Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

Mint oBdmff kéve Hét részben, hét héten Sárközi György történel­mi regényének televíziós változatát hét részben, hét egymást követő héten lát­hatják a tévénézők. Az író talán legnagyobb vállalkozása ez a grandió­zus alkotás, amelyben meg­éled Mednyánszky Cézár életregénye, s mögötte az 1848 előtti időszak magyar világa. Sárközi György mindent ismert és mindent feldol­gozott ebben a regényben, amit Medinyászky Cézár éle­téről, családjának sorsáról tudott. Minden bizonnyal is­merte azt a kis könyvecskét is, amely 1858-ban jelent meg Londonban, a címe: Egy katolikus pap vallomá­sai. A kiadvány ugyanis nem tünteti fel a szerző ne­vét, a szereplőket sem sa­ját nevükön nevezi, olykor álnéven, olykor csak kezdő­betűvel utal az eredeti sze­mélyekre, feltehetően poli­tikai óvatosságból, hogy az akkor még élő forradalmár emigránsok kilétét, szemé­lyét homály fedje. Amikor a magyar változat 1930-ban megjelent, köztudottá vált, hogy ez a könyv, mint a címe megfogalmazta: „Báró Mednyánszky Cézár, az 1848—49. évi honvedhadse- reg főpapjának emlékezései és vallomásai az emigráció­ból." Ez az emlékirat volt nyilvánvalóan Sárközi György regényének is leg­főbb forrása és ihletője. A könyvet olvasva megértjük, hogy miért találhatta alkal­masnak. őt Sárközi György arra, hogy történelmünk égjük legnagyobb és tragi­kus bukásában is fölemelő vállalkozását éppen az ő sorsának megidéaésevel áb­rázolja. Mert fantasztikus regény Mednyánszky Cézár élete. A családi háttér is eleve izgal­mas. Ott él a Felvidéken egy lengyel eredetű, magyarrá lett bárói család; s a három fiútestvér egymást múlja felül tehetségben: Eduárd, László és Cézár. Lászlóból a szabadságharc mártírja. Cézárból pedig az egyház hű papja, majd a forrada­H ldeg szél csapolt az arcómba, amint a beérkező szerelvény utolsó kocsijának simogató melegéből a pertuira léptem. Az állomás falába épített óra háromnegyed Ötöt mu­latott. öt vénkor lesz csat­lakozás. Ismertem az állo­mást, itt mindig át kellett szállnom. ösztönösen indul­tam a harmadik vágányhoz. Az emberek arcát tanulmá­nyoztam. A többség almos szemekkel kullogott; nem csoda, vasárnap hajnalban én is aludni szoktam. Ez azonban kivételes eset. Siet­tem. Halaszthatatlan dolgok hajtottak. Fáradtság nyomta testem. „ ... személyvonat előre­láthatóan harminc percet késik ... Szíves elnézésü­ket kérjük’’. A hangfoszlá­nyok csak később jutottak el a tudatomig; akkorra már mindenki a váróterembe menekült a hideg szél elől. Én is bementem. A kis helyiségben tízen lehettek. Egy széket azért találtam a sarokban. Belé­pésem pillanatában úgy éreztem, kíváncsian fürké­sző szemek céltáblája let­tem. Mihelyt leültem. kö­rülnéztem; pillantásom azonban csak egyetlen szem­párra talált a tömegben. A lány a túlsó sarokban ült, a kályha mellett. Kis ideig még rajtam csüngött tekin­tete, aztán könyve fölé ha • lom tábori főpapja" és az emigráció kalandos hőse lesz. A vele történteket mintha Jókai fantáziája for­málta volna. Pedig nem a képzelet szülötte ő. hanem a nagy idők. teremtménye. A kor hőse. Minden, 'ami vele megesett, összefoglalása, szinte kikristályosodása mindannak, ami a forradal­már szabadságharcosokkal megtörténhetett. Ezért hát végletes helyzetekbe és tör-, tértetekbe sodródik a sza­badságharc idején, különö­sen az emigrációban, míg­nem eljut a végső nagy ön- feláldozásig, a morális meg­semmisülésig. A tévé hétrészes soroza­tának forgatókönyvét Ne- meskürty István készítette. Ahogy elmondta: nagy szel­lemi örömet, izgalmat jelen­tett számára ez a vállal­kozás. „Sárközi regényét az egyik legjobb, legnagyobb történelmi regénynek tar­tom. Ma sem értem, miért kezelte a korabeli kritika némi fenntartással... Sár­közi döbbenetes írói alázat­tal dolgozott, _ egyszerűen, rajtakaphätat'.an bármiféle hiieiteienségen. A film ké­szítését Révész György vál­lalta. Na|y ambícióval vé­gezte a munkát... A távoíi világ ókat is úgy sikerült képben megjeleníteni, hogy érezzük, London, Párizs, Colrhar, Ausztrália hangu­latainak atmoszférikus és történelmi jelenlétét. Azt hiszem, hogy ennyi színész mozgatása, hiszen több mint száz neves színész kapott feladatot a filmben, az egyik legnagyobb fegyver­ténye Révész Györgynek. Kovács Titusz., a főszereplő kiválasztása is jó találat volt, személyiségében meg­jolt és folytatta az olvasást. Megnyugodva vettem tudo­másul, Hogy befogadtak eb­be a kis közösségbe, senki sem tőrödön már velem. A lány mellett öreg néni kötögetett. Előttük két fiú ült a pádon. Egyikük hátra­dőlve aludt, a másik arcát tenyerébe temetve könyökölt a térdén. Mellettem, 'az asztalnál negyven év körü­li férfi írt valamit buzgón széles számlafüzetébe. A kályhával szemközti sarok­ban régj, oszlopszerű óra állt; egyhangúan, meglehe­tősen hangosan ketyegett. Előtte fiatal pár csókolózott. Megpróbáltam elaludni. Az ajtó nyílására azonban kilestem nehezedő szempil­láim keskeny résén. Egy férfi jött be. Táskáját a fo­gasra akasztotta, és a fal mellé állt, közel a kötegelő öregasszonyhoz. Rájöttem: nem tudok el­aludni. Túl hangosan ketyeg az átkozott óra! Kiegyene­sedtem hát a széken, és ál­mosan körülnéztem. A fia­tal pár már eltűnt a terem­ből. A férfi, aki utoljára jött be, az ő helyükön állt, és ez óra szerkezetet tanul­mányozta egy üvegablakon keresztül. Feje fölött rálát­tam a számlapra, s örömmel van az aszíkézis lobogása és a teljes élet szereltének, befogadásának igénye egya­ránt. (Boldizsár Miklós, a film­sorozat dramaturgja: — „Hiánypótló mű készült el véleményem szerint. Most, hogy elkészült és március 10-én elkezdődik a sorozat adása. a televízió képernyő­jén, úgy érzem, a Magyar , Televízió egyik legnagyobb vállalkozását láthatják a nézők. Tálán sikerült bebi­zonyítani, hogy a magyar tévé önerejéből is tud ilyen monstre produkciót készí­teni.” Sárközi György sorsa is tragikus, nagy magyar drá­ma. Ez a kiváló művész nemcsak nagy személyiség, hanem nagy író is volt. Negyvenhat évesen halt meg murj.caszolgálatosként, Bal. ion, végelgyengülésben.. Ez a tévéprodukció tehát egy kicsit az ő feltámadása is lehet. állapítottam meg: mégis si­került aludnom valamicskét, niszen már csak tíz perc van hatra a vonatindulásig. A lányt kezdtem nézni. Lapozott, s. egy pillanatra föiemelie fejét. Akkor aov- bentem rá, milyen gyönyö­rű az arca. Ettől a pillanat­tól számomra megállt az idő. Elbűvölten bámultam, s közben csak sejtettem, mi folyik körülöttem.'. Hallot­tam, amint a számlázó fér­fi becsapja füzetét, és cset­tint tollával. Nem mertem odanézni, mintha attól fél­tem volna, hogy ha leveszem a szemem a lányról, soha többé nem láthatom. Mel­lette az anyóka is abbahagy­ta a kötügetést, s lassan pa­kolni kezdett. .4 másik fér­fi otthagyta az órát, a fo­gason függő táskájáért in­dult. ’ „ ... a harmadik vágány mellett kérjük, vigyázza­nak!” — Jön a vonat — gondol­tam, de örömöm keserűvé vált. A lány meg sem moz­dult. Olvasott, mintha nem hallotta volna a figyelmez­tetést. A két fiú is föltápászko- dott, s a férfiak nyomában elhagyták a termet. Meggyorsult az egri vár helyreállítása Az egri vár az ország há­rom leglátogatottabb múzeu­mainak egyixe, érthető, hogy széles körű érdeklődés kísé­ri az ott folyó helyreállítási munkálatokat, amelyek az utóbbi években lassan ha­ladtait. ; Boór Sándor, a Dobó Ist­ván Vármúzeum igazgatója az MTI. munkatársának el­mondotta, hogy a vár terú- >letét éveken át alapos vizs­gálatoknak vetették aiá, és a felmerések, valamint az elkészült tervek alapján az idén fokozott ütemben foly­tatják a középkori műem­lék helyreállítását. Jelentő­sen előrehalad a néhány év­vel ezelőtt leomlott Dobó­bástya helyreállítása. A vár három szintjének megfelelő­en, ebben az évben mint­egy tíz méter magasra emelkedik fel az új várfal — amelynek magassága tizenöt méter lesz majd —, egyide­jűleg a fal mögött megkez­dik a belső munkálatokat. Helyreállítják az idén a legendás hírű Gergely-bás- tya belső terét is. Ez a földalatti rész téglaburkola­tot kap és helyére kerül is­mét a gyilokjáró, amelyen * annak idején bejuthattak a várfolyosóra. Folytatják a vár déli és keleti részén a vízelvezető folyosók építését is, ezek az építmény legnagyobb ellen­ségét, a talajvizet gyűjtik össze és vezetik el a közeli Egér-patakba. A vár földszintjén befeje­zik két földalatti. folyosó helyreállítását. . és ezzel újabb látnivalók tárulnak az érdeklődők elé, a helyreál­lított várfolyosókon ugyanis építészeti jellegű állandó ki­állítást nyitnak régi kőem- 1 ékekből. Befejezik az idén a hatalmas kaszárnya-te­rem helyreállítását is. „ ... köszöntjük kedves utasainkat”..... Az öregasszony jóval utá­nuk ért az ajtóhoz. — Viszontlátásra! — kö­szönt, de az, is lehet, hogy az ajtó nyikorgása indította vleg fantáziámat. A lány visszaköszönt, azt hiszem én nem, Ketten maradtunk, ö azon­ban továbbra se adta a ké­szülődés semmi jelét. Köhög­ni szerettem volna, de féltem a pillantásától. Titkon azon­ban mégis reménykedtem. ..... A vonat a ,harmadik vágányról azonnal indul- Kedves utasainknak jó uta­zást kívánunk!” Nem ülhettem tovább tét­lenül. Odaléptem a pádhoz. — Sietnünk kell, rögtön indul. Üres tekintettel nézett föl rám. Gondolatai messze jár­hattak, elérhetetlenül távol. Elmosolyodott; szinte áradt belőle a melegség, egészé­ben véve azonban valahogy •fagyosnak hatott. — Hallottam — felelte alig hallhatóan. — De... sóhajtott, majd újra olvas­mányába mélyedt — ... én nem vonatra várok. Betörten hagytam el a várótermet. A szerelvényt akkor indí­tották, amikor kiléptem. Ro­hannom kellett, hogy elér­jem. Kitti inger Ottó Megszólal a réz szombaton negyed tízkor a barcsi Csí­kos ház előtti téren, ahol az MN kaposvári egységének fúvószenekara ad térzenét. Tízkor pedig a művelődési központban kezdődik úttörő fúvószenekari találkozó. Krisztián Ferenctöl, a műve­lődési központ szervezőjétől tudjuk:' vasárnap J9 órára diszkóba Várják a fiatalokat. A Dráva Múzeum ungvári Károly kiállítására hív láto­gatókat. Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ­ban ma Halász Judit lep föl a Bojtorján együttessel a kis­iskolások és óvodások előtt, aztán kocsiba ülnek, és meg s^m állnak a marcali Mik­száth utcai általános iskoláig, ahol 14 óra 30 perckor kez­dődik a nvűsdruk. A marcali művelődési központban bé- lyegkiállítá'st terveztek Virá­gok a bélyegen címmel, nők napja alkalmából Kemény Éva és Soós László grafikus- művészek poUtlkai plakátki­állítását viszont a marcaliak szép múzeuma hiyja életre. Nőnapi köszöntő hangver­senyt ad a Tinódi együttes és és a Primavera kórus Siófo­kon. a Dél-balatoni Kulturá­lis Központban ma 19 óra­kor. Köszöntőt mond Kovács P, József. Holnap 10 órakor itt játszóházat rendeznek a gyerekeknek. A táncház 16 órakor kezdődik. Féner Tamás Tükörrepülés című fotókiállítása a kapos­vári Latinca Művelődési Központban várja a nézőket. A nyugdíjas pedagógusok klubjában ma Kodály Zol­tán emlékműsort tartanak 16 óra 30 perces kezdettel Pytcl Anna és a Tóth Lajos Álta­lános Iskola kórusának rész­vételével. A , Somogy megyei Művelődési Központ 48-as ifjúság úti szabadidőklubjá­ban ma 18 órakor gyertyaön­tésre oktatják a kreatív mű­hely tagjait. Fontos eseménye lesz a me­gyeszékhelynek szombaton lö órátul á Vándor Sándor szemle megyei bemutatója, melyen fellép majd a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola női kara. a Boglárlellei Ipari Szövetkezet vegyes kórusa, a nagyatádi pedagógus női kar, a kaposvári SÁÉV munkás­kórusa, a Somogy megyei pedagógus férfikar és a ka­posvári Vikár 43éla vegyes kar. A, kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő, Művelődési Központban, ma 14 órától 17 óráig orvosi ta­nácsadó szolgálat működik. A fiatal utazók ezúttal az egész­Az első' magyar rézkarc- nyomó műhely művészeinek alkotásaiból nyitnak váloga­tott kiállítást szombaton Nagykörösön . az Arany Já­nos Múzeumban. Az eiső magyar rézikarc nyomó mű­helyt 1921-ben alapította Budapesten a Dorottya u. 12. szám alatti ház udvar- heiviségében Móricz Miklós- r.é (később Dezső Kázmér- né) Misikolczy Erzsébet. A műhelyben olyan ismert művészek is megfordultak, miint Nagy Sándor, Aba No­vak Vilmos, Péreiy Imre. Móricz Miklósaié 1923-ban az erdélyi Nagybányára uta­zott. Ekkor ‘ Tordai Schil-“ lingré bízta, e művészi mes­terség szerszámait; a mű­hely 1928-ban fejezte Jae i ségügyi szakiskola szalag­avató ünnepségére hivatalo­sak. Szombaton 9 órakor az ifjúsági házban rendezik meg az Éneklő ifjúság városi—já­rási bemutatóját." Itt rande­vúznak a szabás-varrás, a tánc, a rock kedvelői is. Va­sárnap ugyancsak lesz talál­kájuk. A piros betűs napon 10 órakor egyébként bábma' tinét tartanak óvodásoknak es általános iskolásol^nak. Közreműködik a Pacsirta és a Feketerigó bábegj'üttes, a Kisfaludy általános iskola csoportja, a Toldi Miklós ut­cai, iskola, a Krénusz, a Tóth Lajos, a Kisegítő iskola együttese és a siketek álta­lános iskolájának bábos kö­zössége. ' Szombaton 15 órakor meg­rendezik a városi ifjúsági klubok politikai vetélkedőjét az E1VRT klubjában. Az Uniú ifjúsági klubban — az Édosz Művelődési Ház.a szín­hely — ma 18 órától, játékos vetélkedőt tartanak a fiata­loknak. A Somogyi Képtárban Ba­lázs Irén textiitervező mű­vész és Schéncr Mihály szobrász-festő kiállítása vár látogatókat. A Képcsarnok Vállalat Vaszary termében Molnár József festményei te­kinthetők meg. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma 19 óra­kor Ödön von Horváth Kasi­mir és Karolin című drámá­ja szerepel műsoron. Ezt játsszák szombaton 15 és 19 órakor is. Vasárnap 16 óra­kor premiert tartanak a Stú­diószínházban. Lukáts An­dor rendezi meg Thomas Mann Mario és a varázslóját, a címszerepben Kamondy Im­rével és Koltai Róbérttel. A díszlet és a jelmezek terve­zője szintén Lukáts Andor. A mozik közül a Vörös Csil­lag a gyerekeknek Szabó Mag­da regényéből készült Tündér Lalát ajánlja. Az izgalom kedvelőinek A 34-es gyors című színes szovjet kataszt- rófafilmet. Tűz tör ki az expresszen... A Szabad Ifjú­ságban a 16 órai előadáson a Serdülőkor című színes bolgár alkotást vetítik, a két esti előadáson a Hová tűnt Agatha Christie?-t játsszák: angol film, a főszerepben Va­nessa Redgrave és Dustin Hoffman. A Latinca mozi kí­nálata a kétrészes, Prus re­gényből készült lengyel A fáraó. A Mozimúzeumban ma még Bergman Suttogások, si­kolyok című alkotását, szom­bat-vasárnap a Szerencsés Dániel című új magya: fil­met vetítik, képünkön Afa»- gittay Ági és Rudolf Péter, a két főszereplő. működését, Miskolezy Er­zsébetet 1941-ben feleségül vette Dezső Kázmér, Nagy­kőrös polgármestere. Így került a sok viszontagságon átment rézkarcgyűjtemény az alföldi városba, mely 1982-től az Arany János Múzeum anyagát gazdagít- ja. A kiállítás átfogó képet ad a képzőművészet e sa­játos ágáról, képviselőinek munkásságáról. A táidatot április 4-ig tekinthetik meg a látogatók. L J. Forgatás közben — Kovács Titusz és Révész György ren­dező. Kényszerpihenő Az első magyar rézkarcnyomó műhely Kiállítás Nagykörösön I Mednyánszky Cézár az emigrációban (Kovács Titusz és Kállai Ferenc)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents