Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
Munkaerőgazdáik adás Több szakma A munkaerő-képzésnek alkalmazkodni kell a népgazdaság szükségletéhez. A munkaerő-szükséglet hosszú távú alakulására vonatkozó számítások azt mutatják, hogy a szakképzés mennyiségileg kielégíti az ezredfordulóig feltárt igényeket, a hiányosság a minőséget tekintve tapasztalható. A szakképzési rendszerben is érvényesíteni kell azokat a követelményeket, amelyeket a termelési, illetve termékszerkezet folytonos átalakítása, megújítása igényel. Abból kell kiindulni, hogy mind kevésbé lehet egyetlen munkahelyen, egyetlen szakmában eltölteni a gazdaságilag aktív életszakaszt. Felnőttként is tanulni Az ehhez való alkalmazkodásra már a nappali oktatás során fel kell készíteni a fiatal nemzedékeket. Az „egy élet, több szakma” igénye azzal jár, hogy időnként felnőtt fejjel is be kell ülni az iskolapadba Ehhez hatékony át- és továbbképző rendszert kell működtetni. Már ma is sok tízezren vesznek részt évente át- és továbbképző tanfolyamokon, nagyobb részük a vállalatok és a szakmai továbbképző intézetek szervezésében. A mai jogi szabályozás még nem teszi lehetővé, hogy elég rugalmas, hatékony legyen ez a képzési forma Ezért a félév végéig új művelődési miniszteri rendelet jelenik meg, amely egyszerűsíti az eljárási és engedélyezési szabályokat, növeli a képző szervek felelősségét A hasznos és kívánatos munkaerő-mozgás támogatására, a kereslet és kínálat jobb összehangolására a területi (városi) tanácsi munkaerő-szolgálati irodák hivatottak. Feladatuk középpontjában a korszerűsített munkaerő-közvetítés áll: a munkára jelentkezők és a foglalkoztatói igények talál- koztatására. Egy sor egyéb szolgáltatásra is vállalkozhatnak: megfelelő díjazás ellenében például a szervezett munkaerő-átcsoportosításra, illetve az átmenetileg feleslegessé vált munkaerő szervezett kölcsönadására. Hemcsak a megyeszékhelyeken A korábban kötelező munkaerő-közvetítés a munkát kereső állampolgárok körében mind népszerűtlenebbé vált: a régebbi irodák ügyfélforgalma ezért csappant meg. Az irodák átalakításával, profiljuk változtatásával a forgalom ismét növekedett. A múlt év végén havonta országosan mintegy 15 ezren jelentek meg ezeken a helyeken. Ebben az esztendőben még nagyobb forgalomra számítunk. Az irodákat felkeresők többsége munkaviszonyban állt, de más munkakörben szeretne elhelyezkedni. Az irodák a szervezett munkaerő-átcsoportosítás és kölcsönadás lebonyolítása mellett foglalkoznak az át- és továbbképzés előkészítésével, a diákok szünidei elhelyezésével, alkalmi munkák szervezésével, pálya- korrekciós munkaügyi tanácsadással. Munkát, munkaalkalmat kínálnak azoknak is, akik átmenetileg, idényjelleggel szeretnének elhelyezkedni, s persze a pályakezdő fiataloknak. A legtöbb iroda vállalkozik humán szolgáltatások szervezésére is: tehát a gyermekek és idősek, betegek házi ápolásával összefüggő lakossági igények egyéni jelentkezés alapján történő kielégítésével. Arra számítunk, hogy az idén a munkaerőszolgálat tovább fejlődik; a megyeszékhelyeken működő irodák mellett városi közvetítő irodákat is szerveznek. Várhatóan fokozódik az irodák szerepe a továbbképzés és átképzés szervezésében és összehangolásában is. Tevékenységük hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy milyen módszereket alkalmaznak, milyen kapcsolatokat építenek ki a környékbeli vállalatokkal és intézményekkel, milyen lesz a hírük a közvélemény előtt Bízzunk bennük! Az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal munkaügyi információs központja segíti munkájukat: támogatja őket, bogy a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen adatnyilvántartást és feldolgozást számítógépekkel tudják elvégezni. Nagy szükség van arra, hogy a tanácsok is többet törődjenek ezekkel az irodákkal. Gondoskodjanak arról, hogy több képzett szakember dolgozzék ott növekedjék anyagi és erkölcsi megbecsülésük, mindenütt el legyenek látva telefonnal és minden olyan eszközzel, amelyre a folyamatos munkavégzéshez szükség van. Az irodákat felkereső állampolgárok, a szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok tapasztalják, hogy segítik a törekvéseiket Ez várhatóan növeli a bizalmat az új irodák iránt. A tanácsokon, az érdekelt dolgozókon és vállalatokon múlik, hogy sikeres lesz-e az új szolgáltatás. Dr. Rózsa József, ta Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Pontosak voltak Reklamáció nélkül a fabi Mezőgép Másodszor kapta meg a kiváló címet a Mezőgép tahi gyáregysége. Keller László igazgató mondta:' — A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fellendülése azt is jelentette Tabon és környékén, hogy „válogathattak” a munkát keresők. A munka- körülmények javulásával, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodással, Illetve a bérpolitikai irányelvek differenciáltabb érvényesítésével sikerült megállítani az elvándorlást. Tavaly már stabil munkásgárda dolgozott terveink valóra váltásáért. Hozzájárult ehhez az is, hogy éltünk a megbízásos munkaviszony adta foglalkoztatási lehetőséggel és a vállalati gazdasági munka- közösségek megalakításával. A korszerű gyártmány- szerkezet, s a lehetőség a magasabb jövedelemszerzésre jó hatású volt. Tavaly a termelés minden mutatóját túlteljesítették. Rugalmasan alkalmazkodtak a szabályozók változásához. Széleskörű kooperációt szerveztek, tartós együttműködés alakult ki a kányái termelőszövetkezet melléküzemágával, és a BVG tabi gyáregységével. A gyártásfejlesztés mellett a gyártmányfejlesztéssel is folyamatosan foglalkoztak. Egy variálható raktári polcrendszer sorozatgyártását elkezdték. Ez több mint 40 millió forint bevételt jelentett. Soron kívül gyártották le tőkés piacra kerülő konténereket. Termékeik minőségével a felhasználók is elégedettek voltak: nem érkezett reklamáció. — Gyáregységünk 1978 óta minden hónapban teljesítette a tervét — mondta az igazgató. — Termelésünket az ütemesség és a szerződéses kötelezettségek teljesítéMikrohullámú gerinchálózatokat gyárt szovjet megrendelésre a Finomechanikai Vállalat. A négycsatornás berendezések — amelyek műholdas, illetve kábeles rendszerekhez kapcsolhatók — egyidőben alkalmasak színes, illetve fekete-fehér tv-adások közvetítésére is. A berendezések egy részét a vállalat kaposvári gyárában szerelik össze Exportcsomagolók Barcson Január Óta dolgoznak a Gyorsszolgálat Szövetkezet új barcsi telepének munkásai. Az elsősorban export- csomagolással foglalkozó cég újabb végvára a Zöíldérttól bérelt egyelőre szerény külsejű és félszer eltségű épületekben létesült. Sebeszta Gyula telepvezető ekmondta: — A szövetkezet arra törekszik, hogy miinél több ha- tármenti településen hozzon létre telephelyet. Elsősorban a szállítási költségek csökkentése a cél, de egyéb szempontok is indokolják, hogy nagyobb áruforgalommal rendelkező csomópontokon létesítsen üzemet a cég. A nemrég Barcson létrehozott telepünk a déli, délnyugati körzet ellátását kívánja szolgálni. Kaptunk több munkát is, az Épgép helyi gyárában például az Algériába szállítandó épületszerkezeteket kellett becsomagolnunk. Itt Somogybán — . és Baranyában, valamint I Zalában ahová szintén szeretnénk betörni — mi új vállalkozóként jelentkezünk, egyelőre még viszonylag szerény erőkkel. Ám az észszerűség határán belül bármit vállalunk, újak, frissek vagyunk, s ez talán segít abban, hogy a már „bejáratott” cégekkel versenyre keljünk. — Az exportcsamagolást a köztudatiban sok legenda veszi körül. Mesés keresetekről, különleges munkáikról szólnak ezek. Mi a valóság? — A hazai, javuló színvonalú, ám még mindig nem eléggé igényes csomagoláshoz képest a külföldre menő áru bebunkolása több gondosságot igénylő munka. Ám ez sem ördöngösség. Asztalos szakmunkásokra mindenképpen szükségünk volt; a legtöbb művelet azonban itt betanított munka. Nem kell mindig arra gondolni, hogy valamiféle csudaszép, színes, szemet gyönyörködtető dobozba kerül az utolsó szög is. Természetesen ilyen extra, egyedi munkákat is vállal a szövetkezet De a tömegáru itt Is sima kartondobozokba kerül, vagy fa- szerkezetet „építünk” a nagy elemek köré. Az ilyen — külsőre kevéssé mutatós — burkoknak is igen jó minőségűnek kell lennie. A keresetekről any- nyit: tisztességesek, de sarok- házat nem fogunk venni belőle. Az exportcsomagoláson kívül forgalmaznak csomagolóeszközöket, gépeket ellátják a szervizszolgálatukat és egy kisebb üzletet is nyitnak itt a közeljövőben, ahol a reklámszatyortól a habszivacs hulladékig mindenféle holmit árusítanak majd kö- zületeknek és magánembereknek. — Tervezzük még, hogy lakossági szolgáltatásként bevezetjük az ajándékcsomagolást is. A szövetkezet több mint kétszázmillió forint értékű munkát végez évente. Mi itt az első évben 3—4 millió forintra számítunk. Természetesen egyelőre nincs pontos tervszámúnk, hiszen egy ilyen új egység indításakor sok a bizonytalanság. Reménykedünk, s ha „bejönnek tipp- jeihk”, akkor néhány év múlva a jelenleginél' jóval szebb környezetben végezhetjük munkánkat Ez m fontos, hiszen egy csomagoló cégnek önmagát is szépen csomagolva kell eladnia. Luthár Péter A szőlő a legnagyobb gond Segesdi tavasz dolgozott se jellemzi. Különös gondot fordítottunk a többi gyáregységgel fennálló kötelezettségeink határidőre történő teljesítésére. A nagy értékeket képviselő festő üzemünkben bevezettük a három műszakot, a szereidében pedig az egyéni minőségi bérezést Gazdálkodásunk egyik alapkövetelménye volt a festékalapanyaggal és az energiával való ésszerű takarékosság. Termelési tervünket 126 százalékra teljesítettük. Árbevételünk a tervet 45 százalékkal haladta meg. A jó eredményekben jelentős szerepe volt a megerősödött brigádmozgalomnak: 9 szocialista közösség több mint 120 tagja segítette a célkitűzések megvalósítását. Magasabbra emelték a mércét, gondot fordítottak a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére is. Kmtek József Segesd talán a leggazdagabb dél-somogyi települések egyike. Barakonyi Jánossal, a községi tanács fiatal vb-titkárával járjuk az utcákat. Csend van mindenfelé. A falu kint van a hegyben. A titkár meséli: errefelé nagy múltja van a málnatermesztésnek és a szőlőnek. Borbély András, a termelőszövetkezet elnöke ezekben a napokban elfoglalt ember: most kell megalapozni az idei évet. Ha tisztességgel előkészítik a földet, jó lesz a termés, s nem lesz gond a nyereséggel sem. — 2001 hektáron kell elvégeznünk a talajelőkészítést. Vetjük a zabot is. Vegyszereznünk 3370 hektáron kell. A szőlőben sürgető a metszés. A palántane- velessel is foglalkozunk, mert lassan a paradicsomot ültetni kell, s a facsemetéket is ki kell helyeznünk. A szőlő a legnagyobb gond, jövőre tíz, azután húsz hektárról akarunk vesszőt exportálni. Melléküzemágunk tavaly kilencszázezer forint nyereséget hozott, miközben hatmilliós termelési értéket állítottunk elő. Az idén is hasonlóra számítunk. Egy éve avattuk a szarvasmarhaistállóból átalakított fűrészüzemünket. Három év múlva talán megmondhatom, hogy megérte-e. Egy biztos: tavaly az erdő nyolcszázezer forint nyereséget hozott. Tavaly a hetvenkilenc somogyi termelőszövetkezet közül az ötödik lett a segesdi. Az elnök szerint ennek ellenére nap mint nap bizonyítani kell. Ez a falu érdeke is. A 3200 lelket számláló Segesd érdeke is, hogy mind jobb eredményeket mutasson fel a termelőszövetkemai kommentárunk Telefonok Akit a munkája arra szorít, hogy napjában többször is a telefonkészülékhez nyúljon, tapasztalhatja: olykor bizony korántsem egyszerű dolog egy helyi vagy távolsági „távbeszélést” lebonyolítani. Pedig a telefon nem luxusigényeket elégít ki, a készülék munltaeszközzé vált olyan területeken is, ahol korábban nem volt rá szükség. Vehetnénk a problémára — és a megoldásra való törekvésre — példaként Kaposvárt is, ahol nemegyszer a forgalmat, a termelést nehezíti, hogy nincs vonal, vagy a legfontosabb bekapcsolási igényeket sem tudják kielégíteni. Kényszerű pótmegoldás például, hogy a megyei kórház műtéti tömbjének építői — telefon helyett — CB-rádiót használnak, az elemeket gyártó és tároló telep, valamint a munkahely közötti kapcsolat fenntartására. Ez idő szerint a világ minden tizedik lakosára jut egy telefon. Ennek majdnem fele az Egyesült Államokban működik. A nagyfokú egyenlőtlenséget mutatja, hogy Indiában például csak minden századik emberre esik egy készülék. Hazánk az európai „mezőnyben” három fontos területen az utolsó helyen állt 1978-ban: mi zártuk a sort az éves fejlesztési ütemben, az automatizálás fokában, és a társadalmi össztermékből a távközlési beruházásokra fordított részarányban. Mi történt azóta? Fejlődött-e és milyen irányban — a távközlési iparunk? Erre a kérdésre keres választ mai rendezvényén Budapesten, a Kossuth téri technika Házában a Híradás- technikai Tudományos Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozata, a hírközlési világév alkalmából. 1983-at az ENSZ minősítette hírközlési világévnek, s a szervezést közvetlenül a Nemzetközi Távközlési Unió irányítja. Amikor az ENSZ a világév rendezéséről határozott, föltételezte: ezzel is alkalmat nyújt arra, hogy minden ország áttekintse ezzel kapcsolatos fejlesztésének erelményeit és feladatait, kidolgozza a gyorsított fejlesztés lehetőségeit. Ehhez a programhoz kapcsolódik hazai távközlési nap is, amelynek keretében egyebek között a távközlés gazdasági hatását a távbeszélő szolgáltatás és a kapcsolás- technika jövőjét vizsgálják a szakemberek. H. F. _J2: ___ .___________ z et. Segesdnek igazán jó a közlekedése, sokan kacsintgatnak Nagyatád felé. A vb-titkár több új, vagy éppen átalakítás előtt álló házat mutatott. A művelődési házban is mindig történik valami; most éppen kiállítás megnyitóra készülődnek. A szomszédos So- mogyszobon élő Spanics Katalin munkáiból rendeznek tárlatot. Szép mívű kerámiák sokasága fogad bennünket. Buszra várok. A vb-titkár megjegyzi: ellentmondásokkal teli a falu, de aki egyszer megismerte, az nem nagyon kívánkozik el, vagy ha éppen odébb áll, akkor is segesdinek vallja magát. N. J. SOMOGYI NÉPLAP A kaposvári Delta szövetkezet labdáit rakják az exportdobozba
