Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

letkezik. A környezetkímé­lő technológiai módosítások terve már készen áll. csu­pán a megvalósítás anyagi forrása kérdéses. Aligha le­hetetlen az igény, hogy eze­ket a korántsem elsősorban üzemi érdeket szolgáló re­konstrukciókat környezet- védelmi beruházásnak te­kintsék. Voltaképpen a legtöbbet kárhoztatott növényvédő szerek jelentik élővizeinkre viszonylag a legkisebb ve­szélyt. A felszíni vizekben talált szermaradványok ará­nya jóval kisebb, mint a különböző halfajokra meg­állapított veszélyességi kü­szöb. Ennek ellenére elgon­dolkodtató, hogy például az optimális műtrágyaigénytől plusz-mínusz 30 százalékkal is eltér az egyes gazdaságok fölhasználása vagy négy gazdaságban mindmáig meg­oldatlan a növényvédő sze­rek tárolása. Pedig e téren a szakszerűtlenség a legna­gyobb veszélyforrás. Képünk a megyei növény- védelmi és agrokémiai állo­máson készült/, ahol a FAO nemzetközi kutatási prog­ramja keretében akváríu- mos kísérleteket végeznek a vegyszermaradványok hatá­sának fölmérésére. Jó né­hány igen meglepő tapasz­talat is van, s ezek suvposain. ellentmondanak a növényvé­dő szereket hibáztató felté­telezéseknek. Nőtt a szervezettség, az összhang A Sofnogy megyei Tanács másfél évvel ezelőtt vitatta meg a környezetvédelem helyzetét, s síkkor a testület hosszú távú koncepcióról szóló előterjesztést fogadott el. Mi történt azóta? Miként hajtották végre a környezet­védelmi törvényt, illetve az említett határozat időarányos részét Somogybán? — erről érdeklődtünk Sarudi Csabá­tól , a megyei tanács alitálá- nos elnökhelyettesélőL — Élénkebb lett és tar­talmasabbá vált megyénk­ben a környezetvédelmi te­vékenység — mondotta.. — Ami a földvédelmi feladato­kat illeti, mérséklődött a termőföld kivonása a mező- gazdasági termelésből, ko­raibban nem hasznosított te­rületeket vontak mezőgazda­sági művelésibe. Ugyanakkor az anyagi lehetőségek szű­kössége miatt lassúit a komplex meliorációs mun­káik üteme. Dolgoznak az erdősítési program megva­lósításán is. — Mit tették, illetve tesz­nek a megye felszíni vizei és a felszín ailatti rétegvizek minőségiének védelméért? — A Balaton és vízgyűjtő­je kiemelt vízminőségvédel­mi területnek számít. Össze­hangoltuk tevékenységün­ket; a cél valamennyi szeny- nyezőforrás megszüntetése. A legutóbbi kormányhatáro­zatok értelmében gyorsítjuk a vízszennyezést gátló beru­házásokat, a tisztításit és a szennyvízcsatorna-hálózat növelését célzó fejlesztése­ket. 1985 végéig például ti­zeinkét állattartó telepnél kell — nyolcvanmillió fo­rintból — megoldani a híg­trágya megfelelő elhelyezé­sét, kezelését úgy, hogy szennyvíz ne jusson a Bala­tonba. A gyűjtőtelepelket a tótól távolabb helyezik el; tavaly elkészült a balaitomibe- rényi létesítmény, s az idei idegenfongiallrm idény kezde­téig további három épül föl. A tanácsok hatékonyabb együttműködésre töreksze­nek a vízügyi szervekkel a víz tisztaságával összefüggő tenni valókban. Ami egyelőre várat magara: a csapadékvíz elvezetése. — Meglehetősen sok so­mogyi ásott kútnak nagy a ni trátitartalma. — Százhuszonegy települé­sen van gond a kutak vizé­vel. Negyvenkilencen 1985- re megoldódik ez a gond, a többi helyen — átmenetileg — palackozott ivóvíz kerül forgalomba, s ezt — még 1985 előtt — orvosi rendel­vényre a helyi boltokban le­het majd kapni. — Fontos a környezetvé­delemben a köztisztaság szín­vonala is ... — A rend, a tisztaság hű képet ad arról, hogy egy- egy településen vagy mun­kahelyen mennyit adnak környezetükre az emberek. Az utóbbi években javult megyénkben a köztisztaság, mind jobban érvényesül a tanácsok és a lakosság ösz- szefogása. a környezet szé­pítésére, tisztántartására va­ló törekvése. Egyre eredmé­nyesebbek az ellenőrzésiek, a településieket minősítő szemlék. Az előrelépés ezien a téren az általános környe­zetvédelmi célok elérését se­gíti. Előadásokkal segít a TIT Témajavaslatokkal is hoz­zájárul a TIT Somogy me­gyei Szervezete a környezet- védelmi hét programjához A társulat ismeretterjesztő előadásai között rendszere­sen szerepelnek jogi kérdé­sek, biológiai, vegyi és me­zőgazdasági környezetvé­delmi témák. Hasznosítják azt a tíz diasorozatot is, amely fölhívja a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. Természeti értékeink bemu­tatása hatásos eszköz nem­zeti kincseink megői’zéséhez. A kiskunsági, a hortobágyi vagy a bükki nemzeti park­ról készített diasorozat jó példákkal népszerűsíti a kör­nyezet- és természetvédel­met. A TIT megyei szervezete mintegy nyolcvan intéz­ményhez, üzemhez, iskolá­hoz juttatta el a napokban azokat a témákat, amelyek­ből meríthetnek az érdeklő­dők. íme, kettő: a kemizáció káros hatása a termőföldre, az állatvilágra (a környezet­kímélő mezőgazdasági mód­szereket is bemutatja), illet­ve: kiemelt program a Ba­laton védelme... Előadások hangzanak el majd többek között a ka­posvári Gépészeti Szakkö­zépiskolában, a Táncsics gimnáziumban, a mezőgaz­dasági főiskola pedig elő­adássorozatot indít. A főis­kola hallgatói, akik részt vettek a TIT előadói tanfo­lyamán, vidéken tartanak előadásokat. Nem feledkeztek meg a TIT városi és járási titkárai arról sem, hogy megyénk kis községeibe is eljussanak-az előadók, tájékoztassák az ott élőket a környezetvé­delem feladatairól, a tenni­valókról. Feltételek és a felelősség Az urbanizáció, az iparo­sodó mezőgazdaság növeli aizökat a veszélyeket, ame­lyeket összefoglaló néven környezeti ártalomnak neve­zünk. A szeranyezödésii telí­tettség már-már Somogybám is megközelíti a tűrési ha­tárt. A hagyományos fűtés­hez való fokozatos visszaté­rés is számos új kérdést vet föl, hiszen romlik a levegő, meg kell oldani a salak tá­rolását ... — A korábbi években el­hangzottak olyan vélemé­nyek, hogy túlzott a környe­zetvédelemmel kapcsolatos propaganda — mondta dr. Tarján Lászióné megyei kör­nyezetvédelmi és természet- védelmi titkár. — Ma már nem hallani ilyet; a válla­latok. üzemek, intézmények maguk keresik a megoldáso­kat. Tudományos ismeretek és korszerű technikai föDké- szültség nélkül azonban el­képzelhetetlen a hatékony környezetvédelem. — Megyénk az ország egyik legtisztább levegőjű területe. Nekünk más gondokkal kell meglküzden i. Legnagyobb tennivaló az egyre növekvő hulladék összegyűjtése es környezetikímélő elhelyezése, továbbá a vízvédelem. A Ba­laton vízminőségének védel­me önmagában is rendkívül összetett, országos jelentősé­gű fe'adait. Az ipari víz­szennyezés 75 százaléka pe­dig a Kapos folyót terheli. A hosszú és középtávú ter­vek megvalósítása, jó ideig még átmeneti megoldásokat tesz szükségessé, mert a Ba­ranya megyei Garészaláintán kia'aikítaindó. regionális ren­deltetésű, veszélyes hulladé­kot tároló telep és a kapoi- váiri szennyvíztisztító első üteme csak 1985-re késaüi el. — Milyen lakossági segít­ségre számítanak a környe­zetvédelemmel foglalkozó szakembereik ? — A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, az SZMT és a KISZ mellett feltétlenül említésre méltó a környezet- védelmi társadalmi bizottsá­gok munkája. Ezek a bizoit- ságök különösen a Balaton menti településeken fejtenek ki hasznos tevékenységet; hozzájárulnak ahhoz, hogy a természetvédelemről megje­lent új törvényerejű rende­letnek érvényt tudjunk sze­rezni. . — a gondok arányainak pon­tos érzékelését, nem jelenti azonban, hogy a mezőgazda­ság háza táján ne volna tennivaló a környezet vé­delmében. Különösképpen így van ez a megyénk har­madát kitevő balatoni víz­gyűjtő területen. E gondok számbavétele és az orvoslás érdekében szükséges tenni­valók meghatározása a célja annak a nagyarányú elemző munkának, amelyet a me­gyei tanács megrendelésére a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja vé­gez. A vaskos anyag néhány részlet« különösen sokat­mondó. „A művelési ágak helytelen aránya és elrende­zése, a talajvédő talajműve­lés hiánya, a megfelelő vé­dettséget nem biztosító ve­tésszerkezet miatt a Balaton vízgyűjtő Somogy megyei te­rületének csupán 2,5 szóza- lékáról — 4634 hektárról — származik környezetet szennyező hordalék.” Nem feledhető azonban. hogy ennél sokkal nagyobb, 21 ezer hektárnyi az erózió ál­tal veszélyeztetett terület. Figyelmeztető, hogy „nem csupán talajvédelmi, de ál­talános környezetvédelmi szempontok alapján is rend­kívül kedvezőtlen a parti sávban az erdősültség”, (sic!) Különösen gondot jelent a Balaton vízminőségét veszé­lyeztető 13 állattartó telep, akol évente csaknem 300 ezer köbméter hígtrágya ke­Karszalag és igazolvány Nem egyéb önámításnál, ha azt mondjuk: egészséges úton járunk, mikor erdei ki­rándulásra megyünk — közben papírt, műanyag po­harakat, üvegeket, ételma­radékot hajigálunk a bok­rok alá, a patakokba, ta­vakba; ágakat törünk, vé­dett virágokat tépünk le ... A megyénkben csaknem másfél évtizede működő társadalmi erdei szolgálat­nak van mit tennie. Har­mincöt tagja van (karsza­laggal és igazolvánnyal),* s főként a Kaposvár környéki parkerdőket járják. Az er­dővédelmi törvény megtar­tására ügyelnek, hivatalos személynek kijáró jogvédel­met élveznek, s intézkedés­re jogosultak. Egy-egy őr­házuk van a Töröcskei-tónál és a Gyertyános-völgyben, s ott fordulnak meg gyakrab­ban, ahol nagyobb a kirán­duló- és turistaforgalom. A Desedánál vízi szolgálatuk is működik: ennek tagj'ai csónakkai járják a tavat, s rendre intik azokat, akik szemetet szórnak a vízbe. Indokolt esetben szabálysér­tési följelentést tessaek a rendőrségen, a tanácsnál, a tűzoltóságnál — mert időn­ként erre is okot ad a fele­lőtlenség. — Leggyakrabban amiatt kell szólnunk, hogy autóval kihordják a szemetet a park­erdőkbe — tájékoztatott Lé­vai József, a megyei társa­dalmi erdei szolgálat veze­tője. — Följelentést teszünk, ha tetten érjük a szabály- sértőt. de néha tettenérés nélkül is megtudjuk, kitől származik a környezet­szennyező hulladék. Előfor­dul, hogy az építkezési tör­meléket is az erdőkbe szál­lítják ... A szolgálat tagjai szeretik a természetet, ezért vállalták szívesen ezt a tár­sadalmi feladatot. Intézkedtek, hogy az er­dőkbe ezután senki se hajt­hasson be motorketekpárral — a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság dolgo­zói ezekben a napokban ál­lítják föl a tiltó táblákat. A levegő tisztaságának és a csendnek megőrzése indo­kolta e rendelKezést. Az er­dei környezet csak így vál­hat azzá, amit várunk tőle: egészségessé. Előítéletek és tévhitek so­ra okozza, hogy sokan a mezőgazdaság által használt vegyszereket okolják egy sor környezetszennyezési je­lenség miatt. S jóllehet sok helyen elmondták és leír­ták már, hogy például a ba­latoni vízmiintavizsgál&tok szerint a tóba jutó szerma­radványok mennyisége leg­följebb ezrelékekben fejez­hető ki, ez jóval a veszé­lyességi határ alatt van, mégis a vegyszereket és mű­trágyákat hibáztatják. Kevesen tudják, hogy ön­magában a tóba jutó kom­munális szennyvíz — azok­ban a különféle mosószerek — többszörös veszélyt jelen­tenek, mint a ma rendsze­rint 5—6 nap alatt — még a tóba mosodád előtt — le- bomló növényvédő szerek. Évente négymillió köbmé­tert tesz ki a déli part tele­püléseinek szennyvize. En­nek 65 százaléka, a szemét­nek pedig háromnegyede a 90 napos nyári időszakban képződik. A somogyi oldal­ról több mint kétmillió köb­méter — különböző mérték­ben tisztított és tisztult — ipari szennyvíz jut a Bala­tonba. Ennél jóval nagyobb veszélyt jelent a Zala fo­lyón beáramló — az űrfel­vételeken sötét foltként lát­szó — ipari szennyezőn. Mindez talán megkönnyíti A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok nem méefaetSk hektárban forint­ban; hiszen minden, amit magunk körül látunk, kör­nyezetünk része, s minden, amit teszünk — vagy amit elmulasztunk megtenni - összefügg vele. Ha környe­zetünket védjük, önmagun­kat védjük! Ezt tesszük, amikor komolyan vesszük a tisztasági akciókat, és ak­kor is, ha az emberi lét ter­mészetes környezetét óvjuk, vagyis a természetvédele­mért emelünk szót. Rendelkezések szabályoz­zák a főbb tennivalókat Ahhoz azonban aligha kell utasításra várni, hogy a háztartási hulladékot pél­dául az e célra rendszeresí­tett tárolóba öntsük, s ne melléje; hogy élővizeinket, erdei tisztásainkat ne te­kintsük szemétlerakóhely­nek; hogy a parkok, ligetek fáit, cserjéit ne pusztítsuk. . . Államunk — az anyagi le­hetőségektől függően — köz­vetlenül és közvetett módon sokat költ környezetvéde­lemre. Érezzük ezt szűkebb hazánkban, Somogybán is. A legfontosabb azonban, hogy az egyén felelőssége érje el azt a szintet, amit a feladat súlya kíván. Törvény mondja ki: min­den állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen. Amiről nem szól a törvény, mégis tudnunk kell; környe­zetünk ápolása és védelme nemcsak jogunk, hanem kö­telességünk is. SOMOGYI NÉPLAP KÖZÜGY fl KÜRNYEZEÍVÉBELEM Előítéletek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents