Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

Gerencsér Miklós riportjai könyvespolc Csontváry-életmű Pécsen Az ötven éves Gerencsér Miklósnak eddig csaknem 20 prózai kötete jelent meg, s 5 színdarabját bemutatták. A regények, novellés kötetek között megbecsülésre érde­me® „életmű-darabok” válo­gatott riportjainak gyűjtemé­nyei is. Csaknem három év­tizedes riporteri terméséből válogatta az Emberöltő, a Középütt a gyár című köte­tei anyagát, végül legutóbb Mezei műhelyek címmel je­lent meg egy sajátos lelkü­letű riportkönyve, amelyet a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum jelentetett meg igen szép kiállításban. (Az előbbi válogatásokat a Szépirodal­mi, valamint a Táncsics Könyvkiadó adta az olvasó kezébe.) Szükségesnek tartom meg­jegyezni: nem egy úgyneve­zett szabadúszó író munká­járól van szó, aki időnként kiruccan a ri porta zs tájaira, hanem Gerencsér szavával szólva egy „robotos” újság­íróról, akinek munkakönyvét valamelyik napilapunk ki­adóhivatalában tartják nyil­ván. Gerencsér Miklós há­rom évtizede éli a magyar újságírók nem éppen nyugo­dalmas életét, s e köziben — tulajdonképpen mellesleg — írta meg regényeit, novellá­it, színdarabjait. Egy József Attila- és egy SZOT-díjjal a „tarsolyában” fogalmazott számtalan hírt, rövid tudó­sítást bölcsődék, könyvtárak avatásáról, gyárak, termelő­szövetkezetek új termékéről, termelési eredményeiről: mindenkor becsülettel eleget tett szerkesztősége kívánal­mainak. De az író, mégpedig az ízig-vérig realista író, új­ságíróként, riporterként sem tagadta, tagadhatta meg én­jét. Legjobb témáit nem csu­pán egy majdani novella, vagy regény nyersanyaga­ként fogta fel, és raktározta el, hanem „azon melegében” vetette papírra, gondosan ügyelve arra, hogy ez a gyorsaság ne ártson a mun­ka színvonalának. Nem be­csülte le a műfajt, nem te­kintette valamiféle szükséges rossznak, amely csupán arra jó, hogy kenyeret keressen általa; akárcsak irodalmunk sok neves prózai rója, költő­je (Jókai, Mikszáth, Ady, Kosztolányi, Móricz stb), akik szinte halálig hűek ma­radtak az újságíráshoz, a re- dakció izgalmas, termékenyí­tő légköréhez. Külön téma lehetne, hogy az író Gerencsér mit köszön­het az újságíró Gerencsér­nek, aki, miként az említet­tekből következik, az alka­tának leginkább megfelelő írói életformát az újságíró­életben találta meg. Persze az újságíróéletek, életfelfo­gások is sokfélék. Gerencsér a legnagyobbakéihoz igazí­totta a magáét, amikor hu­szonévesen, gorkíji gyermek­élmények után az élet „sű­rűjébe” indult. „Nem szenzációról beszé­lek, azokkal nem találkoz­tam” — írja egyik riport­könyve bevezetőjében. „Szá­momra a honi élet folyama­tos szívverése az igazi szen­záció." Gerencsér világa a magyar „vidék”, ahol, mint egyik — éppen somogyi vo­natkozású — riportjában ír­ja, „azt hihetnénk, nyoma sincs már az Ady által os­torozott magyar ugarnak.” (Hogy van még nyoma, a többi között erről szól sok írásában.) ötvenhat után, példát véve Móriczröl, gyalog járta az alföldi tanyavilágot. Az eredmény: sok-sok hite­les vallomás, markáns port­ié, és egy kisregény — egyik legjobb műve — az Ember a mezsgyén. A Népszabad­ság vidéki tudósítójaként a haza valamennyi tájegységét „föltérképezte”, következés­képp Ózdon, vagy Niklán épp úgy otthon van, mint a győri Újvárosban, születése heiyén. Szinte meghökkentő riporte- i sokoldalúsága, felfedező, s tanulva tanító szenvedélye. Fiúi tisztelettel szol a szak­mai csínját-bínjét ismerő öreg kőművesről (valamikor ő is ezt a szakmát tanulta), a „jóhaver” szivével örül a lumpen-közegböd önerőből kiszabadult sofőr vallomásá­nak, példa erejű néptanító életműveket, „népben, nem­zetben” gondolkodni képes falusi és városi patrióta-ar­cokat mutat fel, s portréi mögé odavarázsolja az em­bernevelő, életet, sorsot meg­határozó környezetet, tájat „Utólag szinte megriadok — írja — annyi ember tett előttem bizalmas vallo­mást ... Rendre elmondták nekem, milyen a sorsuk, s amit elmondtak, abból azt is megtudhattam, milyen a ha­zám.” Riportjai közül a legtöbb a Népszabadságban jelent meg. Néhány évig a fiatalok népszerű képesújságját, az Ifjúsági magazint is szerkesz­tette, s ennek a korszakának jó néhány termékét is fel­vette kötetébe. Az Emberöl­tő utolsó ciklusának riport­jaiban főként a zalai és a somogyi tájat, a zalai, a so­mogyi embert idézi, ugyan­is egyik tudósítód állomása ezen a vidékén volt A többi között Tab színházi estéiről, Zichy Miháiy zalai szülőhá­záról, Nagyatád ékszer éke­sítő asszonyairól, a vései to­jásfestőről emlékezik meg sajátos atmoszférát teremtő írásaiban. „Bárhonnan vizsgálgatom, hazám, népem, históriás ar­culatát, a falut és a föld­műves embert el nem kerül­hetem” írja a Mezei műhe­lyek prológusában. „... Fél fogalmak, hamis képzetek keletkeznek bennünk, ha nélkülözzük az agrártörténe­ti előzmények ismeretét” S ezek az ismeretek megint csak a dűlőutak porába, ta­nyák korhadozó kerítéseire, öreg épületek málladozó fa­lára, foghíjas góirák talpaza­tára vannak íöiírva. Vagyis: szükséges, de nem elég a le­véltárak, bibliotékák tudo­mánya, bizony el kell men­ni a Hortobágyra, Hegyaljd- ra, Sopronba, Szántód-pusz­tára, a Kiskunság vidékére, látni, tapasztalni érezni a tá­jat, szavát hallani, tenyeré­ből olvasni a pátria teremtő emberének, aki nemzedékek nagy munkáját folytatja sa­ját és népe hasznára. A Me­zei Műhelyek kötetben Ge­rencsér tovább adja a fiatal pályatársaknak Móricz meg­szívlelendő üzenetét: „Gyalo­golni jó.” — Amikor a káposzta le­velei egymásba borulnak, akkor alakul ki a fej — mutatott a földre a fiú. — Az lenne a jó, ha most sike­rülne megkapálni, mert ha jön egy kis nyári eső ... — Akkor beborulnak a káposztafejek — folytatta a nő. — Majd, hogy legalább egyiküknek megeredt a nyelve, hozzátette: — Hívjatok csak nyugod­tan Lilinek... És tegezzetek. Olyanok vagytok... — Milyenek? — szólt köz­be azonnal Neviczky. — Semmi... Rendes fiúk lehettek. Elmennék veletek a világ végére — őszintén csengett a hangja,' közben a kapát megint lelökte a föld­re. A két fiú szerette volna megkérdezni tőle, hogy kié Űj látványossággal gazda­godott Pécs: tegnap délután megnyílt az újjárendeziett és kibővített Csontváry Múze­um. Megnyitó beszédet Kö- peczi Béla akadémikus, mű­velődési miniszter mondott. A pécsi Múzeum utca — Uitz Béla, Victor Vasarely, Martyn Ferenc műveinek be­mutatója, a Zsolnay-múzeum — a hazai es a külföldi tu­risták kedvelt úticélja. A közelben a Janus Pannonius út 11. sä. házban nyílt meg tíz évvel ezelőtt Csontváry Kosztka Tivadar életművét bemutató múzeum annak a törekvésnek jegyében, hogy meg kell őrizni és közkincs- csé tenni a huszadik század jelentős képzőművészeinek alkotásait. Csontvárynak életében négy kiállítása volt. Halála után kétszer Budapesten, egy­szer pedig Párizsban mutat­ták be műveit Ekkor szá­mos kép eltűnt a nyilvános­ság előd. 1963-ban előbb Székesfe­hérváron, majd Budapesten rendeztek bemutatót Csont­váry képeiből. Megindult az életmű tudományos feldolgo­zása és megkezdődött a ke­resés az ismert, de valahol kallódó, képek után. Időköz­ben Pécs megszerezte a ha­gyaték legnagyobb részét, megvetve ezzel egy önálló múzeum alapjait: tíz évvel ezelőtt nyitották meg először a Csontváry Múzeumot, amely 1960-ban bezárt, hogy bővítik, átalakítják. Időközben újabban előke­rült vagy már ismert képek közül az örökösöktől és ma­gánosoktól sokat megvásárolt a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum. A legjelentősebb mű­vek már a múzeum tulajdo­Az operaház rekonstruk­ciója a megfelelő ütemben halad, így már reális lehe­tőség, hogy megnyitásának IOOl évfordulóján, 1984. szep­tember 27-én újra fogadja a közönséget — jelentette be Mihály András igazgató és Szirtes György igazgatóhe­lyettes csütörtökön az ope­raház üzemházában tartott sajtótájékoztatón. A sajtótá­jékoztatón az idei évad to­vábbi fontosabb eseményei­ről és a következő szezon új produkcióiról is szó esett. Az Erkel Színházban má­jusban új betanulásban lát­hatják a nézők Verdi A lom- bardok című operáját. A hó­nap végén az NDK-ban ven­dégszerepei az együttes. Jú­niusban tűzik műsorra Pro- kofjev Eljegyzés a kolostor­ban című vígoperáját Borisz PokrovszkÍjnak, a Moszkvai Nagy Színház főrendezőjének színpadra állításában. Az idén 340 előadást terveznek, ez a föld, meg hogy honnan jött, s egyáltalán mit keres itt a Szamos mellett, de csak nem szánták rá magu­kat. Viselkedéséből érezték, hogy előbb-utóbb úgyis meg­tudják, meg aztán sehogyan sem tudtak hirtelenjében olyan kérdést megfogalmaz­ni, amelyben kikerülhették volna a tegezését. Most még nem merték tegezni. — Hát akkor segíthetné­tek egy kicsit — mutatott a kapára Lili. A két fiú várt. Úgy tettek, mintha nagyon fontos dolgon gondolkodnának, elnéztek messzire a kiszáradt patak­meder mentén. Az események ilyen ala­kulására egyáltalán nem szá­mítottak. Focizni indultak a folyótorkolathoz, no meg azért, hogy ha beesteledik, nában vannak. Számos fest­mény a Magyar Nemzeti Ga­lériáé. A galéria mostani kiállításra kölcsönadta több képét és sikerült magángyűj­teményekből is kölcsönkapni több jelentős festményt. Ezek most mind láthatók a kiállításon, olyanok is ame­lyeket még nem állítottak ki soha. A kiállítás jelentősége abban van hogy még soha­sem volt együtt ennyi Csont- váry-kép. Az újjáalakított múzeum­ban különleges keretekre fe­szítve, mesterséges fény mellett, állandó hőmérsékle­ten és állandó páratartalom mellett vigyáznak a képekre. A múzeumiba lépő látoga­tót Csontváryra vonatkozó fényképek, dokumentumok fogadják. Négy nyelven ol­vasható a festő életrajza. A falon bronztábla Gerlőczy Gedeonnak, a Csontváry-ha- gyaték tulajdonosának emlé­kére. öt szobába osztották be — részben időrendi sorrend­ben — a festményeket, raj­zokat Az elsőben az úgy­nevezett iskolaelőtti tanul­mányok, a másodikban a század első évtizedéből szár­mazó képek kapnak helyet, pL a Római híd Mostarban és a Vihar a nagy Hortobá­gyon. A nagyteremben a leg­nagyobb, legismertebb képek láthatók: így a Magányos cédrus, a Mária kútja Ná- záratben, a Zarándok lás a cédrushoz. A negyedik szo­bában van egyebek között a Kocsizás újholdnál Athén­ben, a Sétalovaglás a ten­gerparton. Az ötödikben a ti­zes években készült grafikák, köztük olyanok, amelyeket még sohasem látott a kö­zönség. G. T. 040 ezer néző előtt — ez 15 százalékkal több mint az el­múlt szezon nézőszáma. A jubileumi, századik sze­zonban olasz nyelven újít­ják fel Békés András rende­zésében Puccini Pillangókis­asszonyát. Bemutatják Pto- kofjev balettjét, a Hamupi­pőkét. A koreográfus és a betanító Oleg Vinogradov, a leningrádi Kirov Opera- és Balettszínház vezető balett­mestere lesz. Felújítják Verdi Requiemjét és a követkézé évadban lesz a premierje Massenet Werther című ope­rájának Mikó András rende­zésében. A következő szezonban is — a tea-vek szerint — szá­mos világhírű énekes és karmester vendégszerepei Budapesten, köztük Nicolai Gedda, Renata Scotto, Fio- renza Cossotto, Giacomo Ara- gal, Jevgenyij Nyesztyeren- ko, Piero Cappuccilili és Giu­seppe Patané. megnézik a halászok hálóját is, ha kint hagynák éjszaká­ra. Más terveik is voltak, de így most hosszabb időt kell itt eltölteniük. Kíváncsian és mégis szo­rongva várták a következő perceket. A nő egyedül állt itt velük szemben, bármit csinálhatnának vele. Jó len­ne ezt megbeszélni, <je Lili olyan természetesen beszél­get velük, mintha már sok­szor találkoztak volna; az ijedtségnek, a váratlan for­dulattól való félelemnek a nyoma sem látszik rajta. De hát mitől is félhetne? Mit tudnának itt ketten csi­nálni vele? Soha ehhez hasonló hely­zetben még nem voltak. Ta­lán szégyellnék is magukat egymás előtt. És bátorságuk még ahhoz sincs, hogy tegez­Sz. A. BALÁZS JÓZSEF r Uj bemutatók az operában HÉTVÉGI Mi fi' •» f. r. TÁJOLO «uw? 'Ä jéir Április, a „faun bokájú vad suhanc” alaposan pró­bára tesz bennünket kelekó- tyaságávaí, s valóban „min­den csínyre friss”, ahogy Tóth Árpád irta. Nagyatá­don, a városi művelődési központban azonban nem törődnek szeszélyeivel. Szombatra várják az óvodá­sokat, kisiskolásokat, hogy 10 órától játszóházzá ala­kuljon át az intézmény; lesz bábukészítés, agyagozás, festés, közös ének, játék, móka, kacagás. Barcson sem marad prog­ram nélkül a hét vége. Kaposváron ma érdemes lesz a Tungsram Ifjúsági klubba ellátogatni a diapo- ráma kedvelőinek: a pécsi ifjúsági ház diaporáma cso­portja ad műsort. Este 18 órakor kezdődik, utána diszkó, majd szellemi totó. Szombaton 18 órától hétvé­gi táncest Simon Gábor mű­sorvezetésével. A Somogy megyei Művelődési Köz­pont szabadidő klubjában azsúrozni tanulnak ma 18 órától a kreativisták. Hol­nap délelőtt a klubvezetők gyűlnek össze tanfolyami foglalkozásra. Mintha egyet gondoltak volna az atádiakkal, ők is szombaton 10-re várják a gyerekeket. Itt lép föl a hí­res-nevezetes budapesti Kristály BRT együttes, amely megszólaltatja Ha­lász Judit és a Bojtorján lemezfelvételeit is, és vi­dámmá teszi a délelőttöt. Este 19 órára az Épgép barcsi gyárának közössége rendez itt családi estet, közreműködik Kutas László előadóművész és a Barock együttes. Tehát: irány a Móricz Zsigmond Művelődé­si és Ifjúsági Központi Va­sárnap 19 órától diszkó... Feleki Kamill és Korda György estjét tervezték má­ra 19 óra 30 perces kezdet­tel Csurgón; reméljük, a művészeket nem térítette el semmi. Hirka Mónika rajz­tanár és Balogh Ferenc fo­tós kiállítása szombaton nyílik a Csokonai Vitéz Mi­hály Művelődési központ­ban. József Attila versmondó­versenyt rendez a MÁV a siófoki Dél-balatoni Kultu­rális Központban ma 16 órá­tól. „Szállj költemény...” Holnap 10 órára a gyereke­ket játszóházba várják a siófoki népművelők. Tizen­hat órától táncházzá alakul át a játszóház a nagyob­baknak. Este — 19 óra a kezdet időpontja — színhá­zi előadást tartanak itt, Peter Schaffer pikánsan pompás Black Comedy-je kerül színre. Előadói a deb­receni Csokonai Színház művészei, akik vasárnap is fellépnek a darabbal. zék a nőt, nemhogy meg­érintsék, nemhogy valamire megkérjék vagy kényszerít­sék... Lili nem volt már fiatal, de nagyon igyekezett, még igy, a kapálásnál is, hogy fiatalabbnak látsszon a ko­ránál. Fehér szalaggal kötöt­te át a haját a homlokánál; a fiúk ilyet még nem is láttak. A szalag mindig föl­jebb csúszott a haján, amit aztán mosolyogva igazított meg. Szétterpesztett lábbal állt, Neviczky pontosan ki- vehette a comb vonalát, ahogyan meg-megrándult a ruha alatt, míg áthelyezte testsúlyát egyik lábáról a másikra. Biztos, hogy nincs a ruhája alatt semmi, villant át Neviczky agyán, amikor Lili rászólt: — Mit bámulsz? Neviczky ugyan tudta, hogy neki szól a kérdés, de úgy tett, mintha nem hallot­ta volna. (Folytatjuk.) A Latinca Művelődési Központban szpmbaton íj­kor kezdődik a Dél-dunán­túli gyermektánc antológia című műsor. Itt ma a peda­gógus klubban Tóth Ferenc ad elő Barangolások a so- ' viogyi erdőkben címmel. Az ÉDOSZ Művelődési Ház Unió ifjúsági klubjában ma 18 órától „Fele sem igaz” vetélkedőt rendeznek. A Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban ma 14 óra 30 perc­kor kezdődik a városi úttö­rő művészeti szemle szín­játszó, vers- és prózamondó bemutatója. A klubok tag­jai szintén találkoznak a hét végén. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma 19 órakor kezdődik Katajev— Bereményi Werthert már megírták című darabjának előadása Gothár Péter ren­dezésében. Gaál Erzsébet, Máté Gábor, Lukdts Andor és mások alakítanak fontos szerepet a műben. Huszon­egy órakor Katajev író fi­gurájának alakítóját, Jordán Tamást már Szókratészként látja a néző a stúdióban. Platon művében — amelyet Fehér György vitt színre — Dunai Károly is játszik. Szombaton Gogol A revizor című komédiája lesz műso­ron, Koltai Róbert és Máté Gábor főszereplésével. Az előadás 19 órakor kezdődik. Mit ígérnek a mozik Ka­posváron? A Vörös Csillag az állatbarátoknak a japán Elefánt storyt. Olaszország belső ellentmondásaira ki­váncsiaknak a Vad fajzat cí­mű filmdrámát, Pasguale Squitieri alkotását, amely a megélhetés lehetőségeiről, a prostitúcióról, a számkive- tettségröl fest sötét képet. A vasárnapi matiné a gye­rekek kedvence: Vük! A Szabad Ifjúságban 16 és 18 órakor magyar krimit ajánlanak, Fábry Péter Nyom nélkül című munká­ját, melyben az egyik fősze­repet — képünkön ő látha­tó — Bezerédy Zoltán, a Csiky Gergely Színház nép­szerű művésze alakítja. Az esti előadáson az Esküvő című színes amerikai fil­met vetítik Vittorio Gas- mannal az egyik fontos sze­repben. A Latinca moziba A profi és az amatőr című NDK-beli alkotásra várnak nézőket. A Mozimúzeum ma a Tűzszekerek című Oscar- díjas angol filmet játssza, Vangeiis-muzsikával. Szom­bat—vasárnap Pasolini film­jét, a Canterbury meséket ajánlja. A vasárnapi mese­mozi: Bundás Marci kaland­jai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents