Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

Asztalitenisz NB ll Hazai környezetben négy pont Mindkét somogyi másod- osztályú asztalitenisz-csapat hazai pályán szerepelt a hét­végi bajnoki fordulóban, s mindkettő sikerrel vette az akadályt. K. RÁKÓCZI—DUNAÜJ- VAROSl KOHÁSZ 22:3 Gy.: Milos, Varga. Szaba­dos 5—5, Haiser 4, Katona 3. Szép számú közönség előtt ragyogó csapatteljesítménnyel fektette két vallra ellenfelét a zöld-fehér gárda. Különö­sen Milos és Varga remekelt, csak egv-egy szettet veszítet­tek. Az ifjúsági Szsabados há­rom találkozóját is 2:l-re nyerte, s ez jó erőnlétét és küzdőképességét dicséri. Női mérkőzés: KAPOSPLAST— SZÉKESFEHÉRVÁRI Rendkívül jó napot fogott SPARTACUS 14:2 ki a kaposvári együttes: min­Gy.: Limbek, Auguszt 4— den tekintetben ellenfele fö- 4, Gazdag. Németh 3—3. lé tudott kerekedni. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Latinka SE—VBKM Vasas 3:1 (2:0) Kaposvár, 50 néző: V.: Si­mon. LaÓnfca SE: Hajnal — Bőgő­déi, Tóth, Bátori, Rert, Nyakaá (Bános-), Bálint, A tó (Nagy J.), Hargi/tai, Bocz, Bán. Megbízott edző: Mészáros András. V asis: Kutasi — Czimmerman«, Pataki (Pável), Giliitsoh, Lackovios, Fá­bián, Kovács, Szabó, Sárdi, Tu­lok, Vámjai. E<lzó: Szentgróti J ános. Góllövőik: Bocz (2), Har­gitai, illetve Fábián (11-es- ből). Jók: Bocz, Hajnal, Átó, illetve Pataki, Fábián, Ko­vács. , Rákóczi ifi II.—Vasas ifi 1:0 Csupor Gyula Kiss J. SE—Somogysárd 2:0 (1:0) Somcgysárd, 200 néző. V.: Hosszú. Kis« J. SE: Szalad — Vészi, Paizs, Mészáros, Kujber, Keme- nes. Sárközi,. Györke, Mokány, Németh, Cdvardi, Edző: Kétsze­ri Ferenc. Somogysárd: Németh — Szal-ai, Máid, Sági l., Göndöcz, V ancsu-ra (Klenovics), Cziffra, Sági Gy., Serei, Szukics, Lu­kács.. Edző: Máli Miklós, Góllövcík: Németh, Györ- ike. Jók; Mokány, Györke, Németh. Paázs. Sárköz, il­letve Szalai, Sá#i Gv. Vancsura Vilmos Kadarkút—Kapos gép VL 1:0 (1:0) Kadeirkjút, 100 néaó. V.: Szerei* z. Kadarkút: Turm an n — Né­meth, Matán, Kereső, Kujbus, Jakab, Szigeti, Nagy, Bakonyi (Púpos), Köves! (Tóth), Rácz. Edző: Schán György. Kaposgep VL: F’cket-e — Nagy, Gulyás, Hoffmann (Varga), Posta, Faze­kas, Márton, Dékány, Kiss (Dushák), Horváth R., Schultz. Edző: Duschák István. Góllövo: Jaikaib. Jóik: Né­medh, Matán, Kereső, Bako­nyi Kadarkút ifi—Kaposgép VL ifi 1:1 Nagy Lajos Barcs—Csurgó 3:0 (2:0) ■ Barcs, 150 néző. V.: Jutái. Barcs: Komat —■ Erűéi (Ede- sár>, Horváth, Egyed, Hoidosi, Kovács, Hegedűs, Burka, Ké­mény, Csorvolgyi, Mongult (Por- rogi). Edző: Gihizcr József. Csurgó: Major — Tátrai F., Ko­vács A., Kiss L., Mód, Novak, Kutson, ■ Markel, Tátrai J. (Czúvk), Kovács I... Péntek (Ké­széi) . Edző: Készéi Ferenc. Gólszerző: Kemény, Hol­dast, Csenvölgyi. Jók: Ko­vács, Komái, Holdösi, Hor­vath, Cservölgyi, illetve Mód, Külsőn, Mainkek. Barcs ifi—Csurgó ifi 3:0 Pandúr Ferenc Marcali—Bogláilelle 1:1 (1:0) Marcali, 200 ntéző. V.: Pál- fy. Marcali: Bartiia — Hajdú II., Héder, Zajosuk, Báibinas Hajdú I., Luka, EDÖk, Hia, Gurtícza (Ju­hász), Béres. Edző: Kisborsó Imre. Bogiiárieil«: Takács J. — Nagy J., Riha (Szilágyi), Fejes, Módján, Kisdömyei, Pintér, Hol- lősi, A nd^értnafiin (Puszin*!), Ta­kács Gy., Takács B. Edző: Pusz­tai László. Góliövők: Lutka, illetve Hol­lóst Jclk: Bariba, Hajdú II., Béivys. illetve Nagy J., Hol­lóst, Tsftács B. Marcali ifi—Boglárlelle ifi 2:0 Bake Sándor K. Gazdász—Balaton- keresztúr 10:0 (4:0) Kaposvár, 100 néző. V.: Vatiikó. K. Gazdász: Baksics — Tu- róczi, Mile, Lukácsa, Varga, Benczi'k, Jeierd L.. Horváth, kár­sak, Pál (Dunár), Hegedűs. Ed­ző: Zsirai Káimán. Balatonke- resztúr: Nemes — Bódirs, Major, Lőrmcz, Morocza, Buxbaum, Fo­dor, Horvátit, Bán fi, Zsinkő, Szabó. Edző: Szabó Zoltán. Góiflövők: Hegedűs (4), Horváth (2), Dunár (2), Ben­ézik; Jezeri L. Jók: Az egész hazai esaipat, illetve Major, Horváth. K. Gazdász ifi—Balaton- kdresztúr ifi 4:0. Zsirai Kálmán Karád—KKSE 3:1 (1:1) Karaid, 100 néző. V.: Knei- r.er. Karád: Keresztes — Komáromi II., Komáromi I., Buzsáki, Mar* ka&, Balogh, Horváth, Lesz, Oberhuber, Lepenye, Károlyi. Edző: Horváth Janos. KKSE: Havaid a — PaKkovics, Mike, Var­ga, Csa-jágii, Pintér, Sturm (Sza­lad)', Szmka, Szita (Navratil), Torna, BéJjteki. Edző: Jónás Sándor. Góliövők: Lepenye (2), Oóeiii über, illetve Tanma. Jók.: Oberhuber, Márkás, Komáromi I., Komáiromi II., illetve Havalida, Tanma. KKSE ifi—Karád ifi 0:1. Főnyedi László A forduló válogatottja: Hajnal (Latinka SE) — Haj­dú II. (Marcali), Kereső (Ka­darkút), Mile (K. Gazdász), Kovács (Barcs), Gyönke (Kiss J. SE), Oberhuber (Ka­rád), Mokány (Kiss J. SE), Cservölgyi (Barcs), Bocz (Latinka SE), Hegedűs (K. Gazdász. 1. Kis* J. SE 19 13 3 3 49-14 29 2. Latiraka SE 19 L3 3 3 53-25 29 3. K. gép VL 1» 11 4 4 3«-33 26 4. Boglárle&Ie 19 11 3 5 55-29 25 5. Tab Ifi 10 4 4 29-20 24 6. Baxes is 9 5 5 43-19 23 7. Cs argó 19 10 3 6 40-25 23 8. Karád 11 7 3 9 33-38 17 9. Kadairkút 19 8 1 10 33-46 17 1«. VBKM V. 19 6 4 9 34-36 16 1>J. S.-sárd 19 6 4 9 29-43 16 12. Fonyód 18 5 5 8 23-33 15 13. Marcali 19 3 7 9 22-33 13 14. K. Gazdász 19 4 3 12 39-41 11 15. K. KSE 19 2 5 12 16-41 9 16. B.-kérészit úr L9 4 1 14 14-64 9 Délibáb lehet, futott át rajta. Az apja sokszor mu­tatott’ neki ilyet, amikor ki­jártaik a tanyára. De most nincs otthon az apja; el­ment a betonútra kubiikolni, ritkán jön haza, ezért jár­kálhatnak ilyen szabadon a határban, a temetőben, meg ahol úgy gondolják, hogy találnak, valami elemelhe- tőt . .. Köbben Kerczák is gyanút fogott. mozdulatlanná der­medt, és úgy meresztgette szemét a kútra meg a>’ dió­fára. Csak nagy sokara intett NeviczKvnek, hogy ő nem iát semmit. Azért csaik várt, nem moz­dult. Egy varjú repült át .a fe­jük felett, és hangtalanul emelkedett mind magasabb­ra. A falu fele távolodott, miközben az ég éles fényéi megcsillogtatták fekete szár­nyát. A máskor oly termé­szetes, fmndenr.api látvány most borzongatóan hatott — talán a varjú . is azért hagyta ott a szőlőt, a fákat, mert észrevett valakit vagy valamit, míg ők a lombok­tól nem látnak, semmit. Egyszerre mozdultak: odalépték a kúthoz, felhúz­tak a vödröt. Hatalmas diny- nye emelkedett ki belőle, egy pillanatig megbabonáz­va bámulták nagy sarga foltját, aztán Kerczák alá- csús.ztatta a tenyerét, a szo­kásos kellemes hűvösség vé­gigfutott a karján, egészen a nyakáig — már az előző napokon is hasonlót érzett, amíg kiemelte a vödörből. Egymásra nevettek. — Álljatok meg. tolvajok! A diófa tetejéről kiáltott le valaki. Egy idegen férfi lehet, mert' még sohasem halloítáik a hangját. — Álljatok meg, vagy rá­tok lövök! Kerczák eldobta a diiny- nyét; még hallották. hogy nyekken egyet az árakban, aztán futásnak eredtek. S amint éppen ott rohantak át, ahol az előbb várakoztak, dörrenést 'hallottak. A falevelek ugyanúgy .csi­pogtak felettük, ahogy azt sok háborús filmből is­merték. Mén a kukoricásban csör­tettek. amikor Kerczáiknak volt annyi bátorsága, hogy megszólaljon. — A marháinak vadász- puskája van — lihegte. — Ugrálj unfc jobbra-balra, nehogy eltaláljon — adta a tanácsot Neviczky, hirtelen eszébe jutott a hadifogság­ból visszatért torna- es fizi­katanára, aki többször is el­mondta nekiík,. hogyan me­nekült meg a háborúban^ Cikikcaikikbain futott, bár az Igazsághoz hozzá tartozik, hegy me? így is légnyomást kapott valamilyen gránát­tól. ..De akikor is, egy va­lamirevaló magyar katona vagy azonnal lehasal, vagy olyan kiszámíthatatlanul fut, mint egy macska. Sajnos egyetlen hadvezérnek, sem jutott még eszébe, hogy a macskák futását ' tanulmá­nyozza. Mert ha egy macs­ka elkezd futni, pláne egy kutya előtt, nincs az a mes­terlövész, aki eltalálna ... A légnyomás az más, az ellen nem lehet védekez­ni” — oktatta az embereket a házaiért hadifogoly. A kukoricásban a sor közben csak nyílegyenesen futhattak, s köziben azon törték a fejüket, hogyan tudnák mmel előbb, miinél SZÍNHÁZI VILÁGNAP Március 27: színházi világnap. Ebből az alkalomból az idén szerte a világon meg­emlékeztek a nemzetközi színházi intézet (ITI) fennállásának 35. évfordulójáról. Az ITI legfontosabb feladata immáron három és fél évtizede az. hogy megismertesse a különböző országok népeit egymás művé­szetével, kapcsolatot teremtsen a népek színházi kultúrája között és ezzel is segít­se a színházban dolgozó emberek alkotó együttműködését, a világ népeinek barát­ságát. Vasárnap este az előadás előtt Kállai Ferenc, Kossuth-díjas kiváló művesznek, á Magyar Színházművészeti Szövetség elnö­kének alábbi üzenetét tolmácsolták a fővá­rosi és vidéki színházakban: „Amikor néhány helyén a világnak az emberiség legnagyobb tragédiáját akarják előkészíteni, s e végzetes dráma különbö­ző minőségű, stílusú és szándékú rendezői nap mint nap ellentétes instrukciókat ad­nak főszereplőiknek és statisztaként kezel­nék népeiket — a színház, mint a nagy egész kicsinyített mása, maga is tükrözi a világ félelmét, bizonytalanságait. Sokféle izmus elhasznált igazságait oly­kor új bioffők váltogatják, és ezzel sokkol­ják az egyre kiábrándultabb, hitehagyott embert. Az embert, az örök csodát, a meg- fejthetetlent, aki maga köré építette azt a világot, amelyben álmai szerint élhetne, de mire felépíti óimat világát, megmérgezi éltető erőit, a levegőt és a vizeket, s oly­kor önmagát. Hogy van ez?! Miért?! Ez a színház, a művészetek örök nagy kérdései közé tartozik. A víz és a levegő megtisztítására az em­ber már üt-ott talált megoldást. De ön­maga megtisztulása, alkotásai alapján mél­tán várható emberré válása, méltóságának érvényesítése nehezebben valósul meg. Kü­lönböző körülmények között él az ember, társadalmilag, anyagilag, erkölcsileg. S igy különböző hatások érik. De bárhol is él­jen. az igaz emberi példák felmutatására a művészet, a színház a legalkalmasabb. S ezen az ünnepi megemlékezésen hadd mondjak egy fohászt: Színház! Vigyázz az emberre! Neveld olyanná, akinek méltósága van! Mutasd fel önnön ábrázatát és ne hagyd, hogy te­reljék, mint az állatot, esetleg örült pász­torok! Szeresd azt’ a társadalmat, amely alkalmat ad arra, hogy bíráld is és har­colj az ellen, amely elfojtja szép akará­said! Ne higgy a társailalom-kivüliséget képviselő hazug álforradalmiságban, de szeresd a felszabadult szellem minden for­máját. Tudd, hogy a közönség között ül­nek fiatalok, középkorúak és öregek is. És még élnek. S élni akarnak. Akard, hogy egymást segítve éljenek a kiváltságos szellemek gondolat-tüzeinél melegedve, melyek izzása a színpadról fe­léjük árad.” Eijutattak a tévéig Ki mit tud? megyei bemylaié Lánytánc. Előadta a Somogy Táncegyüttes. Félezer fiatal jelentkezett a Ki mit tud?-v3. So­mogybán. So­kukkal találkoz­tunk a megyei művészeti szem­le, illetve az or­szágos diákna­pok bemutatóin. Szombaton dél­előtt döntöttek arról, kik vesz­nek részt a Ki mit tud? megyei bemutatóján; délután a három­órásra szabott műsorban har­minc együttes, szólista szere­pelt. Milyen si­kerrel ? Jól szóra­kozott a közön­ség, elégedettek lehettünk mi, né­zők, de magúk a fiatalok is, h.szen tizenöt produkció a vetélkedő televíziós forduló­jában látható lesz. Versmon­dók. néptáncotok, hangszeres szólista és együttes, irodal­mi színpad és népdalénekc- sek vitték el a pálmát a La- tinka Sándor Művelődési Központ színpadán. Óriási munka van a vers­rüvidélbib ütem elérni a fa­luit. Jól ismerték a határt, az utakból messze, kukoricá­son, erdőn át' menekültek, nehogy találkozzanak vala­kivel. Így talán ram kerül­het eléjük az a vadászpus­kás idegen sem, nem kerül­het eléjük, mert nem tudja, merre is találhatná meg őket. Ettől féltek a legjob­ban: ha aiz idegen valami­lyen agyafúrt ötlettel meg­előzné őket. hiszen akikor újra rájuk lőne, s ők nyom- tataimul elvesznének az üres határban. Hiába távolodtak már jó messzire a szőlőtől, úgy érezték mind a ketten, hogy ott lohol a sarkukban az idegen. Az ördög lehet az a férfi, még gyorsadban is futhat, mint ők, és egyszer csak eléjük toppan, A derékig érő csalámos- bam a pókháló az arcúikba ragadt. Behunyt szemmel, rnégjykézlábra ereszkedve, s a fájdalomtól nem tudva és nem törődve semmivel, csak azzal, hogy minél messzebb, mmel távolabb kerüljenek attól a helytől, ahol rájuk lőttek, hol az egyik, hol a másik fiú futott elöl. Mez­telen talpuk kisebesedett, az ágaik összekarmolták az arcukat, a szemükbe csa­pódtak. (Folytatjuk.) | mondók fölkészítésében; si­keres szerepléssel igyekeztek szépíteni’ azon a megalapo­zott véleményen, hogy az amatőrmozgalom „gyenge pontja” a versimondás. Há­rom somogyi versmondóit lát­hatunk majd. a képernyőn. Tóth Ildikó (Marcali, Lady János gimnázium), Szép Er­nő Gyerekjáték című versét mondja el; érte azért iz­gultunk, mert nagyon is­mert verset válasz­tott, s a népszerű mű­vekkel mindig nehéz meg­birkózni. nehez őket egyéni­vé tenni. Tóth Ildikónak si­került azonosulnia a verssel. A legérettebb produkcióval Mathesz Adél (Kaposvár, Táncsics gimnázium) örven­deztetett meg bennünket. Szilágyi Domokos Kényszer- leszállás című verse remek választás volt: fölfedezés. Olyanról szói — a tolmácso­ló meggyőző előadásában —, amit magáénak vallhatott a versmondó. Átsütött a pro­dukción a teljes érzelmi és értelmi azonosulás a költői művel. Kerekes Éva (Kapos­vár. Táncsics gimnázium) Arany Jánosnak Mátyás anyja című versével jelent­kezett a megyei bemutatóra. Versválasztásával kevésbé tudta bizonyítani tehetségét. Néptáncosaink — a So­mogy Táncegyüttes tagjai — meglepetést szereztek — annak ellenére, hogy ismer­jük képességüket. A ragyo­gó „formában” levő együt­tes több produkcióval is ke- sizült a Ki mit tud?-ra. Szó­lótáncot láttunk Tóth Györgytől, hattagú férficso­portot, két. páros táncot — Urasi József, Francsics At­tila. illetve Szerecz Róbert, Fodor Zsuzsa szereplésével — és egy lányegyüttest. Va­lamennyien továbbjutottak a vetélkedőn. Nehéz rangso­rolni a produkciókat, csupán hangulatilag tehetek különb­séget közöttük. Remélem, a képernyőn niind végig láthat­juk a Szerecz, Fodor párost. Ragyogó táncosok, remek koreográfia. (Mosóczi István a táncok alkotója, az együt­tes művészeti vezetője. És a siker kovácsa.) Tóth György és a lánycsoport szántén ki­emelkedő élményt nyújtott. A népdalénekesek közül egy csurgói gimnazista. Péter Anikó és a kaposvári II. Rá­kóczi általános ’ iskola egyik tanulója, Bellái Judit jutott tovább megérdemelt sikerrel. Próbára tevő népdalokat énekeltek. Az 503. számú ka­posvári szakmunkásképző intézet citerazenekara — Husi Gyula vezetésével — regi ismerősünk, somogyi népdalokból összeállított műsora értékes színfoltja volt a megyei bemutatónak; óik is továbbjutottak. Tetszett Zöld Csilla (Ka­posvár, Táncsics gimnázium) zongorajátéka — a képer­nyőn ismét látjuk majd. Nyeső Mária nagyatádi diák saját dalait énekelte szépen, korosztályának véleményét megfogalmazva. A Táncsics Diákszínpad „dili-produkció­ja” volt az egyedüli, amelyik a vidámság színeit, hangula­tait idézte, görbe tükröt ál­lítva a divathullámokban fürdő ifjúság elé. (Klujber László a rendezője.) Egy táncdalénekes is jelentkezett Somogyból a Ki mit tud?- ra, a tabi Puska Csilla — szintén, továbbjutott. Sok munka vár ezután még a Ki mit tud? vetélke­dőn továbbjutó somogyi &ze- replőkre. Tanulás , mellett keli felkészülniük a' további bemutatkozásra. Korányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents