Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

f Határozat a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól (Folytatói az 1. oldalról) szervezeteik tevékenységére, »zieiesebto tehetőséget keli ad­ni szamukra az önálló cse­lekvésre, az általuk képviselt érdekek kifejezésére, a kü­lönböző érdekek egyeztetésé­re, és nagyobb nyilvánossá­got szükséges biztosítani a viták során kifejtett érveik­nek, álláspontjuknak. A mun­kahelyi es lakóhelyi problé­mák feltárása pan es megol­dásában vállaljanak nagyobb szerepet a heuyi párt-, tár­sadalmi és tömeg,szervezetek Az edd-lgiekinel jobban keli bátorítani es támogatni az , alulról jövő kezdemanyezése- keu A szakszervezetek növek­vő szerepeit töltenek be tár­sadalmunk politikai rendsze­rében, részit vesznek poirtt­A dolgozók, valamint a párté, állami és társadalmi szervek jelentős erőfeszá'té- semek eredményeként a nép­gazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meg­határozott gazdasátgpototokai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A legfőbb gazda- sagpoütika» célok alapvetően •teljesültek. Az utóbbi három évben to­vább mélyült a tőkés gaz­daság váisága, a nemzetközi gazdasági együttműködés megsizokioitt rendje megbom­lott, ■ a világkereskedelem helyzete romlott A válság kiterjedt a nemaelköza pénz­ügyekre is: jelentés mérték­ben emelkedtek a kamatlá­baik, a hitelfel vétek lehető­ségek szűkültek. A tőkés világ gazdasági válságának negatív hatásai érintik, a Magyar Népköztár­sasagot is. A tőkés piacokon romlottak az értékesítési le­hetőségeik, fokozódott a pro- tekcáonizmua és a diszkrimi­náció, esetenként a gazdasá­gi bojkottot politikus fegy­verként használják. A megváltozott visBonyok- o hoz — réseiben objektív okok. részben a központi irá­nyítás es a vall«;au gazdál­kodás fogyatekossagan miatt — nem tudtunk elég gyor­san adkakmazkodini. Egyes ko­rábbi feitevésednket az ezek­re épített dömité6eánket a gyaiounlat nem igazoltál, il­letve az élet túlhaladta. Mai nehézségeink egyik forrása. hogy a hetvenes evek közepem, amikor a ter­meteshez nelikülözhetetien importált energiahordozók, nyersanyagok és berendezé­sek ára nagymértekben emel­kedett, a feihaílmazás és a fogyasztás együttesen több évem át meghaladta a nem­zeti jövedelem termelését. A hazai termelés hatékonysága nem javult a lehetséges mér­tékbem. Nem bizonyult meg­alapozottnak az a feltétele­zés, hogy a hetvenes évek elejére jellemző kedvező pénz- és hitelviszonyok tar­tósak maradnak, a számunk­ra kedvezőtlen hatások pe- dik mérséklődni fognak, és viszonylag rövid idő ailait ellensúlyozhatok tesznek. A £ útoan yag - fel ha&sn a iásoan a kőolaj .magas aranya, ászén háttérbe szorulása, az atom­erőmű építésének késese hát­ráltatta az energiatfogyasetás szerkezetének gyorsabb és gazdaságosabb megváltozta­tását Nem igazolódott az adriai kőolajvezeték megépí­tésének szükségessége Mind­ennek következtébe® külföldi adósságaink a gazdaságilag célszerűnél nagyobb mérték- bem nőttek. A párt vezető testületéi a XJI. kongresszust követőem rendszeresem, fogiaükóztak a gazdaságpolitika kérdéséivel, döntéseikkel elvi útmutatást adtak az állami és a társa­dalmi szervek munkájához. Kezdeményezték és támo­gatták az irányítási rend­szer valamennyi ekeméinek — a tervezésnek, a szabályozás­nak, az intézményi és szer­vezeti rendszernek — a to­vábbfejlesztését. Aktívabbá. SOMOGYI NÉPLAP kánk alakításában és megva­lósításában, a szocialista de- mokracua fejlesztésében. Szervezzek és mozgósítsák a dolgozókat társadalmunk po­litikai és gazdasági erejének gyarapítására, fiijenek job­ban lehetőségeikkel, jogaik­kal, vállal jalak nagyobb részt tagjaik szocialista nevelésé­ben, csökkentsék a formaliz­must munkájukban. Az egyes társadalmi rétegek sajátos probléma.»na is figyelemmel javítsák az érdekvédelmet. A XII. kongresszus határo­zataival összhangban meg kell gyorsa tani a táraadalom- iránjntá;», a politikai rend­szer működésének tökéletesí­tését, az intezményrendszer fejlesztésiére irányuló mun­kát. A hatáskörök pontosabb etá a tárolásává!, az állami és kezdeményezőbbé vált az ál­lami gazdaságira nyíló és szervező tevékenység is. A Koaporuu Bizottság nagy eredményinek tartja a nép­gazdaság belső egyensúlyának megőrzését es az ország nem­zetközi fizetési képessegének fenntartását Az eladósodási folyamat lelassult, majd 19W2-ben megállt Biztosítot­tuk a gazdasag nyersatrayag- es energiasttüksegletének ki- etétpióeét A munkaerő-ke­reslet es -kínálat összhangja javult a költségvetés hiánya csökkent. Mivel a termelés hatékonysága nem kielégítő mértékben javult, a népgaz­daság egyensúlyának javítá­sát elsősorban a beruházá­sok visszafogásával es a la­kossági fogyas-atás korlátozá­sával tudtuk elérni, ami hosszaibb távon nem járható út A termelés a tervezettnél lassabban nőtt. A nemzeti jövedelem két év alatt mint­egy öt százalékkal, az ipari termelés öt százalékkal, a mezőgazdasági termékek ter­melése hat százalékkal emel­kedett A termelés mwiőeégt jel­lemzőinek kibontakoztatásá­ban szerény eredményeket értünk el. Az iparban a munka termelékenysege a termetest meghaladó ütem­ben nőftt, de elmaradásunk nemzetköa viszem ylatbam még jelentős. A termékszer­kezet korszerűsödött, de a változás még nem kielégítő: a hatékonyan működő válla­latok termelésének bővülése még nem eleg gyors, a gaz- dasaglaian termeléscsökken­tése továbbra Is lassan ha­lad. A műszaki megújulási készség és a vállalatok kö­zötti kooperáció nem megfe­lelő. A helyzet javítása érdeké­ben számos intézkedést tet­tünk. Központi program aiapján lényegesen módosult az energiaiiemhasznalás szer­kezete. Biztató fejlődés ta­pasztalható az ipar egyes ágaiban, több a termékszer­kezetet korszerűsítő vállala­ti keademenyeizés. Megkezdő­dött az energia - és anyiaglta- karékoesagi. valamint a hul­ladék- es másodnyersanyag- hasanostttasi program végre­hajtása A kőolaj es a kőolaj- termékek fogyasztása 1979 —löki között mintegy húsz százalékkal csokaem. A gaz­dálkodás hatékonyabbá lete­li«, a vállalkozói készség élénkítése érdekében felgyor­sult a vettetett szervezet és belső iránjhtási rendszer korszer űsitese. Ösztönöztük a kiegészitŐ gazdaság új szer­vezett formainak a létreho­zását, illetve a korábbiak bő­vítéseit. A kezdeti tapaszta­latok többségükben kedve­zőek. Nagyobb figyelmet fordí­tottunk a külgazdasági kap­csoltatok fejlesztésére, az együttműködés szélesítésére. Arira törekedtünk, hogy a KGST-országok közötti gaz­dasági kapcsolatokban új erőforrásokat nyerjünk gaz­dasagunk számára, a műsza­ki haladás meggyorsítására, a termelési szerkezet korsze­rűsítésére. Számos javasla­tot tettünk a KGST tevé­kenységének javítására, az együttműködés sízan vonalá­nak emelésere. Szélesítettük gazdasági, ke­a társadalmi szervek tevé­kenységének jobb összehan­golásával, a közigazgatás korszerűsítésével, az ügyin­tézés egyszerűsítésével is növelni keli az irányítás ha­tásfokát és csökkenteni a bürokráciát. Fokozott figyel­met kelll fordítani a lakos­sággal közvetlen kapcsolat­ban álló városi, községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek tevékenységének fej­lesztésére. A Központi Bizottság szi­lárd meggyőződése, hogy belpolitikai helyzetünk stabi­litása, szocialista rendsze­rünk fejlódöképessége bizto­sítja az épi törnünk a ered­ményes folytatását, társadal­munk szocialista vonásainak erősítését I reskedelmii kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fej­lett tőkés országokkal is. Annáik érdekében, hogy ked­vezőbb feltételeket teremt­sünk nemzetközi gazdasági munkánkhoz, csartiaikoztunk az ENSZ szakosított nemzet­közi pénzügyi .szervezetei hez, a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankihoz. A Központi Bizottság meg állapítja: a párt gazdasagpo- hrtdkájának fö célja a terme­lőeszközök társadalmi tulaj­dona alapján fejlődésünk szocialista vonásainak erősí­tése, a termelőeszközök ha­tékony kihasználása, az or­szág, a lakosság szükségletei­nek jobb kielégítése. A kö­vetkező években a XII. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai irányvona­lat követve biztosítani kell a népgazdaság kiegyensúlyo­zott fejlődéséit, erőteljesed­ben ki kell bonítaikoztetnd az intenzív gazdálkodást és meg keH teremteni a gyorsabb gazdasági növekedés feltéte­leit- Közvetlen terumvalóink középpontjában a külgaizda- sági egyensúly megszilárdí­tása és az elért eietazánvo­nal megvédése áliU Korábban azzal számol - tunk, hogy 1985-tőll kezdjük meg az adóe«ag csökkentését. A külgazdasága körülmények arra kénysizeritettek bennün­ket, hogy ezit a számítottnál előbb tegyük meg. Ezért a jelen helyzetben a fizetőké­pes seg fenntartása, és jelen­tős áruforgalmi aktívum el­érése a legfontosabb feladat. Ez teszi lehetővé az élet­színvonal megőrzését is. Gazdasági problémáink megoldásai, a szocialista épí­tőmunka eredményes folyta­tása mindenekelőtt a terme­lésben dől el. Előrehalad a- sunknak kulcskérdése a mű­szaki fejlesztés meggyorsítá­sa, a munka termelékenysé­gének növeilese, a minőség és a mumksikültiúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és ver­senyképességének fokozása A fejlesztés» forrásokat el­sősorban rekonstrukciókra, a műszaki szán vonal emelésere. a technológia korszerűsítésé­re, az anyag- és energiagaz­dálkodás racionaldealasara kedd fordítani. Gyorsítani szükséges a tudományos eredmények aJkadmazasát, a korszerű technológiák beve­zetését Biztosítani kei a gazdaság számára fontos tu­dományos kutatások és fej­lesztések megfelelő feltéte­leit. Kapjanak elsőbbséget a gyorsan kivitelezhető, rövid idő ala»tt megtérülő és az exportképességet javító be­ruházások. A fejlesztéseknél növelni kell a hazai gyártá­sú gépek és berendezések arányát s fokozottabban ki­használni a KGST-együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket A szocialista ipar megha­tározó szerepet tölt be a gazdasági életben, fejlődése nagy hatással van az egész népgazdaságra Iparpolitikai irányelveket kell kidolgozni, amelyek számolnak a terme­lés differenciált fejlesztésű­vel, a piaci követelmények­kel és az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataival Azok a vállalatok, szövetke­zetek fejlődjenek dinamiku­san, amelyek a külső és bel­ső feltételekhez alkalmaz­kodva nyereségesen gazdál­kodnak. Ennek érdekében működési feltételeiket javí­tani keil. Folytatjuk bevált agrárpo­litikánkat. Hazánk természe­ti adottságai lehetővé, az exportképesség növelésének követe-lntenye pedig szüksé­gessé teszt a mező gazdaság­nak — az értékesítési lehe­tőségekhez és a feltételeink - hez igazodó — fejlesztését. A mezőgazdasági termelésben :t jobban figyelembe kell ven­ni a világpiac változásait, s ezekhez tudatosabban keli aiikaimazkodtni. Ez megköve­teli, hogy különösen nagy gondot torditsiumk a költsé­gek mérséklésére, az anyag­éi energiafelhasználás ésrz- szerűsítéssére, a takarmány­gazdálkodás javítására, a tá­rolási, szállítási és feldolgo­zási veszteségek csökkenté­sére. Kiemelt feladat a nö­vény termesztés és az állat- tenyésztés hozamainak gaz­daságos növelése, a minősé­gi . követelmények érvénye­sítése es a termőföld védel­me. Az élelmiszerkivitel bő­vítésé érdekében szélesíteni kell a választékot, javítani a minőséget, valamint a ter­melés, a féldolgozás, a tá­rolás és a forgalmazás össz­hangját. A népgazdaság fejlődésé- nek nélkülözhetetlen feltéte­le külgazdasági kapcsola­taink bővítése, aktív részvé­telünk a nemzetközi gazda­sági, műszaki- tudomány os egy.üttmüködéstoen. Politikai és gazdaság! ér­dekeink egyaránt azt követe­lik, hogy jobban használjuk ki a KGST keretében meg­valósuló. kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit További kezdeményező lépé­seket kell tennünk az áru­forgalom, a szakosítás és a kooperáció bővítésére. Aktí­van reszt kell vennünk a szocialista gazdasági integrá­ció kibontakozását célzó olyan javaslatok kidolgozásá­ban, amelyek már a nyolc­vanas években elősegítik or­szágunk és a 'szocialista gaz­A VI. ötéves terv első két évében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme több mint háröm százalékkal, fo­gyasztása pedik csaknem négy százalékkal nőtt. A re­áljövedelem 1983-ban a ked­vezőtlenebb gazdasági fel- . tételek miatt némileg csök­ken. összességében a la­kosság életszínvonalát ez ideig sikerült á kongresszu­si határozatnak megfelelően megőrizni. Az egyes társadalmi osz­tályok, rétegek jövedelmi arányai érzékelhetően nem változtak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kis­mértékben növekedett a kö­zös bevételből származó sze­mélyi jövedelem, amiben a kiegészítő tevékenység bő­vülésének is szerepe van. A családok életszínvona­la differenciáltan alakult. Javult a jövedelmi színvonal azoknál a családoknál, ahol az elmúlt időszakban több­letjövedelmet értek el, vagy új kereső állt munkába. A családok döntő hányadánál változatlan maradt a jöve­delmi és a fogyasztási szint. Romlott a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknél a munkabér jellegű jövedelem nem tartott lépést a fogyasz­tói árak emelkedésével. A gyermekes családoknál az egy főre jutó reáljövedelem valamelyest csökkent. A nehezebb körülmények között is kiegyensúlyozott volt az áruellátás. A vásár­lóerő és az árualap egyensú­lyának fenntartása a múlt évben elkerülhetetlenné tet­te a fogyasztói árszínvonal­nak az eredetileg tervezett­nél nagyobb mértékű eme­lését. A szolgáltatások szín­vonala nem javult kielégítő mértékben. Hazánkban a foglalkozta­tottság változatlanul teljes. Megvalósult az ötnapos munkahétre való éttérét. Az Aafiági közösség eredményes, az intenzív saakasz követel­ményeinek megfelelő fejlődé­séit. A fejlett tőkés országokkal továbbra is .a kölcsönös elő­nyök alapján szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat. Célunk az export és az im­port kiegyensúlyozott fej­lesztése. Növelni kell a fej­lődő országok részarányát külkereskedelmi forgal­munkban. A szocializmus építésének egész időszakában a gazda­ságpolitika kialakításában, a népgazdaság fejlesztésé­ben alapvető a párt irányító és az állam szervező szere­pe. A gazdaságpolitika kö­vetkezetes megvalósítását a párt mindenekelőtt elvi, po­litikai eszközökkel segíti. A pártirányítás módszerei igazodjanak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. Erősíteni kell az állam sze­repét a népgazdaság tervsze­rű fejlődését biztosító köz- gazdasági intézményi felté­telek megteremtésében és összehangolásában, vala­mint a tulajdonosi felügye­let ellátásában. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazda­ságirányítási rendszer tö­kéletesítését, továbbfejlesz­tését. A bevált alapelveket megtartva és a tizenötéves gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a gazdasági mechanizmust úgy kell fej­leszteni. hogy az egyidejű­leg szolgálja az intenzív gaz­dálkodásból és a világgazda­ság változásaiból adódó fel­adatok eredményesebb meg­oldását. A gazdaságirányítá­si rendszer á jövőben is a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik, a nép- gazdasági terv, valamint az áru- és pénzviszonyok ösz- szekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevéte­lére épül, s lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket, segíti a kezde­ményező és a vállalkozási készség kibontakoztatását. A tervezőmunkában alap­vető feladat olyan népgazda­új szabadságolási rend be­vezetésével nőtt a dolgozók egyes kategóriái — főként a fiatalok — szabadságának időtartama. Felgyorsult a munkaerőmozgás, több száz. ezer dolgozó változtatott munkahelyet, de a munka­erőnek a hatékonyabban működő vállalatokhoz, gaz­dálkodó egységekhez való átáramlása még nem kielé­gítő mértékű. Nem sikerült kellő hala­dást elérni a béreknek és a kereseteknek a teljesítmé­nyek alapján történő diffe­renciálásában. A nagyválla­latok körében — a belső ér­dekeltségi rendszer hiányos­ságai miatt — továbbra is erős az egyenlősdi szemlélet, a kiugró teljesítmenyeket ál­talában nem ismerik el az­zal arányban álló, kiemelke­dő bérrel. A lakosság jelentős részé­nek életkörülményei javul­tak. Folytatódott a lakásépí­tési program megvalósítása Az elmúlt két évben 153 ezer lakás épült, több mint 2000 új kórházi ágy, 5100 bölcső­dei, 1300 szociális otthoni férőhely létesült. Kedvezőb­bek lettek a járóbetegellátás feltételei. Tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. A párt és a kormány nagy figyelmet fordított az okta­tás feltételeinek javítására. Az óvodáskorúak óvodai el­helyezése — néhány nagyobb város kivételével — gyakor­latilag teljes körűvé vált. Meggyorsult az általános is­kolai tanteremépítés. Vál­tozatlanul gondot jelent a kétműszakos oktatás, egyes iskolákban a pedagógushi­ány. Az életszínvonal megőr­zéséhez. az életkörülmények javításához szükséges felté­telek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjá­ban áll. Arra keil törekedni, sági tervek kidolgozása, amelyek reálisan határozzák meg a gazdaságfejlesztés fő céljait, mértékét és aránya­it. A közgazdasági szabályo­zás keretében fokozni kell az áraknak és a béreknek a költségmegtakarításra, a ha­tékonyságra ösztönző és késztető szerepét, javítani kell az érdekeltségi rend­szert, s elő kell segíteni a munkaerő és a munkaeszkö­zök ésszerű átcsoportosítá­sát. Tovább kell haladni a népgazdaság intézményi és szervezeti rendszerének egy­szerűsítésében. A gazdálkodásban segíte­ni kell a rugalmas formák alkalmazását. Az állami vál­lalatok és a szövetkezetek elsődleges és meghatározó szerepét biztosítva a jövő­ben is támogatjuk a lakos­sági igények kielégítésében a kisipart és a kiskereske­delmet, valamint a termelő- tevékenységben pótlólagos erőforrásokat feltáró kis­vállalkozásokat, munkakö­zösségeket. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja a dolgozók aktív részvételét a vállala­tok gazdálkodásával össze­függő elgondolások előkészí­tésében, kidolgozásában, a döntések meghozatalában és végrehajtásában. A munka­helyi demokrácia fejleszté­sére politikai és gazdasági szempontból egyaránt szük­ség van. Eredményes mű­ködtetése felszínre hozza a vállalaton belüli tartaléko­kat, segíti hasznosításukat Társadalmunk fejlődésében továbbra is fontos szerepet tölt be a szocialista brigád­mozgalom és a munkaver­seny. A jelenlegi helyzet az ed­diginél több erőfeszítést kö­vetel, Széles körű összefo­gással, kezdeményezésekkel, fegyelmezett munkával, a XII. kongresszus határoza­tában megjelölt gazdaság- politikai irányvonal érvénye­sítésével megalapozható az intenzívebb, kiegyensúlyo­zott fejlődés. hogy a lakosság reáljövedel­me az idei megtorpanás után a VI. ötéves terv hátralevő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dolgozók keresete mindenütt kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyisé­gével, minőségével, feltéte­leivel és eredményeivel. A bérszabályozás, a bérrend­szer hasson abban az irány­ban, hogy a dolgozók kere­sete arányos legyen a telje­sítménnyel. Ezért a gazdál­kodó egységek belső érde­keltségi rendszerét tökélete­síteni kell. A vállalati veze­tés teremtsen olyan feltéte­leket, melyek lehetővé te­szik, hogy a kiemelkedő munkát végző szellemi és fizikai dolgozók megfelelő anj-agi elismerésben része­süljenek, A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló, ed­diginél nagyobb jövedelem- különbségeket, meg kell akadályozni viszont a tel­jesítménnyel nem arányos jövedelmek keletkezését. Biztosítani kell, hogy a jö­vedelemkiáramlás összhang, ban legyen az árufedezettel. Gazdaságpolitikai céljain­kat változatlanul a teljes foglalkoztatás fenntartásá­val kívánjuk elérni. A munkaszervezés javításával, a nélkülözhető munkaerő átcsoportosításával kell biz­tosítani ' a hatékony foglal­koztatást. Az ötnapos mun­kahét tapasztalait felhasz­nálva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahét­re -való áttérést. A szociálpolitikával to­vább kell erősíteni a létbiz­tonságot. A következő évek­ben át kell tekinteni a szo­ciálpolitika intézményrend­szerét. Kiemelt figyelmet (Folytatót a 3. oldalon) III. A gazdasági építőmunka IV. Életszínvonal, és szociálpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents