Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

(Folytatás az 1. oldalról) lentös érdeklődésre, megér­tésre és támogatásra találtak a nemzetközi munkás- es fel­szabadító mozgalomban, a haladó gondolkodású közvé­lemény legkülönbözőbb réte­geiben, a háborúellenes moz­galomban, s a világ sok or­szágának kormánya restről. A szocialista országok kül­politikai kezdeményezései­nek egészét úgy fogadjak, mint reális alternatíváját an­nak. a legyverkezesi politi­kának, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és néhány szövetségese folytat abból a célból, hogy katonai erőfö­lényre tegyen szert, s amely a nemzetközi stabilitás meg­sértéséhez vezet. Ezek a kezde­ményezések újból bebizonyít­ják, hogy a szocialista orszá­gok felelősséggel közelednek a béke megőrzésének kérdé­séhez es keszek a nukleáris háború elhárítása érdekeben cselekedni. 2 A tanácskozás részvevői • megeiegedessel állapitat­ták meg, hogy széles körű nemzetközi visszhangot vál­tottak ki a szocialista álla­moknak az európai nukle­áris leszerelésre vonatkozó javaslatai — az új közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítésére kimondott moratóriumra tett javaslattól egészen addig az indítványu­kig, hogy a kontinens legyen 'mentes mindenfajta, közepes hatótávolságú és harcászati nukleáris fegyverzettől egy­aránt. Az új amerikai raké­ták Nyugat-Európába telepí­tésére vonatkozó NATO-ter- vek elleni harc kimenetele döntő jelentőségű nemcsak az Európában, hanem az egész földkerekségen végbe­menő események menetének távlatai szempontjából. E tervek végrehajtása, amelynek megkezdesere 1993-at jelölték ki, a legsú­lyosabb veszélyt jelentené az európai népekre nézve, a bi­zalom csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet romlásá­hoz vezetne. Ezért olyan rendkívül- fontos fellépni az ellen, hogy Európában a nuk­leáris fegyverkezési hajsza újabb szakasza kezdődjék. A találkozón nyugtalan- saggal állapították meg, hogy a Német Szövetségi Köztár­saságban megélénkült a re­akciós erők revansista irány­zata és rámutattak arra, hogy a jelenlegi Európa te­rületi-politikai realitásainak tiszteletben tartása elválaszt­hatatlan és elengedhetetlen tényezője az európai béké­nek és biztonságnak. A tanácskozás részvevői hatarozottan srkraszálltak azért, hogy biztosítsák az enyhülés folyamatosságát és erősödését. Felhívták a fi­gyelmét annak a prágai po­litikai nyilatkozatban szerep­lő javaslatnak a jelentőségé­re,' amely közvetlen tárgya­lásokat ajánl a Varsói Szer­ződés és a NATO-tagállamai között arról, hogy nem növe­lik tovább és jelentősen csökkentik a katonai kiadá­sokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szocialista or­szágok változatlanul készek érdemben megvitatni minden más olyan konstruktív javas­latot, amely arra irányul, hogy az egyenlőség, az egyenlő biztonság és a köl­csönös előnyök elveit követ­kezetesen figyelembe veve megoldja a nemzetközi élet legfőbb problémáit. Hangsú­lyozták, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspártjai a béke és a leszerelés kérdéseiben a leg­szélesebb körű párbeszédre és együttműködésre törek­szenek minden olyan politi­kai és társadalmi erővel, párttal és szervezettel, amely ha különböző ideológia, meg­győződés és nézetek híve is, de kész harcot folytatni e célok eléréséért. _ A tanácskozás részvevői «í* megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulá­KÖZLEMÉNY sa igazolja a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkoza­tában szereplő azon megál­lapításoknak a jelentőséget, hogy politikai eszközökkel kell megoldani, a már meg­levő es elhárítani az, üjabb háborús konfliktusokat Ázsiában, Afrikáoán és La­tin-Ameriaaban ; véglegesen fel kell számol­ni a gyarmatosítás és a faj­üldözés valamennyi marad­ványát; véget kell vetni a neoko- loniaiista politikának, más népek elnyomásának és ki­zsákmányolásának. Elősegí­tené a nemzetközi légkör ja­vulását az Indiai-ocean be- keovezetté valtozlatasa; az igazságos, szilárd es átfogo rendezés megvalósítása a Közel-Keleten, ahol a Liba­nonban végrehajtott s az im­perialista erők által ösztön­zött izraeli agresszió ered­ményeként még feszültebbe ' vált a súlyos nemzetközi kö- vetkezmenyekkel fenyegető veszélyes helyzet; az enyhülési folyamat és a bizalom megerősítése az Ázsia valamennyi országa közötti kapcsolatokban; a Délkelet-Ázsiaban meg­lévő problémák politikai úton történő megoldása s a tér­ségnek a beké, a stabilitás és a jószomszédi kapcsolatok övezetévé változtatása, ame­lyet a három indokínai or­szág vezetőinek vientianei tanácskozásán elfogadott s a testvérpártok által támo­gatott kezdeményezések is szolgáinak; a konfliktusok politikai megoldása Közép-Ameriká­ban es a karibi medencében, ahol az Egyesült Államok imperialista körei és cinko­sai továbbra is durva nyo­mást gyakorolnak Kuibara, veszelyeztetik az ország sza­badságát és függetlenségét, szét akarják zúzni a mcara- guai forradalmat és maka­csul akadályozzák Salvador népét abban, hogy maga döntsön saját sorsáról; a konfliktusforrások fel­számolása Afrika déli részén oly módon, hogy megszűnik az imperializmusnak es dél­afrikai szövetségesének ag­ressziója a fróntallamok el­len s biztosítják Namíbia függetlenséget, anélkül,, hogy ezt kapcsolatba hoznák a kubai erők angolai jelenlé­tével, mint ezt az afrikai ál­lamok s az el nem kötele­zettek mozgalmához tartozó országok többségé is köve­telte. i A testvérpártok képviselői hangsúlyozták, hogy növek­szik az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának jelen­tősege a béke megőrzése ben, és üdvözölték a delhi konfe­rencia határozatait, amely­nek célja az enyhülés meg­szilárdítása és kiterjesztése a világ minden körzetére, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos és demokra­tikus alapokon történő átala­kítása, ami megfelelne a vi­lág valamennyi népe érde­keinek. 4 A tanácskozáson megkü- • lönboztetett figyelmet szentellek azon gyakorlati kérdések vizsgálatának, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy aktívabban legyenek a reakció antikommunista ke­resztes hadjárat kibontakoz- talásara tett erőfeszítéseivel szembeni lépések. Ez a kom­munista-ellenes keresztes­hadjárat az imperializmus, mély válságának megnyilvá­nulása es lényegét tekintve agresszív fegyver a beke, a demokrácia es a társadalmi haladás növekvő erőivel szemben. Arra irányul, hogy beavatkozzanak más orszá­gok belügyeioe. ellenséges- kedest szítsanak az álla.nők között, még jobban kiélezzek a nemzetközi feszültséget. A tanácskozás részvevői részletesen megvitatták, ho­gyan lehet elmélyíteni a testvérpártok együttműkö­dését a külpolitikai kérdé­sekről folytatott információs- és propaganda-tevékenység­ben. Megállapították, hogy fontos meg jobban megvilá­gítani a szocialista országok álláspontját a háború és a béke kérdéseiben, rámutat­tak, hogy fontos a szocialis­ta országok álláspontjának megvilágítása a prágai ta­nácskozás politikai nyilatko­zatában foglaltak megvalósí­tásával kapcsolatban » azok­nak a javaslatoknak kapcsán, amelyeket a szocialista or­szágok tettek a fegyverkezé­si hajsza megszüntetése ér­dekében, valamint a lesze­relés és elsősorban . a nukle­áris leszerelés területén megvalósítandó gyakorlati intézkedések tekintetében. A tanácskozáson megálla­pították, hogy szükség van a szocialista országok életéről szóló igaz es tartalmas in­formációk terjesztésére, a hatékonyabb együttműködés­re a társadalomtudományok területén, s azoknak az erő- feszíteséknek aktívabbá téte­lére, amelyek célja, hogy megmutassak a modern ka­pitalizmus .valódi arculatát. _ Marx Károly «■ nek 165. születésé- és halálának IbO. évfordulójával kapcso­latban a tanácskozás részve­vői tájékoztatták egymást a tudományos szocializmus megteremtője emlékének szentelt rendezvényekről s a marxista—leninista elmélet­nek a jelenlegi körülmények közötti terjesztéséről és pro­pagandájáról. A tanácskozá­son egyhangúan megállapí­tottak, hogy a marxizmus— leninizmus, a kommunisták helyes és hatékony politiká­jának. s az élet áltál felve­tett új feladatok megoldá­sának megingathatatlan alapja volt és marad is. A tanácskozás tárgyszerű, elvtársi légkörben, a testvé­ri kommunista és munkás­pártok kapcsolataira jellem­ző internacionalista szolida­ritás szellemében ment vég­be. Ismét összetaposok voltak az Egyesült Államokban a floridai Miamiban. A képen rend­őrautók és mentő rohamkocsik sorakoznak az utcán, miután a rendfenntartó alakulatok több száz szinesbőrű fiatallal összecsaptak (Telefotó —' AP—MTI—KS) Samir Washingtonban Változatlan energiával, de továbbra is eredménytelenül folynak a tárgyalások Wa­shingtonban ' áz Egyesült Ál­lamok, ,Izrael • es Libanon kö­zött. fleagan elnök Jichak Samir izraeli külügyminisz­tert fogadta, és mint a mi­niszter a félórás megbeszé­lést követően kijelentette, .megértést' tanúsított Izrael biztonsági érdekel iránt”. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy Reagan sem tudta, vagy akarta rávenni az izraelieket a teljes csapatkivonásra. A George Shultz közvetí­tésével folyó tárgyalások fő ütközési pontja az, hogy amíg Libanon képesnek tart­ja magat területének ellen­őrzésére a külföldi csapatok kivonása után, Izrael ragasz­kodik ahhoz, hogy megfigye­lő állásokat létesítsen liba­noni területen vagy más for­mában biztosítsa a katonai ellenőrzést a • szomszédos közel-keleti ország felett. A csehszlovák kormány közleménye A csehszlovák ki'ilü.Rvtmii - •niszitóri untot hivatalosan felhatalmazták annak közlé­sére. hogy március 13-án. a« angolai Alto Catumtoela vá­ros környékén aiz Unita kor­mányellenes szervezet cso­portjai elra/boltaik csehszlo­vák álltompoligáírokat. Velük együtt tartják fogva több családtagjukat, köztük gyer­mekeket is. A kormányéi lenes erők fogságába esett csehszlovák áltampoligárck — hangs ú- lyoaza a közlemény — cseh­szlovák szakemberek, aikak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Angolai Népi Köztársaság gazdasági együttműködési megállapo­dásának keretében egy cél- lulózgyár építésén dégratak. A 'külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy Csehszüo- vátMia haladéktalanul mim- demt megtesz a fogságba esetit csehszlovák állampol­gárok kiszabadításáért. Ezért álHamdó kapcsolatot tart fenn. az angolai cseh­szlovák nagykövetséggel és az Angolai Népi Köztársaság illetékes kormányszerveivel, s több nemzetközi szervezet kÖKrem ökod eset is kérte. Az árcsökkentés ára Samir izraeli külügyminisz­ter az amerikai külügymi­nisztériumban folytatott megbeszélésekről távozik Andropov fogadta a tanácskozás részvevőit Juri) Andropov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszk­vában baráti találkozót tar­tott a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak a nemzetközi és az ideológiai kérdésekkel foglalkozó titká­rai tanácskozása résztvevői­vel. A találkozón részt vett Alekszandr Lilov, a Bolgár Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a kb titkára, Dimitr Sztanisev, a kb titkára, Sztojan Mihaj- lóv, a kb titkára; Vast! Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB el­nökségének tagja, a kb tit­kára, Jan Fojtik, a kb el­nökségének póttagja, a kb titkára, Josef Haviin, a kb titkára; Antonio Perez Herrero, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának pót­tagja a kb titkárságának tag­ja; Számán Vijaket, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB titkára; Jozef Czyrek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára, Jan Glówcziyk, a kb politikai bizottságának póttagja, a ki'D titkára, Ma­rian Orzechowski, a kb tit­kára; Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Várkonyi Péter, a KB titkára; Damdingin Gombodzsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára, Gelegin Adja, a kb titkára; Kurt Hager, a Német Szo­cialista Egysegpárt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a kb titkára. Hermann Axen, a kb politikai bizottságának tagja, a kb titkára, Joachim Herrmann, a kb politikai bi­zottságának tagja, a kb tit­kára ; Miu Dobrescu, a Román Kommunista Párt KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a kb titkára, Petru Enache, a kb politikai végrehajtó bizottságának póttagja, a kb titkára. Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja, a kb titkára, Borisz Ponornarjov, a kb po­litikai bizottságának póttag­ja, a kb titkára, Mihail Zim- janyin, a kb titkára, Komsz- ' tantyin Ruszakov, a kb tit­kára; Hoang Tung, a Vietnami Kommunista Párt KB titká­ra. Jurij Andropov és a szo­cialista országok testvérpárt­jai Icb-titkárainak találkozó­ja szívélyes, elvtársi légkör­ben ment végbe. f Aki-időt nyer, életet nyer — akár e közmondásban is összefoglalhatta volna az öt- dolláros árcsökkentéssel Londonban befejeződött rendkívüli OPEC-értekezlet valószínű hosszú távú ta­nulságai Jamani szaúd-ará- biai olajminiszter. Az olajár-csökkentés rövid távú előnyös következmé­nyeit hónapok óta számit- gatják szerte a világon. A fogyasztó nyugati államok­ban, a fejlődő országokban a gazdasági növekedés ösz­tönzését, az infláció vissza­esését, a kamatlábak továb­bi csökkenését, a hitelpiac bővülését, az adósságterhek enyhülését várják az árcsök­kentés közvetlen es közve­tett hatásaitól. A szocialista országokat közvetlenül nem érinti az OPEC-árcsökkentés. Ennek az az oka, hogy az úgyneve­zett bukaresti árelv értelmé­ben a KGST-tagállamok a nagyobb gazdasági biztonság megteremtése, a folyamato­sabb tervezés érdekében csak fokozatosan érvényesí­tik az egymás közti forgal­mukban a világpiaci ármoz­gást. Minden evben az elő­ző öt év átlagában szabjak meg a szovjet olaj árát eb­ben a viszonylatban. Ez azonban még mindig ala­csonyabb, mint akár a most csökkentett OPEC-ár. A várhatóan nagyobb moz­gásba lendülő világkeres­kedelem azonban a szocialis­ta országok exportlehetősé­geit is javíthatja, adóssága­ik kamatterhei enyhülhetnek, hitelfelvételi képességük ja­vulhat. Az olajtermelők viszont — egyelőre — rosszul jártak. Minden egydolláros árcsök­kenés évente 6,5 milliárd dollár bevételtől fosztja meg őket. Az is nyilvánvaló, hogy azonos haszonkulcs mellett az olajtársaságok profitja is kisebb lesz az idén, mint a drágább nyersolaj idején volt, noha minden bizony- nyál növelhetik az olajter­mékek forgalmát. Akkor hát miféle előnyt nyertek ők, a Perzsa-öböl menti arab olaj­országok — amelyek a mos­tani hivatalos. rendezett árcsökkentés fó apostolai <■voltak — és az olajukat át­vevő. főként amerikai mo­nopóliumok? A mostani árcsökkentés háttere bonyolult Az utóbbi évtized lélegzetelállító ár­emelései számottevő takaré­kosságra késztették a fo­gyasztókat, megindult más erőforrások keresése. A nem­zetközi olajtársasagok vi­szont néhány hete már napi 5—6 millió hordót dobtak piacra korábban felhalmo­zott tartalékaikból. Az utób­bi időben főként ez állt az UPEC-olaj iránti kereslet meglepő csökkenése mögött. Igaz, az e spekulációs eladást fedező tartalékokból talán csak néhány hétre futotta volna még — ám az adóssá­gokkal küszködő, bevételüket mindenáron növelni akaró termelő országok — Nigeria, Indonézia, Venezuela es má­sok — nem tudtak várni, Szaúd-Arábia és az öböl­sejkségek pedig nem akartak várni. E különbség oka a föld mélyében rejtőző, még kitermelhető olajtartalékok elosztásában keresendő. A föld bizonyított olaj tar­talékainak 54,1 százaléka a Közel-Keleten, túlnyomó- részt Szaud-Arábia és arab szomszédai területén találha­tó, s ehhez képent saját fel- használásuk elenyészően cse­kély. Az olajár mostani eny­hülésének és a tartalékok megoszlásának együttvéve két következménye lehet lé­nyeges a Perzsa-öböl beli arab termelők számára. Erre építenek a Szaúd- Arábiával társuló amerikai olajtársaságok is. Már évek­kel ezelőtt nekiláttak — szaúdi pénzből, szaúdi terü­leten, közel a forrásokhoz — olyan olajvegyészeti beruhá­zásoknak, amelyeknek a ta­valyi, tavalyelőtti túlkínálat ide jen szakmai körökben még nem jósoltak jövőt. Ha azonban beválik az olajke­reslet időtartamát hosszabbí­tó szaúdi taktika, előbb- utóbb minden eddiginél fényűzőbb „olajéletet’’ nyer­het ez a néhány termelő or­szág és a belőlük élő több amerikai olajtársaság — a világ energiaellátása azonban ettől nem lesz biztonságo­sabb.

Next

/
Thumbnails
Contents