Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

A vásárvárosb Kaposvárra A budapesti nemzetközi vásár újdonsága volt tavaly, hogy Hangárt-expo címmel képzőművészeti kiállítást és vásárt rendezett a Művésze­ti Alap. A kezdeményezés sikert aratott, s több me­gye bejelentette a szándé­kát. hogy szívesen látná a kiállítást , művelődési intéz­ményeiben. Nos, a vándor- kiállítás Kaposvárra érke­zett; ma délután öt órakor lesz a megnyitó a Killian György Ifjúsági és Üttöfő- művelódési Központban. A kiállítás és vásár létre­jöttéről, céljáról és fogadta­tásáról Komossy Ákossal, a Művészeti Alap munkatár­sával beszélgettünk. Azt mondod, a negyven küszöbén mindenkit foglal­koztatnak ezek a dolgok, liehet, de engem, azt hiszem, azóta, mióta benőtt a fejeim lágya, (látod, a kedvedért mondom . ilyen népiesen!) fis csak a te ' kedvedért gépe lek ide még néhány rokon kife­jezésit: tehát amióta kinőtt a bölcsesséigfogiam, amióta az eszemet tudom, amióta föl- érem a Szellem napvilága nevű vendégfogadó kilincsét. No, nem kerülgetem tovább. Arról az életet betöltő prog­ramról van szó, ami tulaj­donképpen — kit-kit a ma­ga szintjén — mindenkit foglalkoztat: az önmegvaló­sítás. Lehet, hogy Rodin hí­res figurája, az. állát öklére hajtó is ezen töpreng? Önmegvalósítás. A kis ér­telmező szótárban. — a nagy­ra még nem telt — meg sem találod, ezt a szót; ne is keresd. Képességeid tel­jességűikben való kibonta­koztatásának folyamatát je­lenti. Nem mondom, hogy nem két vektort! folyamat, mégis inkább a kifejezés előtagjára, az Őn-re helye­zem a hangsúlyt, vagyis ar­ra, amit más meg nem te­het helyetted. A folyamat­nak a csak tőled függő, ál­talad vezérelt részét tartom elsőrangúan fontosnak. Ma­gamra is értem a leírtaikat, természetesen. Várj, ez az írógép nem tudja olyan se­bességgél szórni a betűket, ahogy a géppuska a golyót; a te asszociációs sebességed­del meg különösen nem Ver­senyezhet ujjaim mozgé­konysága, gépem teljesítőké­pessége. Tehát szépen, sor­jában. Amióta az emberiség emberiség — gondolom, ezt azóta tartjuk számon, mióta kepesek vágyunk számolni másokkal is —, él az ©gyed­ben a vágy, hogy fontos tag­ja legyen annak a nagy kö­zösségnek, amelynek cso­portjai néha azért bunkóval, karddal, lézerpisztollyal for­dulnak egymás ellen. Most azonban ne „avatkozzunk” a történelembe, jó? Mert . az önmegvalósítás olyan önelvű kifejezés, te önfejű, amely magában hor­dozza a kiválás vágyát is. Ügy kiteljesedni — most ki- só prüzöm magáimból a di- vgitsizavakat! —, hogy az másnak, másoknak is fel­tűnjön. Igen ám, csakhogy — Közművelődési céllal rendeztük meg a vásárvá­rosban, Budapesten az első Hungart-expo képzőművé­szeti kiállítást és vásárt — mondta. — Csaknem félmil­lió látogatónk volt, sokan érdeklődtek a bemutatóhoz kapcsolódó rendezvényeink iránt is. Művészekkel szer­veztünk találkozót a közön­ség résiére, vetélkedőket rendeztünk, képzőművésze­ti témájú filmeket mutat­tunk be. Mintegy három­százötvenezer forint értékű grafika, festmény, iparmű­vészeti alkotást vásároltak meg. Az is a célunk volt, hogy a kortárs képzőművé­szet válogatott alkotásait el­1 ez nem több valamiféle szel­lemi exhibicionizmusnál: ki- taikaróznd, ‘kitárütközni, ma­gadat megmutatni. Gondo­lom, tudod, hogy miikor az önmegvalósítás fontosságá­ról kezdtem csevegni, nem ezt a fajta önkáelégítő tevé­kenységet vettem célba. Pon­tosatok: úgy kiteljesedni, hegy az másoknak is a javát szolgálja! Ez az, amiért e tarca íródik hozzád, levél- forma álcában. Ebben a szóban, önmeg- vaiósítás, a jövő is benne fejlekezilk, méghozzá nem is túlságosain leplezettem. Hi­szen mindenki szeretne jelét hagyni... Hogy unokái, ük­utódai is megemlegessék, s így egy csipet halhatatlan- sag-osztáilyrés;ape szert te­gyen. Senki sem szeretne nyomtalan maradni. Bár — Horatiusszal mondom . — „mindnyájunkra egyazon éj­szaka vár ’, azért az a hora­tiusi kivagyiság ts vagy ben­nünk, hogy ércnél maradan­dóbb müvet emeljünk. Nem­zedékeknek rnementóud, a magunk munkájára feihíva a figyelmet. Igaz, hogyne volna igaz, amit — hallom — mondasz: nem emelhet ilyen emlékművet mindenki. Nem. A gépészednek, a fog­orvosoknak, a gyertyaöntők­nek, az irodistáknak, a pos­tásoknak, a mozdonyveze­tőknek, a csapGSuzin&id, az egynapéletű újságcikkek fo- galmazoanák nem adatik meg ez az utóélet. Csak a feiiia- ■lálókmak, a föifedezőknek, a művészetben örök értéket alkotoknak. Én roosit nem is róluk be­szélek. Csak rólunk, imilliiá- met|réietűekröl. Ha azt mon­dom, önmegvalósítás, akkor úgy ertem: kiteljesedes — másokért. Nem, ne is emle­gesd nekem azt az idegen szót, ameuybe most lepten- nybmon belebotlani: kreati­vitás ! Attól, hogy a foga­lomnak a sízótengerböl kina- lásznak egy idegen megfele­lőt, még ugyanaz marad, csak eppen olyan „elegáns” lesz, olyan megfoghatatlan, elleplező... Szóval a kiteljesedést én minden rendű és rangú em­berre kötelezőnek értem. Ott és oly módon, ahol és amennyire képességedből fut­ja. A Beethoveneknek persze zenei Mount Everest-magias­juttassuk azokhoz, akik szí­vesen áldoznak érte. — Különböző irányzatokat mutatnak be itt. Kik szere­pelnek e tárlaton ? — A középkorosztály ka­pott lehetőséget elsősorban a bemutatkozásra, de né­hány egészen fiatal és idős mester is. Hetvenegy alkotó fogadta el a felkínált lehe­tőségét . ( — A vándorkiállítás célja ugyanaz, mint a pesti kiál­lításnak volt ? —f A célon nem változtat­tunk. Közművelődési prog­ramok egészítik ki Kapos­váron is a bemutatót és vá­sárt; szervezünk művész­közönség találkozót, filmeket itt is vetítünk, március 27- én pedig játszóházba várjuk a gyerekeket a Killián György Ifjúsági és Űttörő- művelődési Központba. Énre két , népművészt, Landoráf Ságokban, a BotticeHilknek a saíinök paradicsomában, a Tolsztojoknak kötelezően a géniusz, szintjén. Ami min­ket illet, kubikosokat, gép­írókat, ; kőműveseket, bányá­szokat, pékeket, vízvezeték- szerelőket, pincéreket, infor- . máéiócsene-könnyí töket, ránk is törvény: legjobb színvonalon szolgálni a köz érdékét. A tköz érdeke pedig majdnem mindig egyenlő a holnap érdekével; aki a má­ért legjobb képességed sze­rint tesz valamit, az a hol­napért ás munkálkodik. Akárha csak úgy is. hogy a jó közérzethez jáirul hozzá tisztességes munkája vad. Közérzet-hőmérsézlétünk ki­sugárzók a holnap emberei­re is. S akkor még nem, is említettük: nem mindegy, hány embeamemzedéken át szolgál a ház, kőműves! Nézd, ezeket a századfordulón épüft lakóházakat! Még min­dig szépek, lajkályosák ... Érted, ugye? Ügy tegyél önmagádért, hogy másőkat boldogíts vele! Katalint és Kappanyos Ka­talint hívtunk meg. — A vásárvárosa bemuta­tónál nyilván szerényebb a kaposvári. — A hetvenegy művész közül, aki Pesten szerepelt, harminc nem vesz részt e vándorkiállításokon. Eddig megfordultak már Szegeden és Szolnokon; Kaposvárról Mezőkövesdre, majd Tokaj­ba utazik az anyag A meg­vásárolt alkotásokat menet közben pótolni tudjuk, van megfelelő raktárkészletünk. A Képcsarnok Vállalat közvetítésével részletvásár­lási kedvezmény is lesz A bemutató képet ad a kortárs művészet sokszínű­ségéről. A táblaképfestészet és a grafika színvonalasabb, mint a kisplasztika. Lóránt János néhány szép akvarell- je, Bráda Tibor, Szentgyör- gyi József festményei, La- cza Márta grafikái mellett Kő' Pál domborműsorozata ragadott meg igazán. A vándorkiállítássá vált' pesti bemutató kapcsán pedig megjegyezzük: a megyékbe utazó törzsanyagot a helyi sajátosságoknak megfelelő­en ki lehetne egészíteni az ott élő művészek alkotásaival. Bizonyára közös lenne az öröm a művészek és a láto­gatók körében. Horányi Barna Matyó rózsa a tojáson A hagyományokat folytat­va az idén is megkezdték a matyó rózsás himestojás fes­tését a mezőkövesdi házi­ipari szövetkezetben. A ko­rábbi évekkel ellentétben azonban most nem a szövet­kezet alkalmazottai, -hanem a bedolgozók pingálják a tyúktojás héjára a virágok sok száz változatát. A hús­véti locsolóknak Matyóföld településein — Mezőköves­den. Szentistvánban. Tardom és más községekben — }ri- járó hímestojást szerte az országban árusítják majd. Leskó László A fiú fölállt, lehúzta a vonatablakot, mert nagy volt a hőség a fülkében. Friss levegő és napfény simogatta az utasok arcát, néhányon alig észre­vehetően rámosolyogtak. A fiú tizenhét-tizenhárom éves lehetett, eleven szemű, vilá­gosbarna hajú; szürke nad­rágot, garbót viselt. , Egy idő után fölhúzta az ablakot, de a felső keret és az üveg között arasznyi rést hagyott. Az üveget belepte a pára. . A Jfiú könyvet vett elő, de ■csak térdére fektette, pedig a könyvet Móra Ferenc írta Dióbélkirályfiról. Az abla­kot nézte, várakozó arccal. Egyszer csak a résen át a tavasz özönlött be a levegő­vel. Mert a tavasz már rég­óta loholt a vonat után, s most, hogy elérte, mindjárt az utasok közé ) kívánkozott. Talán hogy felvidítsa őket. De az utasok ni'm vettek tu­domást a tavas: ról. Nem fi­gyeltek rá, csak maguk elé néztek vagy újságjaikba, és a homlokuk a tiíli éghez ha­sonlóan szürke [volt. Csak a fiú fogadta a ta­vasz köszönését, majd he­lyet adott neki maga mellett az ülésen. Beszélgettek. Ér­dekes. a tavasz nem magáról beszélt a fiúnak, hanem ar­ról, aki majd utána követ­kezik. A fiú fölemelte mutatóuj­ját, és rajzolni kezdett a bepárásodott ablaküvegre. Hajót rajzolt kéménnyel, fe­délzettel, küllős kormányke­rékkel és bajuszos kormá­nyossal. Aztán hullámokát a hajó alá és óriási napot egy gyerek feje fölé, aki a hajó fedélzetén állt s integetett. Ügyesen rajzolt. A hajó után sátrak sorakoztak. Égész sátortábor. Aztán he­gyek, folyók, fák és minden­féle formájú kövek a he­gyért, halak a folyóban és madarak a fákon. A nyár, a vakáció tündö­költ az ablaküvegen, pedig a Ju-Ju-Be. Sugár Gyula budapesti festőművész alkotása Ön megvalósítja? Nynt arcat mutatja a ter­mészet; sokan lesznek, akik nem állnak ellent csábításá­nak:. Mások, a kulturális kí­nálatot böngészik, hogy piogramot válasszanak. Könnyítésül idézzük ezeket Tabon a Zichy Mihály Mű­velődési Házban ma 19 óra- - kor a Népszínház tart elő­adást; bemutatják Csurka István" Az idő vasfoga című komédiáját. Gondoltak a - gyerekekre is. ők mar dél­után színházat nézhetnek. Lázár Ervin A hétfejű tün­dér című mesejátékát. Siófokon a Del-balatoni Kulturális Központban ma 18 orakor Vince Mátyás, a Heti Vilaggazdaság főszer­kesztője tart előadást az idegenforgalom szereperői a közéleti és irodalmi fórum sorozat részeként. Holnap 10-re a gyerekeket várják a Rákóczi hadnagya című ma­gyar filmre. 19 árakor kez­dődik a zenés szombat este Zoltán János rocktörténeti előadásával, majd diszkó ... Erről jut eszünkbe: érdekes diszkóprogram lesz ma a bodvicai klubkönyvtárban is, a nők zenei, kívánságait teljesítik. Szombaton 15 óra­kor rendezik meg a nagy­atádi Gábor Andor Műve­lődési Központban a város és járás énekkarainak minő­sítő versenyét. 16 órától pe­dig az 1. számú általános is- ' kóla műsoros estjét tartják az épületben. Csurgón holnap 10 órától a szocialista brigádok leve­lező vetélkedőjének döntője zajlik a Csokonai Vitéz Mi­hály Művelődési Központ­ban. Kaposváron a Somogy megyei Művelődési Központ szabadidöklubjában — 48-as ifjúság útja 46/48. — nyílt meg Balogh László (Compur Fotóklub) kiállítása Szultá­nok földjén címmel. Kér pünk ezt ajánlja. A kiállí­tás egy hónapig lesz látha­tó. A szabadidőklub mai programja: 19 órától Tompa László előadóművész estje Ördögváltozás Csíkban cím­mel. Tamási Áron emlékéi­nek tiszteleg a kitűnő elő­adó. A Kilián György Ifjúsági és Üttörö-művelödési Köz­pontban ma 16 órakor kez­dődik az élelmiszeripari szakközépiskola hangverse­nye. 17 órakor vásárlással egybekötött Hungart-expo kiállítás nyílik. Szombaton 14 órától rendezik meg az országos diáknapok megyei bemutatóját; vasárnap 8- kor kezdődik a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? vetél­kedő. A Latinka művelődési köz­pont márciusi pirogra rajában is akadtunk jeles rendez­vényre: szombaton 10 órá­tól a kórusok, hangszeres szólisták, kamarazenekarok, néptáncegyüttesek mérik össze tudásukat gálaműso­ron; ez lesz a kategória me­gyei művészeti bemutatója. A városi könyvtárban ma 15 órától tartanak Három ta­vasz címmel verses, dalos, irodalmi szemelvényekben gazdag programot a gyere­keknek. Ugyanez a gyűjtés­sel teljes könyvtári lehető­ség a Ságvári klubkönyv­tárban, szinten ma, 18 óra­kor. Iskolánk hete című ren­dezvénysorozatának egyik .tavasz még csak éppenhogy megérkezett. Mintha láttam volna már ezt a hajót, gondoltam ak­kor, a szürkébe játszó hom­lokok egyikeként... — Igen, láttam, most már emlék­szem! Meglehetősen régen, pontosan nem is tudom, mi­ken-; talán éppen annyi idős voltam, mint ez a fiú. Én is hajót, ugyanezt a hajót raj­zoltam az ablaküvegre. U r titársaim közül néhá­nyon föl neszeitek ma­gukból, s .először csak szórakozottan, majd mind élénkebben figyelték a fiú mutatóujját. Észrevettem, hogy ők is megismerték a hajót füstölgő kéményéről, fedélzetéről és nagybajuszú kormányosáról. És felismer­ték a napot, akinek ember- arcán fülig húzódott a mo­soly; a sátrakat, a hegyet, a hegyen a köveket, a folyó­ban a halakat... Valamikor ők is lerajzolták mindezt, ab­laküvegre, porba, házfalakra. Ezért figyelték élénken a fiút, aki a vonalból tenger­re szállt. Szapndi Aedrás kiemelkedő pontjához érke­zett a Kinizsi-lakótelepi ál­talános iskola: ma nyílik a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban — 15 órakor, Leitner Sándor bevezetőjé­vel — a rajzkiállításuk. A mozik közül a Vörös Csillag a Noé bárkái című magyar természetfilmet és az Ezüstnyereg című olasz Westernt ajánlja Giuliano Gemmával a főszerepben. A Szabad Ifjúság szintén két fi Invet kínál. A korai előadá­son az Égy trombitás Szo- csiban című színes szovjet alkotást,* az esti két vetíté­sén a Bronco Billy című „mai vadnyugati” filmet. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban szombaton 15 és 19 órai kezdettel Ödön von Horváth Kasimir és Ka­róimé című népszínműve kerül színre Ascher Tamás rendezésében, Koltai Rór berttel és Csákányi Eszter­rel a címszerepbe!!. Képzőművészeti bemutató és vásár Hajó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents