Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

A gyerek nem figyel Például a matematikára... A farsangi álarc készítését napközis foglalkozásokon sajátítják él ax első és második osztályos tanulók Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban. Az éppen soron következő gyermekünnepekre készítenek díszleteket, jelmezeket. Értő szakemberek segítségével tanulják meg a rafiafonást, a bábkészítést és a kosárfonást Folklórverseny Buzsókon Panaszokra panaszkodik régi cimborám. A gyerek ... Á gyerek nem figyel az óvói­déban. Főleg a matematiká­ra nem figyel, hanem ját­szik, dudoraszik ... Ezárt panaszkodik az óvó néni. És panaszkodik a cimbora. Ez­után rám néz, és ott bujkál a szemében: a múltkor for­dított volt a szereposztás, tehát most rajtam a sor, le­gyek okos. Én viszont olyan destruk­tív megjegyzéseket. teszek, miszerint a gyerek helyében én is főleg a matematikára nem figyelnék az óvodában. Pedig a gyerek tényleg nem figyel a matematikára. (Az enyém erre spéciéi fi­gyel, de másra meg nem.) És az óvó néni — mit tehet — panaszkodik. A gyereken kívül,, az az érzésem, e téren legjobban az óvó nénit sajnálom. Neki azt mondták — mit mond­ták: kötelezően előírták — hogy ilyen meg olyan fog­lalkozást (hogy ne mond­jam : tanórát) kell tartania az óvodában. Meg is tartja becsű tettei — próbálná nem megtartani —, a gyerekek pedig vagy figyelnek, vagy nem. Nevelőjük természete­sen mindent megtesz azért, hogy lekösse figyelmüket S ha mégsem sikerül, a labda a szülőé: beszélje rá fiát, lá/nvát. Rábeszéli. Még akkor is, ha alig-alig hisz a nyomós érvek hatásában. Van is eredménye, körülbelül amy- nyi. mint a falra hénvt bor­sónak. Mert a gyerek kö­Március 18—27. között harmadszor rendezik meg a Budapesti tavaszi' fesztivált amelynek alapvető célja ha­zánk kulturális kincseinek es idegenforgalmi nevezetes­ségéinek bemutatása, s ezál­tal az itthoni és külföldi turizmus fellendítése. Az idén különösen gazdag prog­ramot állítottak össze a szer­vezők. Változatlanul a fesztivál egyik fontos feladatának te­kintik a magyar népművé­szét értekeinek megismerte­tését. A Magyar Állami Né­pi Együttes Lakodalmas cí­mű műsorát a Budai Viga­dóban adja elő, ismét lesz a Budapest Sportcsarnokban hagyományőrző kirakodóvá­sár, és ugyanitt tartják a II. tanchaz-taialkozót. Ezen a tavaszon is vendé­gül látja a fesztivál Cziffra Györgyöt, á Franciaország­ban elő magyar származású világhírű zongoraművészt, aki az Erkel Színházban ön­álló hangversennyel lép a közönség elé. A változatos zenei programból kiemelésre kívánkozik még a MÁV Szimfonikusok magyar estje a Zeneakadémián, amelyen Erkel, Liszt és Kodály kom­pozíciói kaptak helyet, ugyanitt tartják a Magyar Állami Hangversenyzenekar Kodály- és Bartók-koncert- jet a Budapesti Kórus, illet­ve Sándor György közremű­ködésével; s a Budapesti Filharmóniai Társaság ze­nekarának hangversenye, amelynek műsorában Wag- ner-szerzemények csendül­nek fel. A Pesti Vigadóban és a Zeneakadémián játszik a Liszt Ferenc Kamarazene- kar. Brahms születésének 150. évfordulója tiszteletére hangzik el a Mátyás-temp­lomban a Német requiem a MÁV Szimfonikusok, vala­mint a Magyar Rádió és Te­levízió énekkara tolmácsolá­sában. Az Erkel Színház lát­ja vendégül a világhírű I Musici di Roma kamaraze­nekart. A fesztivál színházi kíná­latának élére kívánkozik Eliot—Webber—Lloyd vi­lághírű musicalének. a Macskáknak a magyarorszá­gi ősbemutatója a Madách Színházban, Szirtes Tamás rendezésében. vetkezetes — és másnap sem figyel. Például a matematikára nem. Szükségesnek tartom, hogy leszögezzem: semmi kifogásom a nevezett tudo­mányág ellen. Mert ha len­ne, az körülb'elül akkora os­tobaság volna, mintha kö­zölném: nekerp eilenszenves a levegő, a víz, a napfény... És tessék megszüntetni eze­ket. Azért sem lehet, mert saját 'gyermekem odafigyel a matematikára, sőt még otthon is számol, összead, kivon, hasonlít, méricskél... Ezt szereti. Örülök neki­Nos ennyi kitérő után csak példánk kedvéért tart­suk meg „szegény” matema­tikát. Az óvodás nem figyel a „tanórára”. A magam ovi- sának legszívesebben azt mondanám:' ha nem tetszik, ne is figyelj! De ez merény­let volna az óvó néni ellem, így hát közlöm: figyelj! És bele'erődök abba, hogy el­engedi az intő szét a füle mellett. Biztos vagyok benne; egy óvodásnak még nem kellene minden „tantárgyra” figyelnie. Épp azért nem, mert ebben a korban még mindent nyitottan fogad, s ha nyíltsága ellenére sem köti le a „tananyag” — mondjuk a matematika —, akkor fölösleges erőlködni. De erről nem az óvó néni tehet, hanem azok, akik őt utasítják. A gyerek önálló lény. Ha nem akar, nem figyel. Jó volna, ha az óvónő is ha­A Radnóti Miklós Színpad ad otthont a nemzetközi eszperantó színházi találko­zónak, amelyen lengyel, bol­gár és magyar' együttesek vesznek részt; a Budapesti Gyermekszínház és a Víg­színház pedig a nemzetközi pantomim találkozónak, amelyen svájci, angol, hol­land, lengyel és magyar cső-. Hat év óta egymást kö­vették a válságok a libano­ni kormány és a libanoni palesztin éHenállás között. S e válságokat Izrael az or­szág déli területeire mént •csapásokkal tervszerűen to­vább élezte. 1969 májusától októberig súlyos összecsapá­sok zajlottak le a libanoni hadsereg és a Palesztinái Felszabadítást Szervezet (PFSZ) egységei között (ezt a november 3-i kairói egyez­mény zárta le). A katonai csapások mel­lett ' izraeli részről nem hiányzott a diplomáciai nyo­más sem. 1969. május 17-én Golda Meir az akkori mi­niszterelnök kijelentette: Izraelnek joga van megto­rolni a terrorizmust bármely állam területén (ahonnan az akciók, kiindulnak). S hogy nyomatéket adjon e kijelen­tésének. — és nem utolsó­sorban azért, hogy megaka­dályozza a libanoni—palesz­tin viszony javulását —, a következő év februárjában az izraeii hadsereg „tiszto­gató hadműveleteket” kez­deményezett Del-Libanon­ban. Ettől kezdve évenként — esztendőnként többször is — a legváltozatosabb akciókat hajtotta végre Izrael a céd­rusok országa (ée az ott élő sonló demokratikus jogokkal rendelkezne. Legföljebb a főhatósága panaszkodna va­lakinek: nem figyel az eb­adta, non! Hiába mondom neki. hogy tartson tanórát, ő azokkal matematikázik, akik figyelnek rá, a többit meg-felelőtlenül játszani en­gedi. Ajjaj ... Nézeget a cim­borám — mérnökember és a magasabb matematika a hobbija —, ajjaj, most mit csinálunk? Mert tulajdon­képpen az ő gyereke szeret énekelni meg verset monda­ni, és akkor figyel,' az enyém meg a matematikát szereti, és, akkor figyel. Na nézd csak! Ez a kettő mi­lyen jól játszik itt a másik szobában együtt, miközben mi elmélyülten vitázunk ró­luk. És nem verik agyon egymást azért, mert az égjük a matematikát szereti, a másik meg még nem. Persze hogy nem. Mert nem is a matematikával van baj. Vagy a környezetisme­rettel, Vagy akármivel. Ha­nem a tanórával! Lehet a számokkal is játszani, s ha az óvodás ezt szereti, hát tanuljon matematikát. Ha egyebet szeret? Tanulja azt. Csak ne legyen kötelező, s ne legyen későbbi panaszko­dás okozója. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerek szeresse, amit taní­tunk nekli, akkor kezdjük okítani, amikor önként is elfogadja a „tárgyat”, s nem csak parancsszóra — vagy portok adnak találkozót egy­másnak. A Fővárosi Ope­rettszínház először tűzi mű­sorára Fényes Szabolcs Szer­dán tavasz lesz című új ze­nés játékát. Ezenkívül Le­hár Cigányszerelem. Kál­mán Marica grófnő és Strauss Denevér című ope­rettjeit láthatja a fesztivál idején a közönség. palesztinok) ellen. Egymást követték a „tisztogató had­műveletek”, a bombatáma­dások, a kommandóakciók. Ügy látszott: Izrael Liba­nonban véglegesen akarja fölszámolni (a Jordánia által egyébként már rendkívül meggyengített) palesztin el­lenállást. Amikor 1975. április 13- án a hírügynökségek világ­gá röpítettek a Bej rút ke­resztény negyedében egy palesztinokkal és libanoni muzulmánokkal megrakott autóbusz utasai lemészárlá­sának hírét, a közvélemény hajlott arra, hogy' tévedés­nek minősítse. Hét és fel év- vei később Szabra és Satila évtizedek óta szenvedő la­kossága nagy részenek bor­zalmas és kegyetlen kiirtása alig keltett érdeklődést. Közben majdnem száz-ezer ember halt meg az ország­ban, több mint negyedmillió megsebesült (és vált végle­gesen nyomorékká), sok százezer pedig lakóhelyének elhagyására kényszerült. A zömük külföldre menekült. Az anyagi kár sok milliard dollárt tett ki... Mi oldódott meg ezzel a mérhetetlen szenvedéssel, veszteséggel? S kinek az ér­dekében folyt mindez? Elöljáróban le kell szö­Vasámap a népművészeti hagyományairól, búcsújáról országszerte ismert Buzsák- ra igyekeztek a marcali já­rás minden tájáról a késón jött hóeséssel birkózó jár­művek, A somogyi művészeti szemle rendezvénysorozatá­hoz. az idén az országos di­áknapok és a Ki mit tud? bemutatóira nevezett csopor­tok, szólisták is társultak. A három járási-városi, körzeti rendezvényen legjobbnak tartott műsorszámokat Bu­dáját László Marcali városi tanácselnökhelyettes meg­nyitója után tekinthette meg a közönség. A 34 műsor- szám a marcali járás és vá­ros amatőr művészeti moz­galmának élvonalát mutatta be. A járás adottságaiból, hagyományainak megfelelő­en a folklór jellemezte a műsort Somogysámson, geznünik: rendkívül bonyo­lult, sokágú jelenséget kell feltárnunk, amely egyszerre látszik felekezetek közötti polgárháborúnak,' a balolda­li és a jobboldali erők kö­zötti társadalmi konfliktus­nak, a libanoniak és a pa­lesztinok közötti testvérhá­borúnak, az arab—izraeli konfliktus legvéresebb jele­netsorának, a két világrend- szer közötti osztály harc he- ljd megnyilvánulásának, s végül antiimperialista nem­zeti felszabadító küzdelem­nek is. Lássuk az események gyö­kereit! Annak a mérhetetlen szen­vedésnek, amelyet a Liba­nonban élő lakosságnak el, kellett viselnie a vizsgála­tunkat kepező időszakban az egykori Levante fölötti el­lenőrzést kezükben. tartó vagy azt megszerezni akaró hatalmak az okozói. „A baj gyökere a Valóságban a tá­voli múltba nyúlik, már a libanoni állam aiapítasakor jelen volt, és azóta sem enyhült” — Írja a kérdés arab és nyugati szakértőivel egybehangzóan Arnold Hot- tínger. „A keresztények és mohamedánok közötti terror gyökerei az 1943-as évig, az allamalapilásig nyuuiak visz- sza” — téved még az igen alapos Archív der Gegenwart is. Ezeket a véleményeket arra az 1932-es népszámlá­lás alapján a különböző val­lási csoportok között kötött — pontosabban: a különböző vallási csoportokra a francia gyarmatosítók által rákéhy- szeritett — szóbeli paktum­ra alapozzák, melynek értel­mében a törvényhozó és vég­rehajtó hatalom a két, ak­kor egyenlő nagyságú vallási közösség (397 ezer keresz­tény, 385 ezer 500 muzulmán) közt nagyjából egyenlően oszlott meg. E megállapodás Vörs, Táska, Szőcsény, Ba- Latonberény pávakörei mi­nősítésükhöz méltóan, ma­gas színvonalon — helyen­ként — mértéktartóan ízlé­ses mozgásanyaggal ötvözve — adták elő Zened anya­nyelvűnk egy-egy szép dal- füzérét. A marcali, a csáká­nyi, a balatonszentgyörgyi citerazenekar meggyőzte a résztvevőket arról is, hogy az utánpótlás neveléséi-e is nagy gondot fordítanak. A legkiválóbbak közül Pintér József. Mészáros Béla és Horváth Endre hangszerszó- lóval is közönség elé lépett A fonyódi gimnázium flú- és leánykórusa, valamint a marcali gimnázium leányka­ra is bizonyította, hogy a középfokú oktatási intézmé­nyek szívügyüknek tekintik a kórusmozgalöm ápolását. A legnagyobb közönségsikert a népi együttesek aratták. Á értelmében a Libanoni Köz­társaság elnöke csak maro- nita keresztény, a miniszter­elnök szunnita, a parlament elnöke pedig síita mohame­dán lehet (a törvényhozó hatalomban a keresztények és mohamedánok állandó aránya 6:5, s ennek alapján a 99 tagú nemzetgyűlésben 54 a keresztény képviselők száma, 30 a maronitáké, 11 görögkeleti, hat a görógkato- lifcus, 4 ortodox örmény, egy-egy örmény katolikus protestáns és egyéb keresz­tény; 45 honatya pedig mo­hamedán: 20 szunnita, 19 síita, hat drúz). Vélemé­nyünk szerint az a kutató vagy politikus, aki az ese­ményeket a hatalom fenti megoszlásából magyarázza — még ha oly sokszor él is a polgárháború, az osztály-’ harc kifejezésekkel — a küz­delmet alapvetően vallási alapokra vezeti vissza. A libanoni -tragédiában kétségtelenül fontcss szerepet játszik a vallás, de már az események kirobbanásakor nyilvánvaló volt, hogy a harc csak látszólag vallási jellegű? mögötte társadalmi és gazdasági ellentétek fe­szülnek. Az országban éló libanoni állampolgároknak mintegy a harmadát kitevő keresztények foglalták el az ország legfontosabb társa­dalmi, gazdasági és politikai pozícióit. Az ipari, pénzügyi és szolgál tata&i szektorban a vállalatok _ tulajdonosai­nak felekezeti’ megoszlása: 126 nagyobb ipari üzemből 105-nek, 13 pénzintézetből 11-nek, a 45 szolgáltató vál­lalat közül pedig 40 -nek tu­lajdonosa keresztény. Véle­ményünk szerint azonban nem lehet a libanoni esemé­nyeket csak polgárháború­nak, illetőleg elnyomók és elnyomottak közti osztály­harcnak tekinteni. Kiválté balatonszentgyörgyiek fér­fias, sok szellemességgel át­szőtt „regölése”, a marcali táncoslányok finom, techni­kailag szépen kidolgozott előadásmódja, a fonyódi és buasáki együttesek elsöprő lendülete a mozgalom vita­litását bizonyította. Kelle­mes meglepetésként hatott a fonyódiak fiatal népzané- szeinek ízes, jó hangulatú előadása Gazdag Erika to­ny ódi gimnazista szólóemek- lése, a marcali Csoszó Gyön­gyi, a fonyódi Kántor Edit mélyen áterzett, szép vers- mondása. A bemutató mezőnyéből kiemelkedett a fonyódi Ka­rikás Frigyes Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola, mely szereplőgárdájá­val a rendezvény sokszínű-, ségét, »zwwc-nelát emelte. okai mind politikailag, mind történetileg szélesebbek —. alapvetően az országon kí­vüli érők függvényei. Csak­úgy. mirvt hatásának követ­kezményei. A török uralom bukása után nagy Szíria egyes terü­letei közel kerültek a füg­getlenség elnyeréséhez. Ez Libanon esetében csak a II. világháború alatt követ-, kezeit be, 1943-ban. S utá­na alig telt el egy évtized, máris bekövetkezett a kül­földi beavatkozás. Az ország élén álló keresztény vezetés (név szerint Chamoun) 1957- ben elfogadta a kommunista-; és szovjetéi ienes Eisenho- wer-doktrinat. Ez pedig a belső (és arabközi) ellentétek sokaságát váltotta ki. Az emiatt és egyéb ellentétek következtében kitörő polgár- háború 1956-ban végződött azzal, hogy Chamoun kéré­sére az Amerikai Egyesült Államok beavatkozott (mint rendesen, most is az ameri­kai állampolgárok védelme ürügyén): a VI. flotta ten­gerészgyalogosai megszáll­ták az országot. A polganná- ború egyik fontos következ­ménye az volt, hogy erősöd­tek a hazafias nemzeti jel-, iegű törekvések, egj'érteí- műbbek lettek az osztályok erőviszonyai. Akkor alakult meg a keresztény jobboldal­lal szemben a Libanoni Nem­zeti Front nevű szövetség. Ez három muzulmán politi­kai irányzatot fogott össze. A két erő között kirobbant konfrontáció $z utóbbiak győzelmével végződött. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP arra sem. Lnthár Péter Márciusban: Budapesti tavaszi fesztivál Jeszenéi T.ásrtá 9 Háborúk és polgárháborúk Libanonban « Okok és okozatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents