Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

I * Impressziók Molnár József kiállítása A velencei lagúnák, gon-1 dolák — impressziók — sok festő képzeletét gyújtották föl; akadémisták és imp­resszionisták, modernek igyekeztek visszaadni a kü­lönös hangulatét. Molnár József festőművész otaszho- ni kötődése ennél mélyebb, hiszen a főiskolai tanulmá­nyokat módosította a Rómá­ban töltött háromhónapos ösztöndíj időszaka; Molnár Velencébe helyezte át festő­állványát. kaposvári Yaszarv-termé­ben mától látható az a ki­állítás, amely szamot ad a Mátraalján, Nagyrétén szü­letett festő munkásságáról. A művész szemléletét erő­se» befolyásolta olaszorszá­gi tanulmányútja. Koránt­sem csak a velencei látvány módosította pályáját, hanem festészeti elveit rendeztek át az ott tapasztalt hatások, így nincs csodálnivaló azon. hogy a Velence című kép mellé hasonló felfogású eg­ri impressziók, falusi életet bemutató képek kerültek, A töredezett színek csendje festői élményről beszélnek. Molnár József 1945-től 1950-ig Bernáth Aurél nö­vendéke volt a képzőművé­szeti főiskolán; a kor szel­lemében fogant műve 1949- ben a budapesti VIT-en el­ső díjat nyert. A hatvanas években sötét színekkel fe- jézte ki élményeit, konst­ruktív és expresszív voná­sok jelentek meg képein. 1975-ban utazhatott három­hónapos ösztöndíjjal Olasz­országba, Rómába: az ottani impressziók mozdították ki a sötét képek világából. Szí­nes gouche képeit a római Magyar Akadémián mutatta be először, s még abban az esztendőben szülőfalujában is rendezett kiállítást. Az új szemlélet nemcsak tábla­képeinek a hangulatát vál­toztatta meg. hanem jelent­kezett nagyméretű mourális alkotásaiban is, amelyet az egri Szarvas-szálló társalgó­jában láthatunk. Márvány­mozaikban valósította meg elképzelését. Molnár kaposvári kiállí­tásán nem nehéz fölfedezni, hogy elsősorban a városi élet színes forgataga inspi­rálja, színeit ezek a hangu­latok befolyásolják. A ter­meszét évszakváltozásaira is érzékenyen reagál, ugyan­akkor az ember benső, meg­hitt világa is foglal­koztatja. Hegedűcsendéletei lírai erényét hangsúlyozzák. Karácsonyi enteriőrjei az ün­nep belső hangulatát adják vissza. Molnár József kaposvári kiállítása március 17-ig te­kinthető meg H B. Dimitr Bezsanszki MINT A MESÉBEN — Apu, miért volt a király meztelen? — Azért, mert, Valami csir­kefogók félkész terméket ad­tak el neki... Legközelebb jobban figyelj, és ne tegyél föl buta kérdéseket! — És miért nem mondta meg valaki rögtön neki, hogy meztelen? — Azért, mert... Honnan tudjam, hogy miértí? Jobb lenne, ha kimennél játszani! Ez vasárnap történt. Mesé­ket olvastunk a fiammal, és megbeszéltük a bennünk föl­merült problémákat. Hétfőn az igazgatónk érte­kezletet tartott. Ülök az ér­tekezleten; hallgatok, jegy­zetelek, Egyszer csak leesett a töltőtollam a padlóra. Le­hajoltam. hogy fölvegyem, s hirtelen azt látom, hogy az igazgató mezítláb van! Ab­szolúte! Cipő nélkül, sót zok­A Képcsarnok Vállalat ÚJ TÉVÉFILMEK Á szecsuáni jólélek Üj tévéprodukciók forga­tásáról kaptunk hírt a Ma­gyar Televíziótól. Ezekben a napokban kezdi meg saját forgatókönyve alapján Esz­tergályos Károly a Fehér rum felvételeit. A történet fő­szereplője dr. Rév Zsuzsanna jól szituált, látszólag ki­egyensúlyozott életet élő or­vosnő. Egy napon váratlan látogatója érkezik: 18 éves fia, akit születése pillanatá­ban eldobott magától. A ta­lálkozás drámája arra kész­teti a negyvenéves asszoijyt, hogy fölidézze saját gyer­mekkorát, az egész életét meghatározó ötvenes éveket. Az új tévéfilm főszereplője a lengyel Polo Raksa, a fi­út Zsótér Sándor főiskolás alakítja. Színházunk névadójának, Csiky Gergelynek Buborékok című darabjából is tévés mű készül. Léner Péter elevení­ti föl a történetet: a vidék­ről Pestre költözött Somlay családot tönk szélére juttat­ja a szertelen költekezés. Egyetlen kivezető útnak a gye­rekek okos kiházasítása lát-' szik... Psota Irén, Körmen­di János, Csákányi László, Egri Márta játssza a főbb szerepeket. Bertolt Brecht A szecsuá- ni jólélek című tandrámá­jából Rajnai András irá­nyításával kezdődtek meg a felvételek. Sen Te. a jólelkű utcalány, hogy ki ne «ti­rnizzék egészen, kitalál egv kegyetlen nagybácsit — akit ő személyesít meg maskará­ban —, és vele vonatja visz- sza adományait. Jancsó Sa­rolta alakítja a főszerepet, és fontos feladatot kapott Avar István, Gelley Kornél, Máthé Erzsi is. Nagy sikere volt a Pesti Színházban Gyurkovics Ti­bor Nagy vizit című darab­ja: most tévékomédia készül belőle Málnay Levente ren­dezésében. Orvosok és bete­gek útja találkozik egy idő­szakra, életsorsok villannak föl a múltból. Az összezárt­ság, az egymásrautaltság sok komikus helyzetet teremt, végül majdnem tragédiához vezet. Mensáros László, Benkö Gyula, Szilágyi Ti­bor, Sinkovits Imre is ott lesz a szereplők sorában. Dokumentumfilmeket is forgatnak ezekben a napok­ban. Közülük talán legfi­gyelemreméltóbb Bánki Szilárd Mindenki kaszinója című munkája lesz, amely­ben egy olyan népművelőt szólaltat meg, aki vezetője lett az egyik miskolci ven­déglátóipari egységnek, é6 az evés-ivás mellett előtér­be állítja a művelődési ér­tékeket. Néhány portrén lm készültéről is szól a híradás: Mihály Andrásról, Karinthy Ferencről is lesz ilyen. Ju­hász Gyulát pedig , emlék- műsor idézi meg. Koraszülés, csecsemőhalálozás Beszélgetés dr. Öry Imrével, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjével Semmelweis Ignác még az anyák megmentéséért küzdött, késői utódai már azért, hogy minden egészsé­ges ,nő egészséges gyermeket hozzon a világra. A csecse­mőhalálozás csökkentesé­ben elért számottevő, sőt látványos eredményt — a két évtizeddel ezelőtti 50 ezrelék ma 20 ezrelék. — beárnyékolja az a tudat, hogy még több csecsemő maradhatna életben. , ha száz újszülött közül tíz nem érkezne a világra a kívána­tosnál korábban, kisebb súllyal. fejletienebbül. Az ország csecsemőha lottainak ugyanis több mint. nyolcvan százaléka koraszülött, s az életben maradottak közül is sok a testileg és szelle­mileg károsodott. — Milyen okok vezethet­nek az idő előtti szüléshez, mik gátolják a magzat fej­lődését? • — A koraszü léshez sok ok vezet. Számos olyan ténye­zőt ismerünk már, amelyek nem feltételezetten, hanem bizonyítottan az előidézője. A dohányzás például rend­kívül ártalmas a magzat fejlődésére. A dohányzó ter­hesek esetében kétszer any- nyi a kis súlyú újszülött, mint a nem dohányzóknál. S a cigarettázó hozzátarto­zók vagy munkatársak is hozzájárulhatnak ehhez. A koraszü lés okai kozott számottevő az alkoholfo­gyasztás és az orvosi utasí­tás nélkül szedett gyógysze­rek 1 hatása. Lemérhető sze­repe van a táplálkozásnak is. Nem arról van szó, hogy sokat vagy keveset egyen a terhes, hanem arról, hogy mit tartalmazzon az ét­rendje: például sok vita­mint és kevés szénhidrátot kell fogyasztania. — Vannak, akik ma is vi­tatják a művi vetélés jelen­tőségét a koraszülesben. — Kétségtelen, hogy össze­függés van az abortuszok és a koraszülesek gyakori­sága között. A többszöri műA vi vetéléshél megsérülhet a méhnyak záróizma és a kívánt terhesség megsza­kad, A családtervezésben, a nem kívánt terhesség átgon­dolt megelőzésében jelentő­sen előrehaladtunk; a mű­vi vetélések száma felére csökkent, több mint hatszáz­ezer nő szed fogamzásgátló tablettát. Viszont igen nagy az első terhességet megsza­kítók — közöttük a fiata­lok — aránya. A családter­vezés elősegítésére kiépí­tettük a család- és nővédel­mi hálózatot Megteremtet­tük a genetikai, az androló- gia-i. valamint a méhen be­lüli diagnosztika lehetősé­gét. Ezeket mégis kevesen veszik igénybe, pedig álta­luk sokan rrtegelözhetnék. hogy kis súlyú vagy fogya­tékos gyermekük szülessen. — Az emberi akarattól fiiggö, úgynevezett szubjek­tív tényezők között milyen helyet foglalnak el a pszi chés motivációk? , — A stressz vagy súlyo­sabb lelki konfliktus két­ségtelenül hozzájárulhat a koraszüléshez, ezért a baj egyik leghatásosabb meg­előzése. ha a leendő gyer­meket harmonikus családi környezet várja. Egyebek mellett ezert is hangsúlyo­zom évek óta. hogy enged­jék be az apákat a terhes- fiomfozóba. Aat már elértük, hogy levették a táblát: fér­fiak nem léphetnek be. De hogy általános lenne a há­zastársaik meghívása.' attól még igen messze vagyunk. Pedig előnyei nyilvánvaló­ak. Sokkal hatásosabb, ha a férjnek közvetlenül az or­vos mondja ei azt. hogy mi­képpen kell asszonyára és leendő gyermekére vigyáz­nia. mintha másodkézből, olykor n'ehezteló. szemrehá­nyó hangsúllyal a várandó., tolmácsolja. — Az európai országok között az első helyen altunk a koraszülés gyakoriságá­ban... Hogyan változtatha­tó meg ez? — Széles korú tudományos programunk van a koraszü­lés objeiktív és szubjektív okainak további föltárásá­ra, az eredmények a hatá­sosabb megelőzést szol­gálják majd. De meg kell jegyeznem: a koraszülési aiany — igaz, csupán egy százalékkal — az elmúlt evekben csökkent. Az évti­zedes tendenciát nemcsak megváltoztattuk, hanem ta­lán vissza is fordítottuk. Ez a rendkívül összetett okok­ra visszavezethető folya­matban nem lebecsülendő. Koraszülöttnek tekintjük az anyakönyvezéskor a 2500 grammnál kisebb csecsemő­ket, am az sem közömbös, hogy ezer gramm körüli-e az újszülött vagy ennél több. Az utóbbi években több a nagyobb súlyú, s jórészt er­re vezethető vissza a cse­csemőhalálozás csökkenése is. Amikor az egészségügy a, maga számára szigorúan szervezett, nagy energiát és jelentős anyagi eszközöket igénylő feladatokat jelölt meg a koraszülés csökken­téséért, joggal várja ehhez a leendő anyák felelősség ­erzeténék növekedését is születendő gyermeke iránt. Sz. K. K ni nélkül! A parkettára rak­ta meztelen lábát, és az uj­jait mozgatta. Nem hittem a szememnek. Pislogtam, megnéztem meg egyszer, Ügy van. Mezítláb! Meglöktem a könyököm­mel Dragonovot. — Dragonon — súgtam a fülébe —, nézd meg, mi van a főnök lábán! Dragonon szó nélkül ledob­ta ceruzáját a padlóm, és be­mászott az asztal a la. Né­hány másodperc múlva ki­mászott, és ram nézett. Arca sápadt volt, mintha egy di­noszauruszt látott volna az asztal alatt. Odasúgta ne­kem: — Olasz cipője van. Az olaszok tudnak ilyen pehely­könnyű kis átlátszó cipőket csinálni... Valószínűleg akkor hozta, amikor legutóbb Olaszország bán járt. Ige*, úgy van, ez olasz cipő... Az értekezlet véget ért. Ebéd után kihívták vala­hová az igazgatót. Dragonov meg én utána szaladtunk a kijárat felé. A földszinten értük utói, amikor Panajot bácsival, a portással beszél­getett. Miután biccentett az öregnek, elindult a kocsija felé. Télikabátban, fején sap­ka,, kezében diplomatatás­ka,.. Es mezítláb! Odakint havazik, legalább öt centiméteres a hó! De ö fittyet hány a hóra. lassan, kényelmesen megy. Mögötte ott Látszanak mezítelen lábá­nak nyomai, mint nyáron a strandon. Megragadtam Dragonon kezét. — Dragonov —■ mondom —, ez nem olasz... — Mi van? Az egyelő nem egy elő... Szp szerint idézem a mondatot. Egy írásban ol­vastam valakiről, azután, hogv feltételezik róla: re­vizor. ..Ezt követően — ter­mészetesen! — a széket is megfújták, ahova leült, es igyekeztek mindenben ked­vére tenni"... Amikor, er­ről a tüneményes cseleke­detről olvastam — mert ugye. más dolog lefújni a port a székről, és megint más megfújni a széket: a szék ugyanis ilyen esetben .’em szólal meg, mint a sip. Láttam lelki szemeimmel, amint elcsenik, eltulajdonít­ják azt a bizonyos széket, s következésképp: aki ilyen székre kíván leülni, a föld­re huppan. Ha tényleg re- , vize»- az illető, igencsak kö­rülnézhetik magukat a ven­déglátók .., Gyakrarw halljuk azt a bi­zonyos szót is, amelybe — ki tudja, miért? —■ kegyetlenül befészkelte magát az n hang. Vegyünk példaként , egy mondatot! Ha valamiről azt alkarjuk Írni vagy mon­dani, hogy még nem t udunk biztosat róla: a dolog egye­lőre bizonytalan. Üjabban' mégis egyre többen mond­ják azt, hogy egyenlőre .. ' Pedig nem lehet egye-nlóscgi jelet tenni a két szó közé. S ha itt megfújjuk a bizo­nyos n hangot, bizony, egé­szen más jelentést kap a szó. Szülőhelyemén jól tudtak — és tudják ma is —, mit jelent az: egy elő. Akik a mezőn dolgoztak, sohasem kapálták végig hosszában a kukoricatáblát, hanem egy élőt ..fogtak", vagyis csak egy darabját a kapálásra vá­ró sornak. Aztán követke­zett újból egy elő. S ha va­lakinek csak arra volt ide­je, hogy kiszaladjon a me­zőre, azt mondta: ..Area meg futja, hogy egy elövel vé­.gezzek.” Tehát egyelőre csak egy elön lesz túl, de sok elő végül is egyenlő az egész területtel. Mondhatnánk, apróságok ezek a nyelvi finomságok. Mint az uno6-untalan csepült bonyolítás is, amely — a lebonyolítás helyére tolak­szik. Am burjánzanak, mint gaz a vetésben. S addig kell irtani, míg a kultúrnövény — a helyes beszéd és írás — nem sínyli meg a jelen­létüket Ha ezt nem tesszük, maholnap ci írabbaka t is hallunk. Jegyzetfüzetem­ben olvasom: az előadó az­zal biztat, hogy tiszta lap­pal kell indulni, s e végből tabula-rázást kell csinálni; egy másik a lassú munkát, a teszetus zaságot ostorozva azt mondja: elég volt már a sziszi-fuszi (így!) munká­ból ... Csak érdemrendet ne kér­jenek, akik addig tutyi-mu- tyiskodtak! H. F. Ügy tesz, mintha mit sem értene. — A főnök cipőjeNem Hollandiából hozta? — Hollandiából vagy Olaszországból, mit számit az? — kérdezte Dragonov. — Igen, valóban — helye­seltem neki —, a főnökünk nagyon ízlésesen öltözkö­dik... Otthon a fiam újra nekem szegezi a kérdést: — Apu! Miért nem mondta meg valaki a királynak mindjárt a legelején, hogy nincs rajta ruha? Ekkor nem bírtam tovább türtőztetni magarh, és leke­vertem neki egy olyan nyak- levest, amitől rögtön elhall­gatott, és elment lefeküdni. Hogy néha mennyire tud jak molesztálni az embert ezek a gyerekek! , Juhász László fordítása SOMOGYI .... néplap ✓

Next

/
Thumbnails
Contents