Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
A politika teoretikusa A marxi államelmélet kiindulópontja Hulladékból iskolai, óvodai fölszerelés Követhető a példa A marxi életmű második szakaszának markáns kez- , dete a Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844),t amelyben először jelenik meg Marxnál a gazdaság öntörvényű szférája, azaz először hatol be a polgári társadalom jogvi- s7jonyai ,,mögé” vagy „alá”. Marx igazi korélménye az volt, hogy a termelési viszonyok kiszabadulnak az állami-politikai viszonyok- ' kai való egység középkorias szorításából, s olyan immanens törvényekkel rendelkező szférává — a gazdasággá szerveződnek, amely kialakítja magának saját föi- epítményét a politikában. Gazdaság és politika A negyvenes évek közepének fordulata — mint a materialista töi'ténetf elfogás kialakítása — tehát egyben olyan program kezdetét is jelentette Marxnál, hogy egyfelől a gazdaság imcnainens szféráját kell a imaiga általános törvényeiben rendszeresen ábrázolná, másfelől a politika levezetett, a gazdaság által éppen alakított szféráját annak aktualitásában, „éppen- ígylétében” megragadni, s ezzel az adott szakasz forradalmi stratégiájának elméleti megalapozását megadná. A gazdaság és a politika ezért Marxnál eleve a rendszeres kifejtés és a konjunkturális ábrázolás kettősségében fogalmazódik meg. Az előbbinek van egy elméleti -módszertani elsőbbsége az utóbbinak pedig egy gyakorlati primátusa. Vagyis forradalmi helyzetben mindéin hosszabb távú elméleti rendszerezést félre kell tenni a porSiiitikeelem- zés végett, de a konszxáidá- c~ dó időszakaiban a legfontosabb feladat a gazdaságelmélet kibontása, hiszen adiekvát forradalomelmélet is csak ezen a bázison alakítható ki. A politika „kritikája” programjának realizálását a Német ideológia kezdte mag. Ennek a műnek fő kérdése „az állam eredete és az állam viszonya a polgári társadalomhoz.” Vagyis először fogalmazta meg Marx saját, önálló politika- elméletét, ugyanakkor mégiscsak köztes mű annyiban,' hogy ezt többnyire még mindig nem adekvát terminusokban teszi, hanem a hege- liáraus örökséget megőrizve. Marx a polgári társadalom fogalmát úgy használja, hogy egyben megadja a kulcsot annak . filozófiatörténeti értelmezéséhez, s ennyiben fejtegetése önkritikái, tehát saját korábbi fogalomhasználatán túlmutató is. A polgári társadalom kifejezés eredetének és értelmezésének nyitja nála az, hogy volt is a preka- pitalista társadalmakban meg nem is. Az anyagi termelés valamennyi társadalmi formációnak sajátja, de csőik a kapitalizmusban szerveződik gazdasággá, mégpedig úgy, hogy először az anyagi érintkezésben történik forradalom az egyszerű árutermelés totálissá szélesedésével, s ezt a körülményt sűríti össze magában a polgári társadalom fogalma. II kölcsönhatás mozzanatai Marx fogalomelemzése itt olyan átfogó megállapítást vezet be, amely azt is jól mutatja, hogy a polgári társadalom és a politikai állam már nem egyenlő nagyságrendű és „terjedelmű” szférák, hanem most már a polgári társadalom kezdi elnyelni, saját visszfényévé változtatni a politikai államot: „A polgári társadalom átfogja az egyének egész anyagi érintkezését a termelőerők egy meghatározott fejlődési fokán belül. Átfogja egy fejlődési fok egész kereskedelmi és ipari életét, s ennyiben túllép az államon és a nemzeten, ámbár másrészt kifelé ismét nemzetiségiként kell érvényesülnie, befelé államként tagozódnia.” Ez bizonyos mértékig a reális helyzet kifejeződése volt, hiszen ez volt az az időszaik, amikor a francia és angol fejlődésben — amelynek nézőpontjáról Marx itt vizsgálódik — az evolutív periódusban is elég viharosam formálta a gazdaság a politikát. Ám ez egyben a marxi államelmélet kiindu- ' lópontja. Kiindulópontja, de mondhatni nullpontja is, hiszen elemzéseiben annyira az állami-poll tikad szféra levezetettsége és determi- náltsága dominál, s önálló mozgása annyira a nullpom- ton van, hogy minden további szakasz a marxi életműben ennek túllépéseként jellemezhető. Van persze ennek a marxi elemzésnek egy sajátosan polemikus vonatkozása is: Marx itt főleg a világitörténelmet alkotó állam-szubjektum hegeliánus és ifjúhegeliéinus mítoszával polemizál, de ez egyúttal az egész életmű kezdetét olyannyira megszabja, hogy szükségképp felidézd bennünk az Engels öregkori leveleiből ismert önkritikus visszaemlékezéseket. A „vég kezdete”.» Ez a megállapítás legfőképp a Német ideológiára érvényes, ami nem jelent meg ugyan az 1920-as évekig, de reá épült az adott szakasz egész államelmélete a Kommunista kiáltványig. Nagyon fontos ezért a következő szakasszal való szembeállítása, mivel az 1848-as forradalmi periódusban éppenséggel az ellenkező oldal, az állaim önállóságának és sajátosságainak elemzése kerül középpontba. Nagyon világosan elválik tehát egymástól az első három szakaszban a polgári társadalom és a politikai állam „szétválasztásának” eltérő marxi értelmezése. Az első szakaszban még csák jogi aktusról, magánjog és közjog — tulajdon és politika — szétválasztásáról van szó, mégpedig úgy, hogy a szakasz végén, 1844-ben Marx az egészet a „vég kezdete” perspektívájából tárgyalja, mint a politikai emancipáción való túllépés közvetlen forradalmi programját. A második szakaszban már nem azon van a hangsúly, hogy a modem magántulajdon és a szabad magántulajdonos széttöri maga körül a 'korábbi közösségi kereteket, hanem azon, hogy a gazdaság viliága megteremti a politika új világát is, mint az önállósult magántulajdonosok „illuzórikus”, azaz elidege- nült közösségét. A harmadik szakaszban, a forradalom időszakában kitűnik, hogy magának a polgári államnak a káala- kuiasa is rendkívül komplex, hosszadalmas folyamat, amelynek konkrét alakulása egyenesen döntő kérdéssé válik a permanens forradalom dinamikája, tehát a szocialista forradalomba való átfejlődése szempontjából. S amikor a „vég kezdete” 1844-es marxi perspektíváját 1852-ben fölváltja a „kezdet vége” típusú felismerés. Marx már nagyon jól tudja, hogy a polgári állam fejlődése előtt még igen hosszú kifutás áll, sőt a bonapartizmus elemzésével előszór mutatja ki az állam valóságos önállóságának egyik sajátos formáját, amely új utakra tereli egész munkásságát. (Folytatjuk.) Ágh Attila Kisebb hegynyi hulladék — rozsda marta tűzhelyek, kályhák, edények, tönkrement, szétdarabolt gépek . .. A darányi vasútállomáson markoló rakja a kohók számára értékes hulladékot a mellékvágányra tolatott vagon okba. — Van munkám bőven. Délelőtt két vagonnal raktam meg; már el is szállították. Az elmúlt hetekben naponta 2—3 vagon vashulladékot továbbítottunk innen — mondja Gelencsér József markolókezelő, a barcsi MÉH-telep dolgozója. A telepvezető, Pandur Tibor szerint jóval több most a munkájuk, mint a korábbi években, annyi hulladék gyűlt össze Barcson és a környékbeli településeken. A népfrontelnökség kezdeményezésére szervezitek hulladékgyűjtési akciót a Drá- va-parti településen. E példa nyomán folytatódik majd az akció a megyében. Március 19-én, szombaton Lakócsán és társközségeiben: Potonyban, Tótújfalun, Szenitborbáson szerveztek fa- lumapot. Kecskés József .nép- froruelnök meg a tanács vezetői sokat beszélgettek az emberekkel; elmondták, hogy a hulladékért kapott pénzen javíttatják meg az óvoda tetőszerkezetét, s ha marad még belőle, fölszerelést vásárolnak az iskolának. Az utolsó falunap Darányiban volt, március 27-én; a hulladékgyűjtési akció ott is eredményesen zárult. A pénzt a települések gyermek- intézményeinek javára fordítják. — Gyűjtöttek a barcsi üzemekben is. Az United) fiataljai, a szocialista brigádok jártak ebben az elen 56 A múlt évinél várhatóan kisebb lesz a cukorrépa termőterülete — összefüggésben azzal, hoígy a világpiacon ailacsony a cukor ára, így a hazai ellátáson túli készletek gazdaságos elhelyezésére külföldön kevés lehetőség kínálkozik. Tavaly 125 ezer hektáron termeltek répát hazánkban, az idei népgazdasági előirányzat 110 ezer hektár. A Kaposvári Cukorgyár körzete sem kivétel az országos tendenciák alól. A múlt évben a gyár körzetében 8955 hektár volt a cukorrépa termőterülete. A hosszú távú szerződések alapján az idén 7564 hektárt kellett volna elvetni — Baranyában 442ö, Somogybán 240i9, Tolnában 730 hektárt —, de mivel egy-két gazdaság megszüntette a termelést, vetésre nem egészen 7100 hektárt jelöltek ki. Időben megérkeztek a gazdaságokhoz mind a külföldi, mind a hazai vetőmagvak, és az esőzés előtt mintegy 1200 hektáron el is vetettek tonna vashulladékkal. Az Épgép brigádjai a szabad idejükben lebontott öntödéből egy vagonnyi .vashulladékot adtak. Az 1-es és a 2- es általános iskola úttörői 3&0O kiló papírt és 1000 kiló rongyot. vittek a MEH-telep- re. Komlósdon, Kálmán- csan, Homokszentgyörgyön, Babócsán, Drávaszentesen és a többi településen csak vasat 23i0 tonnányit gyűjtöttek eddig. A somogytairnócai állami gazdasági kerületből például 16 tonna vashulladékot küldtek Barcsra. — A lakossági akció véHétszergörbe — így hívják azt az utat, amely Csurgó felől vezet Somogybükkösd- re. Ember legyen a talpán az a gépkocsivezető, aki nyugodtan hajt arrafelé. A helybeliek azt mondják, ez a világ vége, pedig — igaz, földúton — közel a tanácsi központ, Zákány. Falugyűlés előtt lapozzunk bele a statisztikákba! Néhány esztendeje még több mint százötvenen éltek a faluban, ma jó ha százötvenen vannak, mert a fiatalok, amint tehetik, odébbáilnak. Közel van Nagy kanizsa, nemcsak jó áilás. jó fizetés is várja ott az embereket, van mozi, s színházban' sincs hiány. Akik Somogy bük kösdön maradtak, azok élénken érdeklődnek sorsuk alakulása a gazdaságok. A fölkészüit- ség olyan, ha a talajviszonyok engedik, egy hét alatt végeznek a hátralevő munkával a nagyüzemek. Országosan a vetésterület mintegy 60 százalékán termesztenek majd külföldi fajtáKat, amelyek hektáronként 2'0iD0—SOOO forinttal növelhetik a bevételt, miután hozamuk nagyobb a jelenleg termesztésben levő hazaiakénál", több cukrot is tartalmaznak, s ráadásul feldolgozásuknál kisebb a veszteség. Valamivel kedvezőtlenebb a helyzet a gépellátásnál. A múlt évben a Szek- szárdon sorozatban készített cukorrépa-kombájnokból . mintegy 50 dolgozott a határban, az idén azonban a gyárnak nincsen újabb megrendelései A cukorrépa a magasabb hozamoknál számít „pénzes növénynek”. Az egy hektárra jutó költségek öt év alatt 5'000 forinttal nőttek, s ez rontott a jövedelmezőségen. Az egy hektárra jutó átlagos get ért, a szövetkezetek azonban azt kérték: április közepéig hosszabbítsák meg, mert van még átadnivaló hulladék a telepeiken — mondta Pető László, a népfront barcsi városi titkára. Barcson mintegy három- százezer forintot várnak ebből az akcióból, a pénzt az épülő 40 személyes, óvodának adják. Másutt könyvtárt bővítenék, korszerűsítik az öregek napközi otthonát, szeméttárolókat vásárolnak; Vízváron pedig isikolai tornaterem céljaira költik. Szalai László felől. Ismét számokat idézünk : nyolcvanban hetvenötén, egy évvel később hetvenen, tavaly nyolcvanén, most ugyancsak ennyien jöttek el a falugyűlésre. Érdeklődésüket bizonyítja, hogy sok hozzászólás hangzott eL Bangó János arról beszélt, hogy ki kell tisztítania mindenkinek a portája ‘előtt a vízelvezető árkot, de ez semmit sem használ, hiszen sok elhagyatott otthon van, ahol nincs kivel dolgoztatni. Az örökösök szeretnének „menekülni” a hagyatéktól, vevő azonban nem akad a so- mogybükkösdi portákra. — Elnéptelenedik a falu. s ehhez hozzájárul az is, hogy rossz a közlekedés —mondta Mát hé Emil. nyereség a növény termesztésnek. ebbén a kóreben mégis hozzávetőleg tízezer forintot tesz ki, s ez más növényekkel összehasonlítva kedvező érték. Az igazán jól dolgozó gazdaságok azonban 14—15 ezer forintot is elérnek, az pedig kifejezetten jó haszonnak számít. Azok a gazdaságok csökkentették a termőterületet, amelyek valamilyen oknál fogva kisebb nyereséggel dolgoztak, ily módon az idén belső önszabályozás valósult meg a termelő körben. Az idén 560 üzemben termesztenek répát a legtöbb gazdaság a rosz- szabto hozamot adó földrészek kikapcsolásával, a vetésszerkezet módosításával alkalmazkodott a paid igényekhez. A cukoripari üzemekben kisebb-nagyobb felújításokra került sor. Újabb nagy beruházásra nincs szükség,, tekintettel arra, hogy a kábái cukorgyárral kiegészült ipari hálózat zavartalanul föl tudja dolgozni az alapanyagot. r Uj szuper« foszfátüzem Szu perfos zf átgranuláló üzem létrehozására kötött hitelszerződést a Pere marton! Vegyipari Vállalat és a Magyar "Nemzeti Bank. Ennek értelmében a korszerűbb termék előállításához 259 millió forintos hitelben részesül a dunántúli gyár; a fejlesztés összköltsége 280 millió forint lesz. A peremartoni granulaló- üzem — amelynek építését jövőre kezdik meg — 1985 decemberében már termel. Aranyérmes kertitox A debreceni. Mezőgép vállalat — amely az ország legnagyobb. növényvédő gépeket gyártó üzeme — nagy sikerrel szerepelt a közél- múltban a lipcsei vásáron: aranyérmet nyert legújabb Kertitox—malus permetező berendezése. A mintapéldányok a Német Demokratikus Köztársaságban maradtak — ott folyik a nagyüzemi kipróbálásuk. Az új berendezés elsősorban szőlő és alacsony törzsű gyümölcsfák védelmére alkalmas. Egy tízórás műszakban — miután két sort permetez egyszerre — negyven- Ötven hektáron tudják vele elvégezni a növényvédelmi munkát. A gép súlya kisebb, mint a korábbi típusoké, kevesebb folyadék fölhasználásával is az előzőekkel azonos a teljesítménye. A falu szempontjából ítélve igaza van, hiszen a rossznak mondott közlekedés rossz a háztáji termelőknek is, akik szívesen vinnék portékájukat a kanizsai vagy az atádi piacra, de nincs mivel. A gyerekeknek ugyan szép számmal vásároltak autót, de ők elköltöztek, a szülőknek csak a busz maradt. Erre mondta Radnóti László országgyűlési képviselő, hogy érti a somogybükkösdiek panaszát, de azt is tudomásul kell venni, hogy a Volánnak nem éri meg egy-egy járat közlekedtetése, ha csak néhány utasa akad. Ez így igaz, de nem vigasz a somogyoükkösdiek- nek. Ök szeretnék, ha a- falujuk megmaradna, s ezért ragaszkodnak a buszhoz is; bíznak abban, hogy akad valami komproü ússziuimos megoldás, ha nem a kaposvári, akkor a zalaegerszegi Volánnal. Elnangzott: rossz a község ellátása is; ha valaki be akar. vásárolni a hétvégére, annak el kell utaznia Nagykanizsára, Csurgóra vagy Gyékényesre. Szinte érthetetlen, hogy miért van' erre szükség. Amikor a kisközségek ellátásáról beszélünk, nem volna szabad megfeledkezni olyan településekről sem, amelynek egyetlen apró vegyesboltja van, lakói pedig idős emberek, akiknek ugyancsak nehéz közlekedniük az egyik faluból a másikba. Az országgyűlési képviselő véleménye: ezen lehet és keli is változtatni. Az országgyűlési képviselő három, az újságíró két éve járt utoljára falugyűlésen Somogy bük kösdön. Mindketten mindannyiszor ugyanazokról a dolgokról hallottak. Nagy Jenő SOMOGYI NÉPLAP Csökken a cukorrépa termőterülete A lakók Is látják Túl a hétszergörbén
