Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

M HÉTVÉGI azin Az autók zajvédelme A Baj tulajdonképpen konstrukciós hilba — jelen­tette ki egy híres francié autátervező, Igaza is van, 3 konstruktőrnek ugyani s már a tervezés stádiumában gondolnia ‘kell a zajforrások kiküszöbölésére. Minden zajforrást persze nem le­het kiküszöbölni, de erre nincs is szükség. Mindemel­lett később, a prototípussal folytatott vizsgálódások, so­rán is lehet még valamit „csendesíteni” a gépkocsin. Ha kiderült, hogy melyik szerkezeti elemnek mekkora része van. a zajkeMésben, sor kerülhet az aprólékos javító m/unkána. A feladat perszí nem egyszerű, mert a zajok és a rezgések több. egymás­tól független forrásból szár­maznak, és kölcsönihatásbain is vannak egymással. Ma már tudnak olyan mo­torblokkokat készíteni, ame- , lyek jól csillapítják a rez­géseket. A dugattyúmoz- gásből eredő zajokat mini-, mális hézagok alkalmaziásá- vai ugyancsak jól lehet sza­bályozni/, Az is a motor „le- csendesítesét” szolgálja ha lánc helyett fogaskerekek alkalmazására kea-ül sor. A csapágyütésekkel és a kenő­rendszerben. jelentkező hid­raulikus nyomáshullámok­kal szemben egyelőre tehe­tetlenek a konstruktőrök és a technológusok. A motor „elnémítása” azonban, még nem minden. Az autó elindulásával újabb zajforrások jelentkeznek: a futómű és a karosszéria. De számolni kell a kocsi - test körül áramló levegő zajtkeStő hatásával is. A futómőihang jellegzetes for­mája a gumiabroncs-zene. A kerék gördülése akkor is rezgéseket és zajt kelt, ha az út tökéletesen sima, ér­des felületen pedig ez a ha­tás fokozódik. Sajnálatos tény, hogy éppen az; jrár.y- tairtási és foigatembiztoinsági saempcmiílböl legjobb gumik, az acéisaáüas radiálabnon- csok gördülnek a legaajosab- bam. A futóműzaj csökken- téséne jól beváltak a futó­mű elemed és a kocsi test közé iktatott gumi csillapí­tók. Alkalmazás ükaf azon­ban nem szabad túlzásba vinni, ment rontják a ke^ rékveaetás pontosságát. Az autó karosszériája tu­lajdonképpen egy üregre- zonátor, és se utasok ebben a „hangszerben” ülnek. A Babilon romjai veszélyben Évezredes romokat, az emberiség ősi kultúrájának egyik legjelentősebb ma­radványát fenyegeti pusztu­lás : az egykori Mezopotá­miában, a mai Irakiban, az Eufnatesiz. folyó partján fek­vő Babilon eddig feltart és megőrzött romjait a folyó vizebqp. származó sók las­san szétporlasztják. A kor­rózió veszélyére, amit a2 iraki szakemberek észleltek a bagdadi kormány illetékes műemlékvédelmi hatósága memorandumban hívta fel a figyelmet, gyors nemzetkö­zi segítséget kerve. Babilon a történelmi szín­téren időszámításunk előtt 2000 körül tűnt lel (bár az első, írásos emleke énnél is régebbi, le. 3800-ból való). Igazai nagyságát Hammura­bi uralkodása idején (ie. 18. század) érte el. Sok vi­har —- egyebek között az' asszírok pusztító támadásai —- után időszámításunk előtt 600 körül ÍJebukadmé- cár építette ismét újjá, pom­pás épületeket emelve. A feleségének építtetett füg­gőkéit, Szemirámisz függő­kertje, az ókor hét csodájá­nak egyike volt. Az újjáépí­tett .varost a perzsa hódítók semmisítették meg. A történészek feljegyez­ték, hogy Babilon volt az a hely, ahol Nagy Sándor Makedónja királya (ie. 322- ben) világbipedálomról ál­modozott — s álmainak iitt vetett végiét' a halál. Babilonból mára jórészt csak az alapok maradtak meg. De az egykori Mezo­potámia legnagyobb romvá­rosa még, így is impozáns látnivailót kínál a látogató­nak. A belépő turista a 24 meter magas Istar kapun át jut a városba. A kapu fara­gott állatfiguráit, Szemirá­misz függőkért jének sok- sok dombormű vet szépen helyreállították. Nagy Sán­dor görög színházát ugyan­csak restaurálták, két kora­beli templommai együtt. Bábel tornya viszont romok­ban hever. Az iraki szakem­berek ügy vélik, meg aok kincs kerülhet elő — az ásatásokat folytatni kell. Most azonban a legfontosabb feladat: a már . meglévő fennmaradását biabosítani. különböző forrásokból szár­mazó rezgések gierjesizíti'k a határoló lemezeket, és ezek a belső téribe irányuló hang- sugárzásoikat keltenek. Ez ellesi ma már úgy védekez­nék, hogy a karosszériára bitumenes alapú és filces szerkezetű rétegeket visz­nek fel, amelyeknek vastag­sága helyemként eléri a 20 millimétert, és elég teftdmté- lves súlyt képviselnek. To­vábbi lésaletmunkával szi­getelik az utastérbe beveze­tő szerelvényeket — a vál­tókart, a kormányoszlopot, a pedálokat, a működtető huzalokat stb. —, és gon­doskodnak róla, hogy megr felelő legyen a karosszéria berendezése, mert ezen kü­lönösem sok múMIk. Mű- a.nyag'haíb üléspáanáfk, textil- huzatok és vastag srányeg- bonítas aíkaimaizásáival el­érhetik. hogy a kocsiban nagy sebességgel haladva is elfogadható legyein a zaj- siziint, aim írnék egyik ismér­ve, ha zavartalanul élvezhe­tő a rádióból, magnóból származó szöveg vagy zone. A szélzúgás csökkentésére nem csupán zajcsökkentési szempontból van. szükség, hanem a gazdaságos üze­melte tes érdekében is. A jellegzetes, egyre erősödő hang ugyanis sok benzinbe kerül! A konstruktőrök szé4- csaitoma-kisérletekkei ala­kítják ki az áramlástani szemponitlból idáffi s formát, kár azt bármilyen külső sze­relvénnyel elrontani. Az autótulajdonos házila­goson is javíthat valame lyest gépkocsija zajviszo­nyain, Mindenekelőtt ki k/eil javítani a belső kárpi­tozás esetleges hiányossá­gait. Különös gonddal meg kell vizsgálni a motor-házat arz utastértől elválasztó fa­lat, s habszivaccsal, fóliával ki .kell pótolni a folytanossá- gi hiiányökat, be kell tómmá még a legkisebb rést is. A gumaicUbron.es-zeme ellen osu- | pan akként lehet védekez­nél, hogy a gépkocsihoz min­dig csak az előírás szerinti gumitípust használjuk, gyak­ran ellenőrizvén és beállít­ván a kerekeik belső nyomá­sát. Né feledjük, hogy a ko­csi légellenállását fokozza, es felesleges zajokat is kelt a tetőcsomagtartó, így ne sajnáljuk a fáradság«:* a használat utam leszerelésé­re. B. I. Lendületben a lenipar A textHspamaJk egyik elég specie üs ágazata a leni per. Alapanyag-sziükségtetét kto. fele löszben hazai forrásból lehet fedezni. Az éghajlati adottságaik . lehetővé teszik, hogy NyugaibDunántúlom az ipar ' igényeit kielégítő lenit teranetjünk, azzal az eltérés­sel, hogy amíg másutt az ún. hanmatázitatáasal lehet a megtermelt lent feldolgo­zásra aillkiahnaissá termi, ad­dig nálunk áztatóbenendézié- seket Ikelil alkalmazni. A len egyébként elég mumlkaigé- nyes termék, a lenkórót mintegy tizenötször kell megmozgatni. Magyarorszá­gom a len vetésterülete 1958- ig — a műszáűipar viharos előretörésének időszakéiban — fókozatosiain csökkent, majd isimét növekedésnek tódult, s 1978-ra elérte a rapjaiiikira is jellemző tkb. 16 ezer hektárt, amelyen fele-fele arányban természe­tet tok olaj-, illetve rostiért. Régebben nem választották szét a kétfajta hasznú lernt vagyis ugyanannak a nö­vénynek á magjából olajat, szárából pedig rostot nyer­teik. A kéthasznú lenfajtáik (fcomprorrrissz-len ) azonban nem bdzionyuitak versenyké pestnek, sem a rost-, sem az olaj lénia,jtákikal, így ma már a két kultúra teljesein kü­lönválik. A 1 emlpar fejlődését dön­tően befolyásolja a termesz, ibés mezőgazdasági és elsőd­leges feldolgozási szám-vonala, s munkák gépesítésének gazdaságosságia és minőségi eredményei. Ugyancsak be­folyásolja a fonodái termék- , struktúra változása, a szin- tet.ikusszál-békeveiés, és a száraz és nedves .fonás el­térő technológiája. Nem két­séges ugyanis, hogy a szá­raz fonás gazdaságosabb. de számos olyan, export útján jól értékesíthető finom len­áru van, amely csak nedves fonással kiésziüllt lenfonaiból állítható elő. A kész szövet értékesítése során egyébként kompenzálódik a többletrá­fordítás. A lemipairi cikkek egyébként keresettek és jói értékesíthetők a tőkés pia­c-óikon. Képünkön egy magas szSn>­ten gépesített lenápari fono­dáit láthatunk, ahol a dioiL- gotzóiknafc nem jelent külö- nöeebb erőfeszítést a gépek felügyelete, kiszolgálása. Egy pohár napsugár Az örmény konyak titkaiból Néhéa lenne felsorolni hogy a világ hány országába exportálják a híres örmény konyakot Az Áramát Terme' lési Egyesülésben gyártott márkás konyakok elfekteté- sí ideje tíztől húsz évig ter­jed. Az egyesülés jereváni ve­zériizenteben múzeum mu­tatja be azit a csaknem év­százados utat, amelyet a helybéli bortermelőik meg­tettek. ■ Az ösisz-szövetsega és nemzetközi kiállításokon és vasárakon. 53 arany- és ezüstérmet kaptak aiz egye­sülés különféle márkás ko­nyakjai. — Nincs semmiféle tit­kunk — mondta Mihail Ha. nojan, az egyesülés igiazga- tója. — Az ital hazájában, Cogtnac francia tartomáihy- bain k/idolgozjott újdonságok közül a késztermék hidegke- zelését említhetem meg. Hanojan a fény felé for­dítja a foorostyánsizinű fo­lyadékkal teli pohánkát Mától egyes kozmetikai és vegyi, háztartási áruk 30-50 százalékkal olcsóbban a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat szaküzletei­ben és a Somogy Áruházban. Versenyző vasutak (80507) A vasútvonalaikon víüág-' szerte egyre nehezebb és gyorsabb vonotök közleked­nek. A tehervon&tök súlyá­nak növekedésével a vas­úti áruszállítás /gazdaságo­sabbá vá’it Nagy mennyi­ségű szén vagy vasérc szál­lítása szárazföldén más mó­don nem is oldható meg. Sok olyan vasútvonal van, ahol a tehervonatök sebes­sége eléri a 100 km óra ér­tékét. Személyszállításkor kulcskérdés a sebesség, csak így tenet a vasút vensetnyke- pes a légi- es közúti közle­kedéssel. A korszerű sze­mélyvonataik sebessége ma már több országban eléri a 120—150 km,óra aitlagos és a 200 km, óra legnagyobb ér­téket. Mindehhez folyamatosan biztosítani kell a pálya ki­fogástalan állapotát. A pá­lyaépítésiben nagy változá­sok mentek vegbe a vilá­gon. A rövid sínszaíkosziclkat több kilométer hosszú he­gesztett paiya váltotta fel. a talpfáik helyét Pedig új rendszerű sinikötéssel ellá­tott. , vasbeton keresztaljaik foglaltaik el. A vasúti pá­lyára vonatkozóan helyen­ként szigorú intézkedések vannak érvényben, ame­lyek előírják, hogy. a pálya­CMyan, mintha a trap pará­nyi darabja lenne feloldiva benne. I — Kóstolja meg — nyújt­ja felém. — A hidegíkezelés után még finomabb lesz az aroma, tartósaibb a sszón. Egyébként ezt a módszert mór több hasonló külföldi üzemben. alkalmazzák. — Ebből az következne, hogy a világon a borpárla­tok alig külön,hoznék egy­mástól? — Van különbség. Még­hozzá igen négy. Az örmény brandy kiváló minősége nagymértékben függ az alapanyagtól: a szőlőtől. Al­kohol előállításéra csupán két helyi fajta használatos: a giamandmok és a mszhalí. Ezek nagy cukovtantailima 3Ü száza lekig terjed. Ráadásul a mi szőlőnknek egyéb, csakis rá jellemző tulajdon­ságai vámnak, amelyék meg­adjak az ital kellemes aro­máját. Ez a különleges ter­mészeti .viszonyoknak kö­szönhető. A köves talajra és a napsugárzás inten/áiasá- ra gondolok: az örmény sző lök ezer méter temgerszinit feletti magasságiban nőnek. Ezenkívül szakembereink több olyan újítást' javasol­tak, amelyek ’kedvezően tük­röződitek az ital tulajdon­ságaiban. Ismeretes, példá­ul, hogy a konyakokat tóigy* fahordókbam érlelik. A mi módszerünk szerint az al­koholt előzőleg különleges edényekbe töltik, amelyek­be hővel kezelt tölgyfakoc- káltoat tesznek. lit a konya­kot kivonattal, cserző- és aramaitükus anyagokkal dú­sítják, és csak ezután ön,tik tölgyfahordókba, hogy érlel­jék. Az így meghosszabbított érlelési idő is kedvez az italnak. — Még egy eredeti tech­nológiai eltérést említek. A borpárlatokat általaiban 66 százalékos alkoholból ké­szítik, Ez igen magas kon­centráció, ezért atz alkohol­hoz desztillált vizet adnak Így járnak el világszerte a kionyailrgyártásham. A mi el­járásunk kivétel. Mivel 3 desztillálit víz teljesen, ízte­len, mi már hosszú évek óta forrásvizet használunk. A forrásvíz nem kevésbé tiszta és ráadásul igen ízes, Ennek tenmészetesen meg kellett mutatkoznia termé­künk minőségén. Az igazgató végül elmon­dj rjf.ta, hogy a .technológiai eljárás tökéletesítése révén lehetőséget kaptak arra: a márkás konyakok „fektetésii” idejét a tölgyfahordóikban érlelésük után hat hónapról egy évre növeljék, ami szin­ten javítja a minőséget, Az örmény brandy bukójának kialakításához nagymérték­ben hozzájárultak a kósto­ló szakemberek is, akik jól ismenilk a helyi szőlőfajták sajátosságait. Szakmai hoz­záértésük, kifinomult ízlé­sük lehetővé teszá, hogy együk vagy másik márkát eredeti tisztaságában meg­őrizzék. G. Sz. test a 25 tonna tengelynyo-! másé tehervonatöknalk éppi úgy megfeleljen., mint, a 200 kim óra sebességű személy­vonatoknak. A fejlődés fon­tos lépése volt a fa kereszt­aljak előfeszített vasbeton- aljakkal való felváltása. Ezek élettartama hosszabb, karbantartásuk, a nyomtáv pontos megtartása könmyébb. A vasúti pálya rendszeres vizsgálata és folyamatos kar­bantartása elképlzelbefetten a korszerű gépek nélkül. A képünkön látható oszt­rák gyártmányú, gép korsze­rű eszköze a pályák karban­tartásának. Gyors zúzalék- terítésre és plan írozásra szolgál. A vízszintes és füg­gőleges irányban hidrauli­kus utón állítható oldalekéfk. az új megoldású plamirozó- és söpröberendezés lehető­vé teszi, hogy a zúzalék fel­szántását es szétterítéséi egy műveletben egy sze­mély végezze el. A Nagybajom—Kaposfő és Vidéke Afész pályázatot hirdet a kiskorpád! vasútállomásra érkező évi 1500—170® vagon különböző építő-, tüzelőanyag kirakására és Tüzép-telepére történő beszállítására A vagon kirakásához rakodógépünket, a szállításhoz szállítóeszközeinket k,özős megegyezés alapján átadjuk Érdeklődni az áfész központjában lehet: Nagybajom, Kossuth E. cl 12, A pályázatot 1983. április 1-ig kérjük, AZ ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE (80S14)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents