Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP. SOMQG Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 71. szám 1983. március 25., péntek flz országgyűlés tavaszi ülésszaka Az Elnöki Tanács, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség munkáját vitatták meg Az országgyűlés tavaszi ülésszaka tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságainak első titkára. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Meg­emlékezett a legutóbbi ülésszak óta el­hunyt Tóth István képviselőről, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak volt tagjáról, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetősége elnökének munkássá­gáról. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyper­ces néma felállással, rótták le kegyele­tüket. Az országgyűlés ezt követően Pozs- gay Imre képviselőt (Bp., 41. vk.) iga­zoltnak jelentette ki az időközi válasz­tások eredménye alapján, majd döntött az ülésszak napirendjéről, amely a kö­vetkező: 1. A Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolója; 2. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 3. a legfőbb ügyész beszámolója; 4. interpellációk. Ezután Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára beszámolt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának munkájáról. Beszámoló az Elnöki Tanács munkájáról a jelentőségét, amelyeket a Szovjetunióval és más test­véri szocialista országok po­litikai, állami vezetőivel folytattunk. Végezetül megállapította: aiz Elnöki Tainács atz ország- gyűléstől kapott meglbízatá- sa alapján az alkotmányos előírásdkiniafk megfelelően végezte feladlaitát. Az Elnöki Tanács beszá­molóját a képviselők jóvá­hagyólag tudomásul vették. Dr. Szilbereky Jenő beszéde Az Elnöki Tanács aiz el­múlt három év alatt is azon dolgozott, hogy feladatainak végrehajtásával erősítse szo­cialista államiunk törvényes rendijét; jogszabályalkotás­sal, határozataival előmoz­dítsa szocialista társadal­munk. építését, elősegítse a napirenden lévő és jövőt formáló feladatok végrehaj­tását. A legutóbbi beszámoló óta eltelt években eredmé­nyesen munkálkodott min­denekelőtt az állaimélet fej­lesztéséért, demokratizmusá­nak további kiteljesítéséért, közigazgatási rendszerünk egysiaerűsítéséért. Szólt az új jogszabályok­ról, amelyek a természetvé­delemről, az alkoholisták kö­telező munkaterápiás intéze­ti gyógykezeléséről, az anya­könyvekről, a muzeális ér­tékek védelméről rendelkez­nek. Az a cél — mutatott rá —, hogy olyan jogszabályok lépjenek hatályba; amelyek elősegítik mind az állampol- ■ gárd jogok érvényesülését, mind pedig az , állampolgári kötelességek teljesítését. Az Elnöki Tanács a kor­mány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényere­jű rendeletet alkotott. A számokat illetően el lehet fogadni azt az észrevételt, hogy sok a törvényeirej ű ren­delet, ám azok megalkotása az élet közismerten felgyor­sult hazai és nemzetközi igé­nyéiből indult ki. Fennáll azonban a jogi túlszabályo­zás veszélye. A jogsasbályo- zásban az ésszerű, színvona­las sízafcrnai-igazgatási muin- .kát nehezítő, elveinkkel el­lentétes jelenségek megszün­tetése állandó és sürgető fel­adat. Az Elnöki Tanács titkára kiemelte: a jogalkotás de­mokratizmusát rendkívüli módon erősíti az állampol­gárok közvetlen részvétele az előkészítésben, s e mun­kához hatékony segítséget adnak az országgyűlési bi­zottságok. A törvényességről szólva hangsúlyozta: ha­zánkban törvényes rend van. Alkotmányos rendünk szi­lárd, alaptörvényünk és a többi szabályok, rendelke­zések megfelelően érvényre jutnak. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban dön­tött állampolgársági ügyek­ről, hivatásos bíróikat vá­lasztott, s élt alkotmányos jogával, a kegyelem gyakor­lásával. Ez időszakiban csak­nem 18 ezer személy és 29 kollektíva kapott az Elnöki Tanácstól kitüntetést a szo­cialista építés és a kultúra területén végzett kiemelke­dő munkájáért. Katona Imre szólt aiz utób­bi időben egyre bonyolul­tabbá vált nemzetközi hely­zetről, a növekvő feszültsé­gekről. ' Nemzetközi kapcsolataink közül kiemelte azoknak .a magas aaiintű tárgyalásoknak A Legfelsőbb Bíróság el­nöke bevezetőben kiemelte: az évi kereken 90 ezer bűn­ügy, 150 ezier vagyon- és csa­ládjogi, 20 ezer munkaügyi, 15 ezer gazdaságii per elle­nére országunkban millióik élnek békességben, tisztelik, megtartják a törvényeket, becsülettel végzik munkáju­kat. Az állampolgárok döntő többsége tehát önként (köve­ti a jogszabályok előírásait. Emmák jó társadalmi előfel­tétele hazánk szilárd belső politikád helyzete, s kifeje­zésire jut ez az emberek jogi tudátáibain is. A Legfelsőbb Bíróság és a bíróságok jog- alkalmazása kiegvensúílyo- zoíit, az ítélkezés során egy­ségesen érvényesül a törvé­nyesség, a jogszabályokat társadalmi céljainkkal össz- hiainiglban, értelmezik és alkal­mazzák. Az új büntető tör­vénykönyv több mint három éve van hatályban. Ma már megállapíthatjuk: a bünte­tőtörvény kellően szolgálja a társadalom védelmét. (Folytatás a 3. oldalon) Közős célért, együtt Hogyan segíthetik legeredményesebben me­gyénk gazdaságpolitikai céljainak megvalósítá­sát a népfrontbizotiságok? — erről folytatott teg­nap széles körű eszmecserét a Hazafias Nép­front megyebizottsága. Egyben megvitatták a háztáji és kisgazdaságok támogatásának moz­galmi feladatait is. Különösen nagy érdeklő­dés kísérte a tegnapi me­gyebizottsági ülést, s ez ön­magában is arra utal, a tes­tület tagjai tudatában van­nak, hógy a mozgásom leg­fontosabb feladatai közé tar­tozik a gazdasági építcimun- ka sokoldalú támogatása. Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, időszerű ' szót váltani a tennivalókról; a ha­todik ötéves terv félidejénél tartunk, pontos áttekintés van a megye gazdaságának helyzetéről, s ebből egyértel­műen, következik a hátralevő időszak feladata. Megyénk gazdasága a nehezedő körül­mények . ebenere kiegyensú­ly ozoitan fejlődik, s ebDen fontos részé van a népfront szeleskörű tájékoztató, a he­lyi célok végrehajtására moz­gósító tevékenységének. A települések fejlődése a köz­vélemény érdeklődésének kö­zéppontjában áll. Ezzel össze­függésben szólt az előadó a munkaerőhelyzetről, illetve arról a már megkezdődött következetes munkáról, amely a falvak népességmegtartó képességét hívatott szolgálni. Tények bizonyítják, hogy az alsó fokú központok és tele­pülések fejlesztésére évről évre többet fordít a megye, míg a felsőfokú központok beruházásait tudatosan mér­sékli. Sugár Imre tömören elemezte a termelő ágazatok helyzetét és feladatát, ki­emelve, hogy a megye fejlő­désében döntő része van az agrárágazatnak. Utalt az ala­csony hatékonysággal műkö­dő szövetkezetek érdekében három éve folyó következetes munka kedvező tapasztalatai­ra, a melléküzemági tevé­kenység fejlődésére, jelentő­ségére. A másik fontos gaz­dasági ágazattal, az idegen­forgalommal összefüggésben a Minisztertanács márciusi határozata végrehajtásának fontosságát hangsúlyozta; ki­emelkedően fontos érdekünk nemzeti kincsünk megmenté­se, a vízvédelmével kapcso­latos tennivalók meggyorsítá­sa. Nem kevésbé fontos fel­adat a kaposvári hírközlő­központ mielőbbi létrehozása, a 'közlekedés jobb megszer­vezése és a kereskedelmi hálózat rekonstrukciója. Ahogy vitaindítója - végén mondta Sugár Imre: példák sora bizonyítja, hogy azokon a településeken, ahol helye­sen határozzák meg a célo­kat, a lakosság szívesen és igen nagy arányú társadalmi munkát végez. Épp olyan fontos szerepe van ennek a gazdaságpolitikai célok el­érésében, mint annak, hogy a községben levő gazdasági, t ömagszervezeti és -mozgal­mi vezetők alkotó módon, harmonikus együtt működés­sel dolgozzanak. A vitában többen és.konk­rét példákkal támasztották alá ennek a megállapításnak: a jelentősegét, kifejtve azt is: a népírontmozgalom akti­vistái sokat tehetnek 'azért, hogy minél teljesebb, gyü­mölcsözőbb legyen ez az együttgondolkodás, . . közös cselekvés. Céljaink eléréséhez ebben az .évben csaknem ket- százhatvanküencmiliió forint .értékű társadalmi segítségre van szükség, s ahogy például Stadler József hangsúlyozta,' a né píro ntm ozga lom egyik nemes hivatása, hogy előse­gítse a társadalmi munka jó megszervezését, a lakosság véleményének, igényén®« közvetítését. Jól ismert tény, hogy azokért a célokért mozdulnak szívesen egy adott településen élők, amelyeke* őszintén a sajátjuknak erez­nek. Dr. Albert Áron is é® dr. Gyúró Ferenc, a Kerté­szeti Egyetem tanszékvezető tanára, a népfront országos elnökségének és titkárságá­nak tagja is hangsúlyozta, hogy gazdasági feladatainkat kiművelt fők nélkül nem tud­juk elvégezni. Nemcsak a termelés, hanem a szellemi felkészültség, a minőség javí­tására is szükség van, s eb-; hez a népfront sokoldalú segítséget adhat. „Kertész­kedj, művelődj, barátkozz idézte dr. Gyúró Ferenc, az inotai kertbarátok, jelszónak, is beillő alapelvét, és példá­kat sorolt, hogy egyre több azoknak a kertbaiútkórék­nek, szakcsoportoknak a szá­ma, amelyek az egyetem ta­náraitól nemcsak szakmai ta­nácsot várnak, hanem példá­ul megkérek arra is, hogy mutassa be kedvenc leple­zel t,' A széles körű, tartalmas eszmecsere összefoglalójában Sugár Imre hangsúlyozta: gazdasági feladataink teljesí­tésében ott születik leggyor­sabban eredmény, ahol a kö­zös célért őszinte szándékkal együtt dolgoznak az emberek. Zárszavában Rostás Károly, a Hazafias Népfront megyei elnöke ezt azzal egészítette ki: építsenek a vezetők az eddiginél jobban az embe­rek iakóhelyszeretetére, a ve­zetők és vezetettek közötti kölcsönös bizalomra, amely­nek ápolása, gyarapítása a népfront egyik szép felada­ta. V. M. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Somogyi interpelláció Alkotmányos jogát gyako­rolta ismét Xlz országgyűlés. A tavaszi ülésszakon három fontos beszámolót hallgattak meg' a képviselők. Nagy ér­deklődés kísérte Katona Im­rének, az Elnöki Tanács tit­kárának beszédét, s érthető is volt e fokozott figyelem, hiszen a 12 somogyi képvi­selő közül ketten tagjai a testületnek: Barcs képviselő­je, Bosonczi Pál, valamint dr. Nagy Sándor kaposvári kép­viselő, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. , Ezután a jogalkalmazás két fő ^területét átfogó beszámoló következett, az ítélkezés és az ügyészi tevékenység tapasz­talatairól. Kapcsolódott ez az országgyűlés őszi üléssza­kának témájához, amikor a belügyminiszter számolt be a közrendről és közbizton­ságról. A fő megállapítás összecsengett az öt hónappal ezelőtti értékeléssel: hazánk­ban rend és biztonság jel­lemzi a közállapotokat, a törvényesség szilárd. Somogy a Balaton miatt népszerű idegenforgalmi te­rület. Épp ezért érdemes idézni egy nyugati fölmérés tapasztalatát: a megkérde­zett családok elsősorban a jó' közbiztonsággal magyaráz­ták, hogy miért utaznak szí­tásén Magyarországra. Fon­tos ez a minősítés. Persze van mit tenni e helyzet meg­őrzéséért, sőt bizonyos terü­leteken javításáért is. A két igazságügyi beszá­moló fölötti vita kiemelte azokat a területeket, ahol valóban van okunk az ag­godalomra: az utóbbi két év­ben is a vagyon elleni bűn- cselekmények száma a lista­vezető a statisztikában, a közlekedési bűncselekmé­nyek között pedig nő az it­tas elkövetők száma. A somogyi „honatyák” a tavaszi ülésszakra készülve szintén felhívták a figyelmet néhány kirívó jelenségre. Szokola Károlyné dr. a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén teljesítette a képviselőtársaitól kapott megbízatást; szóvá tette egyes ügyek elhúzódását a bíróságon, s kérte a közve­szélyes munkakerülők elleni határozottabb föllépést. — A garázda-bűncselekmé­nyek száma tavaly csökkent — mondta a képviselő. — Ez a csökkenés azonban nem vigasztalja meg azokat, aki­ket az utcán orvul megtá­madnak, esetleg a környe­zetükben ilyen dolgokról hallanak. A csökkenő szám ne vigyen tévútra bennün­ket! Javasoltam: szigorúb­ban kell föllépni és eljárni. Ügy érzem, a garázdaság társadalmi veszélyessége a legnagyobb. A többi képviselőt is fog­lalkoztatta az igazságügyi té­ma. Simon Ernőné nagyatá­di munkásképviselö aggasz­tónak tartja, hogy növekszik a 14 éven aluli bűnözők szá­ma. — Mindenki dolgozik, kevesebb idő jut a gyerekek­kel való foglalkozásra. Ta­pasztalatom szerint a 13—14 év körüliek nem igénylik az iskolai napközit, jobban sze­retnek „szabadon* lenni. S ilyen korban még mindenre fogékonyak... Ügy érzem, sokkal többet foglalkozhat­nának ezekkel a kérdések­kel. Pásztóhy András menyei tsz-elnökhelyettes gyakorla­tából tudja, milyen a szex- ' ződések hitele. — Szerintem a szerződé­ses gazdasági szabályozó sze­repe háttérbe szorul. Mono- polhelyzetben levő vállala­tok szerződést módosítanak, szinte utasítják a szövetkeze­tei, hogy igy vagy úgy ké­rik az árut. Ha szerződés, akkor legyen szerződés, tar­talmazza a két fél kölcsönös előnyét, a jó partneri kap­csolatot! Dr. Rőder Edit, budapesti képviselő egyébként a mono­polhelyzetre példaként fel­hozta az országos vihart ka­varó somogyi „szögügyet* is. Az Interpelláció egyre fon­tosabb szerepet tölt be az országgyűlés munkájában. A somogyiak — mint a tegnapi példa is bizonyította — ét­nek ezzel a lehetőséggel. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents