Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

*

A2.MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIX évfolyam, 73. kzám ‘ 1983. március 27., yasárncp

Építkezők

Telkek kialakítására harmincmillió forintot költött a célcsoportos — tehát lakásépítésre fordítható — pénzből a Kaposvári Városi Tanács. Ezek egy részét — különböző mértékű kedvezménnyel — azoknak ériékesíti a takarékpénztáron keresztül, akik jogosultak lennének tanácsi lakásra, de vállalják a családiház-épí- test.

Az idei lakásépítési terv egyik sajátossága, hogy az űj otthonok nagyobbik hányada magánerő felhasználásával kerül tető alá: a népgazdaság jelenlegi hely- . zetében a tanácsok költségvetése egyre kevesebb lehetőséget biztosít az egyébként kiemelt politikai feladatnak tekintett célcsoportos lakásépítésre. Az új otthonokra szükség van: meg kellett hát keresni annak a módját, hogy hatékony támogatással, kölcsönökkel miként lehet jobban segíteni a magánerőből építkezőket.

A tanácsok eddig is támogatták a maguk eszközeivel a magánerős építkezéseket. Volt azonban az építkezéseknek két jelentős gátja Az egyik, hogy a költségek emelkedésével nem mindig volt arányos a felvehető kedvezményes OTP- hitel felső határa. Ez sok esetben az építkezés elhúzódását vonta maga után. Magyarán: amikor elfogyott a pénz, előbb mindik keresni kellett ' valamennyit, hogy aztán megint legyen mit elkölteni az építkezésen. A falvakban családi házat építők korábban joggal kifogásolták: nekik miért nem adja meg az állam a két gyerek után a hatvanezer forintos szociálpolitikai kedvezményt.

Ma az építkezők a korábbinál több OTP-hitelhez juthatnak, s megszűnt az indokolatlan megkülönböztetés a szociálpolitikai kedvezmények ügyében is. Jelentős segítség a magánerőből építkezőknek az is, hogy a helyi tanácsok egyre több helyen élnek az állami építési telkek tartós használatba adásának lehetőségével. A személyi tulajdonú telkit: vásárlása azóta föllendült, amióta nem kell ingatlan- szerzési illetéket fizetni utánuk — ha három éven belül felhúzzák rá a házat. Ez az intézkedés is az építkezési kedv fokozását szolgálja.

A tanácsok a legnagyobb segítséget azzal tudják nyújtani, ha közművesített telkeket biztosítanak a magánépítkezőknek. Igaz, így az épitkezők talán valamivel drágábban jutnak telekhez, de utólag már nincsenek gondjaik a víz, a villany bevezetésével, esetleg a csatornázással. A tanácsok számára az a leggazdaságosabb megoldás, ha az új építkezések — a helyi rendezési terveknek, fejlesztési elképzeléseknek megfelelően — a település meghatározott részeire csoportosulnak: így szervezettebben, olcsóbban tudnak gondoskodni a szükséges közművekről.

Ezen túl is sok erőfeszítésre van szükség azért, hogy az építkezésbe vágó családok minél előbb új, önálló otthonukba költözhessenek. A múlt évi tapasztalatok alapján • joggal várják el, hogy a tanácsi és állami segítséghez hasonlóan az építőanyag-kereskedelem is biztosítsa a folyamatos munka feltételeit.

H tények Reagan ellen szólnak

Andropov válasza az elnöki beszédre

Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda tudósítójának kérdéseire válaszolva foglalkozott Ronald Reagan amerikai elnök március 23-i beszédével. A Pravda maii számaiban megjelenő interjúban Andropov hangoztatta:

Az utóbbi időben Washingtoniból úgyszólván ömlik aaöCütak a beszédeknek az áradata, amelyek egyetlen témával foglalkoznak — a háborús készülődéssel, a 'katonai programokkal, új fegy- verf&jtáfc létrehozásával. Reagan beszédét is nyilvánvalóan az a szándék szülte, hogy hasson az amerikai emberük gondolkodásmódjára, enyhítse az amerikai kormányzat háborús irányvonala miatt egyre növekvő aggodalmat.

— Am az, amiről az . elnök szólt, nemcsak az amerikaiakat érinti, Az egész beszéd lényege ugyanis az volt, hogy az ügyes ült Államoknak erőteljesebben kell fegyverkeznie, a világ vezető katonai hatalmává kell válnia. Hogy ezeket a hegemaniszüikus törekvéseket indokolijáik, kíméletlenül kiforgatják a Szovjetunió politikáját és igen alantas módszereiket al’kal- mamaik. Ezek alapján óha- tatfeofral felvetődik a kérdés; tulaj ionképpen milyen elképzelései vannak az elnöknek a miás államokkal szembeni magatartás norináiról?

— Az elnököt hallgatva az a benyomása támad az emberin,ck, hogy az Egyesült Államok milndemhol gyengébb a Szovjetuniónál. S mindez azért van így, mert az elmúlt húsz évben a Szovjetunió állítólag gyors ütemben fejlesztette fegyveres erőit, az Egyesült Államok pedig ölhetett kézzel ült, fegyveres erői hanyatlásnak indultak.

— Igein, a Szovjetunió erősítette védelmi képességét Mivel az Egyesült Államök lázas tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy újabb katonai támaszpontokat építsen íkí a Szovjetunió közelében, s újabb nukleáris és egyéb fegyverfajtáikat fejlesszen (lc,i, a Szovjetunió rákényszerült erre. így számó|l- hatta fel azt az amerikai katonai fölényt, amely iránit ma oly nagy nosztalgiát éreznek Washingtoniban. A létrejött katonai-hadászati egyensúly megfosztotta az Egyesült Államokat attól a lehetőségitől, hogy nukleáris fenyegetéssel zsaroljon bennünket. Ez az egyensúly megbízihatóain szavatolja a békét és mí mindent meg. is teszünk annak; érdekében, hogy megőrizzük.

— Ami azt az állításit illeti, hogy az Egyesült Államok az utóbbi húsz évben semmit nem tett, ebben csak naiv emberek hihetnek. Vegyünk sorra néhány fontos tényt

— Az Egyesült Államok, elnöke egyszerűen hallgat a tényről, hogy a 'közepes hatótávolságú amerikai fegyverek a Szovjetunió közvetlen közelében találhatóik, A Szovjetunió számára egyébkent semmi különbség nincs e fegyverzet, s az, Egyesült Államck teiületén lévő hadászati fegyverek között. A Szovjetunió körül mindén irányban sók száz amerikai fegyverhordozó eszköz található, amely képes nukleáris csapást mérni területünkre. A Pentagon hivatalosán bejelentett tervei szerint ezek számát sokszorosukra növelik. Csupán a nagy hatótávolságú manőverező robot- repülőgépekből több mint 12 000 darabot akarnak gyér- tarni.

Az elnök sajtóértekezletén bemutatta egy latin-amerikai országbeli polgári repülőtér fényképét, s még ezt is igyekezett az' Egyesült Államokkal. szembeni fenyegetésként feltüntetni. De elmulasztotta 'bemutatni az Egyesül Államoktól több ezer kilométerre lévő sok száz repülőtéri, kifutópályának a képét, amelyeken, bármely pillanatban felszállásra készein, ott állnak a nukleáris fegyvert hordozó - amerikai repülőgépek.

— Az amerikai 'kormányzatinak: még ez sem elegendő. Csillagászati összegeket számnak arra, hogy még több fegyverrel rendelkezzenek a szárazföldön, a levegőben, a tengereken, és a világűrben. Tervibe vették, hogy jelentősen növelik a nukleáris eszközök valamennyi fajtájának számát. Az elnök azt is bejelentette, hogy létrehozzák á hagyományos fegyverzetek új rendszereit, új területet nyitva ezzel a fegyverkezési hajszában.

Á járatlan embereknek Reagan beszéde az első püilatníásra még kedvezőnek is tűnhet — hiszen az elütök látszólag védelmi intézkede-- sékirtől szólt. Valójában airról van. szó, hogy teljes gőzzel tolytatöditik az Egyesült Államok hadászati támadó erőinek feljesztése és tökéletesítése azzal a céllal, hogy megszerezze az első nukleáris csapás mérésének képességét. Így az a törekvés, hogy lehetőségeit nyerjenek a rakétaelhárító védelem segítségével a másik fél megfelelő hadászati eszközeinek ■megsemmisítésére — azaz megfosszák a másik felet a válasacsapás mérésének lehetőségétől —, arra irányul, hogy fegyvertelenné tegyék a Szovjetuniót az amerikai nukleáris fenyegetéssel szemben.

Az Egyesült Államok jelenlegi 'kormányzata továbbra is rendfkívül veszélyes úton halad. A háború és béke kérdéseihez nem szabad ilyen könnyelműen viszonyulni. Hiábavaló mindenfajta erőfeszítés, amely ama irányul, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. . A Szovjetunió ezt soha nem fogja megengedni, soha nem marad fegyvertelen semmiféle fenyegetéssel szemben. Idieje lenne, hogy felhagyjanak az olyan újabb és újabb variációk kidolgozáséval, hogy miiként lehetne a győzelem reményében kirobbantani a nukleáris háborút. Ez nem csupán felelőtlen, de esztelen dolog is.

Bár az elnök beszédében mindenekelőtt a Szovjetunióról beszélt, szavai sértik minden állam és minden nép érdekeit. Tudomásul kell venni, hogy az amerikai vezetők nukleáris tússzá igyekeznek ejienii az európai országokat. Washington tevékenysége az egész világot fenyegeti.

Ma minden erőfeszítésnek egyetlen célra kell ibámy.ul- mia: a nukleáris katasztrófa elhárítására. . Haitároraottan felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy lépjen erre az útra — mondotta befejezésül a Pravdának adott interjújában Jurij- Andropov.

Az öreg erdész — nem bírta a kaposvári dobozéletet pár évnél tovább — elköltözött1 ide, a zsippói emelkedőre, szembe a szépen piruló Szendi-hegy anyás völgyeivel, a dombtetőkkel, amelyek most még nem olyanok, mintha a tavasz „terülj, terülj asztalkám!” parancsot adott volna. Z sippó harminchét ház, körülbelül ugyanennyi lakóval; háromnégy épületből álló puszták, magányos tanyák összessége. Innen, az egykori erdész házától macskaugrásnyira van az iskola. A volt iskola. Ott már jártam egyszer, azóta három tél havazta a vidéket. A hajdani zsippói iskola évek óta családi ház. LaJ-cóit én neveztem el Kétszerkova- cséknak.

— Először-Kovácsot, az esztergályost megtalálom otthon?

Erdős uram tudja a választ:

— Esztergályos helyett

borjúnevelőt a majorban!

Befelé visszhangzik a meglepetés „Hm!”-je.

— Masodszor-Kovácsot, családfő Kovács feleségét, a boltosáét otthon lelem?

— Nem a pult mögött, nem is otthon, hanem a gazdasági központban, a könyvelésen.

Míg lábalok a porhanyós, kocsikerék vájta ütőn a major felé — el a Goszthonyi- kastély nyomai mellett —, emlékek kelnek létre bennem. Pergeti, pergeti agyam mozija azt a filmet.

— Két műszakban dolgozom — mondta akkor Kovács Gábor, aki afféle pioníréletre vállalkozott, hogy kiköltözött a Bárdudvarnoktól néhány kilométerrel beljebb épült szórványtelepülésre. — Tipikus bejárósors az enyém; esztergályos szakmunkás vagyok az Egyesült Izzó kaposvári gyárában. Mindent második héten fél négykor csörög a vekker, elkerékpározom a megszűnt vasútállomásig, onnan indul a busz. Ha hó esik, gyalog megyek a megállóig. Amikor délutános vagyok, éjjeli fél tizenkettő vei haza. S mégis szeretek itt élni.

Zsazsa, lánykori nevén is Kovács — ezért adtam nekik a Kétszer-Kovács nevet — akkor így beszélt:

— Nekem nehéz volt itt megszokni Kaposvár után. A városhoz kötött miieden. S látja, most én is gazdálkodom egyhaldnyi kertünkben ...

Amikor megkérdeztem, hol képzelik el magukat néhány év múlva, Gábor határozott „itt”-tel válaszolt, Zsazsa szép arcán átfutott egy kételkedő, finom mosoly.

Hosszú fehér épületek, valamikor talán sertéshizlalók lehettek. A bejáratnál faház, az ajtajában fiatalember ül. Most lép ki a másik. Fekete, nagykarimás kalap, kék munkászubbony, nadrág. Az arca nem változott semmit;

A nyári időszámításra állt át egész Európa.

Tegnap éjfélkor hazánkban is égy órával előre toltuk az óramutatókat. Képünkön: Stockholmban átállítják a köztéri

órakat’ (Telefotó — AP—-MTI—KS)

Márciusi hóesés

Ha Kaposváron esik, Nagyatádon tombol a vihar — szekták mondogatni a két város között ingázó dél-somogyiak. Ezúttal ismét igazuk lett: pénteken délután a nyári záporokra emlékeztető égi áldás lepte meg a kaposváriakat, estére viharos erejű szél tombolt Nagyatád környékén, s egyre hidegebb eső esett. Tegnap reggelire fehér hólepel borította ’ Atádon a házak tetejét meg az utcákat. Fél tíz

körül újból eső szitált, s lucsókiban, sárban gyalogoltak a váiroslaikók ... Kaposváron. csak ebéd után. ke» dett el esni a havas eső. Hó szerencsére nem követte.

A IközeUgiő tootandios április jelezte ismét érkezését —ezúttal a hóval, és a nagyka- bátoik előcsailogiatásával. No, meg a kertbarátok bosszantásával, aikik a csaknem nyárias hétköznapokon hiába készültek a magvak elvetésére.

Magyar-vatikáni megbeszélés

Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a - rendszeres kétoldalú kapcsolatok keretében március 21—26. között Rómáiban megbeszélést folytatott Agostino Casdroli bfljibó ros államtitkárnál és a Va- ' tikán más vezető képviselőivel A találkozón a két felet kölcsönösen érdeklő-kérdésekről tárgyaltaik.

Kétszerkovácsék pályamódosítása

a rövid szakáü sem lett hosszabb.

— Hogyan lesz az esztergályosból állatgondozó, Gábor?

„Kéznél” a válasz:

— Ügy, hogy egyszer csak terhes lesz a bejárás, az árak sem maradnak állva. Aztán kiderül, itthon is élet az élet. Nagy előny, hogy itt találtam munkát, ami nem is fizet rosszul. A háztáji is segít a talpraállásban, van egy láncfűrészem, evvel is dolgozgatok erre-arra. Mondhatom, helyrevergődtünk.

— A kaposvári barátok azelőtt szinte minden-hétvégi vendégek voltak a zsippói Kovács-portán. Elmaradtak?

— A barát akkor barát, ha kitartó. Ezért nevelek nyuia- kat, naposcsibéket; legyen mivel vendégül látni őket. Önellátóak lettünk.

Választékosán fogalmaz, érződik, hogy nem ellensége a könyvnek. Még emlékszem, egész könyvtáruk van otthon.

— Kicsit megváltozott a lakás képe, mert kaptunk egy százéves parasztbútort. Tervezzük a központi fűtés bevezetését.

Harmincéves, tele energiával. Nem kell fél négykor kelnie, csak háromnegyed hatkor, hagy ellássa a háztájit; a majorban a munka hétkor kezdődik. A borjúnevelőben hárman vannak négyszáz állathoz.

Feleségét, a kellemes modorú Zsázsát a bárdibükki'

gazdaság központjának géptermében találom, egy zöld számokat villogó masina előtt.

— Maradtak zsippói lakosok. Gábor győzött?

Most más jelentése van a mosolynak az arcán, mint károm esztendeje.

— Tudja, közben még hirdetést is adtunk fel, hogy cserélnénk kaposvárira. Aztán maradtunk. Kinéztünk az ablakon, és nem engedett ez a szép vidék. A közben alakult emberi kapcsolatok. Dolgoztam abban a kis boltban, ott, a major szájában egy évet, aztán hallottam, itt a gázolás ágban szükség van valakire. így lettem a könyvelés dolgozója. Nem volt teljesen ismeretlen ez’ nekem, Kaposváron már betöltöttem valami hasonló munkakört.

Elégedettnek érzem. Kérdezem a gyerekeket; két kislányuk van.

— Zsuzsi már iskolás, elsős. Erika óvodás. Röpül az idő.

Most egy kis válságot élnek át; mindenki ’ átéli ezt néhányszor, aki hasonló környezetben él: költözni készülnek Bárdudvarnokra g. zsippói barátaik. Csak 6k maradnak ott, fiatalok.

— Nem unatkozunk. Vasárnaponként, ha Gábor szabad, vár a gombás erdő, a tó. Gyakran látogatjuk a szüléimét a városban vagy hozzánk jönnek. Megvagyunk ...

Leskó László