a szót Szántó Imre. — A beta­nítás után az angol cég ve­zérigazgatója, John Grace azt mondta, hogy ilyen gyorsan sehol sem sajátították el megbízhatóan az eljárást. Egy kőteg angol és arab nyelven irt okmányt tesz elém. — Ezek a gépkezelők bizo­nyítványai — mondja. — Az esetleges külföldi munkavál­lalásokhoz kellenek. Az an­gol cég ezáltal garantálja, hogy a DRW dolgozói első­rangú munkára képesek. S minden bizonnyal lesz mit tenni üik. 1964-re teljesen, 1985-re félig lekötöttük már a kapacitást. Az eljárásnak különösem a sűrű közműháló­zatú városokban van s lesz keletje, hiszen a munkálatok miatt nem szükséges feltárni az egész vezetéket, elég csu­pán kétszáz méterenként. Nyolcvan—száz éves csöveket is felújíthatunk ily módom. A DRW területén elvégzendő feladatok mellett testvérvál­lalatok részére is dolgozunk. Alkatrész „forintért** Az angol cégen kívül ame­rikai és olasz is foglalkozz k ezzel az eljárással. Elterjedt Japánban és a skandináv ál­lamokban. A kelet-európai országok közül csak Magyar- országnak, a Dunántúli Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalatnak adták ei a gépeket és a licencet Már tárgyalnak a KGST-a beiül a kizárólagossági jogról, az angol céggel kötött megálla­podás szerint pedig közösen és külön-külön is fölléphet­nek harmadik piacon. Űj géppark, műhely a te­lepen. — Egy éve itt még út sem ▼olt — mutatja rendezett bi­rodalmát a szervizcsoportve­zetője, Gazdag László. — Minden* azóta építettünk, és mindent a saját erőnkből. Szükség ran a műhelyre, a szerszámgépekre, s nem­csak a karbantartó munkák végett — Azért, hogy az alkatré­szeket ne kelljen valutáért megvásárolni, különböző át­alakításokat végeztünk a gé­pen: a magyar körülmények­hez igazítottuk — mondja Sulyok Imre üzemegységve­zető. — A .magyar termékek itt egyenértékűek az angol­lal. A gépkezelők szemlére ké­szítik föl masinájukat a mű­hely előtt Rába Steiger, UT- 45-ös román traktorok és más, különböző segédgépek — valamennyi szocialista or­szág terméke —, s mindet a Tate-rendszerű eljárásnál használják. A műhelyben se­rényen dolgoznak a szerelők. Egy fiatal szakmunkás, Sallai Ferenc például dupla soros lánckereket készít az univer­zális marógépen, egy rövid életű, de valutáért beszerez­hető ékszíj pótlására. Az üzemegységvezetó mondja: — Az ősszel a Mohács és a Mohács-sziget közötti két­szer 700 méteres csővezeték felújítását fogjuk elvégezni. Bőczi -Zoliék most majd a Duna alá mennek. Nagy és újszerű munka lesz... Sxapadi Andris marketing­börze A közlekedési Maketing Gazdasági Társaság az idén is megrendezi a hagyomá­nyos tavaszi marketiingbör- zét. Az eddigiekhez képest lényegesen megnőtt a börze kínálata, a bemutatandó cikkek értéke meghaladja a félmi lliárd forintot. A ren­dezőség az idén lehetővé tette, hogy a közlekedési tárca vállalatain kívül más vállalatok is jelentkezhesse­nek fölöslegeikkel. Több mint húszezer különböző személy- és tehergépkocsi- alkatrészt, csaknem három­ezerféle csapágyat ajánla­nak, de bő a kínálat elektro­mos anyagokból, vaskohá­szati termékekből és még sok más cikkből is. Bővült a börze számítógé­pes szolgáltatása. A csap­ágyakon kívül, amelyekről a számítógép a helyszínen ad azonnali tájékoztatást, ugyancsak számítógép ren­dezte sorba a Volán elektro­nika új rendszere alapján a vajkohászati termékek, vala­mint a személygépkocsi-, a tehergépkocsi- és az autó­buszalkatrészek teljes kíná­latát. Nincs szükség hosszas keresgélésre, mert a külön betűrendes, valamint külön cikkszám szerint összeállí­tott tájékoztató alapján azonnali választásra van le­hetőség. A börze — az idén első ízben — igyekszik elősegíte­ni a melléktermékek és a hulladék anyagok forgalma­zását is. Széles kínálattal jelentkezik a kereskedelmi kamara és a Méh Tröszt: a helyszínen a felhasználási lehetőségekről is felvilágosí­tást adnak. Az anyagok és alkatrészek kínálatát több száz gép ajánlata egészíti ki. Ezek egy részét diafiimen is be­mutatják. A börzét a már jól bevált szakosított formában, a Metró-klubban rendezik meg április 6-tól 8-ig, naponta 9-től 14 óráig. Tavaszi Rendkívül dinamikus a Tsz-ker nagyatádi területi központjának fejlődése. 1979- ben 469 milliós forgalmat értek el, tavaly pedig meg­haladták a másfélmilliárdot is. Űttörő kezdeményezések sorával, hiánypótló szolgál­tatásokkal és rugalmas piaci munkával érték el, hogy a VI. ötéves terv nehezebb gazdasági feltételeket hozó két első évében 133 százalé­kos volt időarányos teljesí­tésük. Ennek ellenére nyo­ma sincs náluk önelégült­ségnek. Szabó István igazgató mondta: — Tudatában va­gyunk, hogy munkánkat nem a korábbi eredményekhez képest elért növekedésünk minősíti, hanem az új gaz­dasági követelményekhez való igazodás. A Tsz-ker nemrégiben Ka­posváron tartott igazgató ta­nácsi ülésén is mindenek­előtt az új feladatokról esett szó. A népgaz­daság fejlő­dése szem­pontjából is fontos, hogy képes iesz-e fokozni export­ját a Tsz-ker. Tavaly 41 millió forint értékű árut szállítottak külföldre: ez hétmillióval több ugyan az előző évinél, de csak a szo­cialista országokba tudták növelni a kivitelt. Főként a Balaton-parti tsz-ekbem fokozott követel­mény: gazdasági feladataikat úgy kell megoldaniuk, hogy ügyelnek a környezet tiszta­ságára, a természet védel­mére. A balatcxnk i üti—siófo­ki termelőszövetkezet bi­zonytalanul tette meg az első lépéseket 1981 őszén, a folyékony-műtrágyázás be­vezetésekor. A gyakorlat azonban hamar bizonyította ennek az eljárásnak he­lyességét. Keller Lukács növényvé­delmi agronómus mondja: — A peremartoná gyár ad a hírnevére: a folyékony- műtrágyázásra való áttérés óta még egyszer sem volt hiány vagy szállítási elma­radás. Ez a módszer csak akkor gazdaságos, ha a szál­lítási távolság nem több ötven-hatvan kilométernél. Mivel az összetett szereket Peremar tanból, a Nitrosolt Pétről hozzuk, mi ezt a tá­volságot némiképp túllép­jük, az eredmények mégis Oj lendületet adna a mun­kának, ha a Tsz-ker köz­pontja elnyerné az önálló exportjogot. Az is tény azon­ban, hogy a külpiaci moz­gáskészséghez mindenek­előtt megfelelő anyagi ala­pokra van szükség, a Tsz- ker pedig — forgalmához képest — csak szerény sa­ját tőkével rendelkezik. En­nek egyik oka, hogy a közös vállalat sohasem volt nyere­ségközpontú: az alapító tsz- ek érdekeit tartotta szem előtt. Tavalyi nyereségük a forgalomnak mindössze 0,9 százaléka. Ez a tízmilliós nyereség is sűrű fillérből és nem ritka forintból jött ösz- sze. Nyilvánvaló, hogy ez az összeg még a forgóalapok feltöltéséhez is kevés. A vállalkozás így csupán nagy összegű — és egy cseppet sem olcsó — bankhitelekkel biztosíthatja gazdálkodásá­nak folytonosságát. (Aligha tudna másként a tsz-eknek előbb fizetni, mint ahogy az árut eladja.) A viszonylagos pénzügyi szegénység másik oka, hogy a korábbi években minde­nekelőtt a tagszövetkezetek számának növelése volt a követelmény: több csekély vagyoni hozzájárulással ren­delkező szövetkezet is csat­lakozott a Tsz-kerhez. A látványos növekedés, a tu­catnyi kezdeményezés nem hozott tőkét jelentő pénzt. Amikor az igazgató tanács azt bizonyítják: ez a mód­szer jobb, olcsóbb, haszno­sabb. Jelentősen javult a szóráskép és a kijuttatás biztonsága; megszűnt a szi­lárd műtrágyáknál sokszor tapasztalható „csíkoitság”. Előny az is, hogy a műtrá- gyapermetet tetszőleges mélységben tudjuk a földbe juttatni, ha a traktor után munkagépet csatolunk. A hagyományos szilárdműtrá­gyázáshoz nyolc emberre volt szükségünk, most a munkát kettő végzi. — E módszer alkalmazá­sában a Tsz-ker segítségével a repülőgépes szolgálat is segített. — Légi úton 556 hektár őszi vetésű ikalászost fejtrá­gyáztunk. Egy légi munka­óra csaknem tizennégyezer forint; meglehetősen drága. Viszont nagy előnye a földi gépekkel szemben, hogy kár­tétel nélkül kerül a talajba a tápanyag. Hatvan hektárt az összehasonlítás kedvéért arra kérte a 74 somogyi tag téeszt, hogy a nyereségéből visszaosztott 3,4 millió fo­rintot hagyják a közös kasz- szában, lényegében üzletet ajánlott: ez a pénz is hoz­zásegítheti a vállalkozást, hogy adott esetben élni is tudjon az exportjoggal. A megyei elnökségi tsz-szövet- ség elnöksé­gi ülésén hangzott a el: a Tsz-ker ala­pító gazdaságai további ak­tivitást várnak a gép- és al­katrészkereskedelem, az al­katrész-felújítás, illetve-gyártás megszervezésében, valamint a forgalmazott gé­pek garanciális ellátásában. A közös vállalat idei célki­tűzése, hogy a bolgár im­portból származó — kizáró­lag a Tsz-ker által forgal­mazott — gépek szervizellá­tását megszervezze. Az Agro- tekkel együttműködve for­galmaznak erő- és munka­gépeket, eddigi rendeléseik 140 millió forint értékű gép­re szólnak. Ezeknek is meg­szervezik a garanciális és szervizellátását, sőt Nagy­atádon egy központi alkat­részraktárt is létrehoznak. Szót érdemel a zamárdi tsz-szel januárban létreho­zott mezőgazdasági gépbon­tó, illetve alkatrészfelújitó gazdasági társulásuk A folyékony műtrágyázás traktorral műtrágyáztunk; kíváncsiak vagyumlk a repülő­gép és a földi munkagép ta­pasztalatainak összehason­lítására, a kettő közötti eredménykülönbségre. — A traktoros szerint jó­val felelősségteljesebb mun­ka a folyékony műtrágyázás. — Régen, ha szorított a munka, esőben-fagyban is kikerült a szilárd műtrágya a szántóföldre, most csak a plusz három fok fölötti hő­mérsékletet vehetjük szá­mításba. Az eljárás technikai hi­báinak javítására a KSZE ügyel. — Nem is választanám szét — összegezi vélemé­nyét Keller Lukács — a ter­mészetvédelem és a gazda­ságos termelés fogalmat. A pontos, jó munka önmagá­ban hordozza a természet megóvásáért érzett felelős­séget is. előnyeinek kiaknázására már öt gazdasági társaságot hoz­tak létre. Társulásaikhoz tíz termelőszövetkezet csatla­kozott 17 ezer hektárnyi te­rülettel. A Tsz-ker fafeldolgozó társulásainak az export bő­vítésében is nagy szerepet szánnak. Figyelemre méltó az a törekvés is, hogy az idén szeretnék megkétsze­rezni a háztáji gazdaságok terményeiből tavaly elért 25 millió forintos forgalmat. A Tsz-ker idei terve voltaképpen óvatos: a ta­valyinál mint­egy 250 nib- lió forinttal kisebb forgalmat várnak. A mezőgazdasági szolgáltatá­soknál a tavalyi teljesítés 89, a műtrágyaforgalmazás­ban 82 százalékával számol­nak ... Ne feledjük el azonban, hogy a múlt évihez képest is fokozódott a verseny! Ami két-három éve hiánypótló, csupán a Tsz-kernél elérhe­tő szolgáltatás volt, arra ma vállalkozások sora tesz aján­latot. Nem kétséges, hogy a nagyatádi területi központ­nál lezárult a hagyományos értelemben vett „nagy lépe­sek” időszaka. Nekik is űj növekedési pályákat kell ta­lálniuk megszilárdítva a szép eredményeket. Nem csupán a vállalatnak, az egész megye mezőgazdaságának érdeke ez. Bíró Ferenc SOMOGYI ,, NÉPLAP B. J. Fordulóponton o Tsz-ker Milliárdos szegénység Az export ára lársolás alkatrész telujiiasra Ói növekedési pályák fics! erek sebészei

Next

/
Thumbnails
Contents