Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
Négylábúak ispotálya Kitüntetés a határon Megélénkült a forgalom az őrs közelében, a határra vezető országúton és sokan szorgoskodnak a környező szőlődombokon. Több a feladatuk a határőröknek is. — Örsünkön az állománygyűlésen ezekről a feladatokról beszeltünk. Azt kérem valamennyi határőrtől, hogy körültekintően lássák el munkájukat. A KISZ- szervezet vezetőivel közösen értékeltük az őrsön folyó szocialista versenyt, s adományoztuk a hónap járőre címet. önkéntes határőreinknek és a lakosságnak is köszönhető, hogy öt egymást követő évben elnyertük az élenjáró őrs címet; 'szeretnénk ezt az évet ugyanilyen eredménnyel zárni — mondta Parti aki László határőr százados. Petrinovics Pál határőr szolgálatba indul. Csöndes beszédű, határozott. KISZ- tag. Néhány napja vette át az Élenjáró Határőr kitüntetést. — Szeretek az őrsön szolgálni, mert jó a közösség. Segítjük egymást a fölkészülésben, s együtt töltjük a szabad időt. Felsőszent- mártonban élnek a szüleim, én a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál voltam víz- és gázszerelő, örültem, hogy a határőrséghez kerültem, gyermekkorom a Drávához, a határhoz fűz. Nyaranta sokat jártunk le fürdeni, horgászni a folyóra... Szolgálatomat Berzencén kezdtem, az új átkelőhelynél. Itt, az őrsön lyülönösen a folyó menti, a határhoz közeli ellenőrzéseket szeretem. Hű és nélkülözhetetlen segítőtársaink a határ- őrkutyák. Parríuki László százados megmutatta Petrinovics Pál dicséreti lapját. A tizedik dicséret van rajta, az élenjáró cím s vele a három nap jutalomszabadság. Fe- nyítési lapján nincs bejegyzés. — Nem is szeretném, ha volna — mondta Petrinovics Pál. — Elhatároztuk, hogy hatodszor is elnyerjük az élenjáró címet. Ez az őrs is hozzájárult ahhoz, hogy a nagykanizsai kerület ismét — már ötödik alkalommal- — elnyerje a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Sz. U „A postagaiiambint a gyékényest állomáson találták, teljesen kimerült volt a mate. Tegnapi telefonbeszélgetésünk alapjain küldöm'’ — írta az állomásíónök. — Csúnya állapotban volt, de most már jól érzi magát — mutatta dr. Foltényi Imre főálle.torvos, miközben jártuk a kórház kopott épületét. — Ma elengedjük. Jó idő van, biztosan hazatalál. Nem sokkal később dr. Kurdi Györggyel visszamentünk ; az állatorvos kivette a ketrecből a madarat: megnéztük gyűrűs Iában a szamot: 1U20-82-7517, s a tavasra napsü’esiben föl- répült, elsuhant col felé. A galamb kalitikája mellett szelíd kutyák várnáik sorsúikat; gazdájuk rendelte meg a kozmetikai műtétet. A fekete snauzer barátságosan nezett szomszédjára, egy kókadt cicára. Mérgezéssel került itíe, azóta j^yult az állapota. .. A szárazszalma-tárolóból leválasztott ideiglenes istállóban kilenc tehen kerődzi« csendesen. — Ezt például Somogy- aszalóból hozták — ismerkedtünk Foltényi Imire betegeivel. — Nem tudott volna megelleni; hatvarkilós borjú volt foerrne. Különben aranyos tehén; ón műtöttem. Az állatok három-négy napig antibiotikumot kapnak — ezzel eiőziik meg náluk a hasihártyaiertőzést. Most a kórház kisebbít részé csak az egészségügy! munka srzín- helye. a másik oldalon a városgazdálkodási vállalat épí- tőbnigádja kever habarcsot, falakat emel: felújítja a százesztendős épületet. — Legnagyobb gondunkat szünteti meg a felújítás — mondta dr. Bánáti Henrik, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgatója. — Amíg az építés tart, az istállókat ki kellett üríteni. Egy kicsit zsúfoltabb a kórház, rövidebb az ápolási idő, kevesebb a hely; a műtétek után kénytelenek vagyunk, a tulajdonosokra az utógondozást bízni. A harmadik, negyedévben, befejeződik a felújítás, és sokkait jobb körülmények között, több beteg állatot tudunk ellátni. Az itt dolgozóik klasszikus állatorvosi munkát végeznek: gyógyítanak, rendellenes állapotokat szüntetnek vagy előznek meg. Ezt a se- bésizeti beavatkozást, szülészeti murikat ugyanis felszerelés, műszerezettség vagy asszilsztencia hiányában a termelésben dolgozó állatorvosak igencsak nehezen tudnák megoldani. E kórházban nincsenek nők: veszélyes a felcser munkája. Az ápolás során például esetleg a lovat meg is kell fékezni, ki- vagy berakni, ledönteni, vezetni . .: Évente átlag hétszáz beteg állattal foglalkoznak itt. Egész DélrDunámtúlról hoznak ide teheneidet, lovakat. Az is közrejátsaik. hogy Pécsén csak kisállatkórhaz van. Szigetváron ped.ig egyetlen orvos dolgozók. Néhány napja például a kaposvári kél mentő mellett állt a sziget- - váriaké is, mert nem volt fogadóhelyük. Ezen a déielőtton is nagy volt a forgalom. Egy barna kendős, ijedt nő élettelen csibéit hozta be. Százötvenet vett, s kétharmadából már nem lesz tyúkhúsleves. A csibék kelésgyengeség miatt pusztultak el. (Még szerencse, hogy a biztosító megtéríti a kárt!) Az erdőgazdaságtól egy ló érkezett idült légsejtes tüdőtágulas&al, ke- rur.gési zavarokkal. Az. ilyen lovak erős, nehéz munkát végeznek, rönköket húznak... Kutyákat is hoztak veszély-, telenebb tünetekkel. Egy németjuhász szuka a műtőasztalra került: eltávolították a petefészkét... A főorvos fiókjából köszönő levelek kerültek elő. Nemcsak hazai, hanem külföldi állattartóktól is: Kanadaiból, FrancíaórszáigbóiL, az NSZK-boi — Sárkányt hoztok-e már? — Azt meg nem, de volt máir itt teve, óriáskígyó, medve, zebra, majom, tek- notabéka .. , sőt díszhal is. Az öreg kórházépület hamarosan új homlokzatot kap. A belső átalakítások nyomain pedig elkészül a hiányzó röntgen terem. Addig azonban még várni kell. Ám a nehéz körülményeik elieinere minden állatot gyorsan és készségesen, eliatnaik most is. A három orvos közős véleményét dr. Posza Elemér mondta el: — Az utóbbi időben kedvező a szemléletváltozás: az emberek gyakran hoznak be sérült állatokat, ■ olyanokat, amelyeknek látsző'ag ruincs gazdájuk. Így védett, sebesült madaraikat, ahogy nem- reg útnak indított postaga- iamibunk. esete is bizonyítja. Kőszegi Lajos A HÉTKÖZNAPI HÁZASSÁG „Nem fenyeget bennünket válság" O. T. harmincéves. — Ügy tapasztalom, hogy két hasonlóan élő házaspár közül az a boldogabb, amelyik kevesebbet gondolkozik, aki kevésbé érzékenyen reagál a válságokra. Azt mondják, a házasság óraszerkezet: az egyik már akkor is megáll, ha porszem jut a fogaskerekek közé, a másik akkor sem, ha kő esik rá. Természetesen nem amellett érvelek, hogy nyíltság és önmagunkkal szembeni igények nélkül éljünk. Tény azonban, hogy a legtöbb viszályt a túlzott igényesség és érzékenység okozza. Feleségemmel mi is sok olyat vártunk egymástól házasságunk kilenc éve alatt, amit a másik lelki alkatából, természetéből vagy vérmérsékletéből fakadóan nem vagy csak alig tudott teljesíteni. Kölcsönösen elégedetlenek voltunk, s mindkettőnket nyomasztott az állandó igyekezet, az alkalmazkodás. Mindketten megpróbáltunk taktikázni, szerepet játszani, de ez pár nap múlva rendszerint ingerült veszekedésbe torkolt. Ilyenkor kíméletlenül egymás szemébe vágtuk a sérelmeket. Azóta már mindketten tudjuk, hogy az őszinteség fontos, de csak mértékkel, a másik teherbírókepessegével is számolva szabad élni vele. Azelőtt lenézően mondtam az egyik ismerős házaspárról, hogy azért élnek jól, mert föl sem fogják, milyen sivár az életük. Ma már nem vagyok ilyen büszke a „bölcsességemre.” Házasságunk alighanem épp azért lett jobb mostanában, mert már nerp akarunk minden hétköznapból ünnepet csinálni, mert csak annyit várunk a másiktól, amennyit önmaga megerőszakolása nélkül adni tud, s mert nem vitatkozunk mindenáron a vélt igazunkért R.-névéi háziassága tizenharmadik évfordulóján beszélgettem. — Manapság kifelé sokan Igyekeznek jobb képet mu-; tata* — mondotta. — Otthon egymásra borítják az asztalt, de a vállalati bulin csókolóz- nak, és csak egymással hajlandók táncolni. Nekem egyaránt gyanús, ha valaki mások előtt túl sokat turbekoL, mint ahogy az is. ha panaszkodik a házasságára. Mi nem takargatjuk a bajokat, és azt hiszem, épp ez mutatja kötődésünk erejét. Kiadjuk a fölösleges gőzt, de utána egyikünk sem forral bosszút. Nemcsak elfogadjuk, hanem, azt hiszem, még szeretjük is egymás hibáit Tízért nem fenyeget minket válság. A beszélgetésekből kitűnt: nehéz dolog ma biztos révbe kormányozná a hazassag hajóját. Pedig nagy’szükség van az összetartozás, a család egységének óvására. — Tapasztalataink szerint a házasságok feie végiődik válással — mondta Alföldi László kaposvári anyakönyv- vezetó. — Meggyőződésem szerint azért, mert sokan megalapozatlanul kötnek házasságot. Az ifjú pár olykor a kötelező harmincnapos várakozási időt is soknak tartja. Ha ez letelt, ünnepélyesen, szép szavak kíséretében ösz- sze kell őket adnom akkor is, ha érzem, hogy pár év múlva szomorúbb alkalomból fogunk majd találkozni. 1976-ban 90ö-nál több házasságot kötöttek Kaposváron, tavaly csak 547-et. Ez jóreszt demográfiái okokkal magyarázható. Feltűnő, hogy egyre többször kötnek házasságot olyanok, akik korábban már házasságban éltek együtt, majd elváltak. Ez alighanem a válások elhamarkodottságára utal. Megerősítette e föltételezést dr. Sebestény Tamás, a kaposvári járásbíróság elnök- helyettese : — Ma sokkal.kisebb a válásokkal szembeni erkölcsi visszatartó erő, és kisebb az emberek konfliktustűrő képessége is. Hogy a válások nagyobb részel mindössze egy-két évi házasság előzi meg, ez arra utal, hogy az emberek már az első kis válság után a bírósághoz fordulnak. 1981-ben 123 békítő tárgyalás járt sikerreL (Folytatjuk.) Bíró Ferenc Vagyont harácsoltak össze Vállalkozók fölemelkedése és bukása ■ Hattagú bűnszövetkezet állt a közelmúltban a Kaposvári Járásbíróság előtt. Az elsőrendű vádlott, az 56 éves, pécsi Petrovics Kálmán, foglalkozására nézve „vállalkozó”. A vádlottak között volt Petrovics három fia is: a 25 éves Kálmán, a 20 éves László •és a 18 éves Sándor. A vád: üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett, jelentős értékű üzérkedés bűntette. Bűncselekményeik zömét az elmúlt években követték el. Kihasználták a nagyarányú építkezéseket, az elő-e.őfor- duló építőanyag-hiányt. Szanálásra ítélt épületek bontását vállaltak, majd az ebből szármázó anyagokat — amelyek keresett árucikknek bizonyultak — felárral adták tovább. A munkát — a bontást — r.em ők k égeztert, legföljebb felügyeltek, szerveztek, irányítottak, csak néha segítettek a bontásban. Zömében munkakerülőket, csavargókat fogadtak föl alkalmi munkára, s igyekeztek kihasználni őket. Pécsen kezdte el • működését a Petrovics család, ők maguk a tevékenységüket hasznosnak ítélték, 'még a bíróság előtt is. Arra hivatkoztak. hogy az épület bontásával új építkezések előtt tisztították meg a terepet, s ezzel a települések fejlesztését segítettek. Pécsén több csalad is foglalkozott hasonló vállalkozással, s az árveréseken. ahol a bontásra váró épületekre kellett licitálni, egyre magasabbra vertek föl az árakat — így Petro- vicsék jobbnak látták, ha átjönnek Somogyba. Itt olcsóbban tudtak bontáshoz jutni, mivel kisebb volt a kon k űrre ne iá. Petrovics Kálmán, ha tehette, nem a saját nevére, hanem valamelyik fia szamara vette meg a bontásra váró épületet. Óvatos volt, hiszen tudta, hogy cselekménye jogellenes. A bontásnál dolgozó alkalmi munkásokat nem jelentették be a táriadalom biztosítási igazgatósághoz; ezeket a munkásokat olykor a háztartásban foglalkoztatták vagy egyre növekvő állatállományuk gondozásával bízták meg. Előfordult, hogy ha panaszkodtak, megtagadták a munkát, megverték őket. Petrovicsék semmilyen iparengedéllyel vagy olyan igazolással nem rendelkeztek, amely az építőanyag értékesítésére és árusítására jogosította volna őket. Mégis két év során csupán Somogybán több mint 800 ezer forint értékben vásároltak bontásra ítélt épületeket. A bíróság által vizsgált 22 esetben a megállapított jogtalan haszon elérte a 600 ezer forintot. Somogybán először vidéken kezdték akcióikat. Kadarkút és Barcs környékét, valamint a Balaíon-partot kedvelték. Később Kaposváron i&. próbálkoztak, jóllehet itt már veszélyesebb volt á vállalkozás, ugyanis a városi tanács rendelkezéssé szerint a bontásra vállalkozónak építést engedéllyel kell rendelkeznie. Őket azonban mindez nem .zavarta, mert találtak olyan üzlettársat, akinek a nevében vásároltak. Arra persze vigyáztak, hogy mindig csak könnyűszerrel kitermelhető és jó áron eladható anyagokat szállítsanak el; az értéktelen anyagot es a törmeléket a helyszínen hagyták — annak eltakarítása az épít- tetőifcre várt... A’ bíróság álláspontja szerint a vállalkozás senkit sem jogosít föl kizsákmányolásra. Még akkor is üzérkedés ez, ha a vállalkozó maga is részt vesz a munkában, a szolgáltatásokat azonban nagyobb részben és rendszeresen idegen munkások igénybevételével végzi. Büntetlenséget nem élvezhetnek, akik saját munkájukkal arányban nem ‘álló többletjövedelemhez jutnak. A Kaposvári Járásbíróság* Petrovicsékat felfüggesztett szabadságvesztésre és 15—20 ezer forint mellékbüntetésre ítélte. A vádlottak fölmentésért, az ügyész pedig súlyosabb büntetés kiszabásáért jelentett be föllebbezést. ' M. I. Guruló horgásztanya Kerekeken guruló horgásztanyát, gépkocsival vontatható vikendházakat- gyárt a Lenti Fém és Faipari Szövetkezet. A helyszínen betontuskóra - helyezhető épületből a kereskedelem próbaképpen ötven darabot rendelt. A lakókocsik, te- herutánfutók gyártására szakosodott szövetkezet a kétszáz és háromszáz kilő teherbírású utánfutókból idén száz—száz darabot szállít Ausztriába is. A lentiek a szervizgazdái az NSZK- ból behozott lakókocsi utánfutóknak is. Az Al-Kó cég alkatrészraktárai épített a lenti szövetkezet felephe- lyén, ahol az importált járművek szervize van. Kaposvári ipari nagyA KAPOSVÁRI vállalat irodaházába CUKORGYÁR gondnoki állás! fölvesz ajánl fel kétszoba összkomfortos lakáscserével. állandó munkára műszerészeket, csőszerelőket és lakatosokat. Jelentkezést „Rákóczi tér 80491” jeligére J elentkezés a kiadóba kérünk.. a munkaügyi osztályon. (80491) (222178) A DÉLVIÉP Vállalat A kutas! Béke Mg. fölvesz Termelőszövetkezet / így teljes munkaidős fölvesz NŐI MUNKAERŐT portást varrodai munkára. a központi telepre. Jelentkezés: a központi Jelentkezés: irodában, Kutas, DÉLVIÉP Kaposvár, Ady Endre u. 26. sz. Raktár u. 113. alatt. Telepvezetőnél. (80270) (222054) Szárnyra kapott 'nmét a galamb
