Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

Támogatás az országjáróknak Két pályakezdő - három munkahely Az Állami Ifjúsági Bizott­ság az elmúlt években az if­júság nevelését, az élet- és munkakorúimények folyama­tos javítását határozta meg céljául. A rendelkezésükre álló anyagi _ eszközök — évenként csaknem két és fel millió forint — elosztása, ésszerű felhasználása nagy felelősséget ró a bizottságra, hiszen nem könnyű mindig úgy határozni, hogy az kapja a támogatást, akinek legin­kább szükséges. Ebben segít az ifjúsági törvény szem előtt tartása, valamint végrehajtá­sa. Az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatokról, problémákról kérdeztük meg Tóth Annát, a megyei ifjúsági titkárt. — Milyen helyet foglalnak el a fiatalok a népességi sta­tisztikában? — Somogy lakosságának negyvenkét százaléka har­minc év alatti. Ez megköze­lítően százötvenkétezer fia­talt jelent. Sajnálatos viszont, hogy a legújabb adatok azt mutatják, tavaly a születési arányokat tekintve megyénk az utolsó helyen áll az or­szágban. — Milyen a fiatal pálya­kezdők helyzete? — A korábbi évekhez ha­sonlóan most! sem csökkent a munkaerő iránti kereslet. A munkaügyi osztály adatai szerint a végzős fiatalok kö­zül a munkába állók részére személyenként másfél mun­kahely jut. 1982-ben például hatszázzal többen mentek nyugdíjba, mint amennyien a tényleges munkavállalási korba kerültek. Különösen nagy probléma, hogy me­gyénk felsőfokú végzettségű fiataljainak száma az orszá­gos átlag alatt van. Termé­szetesen ez azt , is jelenti, hogy a friss diplomások el­helyezkedésével nincs semmi gond. Annál nagyobb problé­ma viszont, hogy a végzett fiatalok egy rasze nem jön vissza a megyébe, amikor befejezi a tanulmányait. A múlt évben 2'JÖ végzett kö­zül csak 157 fiatal kezdte meg a munkáját Somogybán. — Hogyan segíti az ifjúsá­gi bizottság a pályakezdő fia­talok családalapítását? — A tanácsi értek esi tésű szövetkezeti és a tanácsi bérlakások 55—58 százalékát fiatalok kapják. A helyi ta­nácsok — lehetőségeikhez mértén — kiemelten segítik a fiatalok lakásgondjának megoldását, kedvezmények­kel, Ingyenes telekjuttatással, letelepedési segéllyel. Tudjuk viszont azt is, hogy a fiatal házasok — elsősorban a gyermektelenek —, valamint az egyedülállóak, jövedelmi helyzetük miatt egyre inkább csak a nagyobb saját anya­gi erőforrást igénylő OTP- lakásra jogosultak. A magas albérleti díjak mellett csak hosszú idő alatt képesek az induláshoz szükséges, megle­hetősen magas összeget ösz- szegyűjteni. A közelmúltban megjelent intézJcedések, ame­lyek a lakáshelyzet javítását segítik — hatása ma még nem mérhető. — Az ÁIB különös gondot fordít a gyermek- és ifjú­ságvédelem helyzetére. — Az állami gondoskodás­ban részesülők száma me­gyénkben meghaladja a két­ezret. Ennek kétharmadát te­szik ki az áilami gondozot­tak. Jelenleg négyszáz gyerek van nevelőszülőknél. Ez azí Pofozkodó apa Azt hiszem, hogy ' minden gyermek számára a saját édesapja a legelső nagy pél­daképe. És minden gyermek biztos abban, hogy övé a vi­lágon a legjobb apa. Függet­lenül attól, hogy a többi em­ber szemében milyennek lát­szik. Hiszen mindenféle apák élnek: jók,' rosszak, igazak, hazugok és iszákosok, olya­nok, amilyennek — esetleg csak egyszeri találkozásuk­kor — az apa magát az ide­genek előtt megmutatta. Az a számomra ismeret­len fiatal apa, akivel az 1-es buszon a napokban találkoz­tam, nem nyerte meg a tet­szésemet. Mondhatnám róla ázt is, hogy szememben ak­kor ő volt a rossz apa, még­pedig nem egy, hanem több pici gyermek „édes” apja. Véletlen találkozásunkkor — sokallva gyermekei jóked­vét — éppen őket „okította”. Ez jónéhány hatalmas pofon­ból állt, s mindvégig tartott, amíg utaztam. Ez sem volt elég, ugyanis az egyik apró­ságot vad dühvei a busz ülé­sére csapta. A véletlen szemlélő ilyen­kor zavarban van. Ki mer rászólni egy önuralmát vesz­tett fiatal apára, megkockáz­tatva, azt, hogy növeli a bot­rányt. Ráadásul biztos, hogy mindez rövid ideig tartó me­nedéket jelent a gyerekek­nek. S csodák csodája, végül mégis megúnta valaki a je­lenetet. Egy nő kockáztatta meg a közbeszólást. Lehet, hogy még most is bánja. Sajnálattal gondolok azóta is rá, aztán az apróságokra. Nagyon szurkolok, hogy egy gyerek se válassza példaké­pének a saját "édes” apját! L. R. Balaton-parti intézmények, magánosok, figyelem! Gyors, szakszerű munkával azonnal VÁLLALUNK festést—mázolást, pvc-burkoló, parkettás munkát. Megrendelésüket kérjük 3510 Miskolc, pf. 597-re küldeni, felvilágosítást adunk telefonon az 52-459-es számon. Tárgyalás céljából igény szerint 3 napon belül a helyszínen megjelenünk. Nagyobb munkára árengedményt adunk. (80212) jelenti, hogy hét százalékkal jobb az arány nálunk, mint országosan. 1978 óta mű­ködnek a városi—járási gyer­mekvédelmi felelősök mun­kaközösségei, a múlt évben pedig megalakult a középfo­kú iskolák if júságvédeimi felelőseinek' munkaközössége. E tanévtől pedig a pedagó­giai intézeten keresztül meg­oldott a továbbképzésük. Az elméleti es gyakorlati segít­ségadást á jövőben is szor­galmazzuk az e területen dolgozók részére. — Hogyan segíti az ifjúsá­gi bizottság a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését? — Az országos átlaghoz képest viszonylag kevés azoknak az intézményeknek a száma, amelyek kimondot­tan az ifjúsági művelődést, szórakozást segítik. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a fiatalok részvétele nagyon nagy arányú a köz­művelődésben, hiszen a mű­velődési intézmények látoga­tói nak kétharmada f iatal. Nőtt az országjárásban részt vevők száma. A múlt évben az ifjúsági alapból tizenki- lencezer fiatal utazását támo­gattuk, csaknem nyolcszáz­ezer forint értékben. V. I. Aphrodite Felkapom az üvöltést... Stílusváltás előtt a Kölyök (Tóth Éva rajza) A gyorsan alakuló és még gyorsabban felbomló zeneka­rok között ötéves múlttal büszkelkedhet a kaposvári, fiúkból alTó Kölyök együttes. 1978-tól főleg a megyeszék­helyen lépnek föl folyamato­san. ismerősen cseng azon­ban a nevük Somogy köny- nyűzenét szerető fiataljainak fülében is. — A gépészeti szakközép- iskolában ismerkedtem meg Nagy Gézával, egy osztály­ba jártunk — emlékszik vissza Vida József, az együt­tes vezetője. — Mindketten játszottunk hangszereken .és | érdeklődtünk a zene iránt, később csatlakozott hozzánk Géza testvérbátyja, Laci is, 6 a dobosunk azóta. Tagja lett a zenekarnak Helyes Zoltán gitáros és Bárány István billentyűs, így tehát már csak névről kellett gon­doskodnunk. Mivel az együt­tes átlagéletkora nem érte el a tizenöt évet, a Kölyök ne­vet választottuk. Ez azóta is megmaradt. — Milyen a zenekar stílus- irányzata ? — Kezdettől fogva arra tö­rekszünk, hogy „szűkös tech­nikánkkal” vaiami egyéni hangzást érjünk el. Föllépé­seinken soha nem játszunk más együttesektől, csak saját szerzeményekkel állunk a kö­zönség elé. A szövegeket a Nagy-testvérek írják, a ze­nét pedig jómagam szerzem — mondja Vida József. — Stílusunk — mi úgy gondol­juk — nem meghatározható egyetlen elfogadott kategó­riával sem. Vannak persze kedvenceink, ez persze nem jelenti, hogy másoljuk őket. — Mik voltak az eddigi legnagyobb sikereik? — 1981-ben á keszthelyi Helikon programjában a P. Mobil előzenekaraként szere­peltünk. Sajnos, a szabadtéri koncertet elmosta az eső. Mindenesetre nagy gondot okoztunk a rendezőknek, mi­vel egyetlen ilyen jellegű együttes voltunk, így a pol- beat kategóriába soroltak bennünket. Részt vettünk a tamási amatőr pop—rock— dzsessz fesztiválon, ott mi voltunk az egyetlen zenekar, amely reggae-zenét játszott. Ez három évvel ezelőtt még újdonság volt. — Égy kezdő együttesnek az igazi nagy befutásig min­dig gondot okoz a „szerelés” összeszedese. Honnan teremti elő a Kölyök az anyagiakat erre? — Az alapszerelést még a gépészeti szakközépiskolának köszönhetjük. Nagyon sokat lendített rajtunk az, hogy a városi KISZ-bizottság párt­fogol bennünket. Lencz Já­nos, a bizottság munkatársa valóságos menedzserként se­gít bennünket. A Mezőgép KISZ-szervezete állandó he­lyiséget ad, ahol zavarta- ■ lanul próbálhatunk. Persze emellett teljesen fölemészti a zenekar a mi pénzünket is. Szerencsére a szülők jó szemmel nézik ambícióinkat, így gyakran ők • is segítenek bennünket — Mi a zenekar további terve ? — Most a változások korát éljük — mondja Nagy Géza —, hiszen rájöttünk,, újat, valami egészen mást kell ■ nyújtanurlk, mini eddig. Az őt év azt jelenti, hogy majd­nem mindenütt fölléptünk a megyeben, ahol lehetett, te­hát eléggé ismernek bennün­ket- Azí viszont nem akar­juk. hogy megunjanak ben­nünket,, ezért úgy döntöt­tünk, hog.V egy ideig „vissza­vonulunk”, persze ez szá­munkra kemény munkát je­lent, hiszen majd új műsor­ral jelentkezünk. Igaz, ehhez meg szükség lesz némi anya­gi segítségre,, de reméljük, ezt megkapjuk. Kis szünet után hozzáte­szi : — Tervünk ezen kívül egy kislemez elkészítése is, bár tudjuk, hogy az ide vezető út nagyon nehéz, am mégis bízunk abban, hogy nemso­kára lemezről iá megszólal­hat a még csak Somogybán ismert sláger: „Tizennyolc évem / harsog karjaimban ) felkapom ' az .üvöltést / és messzire hajítom, / kapd el / a tied barátom”. Varga István Ház dollárokból Munkás az ezeregy éjszaka országában Bíró József, a siófoki Kő- olajvezeték-építő Vállalat fia­tal gépszerelő szakmunkása több mint egy esztendőt töl­tött a vállalat iraki építke­zésén. Szabadságon volt, ami­kor „civilben” találkoztam vele , az ipartelep nehézgép­javító műhelyében. — A brigádomnak köszön­hetem, hogy kikerültem, hi­szen az itteni idősebb szakik­tól tanultam meg a mester­séget. Szívesen látogatom még őket, bőven akad me­sél ni való, rengeteg élmény­ben volt részem. Nem sokat kéreti magát, szívesen mesél az ottani vi­szonyokról, munkakörülmé­nyekről. — Az első időszak bizony nagyon nehéz volt. Hat hó­napig nem jöhettünk haza. Szerencsére odakint nagyon gyorsan szalad az idő. napi 16—18 órát dolgozunk, az ember alig várja, hogy alud­hasson pár órát, aztán újra kezd mindent. Szigorú a fe­gyelem, az első időben vol­tak olyan pillanatok, amikor azt mondtam magamban: .öreg, ez nem neked való, nem csinálom tovább...” Aztán a barátok, a kollégák átlendítettek a holtponton. Több ezer kilométerre ha­zánktól hozzá kellett szok- niuk a klímához, a sivatagi körülményekhez. Irak és Irán között immár évek óta há­ború folyik. Mintegy har- minc-negven kilométerre dol­goztak a frontvonaltól. Lát­lak a repülőgépeket, az ide- oda vonuló csapatokat, mást azonban nem nagyon. Tapasztalták azonban a há­ború. következményét., azt, hogy növekszik a drágaság. Általában rögzített árak van­nak, száz százalékkal emel­kedett azonban a benzin ára. — Az ottani emberek ve­lünk szemben nagyon ked­vesek voltak, készséggel ka­lauzoltak. barmit kérdeztünk. Magyar szakácsok főznek ne­künk, jól, ízletesen, csak egy kicsit enyhangúan. A legfi­nomabb marhahúst, csirkét is meg lehet unni, ha egy éven keresztül mást sem látunk, Szerencsére volt lehetősége, hogy megismerjen egy na­gyon érdekes, szép országot. Az egyik barátjával közösen vettek egy motort, bereltek kocsit, s azzal nagyon sokfe­lé utaztak. — Eljutottunk Bagdadba, a csodálatosan szép. az iszlám történeti emlékekben gazdag városba. A legnagyobb él­ményt az jelentette, amikor Kuvaitba kirándultunk, illet­ve azon keresztül jöttünk haza. Ez azért történt, mert a háború miatt lezárták a bagdadi repülőteret. Szinte minden munkát vendégmun­kások végeznek. Köztudomá­sú, hogy rendkívül nehéz ál­lampolgárságot szerezni eb­ben az országban. Elsősor­ban a technikai berendezé­sek nagyon olcsók, minden­ből a legjobb, a legkorsze­rűbb technikával készített japán, amerikai vagy nyu­gat-európai készülék van. Mély benyomást gyakorol­tak rájuk a mecsetek, ame­lyek a régi „népi” hagyomá­nyokat követik, ugyanakkor a legújabb, legkorszerűbb technikával készültek, s híres építészek, tervezők, fantáziá­ját dicsérik. — Végleg semmi pénzért nem maradnék kint Nagyon hiányzott a család. Az egy esztendő kinttartózkodást csak azért vállaltam, hogy aztán könnyebb legyen ide­haza. Az más életforma, más az emberek gondolkodásmód­ja, szemlélete. A gazdagság, a pénz nem pótolhat min­dent, főként nem a családot, a barátokat, a szeretetek — Mennyi jött össze a kint töltött idő alatt? •— Harmincezer forint kö­rül havonta. Ennek egy ré­szét a család "Kapta meg ide­haza forintban, a másik ré­széből odakint mi eiünk, az összeg harmadik része pedig dollárban kamatozott a bank­ban. — Mit terveznek az így összegyűlt pénzzel? — Mar eddig is sok min­dent vásároltunk. Vettem egy autpt, a félretett pénz legnagyobb része pedig ház­építésre megy. Remélem el­jutunk a felesegető mel együtt pihenni is egyet ha­marosan. Körtési Zsolt SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents