Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám
Az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ' A beszámoló kitért arra, hogy az állampolgávok biztonságának egyik alapvető, követelménye: az embert élet és a testi épség hatékony büntetőjogi védelme. Az ilyen jellegű bűncselekményeik száma évek óta azonos szántán mozog. Az utóbbi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegy ellenséggel elkövetett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították ezek a cselekmények, melyeknek helyes jógii megítélése kérdéseiben a bíróságok ítélkezése egységesebbé várt. Az utóbbi tót evben is a vagyon, elleni bűncselekmények álltak szárraufenáil fogva a bűnözési statisztikában az első helyen. Bíróságaink fokozott büntetőjogi oltalomban részesítik a köztulajdont. Dir. Szilbereky Jenő elmondta, hogy a közlekedést bünc.seiekmenyeic az össz- bűnözés 13 százalékát jelentik. A 'közlekedési fegyelmet súlyosan sértik az agresszív járművezetők, a közúti közlekedés jelenlegi helyzetében még viszonylag kis mennyiségű szeszesital fogyasztása is súlyos közlekedési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az ittasan vezető és főként az így balesetet okozó járművezetőkkel szemben a hatáfozr.itit felélősségtrevonás és a jármű vezetéstől való eltiltás. A beszámoló ícigilial- ■kicraoítt az áiiiaimpodigárcík egymás közötti jcgiVitüval, ame- lyekintlk száma évente 150 ezer volt, a hagyatéki végrehajtás és más eljárások további ISO—200 ezer ügyet jelentenek a bírósagök szamara. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mtírjí más országokban. A Legfelsőbb Bíróság* el-- rkk,e emlékeztetett a gyermekelhelyezés kérdésében a múlt évben megjelenít új irányelvekre. Az irányelv káameü, hogy a gyermekeket áránál a szülőnél kell elhelyezni, aki nagyobb felelősséget tanúsított a házasságiban a gyenmék nevelésében, gondozásában, ellátásában. A beszámoló foglallko- zott a fogyasztói érdtefcvé- delemmel, a szellemi alkotások: hasianosításával kapcsolatos jogszabáilycikkal, valamint a gazdálkodó szar've- zetelk közötti szerződések tapasztalataival. a vitás esetek bírósági gysíkorlatávak A törvényesség egyik jelentős giairainciájakérLt említette de. Szüíbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok 'bármely jogerős ha- tározraita ellen — a Legfelsőbb Bíróság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határozatot tórvénysértő- nek vagy , megaiapozatlan- naik tartja. Figyelembe méltó, h-ogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéletek első fokon jogerőre emeifoedineik. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: aiz igazságszolgáltatás olyan erő, amely, hatékonyam védi, alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja a-z embe- *re#c tudatát, társadalmunk - bam azonban számos állami es társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a to va'b b lép és he z, az egészséges közmorál, foöz- gntndoókiodás megalakításához, továbbfejlesztéséhez. A legfőbb ügyész expozéja — Az ügyészi tevékenységnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság — mondotta dr. Szíjártó Károly. Hazánkban szilárd a' törvényesség. Az állami, gazdasági és társadalmi szervek kötelességüknek megfelelően biztosították a törvényes rendelkezések betartását, betartatását. A legfőbb ügyész szólt arról, hogy a bűnözés mértéke az 'utóbbi években emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú es össztársadalmi feladat. 1982- ben csaknem 140 0Ö0 közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3.8 százalékos növekedés. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek es a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részletesen beszélt a bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős alkoholizmusról és a munkakerülő életmódról. Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetősegei között a jogi szabályozás kerek egészet alkot. Az, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem mégsem hoz', nagyobb eredményeket. nem a jogszabály- alkotásra. hanem a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élősdi eiet- mód az elkövetett bűncselekmény és a szabálysértés mellett a társadalomnak még számos területén okoz erkölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddigieknél nagyobb figyelmet és hatékonyabb intézkedéseket igényel. A bűnözés megelőzése érdekében a legsürgősebb feladataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá tegyük, kiterjesszük a foglalkozást azokkal, akik életkörülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben élnek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e követelmények teljesítésére, a nyomozás ügyészi felügyeletére különös gondot fordított az elmúlt időszakiban is. A nyomozások során a legnagyobb gondot a bűncselekmények elkövetőinek felderítése okozza. A utóbbi években emelkedik az ismertté vált bűncselekmények száma, ugyanakkor a felderített elkövetek, száma csökken. 19«2- ben 30 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az Felszólalások Dr. Antalffy György Csongrád megyei képviselő, vezető egyetemi tanár, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára elmondotta, hogy a bizottság előző évihez képest tíz százalékos növekedést jelent. Dr. Szíjártó Károly megállapította : az előző beszámoló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység javítása, a fogyasztók igényeinek kielégítése és a hiányok kiküszöbölése. A rendelkezések közötti esetleges rések, hiányosságok, rendezetlenségek kihasználását meg kell akadályozni, s azt is, hogy egyesek ügyeskedéssel munka nélkül, vagy munkájukkal arányban nem álló jövedelemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztalataira. a munkaíegyevmi helyzetre, a gazdálkodási fegyelem erősítését szolgaló ítélkezési gyakorlatra is. Beszámolója végén kiemelte: a törvényesség követelményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és rnás jogalkalmazó szervektől, hogy az alkotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértések megelőzése érdekében fellépjünk és erre mozgósíts-uk az illetékes szerveket, az állampolgárokat. — mindkét beszámoló előzetesen megvitatott téziseivel, s tartalmával egyetértve — különösen jelentősnek tartja a bűnözés visszaszorítását. Ez nem kezelhető csupán egyes szervezetek — például a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróságok — feladataként, hanem csakis az egész társadalom ügyeként. Dr. Mátay Pál (Fejér megye), a Fejéi- megyei főügyész a közrend és a közbiztonság szilárdságáról szólt, felhívta a figyelmet: elégedettségre nincs okunk, még akkor sem, ha kiáltjuk a nemzetközi ösz- szehasonlítás próbáját. Közvéleményünket ugyanis élénken foglalkoztatja és nyugtalanítja néhány brutális bűncselekmény, továbbá a társadalmi tulajdont sokszor elképesztő, összegeikkel megkárosító bűnügy. A társadalomel- lenes magatartásformák a bűncselekmények megtorlást követelnek és a társadalom szervezett védekezését igénylik. Dr. Röder Edit budapesti képviselő az 1. sz. ügyvédi munkaközösség tagja, az Országos Ügyvédi Tanács el- r úkhelyettese a többi kozott megállapította: számos kedvező változás ellenére a vállalatokat a gazdasági környezet még mindig nem ösztönzi eléggé a jobb együttműködésre. Ez a szemlélet, amely gyakran monopolhelyzettel párosul, s a fogyasztókat is sújtja, elsősorban gazdasági intézkedésekkel változtatható meg. Természetesen a szabályozók tökéletesítése a vállalati szervezeti rendszer továbbfejlesztése mellett a jogi szabályozás is a szerződéses fegyelem erősítésének eszköze. Dr. Lukács János (Zala megye) a pacs>ai Haladás Tsz főáliatorvosa rámutatott: a különböző tulajdon ellen elkövetett szabálysértések visz- szaszorítása érdekében szükségesnek látszik a kiszabandó bírságösszegek emelése. Felhívta a figyelmet, hogy a társasházak létesítésére és építésére vonatkozó, 1977-ben alkotott törvényerejű rendeletet számos esetben kijátsz- szák. A iúrsasházak intéző bizottságának -tagjai némely esetben nem megfelelően sáfárkodnak a közösség pénzével. Dr. Juhász Tibor (BácsKiskun megye), a kiskőrösi városi-járási ügyvédi munkaközösség vezetője arról szólt: társadalmi viszonyaink állandó változásait a jogszabályok csak fáziskéséssel követik, s ebből a lemaradásból ellentmondások keletkeznek. Hossza bb-rövidebb idő elteltével még a leggondosabb előkészítés után hozott törvény is felülvizsgálásra szorul, mert olyan új társadalmi körülmények teremtődnek, amelyekre a jogalkotó nem számíthatott. Ezt a gondot igyekszik enyhíteni a bíróságok ítélkezése felett gyakorolt elvi irányítással a Legfelsőbb Bíróság. Németh István (Hajdú-Bi- har megye), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke a társadalma tulajdon fokozottabb védelmének szükségességéről sízaólt, s elsősorban az üzemi vezetőktől kért nagyobb figyelmet és határozottabb fellépésit. Hozzátette: nélkülözhetetlen ehhez az állami szervek támogatása is. Papp Lajos (Szolnok megye), az MSZMP Törökszentmiklósi Városi Bizottságéinak első tálkára a közélet tisztaságának jelentőségét hangsúlyozta. Szőkébb pátriájában mind több állampolgár vártai önzetlenül társadalmi munkát és bár csupán néhány alkalommal fordul elő, hogy a közügyek intézése során valaki visszaél helyzetével, az ilyen esetek nagy felháborodást keltenek és gyengíthetik a bizalmat a tisztességed, a közösségi célokért szívesen áldozatokat vállaló emberekben, Dr. Fodor István (Pest megye), a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet főáí- laittenyésnföje a fővárost ölelő községek lélekszámúnak növekedése kapcsain említette: egyre nagyobb az igény az alikaiimi munkák iránt. Az alkalmi munkások egy jó szakmunkás bérének háromInterpellációk Ezután interpellációk következtek. Orlová.cz György Tolna megyei képviselő a művelődési miniszterhez interpellált, azt szorgalmazva, hogy állítsák vissza az általános iskola V. osztályába a félévi osztályozást. Válaszában Köpeczi Béla művelődési ' miniszter elmondta, hogy a képviselői interpelláció jogosan mutat rá egy olyan részkérdésre, amely felhívja a figyelmet az értékelési és osztályozási rendszer hiányosságára. Ez a rendszer sok vonathozásban elavult, korrekcióra szarul. Elfogadva az interpelláció indokolását a miniszter javasolta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984—85-ös tanévet, amikor bevezetik az új értékelési és osztályozási rendszert. Nemcsak az V. osztályban vannak ugyanis ehhez hasonló problémák, hanem a többi évfolyamban is. Az új rendszer bevezetésének előkészületei foly pák. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tu- lomasui vette. Ezután dr. Nagy Sándor Somogy megyei képviselő, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára a iakásigénylési letétek nagysága, valamint az ifjúsági takacekbetet lakásigénylé- si letétként történő elfogadása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elsio- kehez. Válaszában Hetényi István pénzügyminiszter — a másik két ..címzett” nevében is — elmondta, hogy az 1983. január 1-en életbe lépett új lakásügyi rendelkezések, jogszabályok alkalmazását körültekintően, alapos, gondos négyszeresét is megkeresik. A vitáiban elhangzottakra dr. Szilbereky Jénő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt. A felszólalásokat nyugtázva elmondotta: az .ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságiáinak: észrevételeit hasznosnak, a Legfelsőbb Bíróság számára jogpolitikai iránymutatásul szolgálóknak, tekintik. A figyelmet felhívó felszólalásokat, helyenként kritikai megállapításokat a Légi elsőbb Bíróság hasznosítani fogja a tovaibbiakiban. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott «választ jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész válaszában, rámutatott: a felszólalások nagy társadalmi felelőeisegér- zeíiröl tanúskodtak, az elhangzott észrevételeiket, javaslatokat ennek megfelelően hasanosátarui fogják. Több képviselő foglalkozott azzal — emlékeztetett a legfőbb ügyész — miként lehetne még eredményesebbé tenni a nyomozásokat. Ez a feladat a rendőrségire és aa ügyészekre fokozott felelősséget ró. A bűnüldöző tevékenységnek offenzívnek kell lennie — „hangsúlyozta. Az országgyűlés a legfőbb ügyésiz beszámolóját es a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. munkával végezték és végzik a tanácsok. Számos újszerű lakásgazdálkodási feladat került előtérbe, ilyen volt egyebek között a lakásigénylési letétek összegének meghatározása. amelyben a kormány teljes önállóságot biztosított a tanácsoknak. Az igénylési letétekkel kapcsolatos eljárásokat 338 tanácsrendeletben szabályozták, és az. összegek megállapításánál a szociális szempontokat általában messzemenően figyelembe vették. Teljes ösz- szesítés még nem készült, s elképzelhető, hogy a rendeletek kisebb részenél valóban az elváx’hatónál nagyobb terhet rónak az első lakásukra váró, fiatal házasokra. A pénzügyminiszter megköszönte az-észrevételt, ígéretet tett az abban foglaltak részletes megvizsgálására. Elmondta, hogy a kormány a közeljövőben jelentést hailgat meg a lakásrendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és ígéretet tett arra, hogy a beszámolót kiegészítik az interpellációban felvetett helyzet részletes elemzésével. Az- összegyűjtött ta pasztalato.-, alapián elképzelhető, hogy a kormány ajánlásokkal javasolja majd a helyzet megváltoztatását az érintett tanácsoknak és — ha szükséges — rendeletmódosításra is sor kerülhet. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját.
