Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
f Határozat a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól (Folytatói az 1. oldalról) szervezeteik tevékenységére, »zieiesebto tehetőséget keli adni szamukra az önálló cselekvésre, az általuk képviselt érdekek kifejezésére, a különböző érdekek egyeztetésére, és nagyobb nyilvánosságot szükséges biztosítani a viták során kifejtett érveiknek, álláspontjuknak. A munkahelyi es lakóhelyi problémák feltárása pan es megoldásában vállaljanak nagyobb szerepet a heuyi párt-, társadalmi és tömeg,szervezetek Az edd-lgiekinel jobban keli bátorítani es támogatni az , alulról jövő kezdemanyezése- keu A szakszervezetek növekvő szerepeit töltenek be társadalmunk politikai rendszerében, részit vesznek poirttA dolgozók, valamint a párté, állami és társadalmi szervek jelentős erőfeszá'té- semek eredményeként a népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdasátgpototokai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A legfőbb gazda- sagpoütika» célok alapvetően •teljesültek. Az utóbbi három évben tovább mélyült a tőkés gazdaság váisága, a nemzetközi gazdasági együttműködés megsizokioitt rendje megbomlott, ■ a világkereskedelem helyzete romlott A válság kiterjedt a nemaelköza pénzügyekre is: jelentés mértékben emelkedtek a kamatlábaik, a hitelfel vétek lehetőségek szűkültek. A tőkés világ gazdasági válságának negatív hatásai érintik, a Magyar Népköztársasagot is. A tőkés piacokon romlottak az értékesítési lehetőségeik, fokozódott a pro- tekcáonizmua és a diszkrimináció, esetenként a gazdasági bojkottot politikus fegyverként használják. A megváltozott visBonyok- o hoz — réseiben objektív okok. részben a központi irányítás es a vall«;au gazdálkodás fogyatekossagan miatt — nem tudtunk elég gyorsan adkakmazkodini. Egyes korábbi feitevésednket az ezekre épített dömité6eánket a gyaiounlat nem igazoltál, illetve az élet túlhaladta. Mai nehézségeink egyik forrása. hogy a hetvenes evek közepem, amikor a termeteshez nelikülözhetetien importált energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ára nagymértekben emelkedett, a feihaílmazás és a fogyasztás együttesen több évem át meghaladta a nemzeti jövedelem termelését. A hazai termelés hatékonysága nem javult a lehetséges mértékbem. Nem bizonyult megalapozottnak az a feltételezés, hogy a hetvenes évek elejére jellemző kedvező pénz- és hitelviszonyok tartósak maradnak, a számunkra kedvezőtlen hatások pe- dik mérséklődni fognak, és viszonylag rövid idő ailait ellensúlyozhatok tesznek. A £ útoan yag - fel ha&sn a iásoan a kőolaj .magas aranya, ászén háttérbe szorulása, az atomerőmű építésének késese hátráltatta az energiatfogyasetás szerkezetének gyorsabb és gazdaságosabb megváltoztatását Nem igazolódott az adriai kőolajvezeték megépítésének szükségessége Mindennek következtébe® külföldi adósságaink a gazdaságilag célszerűnél nagyobb mérték- bem nőttek. A párt vezető testületéi a XJI. kongresszust követőem rendszeresem, fogiaükóztak a gazdaságpolitika kérdéséivel, döntéseikkel elvi útmutatást adtak az állami és a társadalmi szervek munkájához. Kezdeményezték és támogatták az irányítási rendszer valamennyi ekeméinek — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményi és szervezeti rendszernek — a továbbfejlesztését. Aktívabbá. SOMOGYI NÉPLAP kánk alakításában és megvalósításában, a szocialista de- mokracua fejlesztésében. Szervezzek és mozgósítsák a dolgozókat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására, fiijenek jobban lehetőségeikkel, jogaikkal, vállal jalak nagyobb részt tagjaik szocialista nevelésében, csökkentsék a formalizmust munkájukban. Az egyes társadalmi rétegek sajátos probléma.»na is figyelemmel javítsák az érdekvédelmet. A XII. kongresszus határozataival összhangban meg kell gyorsa tani a táraadalom- iránjntá;», a politikai rendszer működésének tökéletesítését, az intezményrendszer fejlesztésiére irányuló munkát. A hatáskörök pontosabb etá a tárolásává!, az állami és kezdeményezőbbé vált az állami gazdaságira nyíló és szervező tevékenység is. A Koaporuu Bizottság nagy eredményinek tartja a népgazdaság belső egyensúlyának megőrzését es az ország nemzetközi fizetési képessegének fenntartását Az eladósodási folyamat lelassult, majd 19W2-ben megállt Biztosítottuk a gazdasag nyersatrayag- es energiasttüksegletének ki- etétpióeét A munkaerő-kereslet es -kínálat összhangja javult a költségvetés hiánya csökkent. Mivel a termelés hatékonysága nem kielégítő mértékben javult, a népgazdaság egyensúlyának javítását elsősorban a beruházások visszafogásával es a lakossági fogyas-atás korlátozásával tudtuk elérni, ami hosszaibb távon nem járható út A termelés a tervezettnél lassabban nőtt. A nemzeti jövedelem két év alatt mintegy öt százalékkal, az ipari termelés öt százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése hat százalékkal emelkedett A termelés mwiőeégt jellemzőinek kibontakoztatásában szerény eredményeket értünk el. Az iparban a munka termelékenysege a termetest meghaladó ütemben nőftt, de elmaradásunk nemzetköa viszem ylatbam még jelentős. A termékszerkezet korszerűsödött, de a változás még nem kielégítő: a hatékonyan működő vállalatok termelésének bővülése még nem eleg gyors, a gaz- dasaglaian termeléscsökkentése továbbra Is lassan halad. A műszaki megújulási készség és a vállalatok közötti kooperáció nem megfelelő. A helyzet javítása érdekében számos intézkedést tettünk. Központi program aiapján lényegesen módosult az energiaiiemhasznalás szerkezete. Biztató fejlődés tapasztalható az ipar egyes ágaiban, több a termékszerkezetet korszerűsítő vállalati keademenyeizés. Megkezdődött az energia - és anyiaglta- karékoesagi. valamint a hulladék- es másodnyersanyag- hasanostttasi program végrehajtása A kőolaj es a kőolaj- termékek fogyasztása 1979 —löki között mintegy húsz százalékkal csokaem. A gazdálkodás hatékonyabbá leteli«, a vállalkozói készség élénkítése érdekében felgyorsult a vettetett szervezet és belső iránjhtási rendszer korszer űsitese. Ösztönöztük a kiegészitŐ gazdaság új szervezett formainak a létrehozását, illetve a korábbiak bővítéseit. A kezdeti tapasztalatok többségükben kedvezőek. Nagyobb figyelmet fordítottunk a külgazdasági kapcsoltatok fejlesztésére, az együttműködés szélesítésére. Arira törekedtünk, hogy a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatokban új erőforrásokat nyerjünk gazdasagunk számára, a műszaki haladás meggyorsítására, a termelési szerkezet korszerűsítésére. Számos javaslatot tettünk a KGST tevékenységének javítására, az együttműködés sízan vonalának emelésere. Szélesítettük gazdasági, kea társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolásával, a közigazgatás korszerűsítésével, az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni keli az irányítás hatásfokát és csökkenteni a bürokráciát. Fokozott figyelmet kelll fordítani a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló városi, községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek tevékenységének fejlesztésére. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy belpolitikai helyzetünk stabilitása, szocialista rendszerünk fejlódöképessége biztosítja az épi törnünk a eredményes folytatását, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését I reskedelmii kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. Annáik érdekében, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsünk nemzetközi gazdasági munkánkhoz, csartiaikoztunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi .szervezetei hez, a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankihoz. A Központi Bizottság meg állapítja: a párt gazdasagpo- hrtdkájának fö célja a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján fejlődésünk szocialista vonásainak erősítése, a termelőeszközök hatékony kihasználása, az ország, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése. A következő években a XII. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai irányvonalat követve biztosítani kell a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséit, erőteljesedben ki kell bonítaikoztetnd az intenzív gazdálkodást és meg keH teremteni a gyorsabb gazdasági növekedés feltételeit- Közvetlen terumvalóink középpontjában a külgaizda- sági egyensúly megszilárdítása és az elért eietazánvonal megvédése áliU Korábban azzal számol - tunk, hogy 1985-tőll kezdjük meg az adóe«ag csökkentését. A külgazdasága körülmények arra kénysizeritettek bennünket, hogy ezit a számítottnál előbb tegyük meg. Ezért a jelen helyzetben a fizetőképes seg fenntartása, és jelentős áruforgalmi aktívum elérése a legfontosabb feladat. Ez teszi lehetővé az életszínvonal megőrzését is. Gazdasági problémáink megoldásai, a szocialista építőmunka eredményes folytatása mindenekelőtt a termelésben dől el. Előrehalad a- sunknak kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a munka termelékenységének növeilese, a minőség és a mumksikültiúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének fokozása A fejlesztés» forrásokat elsősorban rekonstrukciókra, a műszaki szán vonal emelésere. a technológia korszerűsítésére, az anyag- és energiagazdálkodás racionaldealasara kedd fordítani. Gyorsítani szükséges a tudományos eredmények aJkadmazasát, a korszerű technológiák bevezetését Biztosítani kei a gazdaság számára fontos tudományos kutatások és fejlesztések megfelelő feltételeit. Kapjanak elsőbbséget a gyorsan kivitelezhető, rövid idő ala»tt megtérülő és az exportképességet javító beruházások. A fejlesztéseknél növelni kell a hazai gyártású gépek és berendezések arányát s fokozottabban kihasználni a KGST-együttműködésben rejlő lehetőségeket A szocialista ipar meghatározó szerepet tölt be a gazdasági életben, fejlődése nagy hatással van az egész népgazdaságra Iparpolitikai irányelveket kell kidolgozni, amelyek számolnak a termelés differenciált fejlesztésűvel, a piaci követelményekkel és az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataival Azok a vállalatok, szövetkezetek fejlődjenek dinamikusan, amelyek a külső és belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. Ennek érdekében működési feltételeiket javítani keil. Folytatjuk bevált agrárpolitikánkat. Hazánk természeti adottságai lehetővé, az exportképesség növelésének követe-lntenye pedig szükségessé teszt a mező gazdaságnak — az értékesítési lehetőségekhez és a feltételeink - hez igazodó — fejlesztését. A mezőgazdasági termelésben :t jobban figyelembe kell venni a világpiac változásait, s ezekhez tudatosabban keli aiikaimazkodtni. Ez megköveteli, hogy különösen nagy gondot torditsiumk a költségek mérséklésére, az anyagéi energiafelhasználás ésrz- szerűsítéssére, a takarmánygazdálkodás javítására, a tárolási, szállítási és feldolgozási veszteségek csökkentésére. Kiemelt feladat a növény termesztés és az állat- tenyésztés hozamainak gazdaságos növelése, a minőségi . követelmények érvényesítése es a termőföld védelme. Az élelmiszerkivitel bővítésé érdekében szélesíteni kell a választékot, javítani a minőséget, valamint a termelés, a féldolgozás, a tárolás és a forgalmazás összhangját. A népgazdaság fejlődésé- nek nélkülözhetetlen feltétele külgazdasági kapcsolataink bővítése, aktív részvételünk a nemzetközi gazdasági, műszaki- tudomány os egy.üttmüködéstoen. Politikai és gazdaság! érdekeink egyaránt azt követelik, hogy jobban használjuk ki a KGST keretében megvalósuló. kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit További kezdeményező lépéseket kell tennünk az áruforgalom, a szakosítás és a kooperáció bővítésére. Aktívan reszt kell vennünk a szocialista gazdasági integráció kibontakozását célzó olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek már a nyolcvanas években elősegítik országunk és a 'szocialista gazA VI. ötéves terv első két évében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme több mint háröm százalékkal, fogyasztása pedik csaknem négy százalékkal nőtt. A reáljövedelem 1983-ban a kedvezőtlenebb gazdasági fel- . tételek miatt némileg csökken. összességében a lakosság életszínvonalát ez ideig sikerült á kongresszusi határozatnak megfelelően megőrizni. Az egyes társadalmi osztályok, rétegek jövedelmi arányai érzékelhetően nem változtak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kismértékben növekedett a közös bevételből származó személyi jövedelem, amiben a kiegészítő tevékenység bővülésének is szerepe van. A családok életszínvonala differenciáltan alakult. Javult a jövedelmi színvonal azoknál a családoknál, ahol az elmúlt időszakban többletjövedelmet értek el, vagy új kereső állt munkába. A családok döntő hányadánál változatlan maradt a jövedelmi és a fogyasztási szint. Romlott a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknél a munkabér jellegű jövedelem nem tartott lépést a fogyasztói árak emelkedésével. A gyermekes családoknál az egy főre jutó reáljövedelem valamelyest csökkent. A nehezebb körülmények között is kiegyensúlyozott volt az áruellátás. A vásárlóerő és az árualap egyensúlyának fenntartása a múlt évben elkerülhetetlenné tette a fogyasztói árszínvonalnak az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékű emelését. A szolgáltatások színvonala nem javult kielégítő mértékben. Hazánkban a foglalkoztatottság változatlanul teljes. Megvalósult az ötnapos munkahétre való éttérét. Az Aafiági közösség eredményes, az intenzív saakasz követelményeinek megfelelő fejlődéséit. A fejlett tőkés országokkal továbbra is .a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat. Célunk az export és az import kiegyensúlyozott fejlesztése. Növelni kell a fejlődő országok részarányát külkereskedelmi forgalmunkban. A szocializmus építésének egész időszakában a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdaság fejlesztésében alapvető a párt irányító és az állam szervező szerepe. A gazdaságpolitika következetes megvalósítását a párt mindenekelőtt elvi, politikai eszközökkel segíti. A pártirányítás módszerei igazodjanak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. Erősíteni kell az állam szerepét a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító köz- gazdasági intézményi feltételek megteremtésében és összehangolásában, valamint a tulajdonosi felügyelet ellátásában. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését, továbbfejlesztését. A bevált alapelveket megtartva és a tizenötéves gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a gazdasági mechanizmust úgy kell fejleszteni. hogy az egyidejűleg szolgálja az intenzív gazdálkodásból és a világgazdaság változásaiból adódó feladatok eredményesebb megoldását. A gazdaságirányítási rendszer á jövőben is a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik, a nép- gazdasági terv, valamint az áru- és pénzviszonyok ösz- szekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételére épül, s lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket, segíti a kezdeményező és a vállalkozási készség kibontakoztatását. A tervezőmunkában alapvető feladat olyan népgazdaúj szabadságolási rend bevezetésével nőtt a dolgozók egyes kategóriái — főként a fiatalok — szabadságának időtartama. Felgyorsult a munkaerőmozgás, több száz. ezer dolgozó változtatott munkahelyet, de a munkaerőnek a hatékonyabban működő vállalatokhoz, gazdálkodó egységekhez való átáramlása még nem kielégítő mértékű. Nem sikerült kellő haladást elérni a béreknek és a kereseteknek a teljesítmények alapján történő differenciálásában. A nagyvállalatok körében — a belső érdekeltségi rendszer hiányosságai miatt — továbbra is erős az egyenlősdi szemlélet, a kiugró teljesítmenyeket általában nem ismerik el azzal arányban álló, kiemelkedő bérrel. A lakosság jelentős részének életkörülményei javultak. Folytatódott a lakásépítési program megvalósítása Az elmúlt két évben 153 ezer lakás épült, több mint 2000 új kórházi ágy, 5100 bölcsődei, 1300 szociális otthoni férőhely létesült. Kedvezőbbek lettek a járóbetegellátás feltételei. Tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. A párt és a kormány nagy figyelmet fordított az oktatás feltételeinek javítására. Az óvodáskorúak óvodai elhelyezése — néhány nagyobb város kivételével — gyakorlatilag teljes körűvé vált. Meggyorsult az általános iskolai tanteremépítés. Változatlanul gondot jelent a kétműszakos oktatás, egyes iskolákban a pedagógushiány. Az életszínvonal megőrzéséhez. az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. Arra keil törekedni, sági tervek kidolgozása, amelyek reálisan határozzák meg a gazdaságfejlesztés fő céljait, mértékét és arányait. A közgazdasági szabályozás keretében fokozni kell az áraknak és a béreknek a költségmegtakarításra, a hatékonyságra ösztönző és késztető szerepét, javítani kell az érdekeltségi rendszert, s elő kell segíteni a munkaerő és a munkaeszközök ésszerű átcsoportosítását. Tovább kell haladni a népgazdaság intézményi és szervezeti rendszerének egyszerűsítésében. A gazdálkodásban segíteni kell a rugalmas formák alkalmazását. Az állami vállalatok és a szövetkezetek elsődleges és meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakossági igények kielégítésében a kisipart és a kiskereskedelmet, valamint a termelő- tevékenységben pótlólagos erőforrásokat feltáró kisvállalkozásokat, munkaközösségeket. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a dolgozók aktív részvételét a vállalatok gazdálkodásával összefüggő elgondolások előkészítésében, kidolgozásában, a döntések meghozatalában és végrehajtásában. A munkahelyi demokrácia fejlesztésére politikai és gazdasági szempontból egyaránt szükség van. Eredményes működtetése felszínre hozza a vállalaton belüli tartalékokat, segíti hasznosításukat Társadalmunk fejlődésében továbbra is fontos szerepet tölt be a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny. A jelenlegi helyzet az eddiginél több erőfeszítést követel, Széles körű összefogással, kezdeményezésekkel, fegyelmezett munkával, a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaság- politikai irányvonal érvényesítésével megalapozható az intenzívebb, kiegyensúlyozott fejlődés. hogy a lakosság reáljövedelme az idei megtorpanás után a VI. ötéves terv hátralevő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dolgozók keresete mindenütt kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségével, minőségével, feltételeivel és eredményeivel. A bérszabályozás, a bérrendszer hasson abban az irányban, hogy a dolgozók keresete arányos legyen a teljesítménnyel. Ezért a gazdálkodó egységek belső érdekeltségi rendszerét tökéletesíteni kell. A vállalati vezetés teremtsen olyan feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a kiemelkedő munkát végző szellemi és fizikai dolgozók megfelelő anj-agi elismerésben részesüljenek, A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló, eddiginél nagyobb jövedelem- különbségeket, meg kell akadályozni viszont a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek keletkezését. Biztosítani kell, hogy a jövedelemkiáramlás összhang, ban legyen az árufedezettel. Gazdaságpolitikai céljainkat változatlanul a teljes foglalkoztatás fenntartásával kívánjuk elérni. A munkaszervezés javításával, a nélkülözhető munkaerő átcsoportosításával kell biztosítani ' a hatékony foglalkoztatást. Az ötnapos munkahét tapasztalait felhasználva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahétre -való áttérést. A szociálpolitikával tovább kell erősíteni a létbiztonságot. A következő években át kell tekinteni a szociálpolitika intézményrendszerét. Kiemelt figyelmet (Folytatót a 3. oldalon) III. A gazdasági építőmunka IV. Életszínvonal, és szociálpolitika
