Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

krétakör, melyből a vádlott már soha többe nem léphet ki, és színpadi tér. És Szók­ratész, a bennünket kétkede_ sével a jó felé terelgető — néha ülepen rúgással buzdí­tó — athéni szegény ember szerepelni kezdett; két esé­lyes játéknak fogta fel ezt az utolsó lehetőséget arra. hogy megértsék. Pojácaként lépett elénk, bírái elé, aki­ket mi „alakítottunk”, szín­házi nézők. Talán ezzel si­került érzékeltetnem azt a hátat borsództató szituációt, melynek részeseivé váltunk mi, itt és most élők. Nekünk kellett döntenünk ama athé­ni Szókratész ügyében, aki gúnyolódásával, ravasz kérd. ve-kifejtő nfódszerével le­lökni igyekezett a szofistá­kat a piedesztálról. kérdé­sekkel kergetve kétségbe­esésbe azokat; maga felé haj­lította az értelmes ifjakat, akik követve tanait kezdtek nyújtózni apáik ellen, az ingathatatlannak hirdetett ellen ... Pojáca Szókratész bohózatot ad elő; göncei hol itt, hol ott fedik fel mezte­lenségét, hosszú, fehér kezé­vel magához intve vagy el- távolítva minket, bíráit. Pu­ha szálú, barna haja folyton a szemébe hull, lebeg utána, mintha elszállni készülné fejéről Meztelen az arca is, szemében a gúny gyújt játszi fényeket. Derűsen gúnyos szemek. Egy bohóc handa- bandázik előttünk, de kellé­Több mint százhúsz éve, az Oszmán Birodalom össze­omlása után Anglia és Fran­ciaország befolyási övezetek­re osztotta a Közel-Keletet. Az európai nagyhatalmak nyomására a Porta 1860-ban kénytelen volt elfogadni azt a szerződést, amely a Liba­non-hegységben élő — Fran­ciaországot évszázadok óta patrónusának tekintő — ma- ronitákat különleges jogok­kal és az általuk lakott te­rületet különleges státusszal ruházta föl. A következő hatvan évben jött létre Kis- Libanon, s ehhez Franciaor­szág 1920-ban északon, kele­ten és délen jelentős muzul- mánlakta területeket csatolt Így alakult ki Nagy-Libanon. Franciaország így akart —a vele rokonszenvező maroni- ták révén — biztos hídfőál­lást kiépíteni a Leyantén. A francia burzsoázia előtt vi­lágos volt: a maroniták nem akarnak sem egy közel-ke­leti arab birodalomba tar- tomi, sem pedig Nagy-Szá- riához. Ugyanakkor a Kis- Libanonhaz csatolt területek muzulmán lakossága úgy érezte, hogy elszakították őket Szíriától, s ezért a ma- romitákat okolta. A kért vallási közösség — a maroniták és muzulmánok — közötti ellentét gyökerei egyébként a középkorig nyúl­nak vissza. S ez az ellentét a következő századok folya­mán sem csökkent. Sőt, nö­vekedett! Így a függetlenség elnyerésekor (1943-ban) Li­banonban az egyik legfonto­sabb — s ma is időszerű — belpolitikai probléma: a kü­lönböző „felekezeti nemzeti­ségek" egyesítése egy vallá­si korlátokon túllépő libano­ni nemzetté. A* a sok és gyalázatos, gyakran tudat­lanságból, legtöbbször azon­ban politika; érdekből elkö­Stúdiószínház Szókratész védőbeszéde ke a logika beretvája! Hát vigyázat... Pompásan mu­latunk még. oda se annak az éles szerszámnak! A hök- kenet először csak egy pil­lanat, amikor azt mondja: „a tiszta igazságot mondom.’’. Aztán folytatja le-föl járká- lását, viccekkel traktál ben­nünket Athéni partizán, egy elfu­serált anarchista, aki csak robbantgat, robbanígat ócs­ka patronjaival; embertől emberig jár, hogy rábizo­nyítsa a bölcsre a tudatlan­ságot. Megszégyeníti a vá­daskodó, felfuvalkodott Me- létoszt. Ravasz fickó ez a pojáca, athéniek; Melétosz ürügyén a fennálló rendet gúnyolja. S egyáltalán: egész védekezése, mint egy jól komponált zenemű, melyben a kádenciák is a hatást szolgálják. Hallgassuk csak! „Mert nem másban fárado­zom, mikor közietek járok, mint abban, hogy ifjatokat- öregeteket meggyőzzem: ne törődjék előbb, és ne is olyan buzgón, testével, va­gyonával, mint a lelke lehe­tő legjobbá tételével...” A vagyonszerzés ellen ágál a pojáca-filozófus. Városun­kon. e nemes paripán bog oly. Le kell csapni! Minden időben aktuális mű Platóné; tanulságai a mának is szólnak. Negyvenöt percnyi védőbeszédben egy örökkévalóság. Egy teljes élet — ezt játssza Jordán Tamás csodálatosan, felejt­hetetlenül. Ahogy fürkész minket — ítélethozóit —, egyenként beszél velünk a szemével. S, ahogy megérti, hogy elveszett! Es sajnál bennünket, hogy mi leszünk szegényebbek vele ... Fan­tasztikus nagy játék ez, s bármennyire tudom, hogy Fehér Györgynek, a III. Richard és a Volpome tévés változata rendezőjének es Dunai Károlynak, az epizo- distának is köszönhető, a bennünk rekedt brávók, és lelkünk felzaklatottsága Jor­dán Tamásé, akinek — ami­kor magába süppedve üldö­gél a klubban — ezt mond­ja az ügyelő: „Mindig jó színésznek tartottalak, de most már nagy színész vagy nekem!” Helyettünk mondta. Leskó Iászló vetett, tudatos hamisítás — amely az eseményeket kö­rülveszi — olyan helyzetet teremtett, hogy a legutóbbi hét év (1975. április 13-tól számítva) eseményeinek va­lamennyire is tárgyilagos le­írása nem képzelhető el az azt megelőző háromszor hét év eseményeinek legalább érintőleges bemutatása nél­kül A libanoni tragédia egyik oka a palesztin tömegek me­nekülthelyzetének fenntar­tása. Izrael „arab elutasítá­sa” épp ezért nem szűkíthe­tő a megszánt területek visszaadásának problémájá­ra. Ellenkezőleg; alapja épp a palesztinok visszatérési jogának (és államalapításá­nak) követelése. S ez külö­nösen Libanon esetében igaz A cédrusok országa az Iz­raellel szomszédos arab ál­lamok közül az egyetlen, amely a háború során nem vesztett területet, s ugyan­akkor társadalmi-közösségi egyensúlyát a sok százezer menekült palesztinnak már puszta jelenléte is megbom­lással fenyegette. S még egy fontos oka van a pa­lesztinok hazájukba való visszatérése vagy legalábbis Libanonból való távozása óhaj tásanak: a szolgáltatá­sokra alapozott libanoni gaz­daság (nemzeti jövedelmé­nek kétharmada innen szár­mazott) egyensúlya. I Ez ugyanis erősen megsínyli a palesztinok jelenlétéből fa­kadó bizonytalanságot. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Dél-dunántúli hagyományőrzők A három dél-dunántúli megye a táncmozgalom fej­lesztése érdekében évről év­re megrendezi a néptánc­együttesek, • gyerektánccso- portok és a hagyományőrzők seregszemléjét. A hét végén Kaposváron találkoztak a hagyományőrzők a Latinca Sándor Művelődési Központ­ban. Baranyából a hosszúhe- tényiek és a zengővárko- nyiak, Tolnából a bogyisz­lóiak, a váraljaiak és az ócsényiek jöttek el vendég­látóikhoz, s a lakócsaiakkal, a somogyudvarhelyiekkel és a mesztegnyóiefckel szerepel­tek együtt. Áprilisban a gyermektáne- esoportok mutatkoznak be Kaposváron. Felvételeink a hagyomány­őrzők műsoráról készültek. Számos kiállítást láthatunk Az elmúlt években a mú­zeumok minden lehetséges eszközt és módszert felhasz­náltak, hogy növeljék láto­gatóik számát. Helyet adtak sokféle rendezvénynek is, arra számítva, hogy az al­kalmi események látogatói az állandó kiállítást is meg­nézik majd. Az idei tervek Is ezt a szándékot tükrözik. A Magyar Nemzeti Galé­ria új állandó kiállítása tör­ténelmi adósságot pótol: a XX századi magyar művé­szetet mutatja be. Ilyen tár­lat erről a korról eddig nem volt hazánkban. A kiállítás megnyitása az idei múzeumi hónap nyitánya lesz. A ha­zai művészeti élet nagy ese­ményének ígérkezik a gra­fikai biennálé és a Kondor Béla tiszteletére rendezett emlékkiállítás a Galériában. Ugyancsak a Nemzeti Galé­ria ad majd otthont annak az időszakos kiállításnak, amely a magyar reneszánsz korszakát mutatja be. A kül­földről érkező kiállítások kö­zül várhatóan nagy érdeklő­désre számíthat a Szépművé­szeti Múzeum három prog­ramja: a modern francia grafikák kiállítása, az Egye­sült Államokból érkező Hammer-gyűjteményt és a Bulgária középkori művé­szetét bemutató tárlat A Néprajzi Múzeumban görög néprajzi kiállítás megrende­zését tervezték. Az Iparművészeti Múzeum érdekes kiállítást tervez Nagytétényben „A gyűrű — Egy ékszertípus változásai” címmel A Luther-évforduló alkalmából emlékkiállítást rendeznek a Szépművészeti Múzeumban. A Munkásmoz­galmi Múzeumban tárlattal emlékeznek Marx halálának 100. évfordulójáról A Ma­gyar Nemzeti Múzeumban régi magyar ékszerek, ón­edények kiállítását tervezik. A műszaki múzeum munka­társai elkészítik Magyaror­szág ipari műemlékeinek és műszaki múzeumainak kataszterét A Művelődés) Miniszté­riumban elmondották: a mú­zeumi belépőjegyek árát nem akarják felemelni, azok továbbra is szinte csak név­leges hozzájárulást jelente­nek a múzeumok költségei­hez. Némely időszakos kiál­lítás azonban csak külön belépődíj megfizetésével lesz látogatható. Nagyszabású, különleges eseményekért kémek majd ilyenkor pót­díjat, tíz forintot például a Hammer-gyűjtemény vagy a magyar reneszánsz kultúr­történeti kiállítás látogatói­tól Rókamosollyal nyújtotta át a könyvet az antikvárius, és ezt mondta; idefigyeljen, ezt A. B. tetette félre, de én magának adom, vigye! El is felejtettem a befelé mulató öregembert. csak most Látom magam előtt új­ra, hogv megelevenedett a mű, és pentox este óta tu­dom, Szókratész maga adta el nekem Platón könyvét, ő volt az antikvárius, aki ilyen körmönfontan mondta el vé­leményét A. B. életmű vész íróról azzal hogy érdeme­sebbnek tartott engem. az Idegent a kötetre, mint ól Bizony mondom, élnek kö­zöttünk Szókrateszok, aKik eat-azt megkérdőjelezve hiú_ Ságunkat. kapzsiságunkat ve­szik célba ravasz kereszt­kérdések indirekt módszeré­vel. Most. hogy olvasom az eddig leírtakat, érzem, hogy szofista fazonra csűröm-csa- varom a mondatokat; az athéni utca és piac filozó­fusa nagy gyönyörűséget lel­ne abban, hogy gúnyos meg­jegyzésekkel megtépázza üs- tökömel Mert mindez csak haloga-' tása annak a pillanatnak, amikor ki kell adnom ma­gam ; piacra vinni és áruként kínálni mélységes megren­dülésemet, melyet az a szín­házi csoda váltott ki belő­lem, melynek részese lehet­tem pénteken este, amikor a Stúdiószínházban bemutat­ták Platón művét, a Szókra­tész védőibeszédét. Hogy jö­vök ahhoz, hogy a magam kezdetleges eszközeivel meg­próbáljam felidézni a cso­dát? Azt a szavak hálójába nem foghatót, melyet Jor­dán Tamás idézett elő, az évad legnagyszerűbb pilla­natait ajándékozva nekünk, valamiféle megszemélyesült görögtűzként S ha férfi- szeméremmel lélekben hátat fordítva próbálok menekülni, a nagy élmény elől csak olyan az, mint a platóm idea toiforgatása: barlang falát bámulva Is a valóság villódzásait érzékelem, a dolgok mögöttit sejtem meg ... Elénk robbant a színész — tunika- és tógahosszúság közötti koszos göncben —, és hirtelen tartalommal telt az a félkör ott előttünk. Egy­szerre volt athéni piactér. Átszervezik a fogászati körzeteket A közeljövőben átszervezik a fogászati körzeteket, s •hol szükséges, megteremtik a fogorvosi ellátás, illetve újabb fogorvosok munkába- állasának föltételeit. Dt. Orsós Sándor, a Köz­ponti Stomatológiai Intézet vezetője az MTI munkatár­sának elmondta: az Egész­ségügyi Minisztérium ezirá- nyú intézkedéseinek célja, hogy megszüntessék a fogá­szat területi aránytalansá­gait, a fogorvosok megköze­lítőén azonos számú lakos el­látásáról gondoskodjanak. Jelenleg ugyanis a városok­ban mintegy 3 ezer, a közsé­gekben, falvakban 7 ezer lakos ellátása hárul egy fog­orvosra. Az átszervezéssel főleg a községek, a kistele­pülések — ezek között is leginkább a Szabolcs-Szat- már, a Hajdú-Bihar, a Zala, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek — fogászati ellá­tását jobbítják. Gyarapítják, korszerűsítik a fogászati rendelők felsze­reléseit, hogy a községi ren­delőkben — akárcsak a vá­rosiakban, az üzemiekben — egyre több lakos fogait vizs­gálják, kezeljék rendszere­sen, s ezáltal megelőzzék, idejében gyógyítsák a fogbe­tegségekéi A körzeti fogor­vosok hetenként egy napon csak gyerekeket vizsgálnak majd; soron kívül kezelik azokat, akiknek az átlagos­nál több a szuvas foguk, il­letve vérzékenység, reumás szív- vagy mozgásszervi-, szem- és bőrbetegség miatt szenvednek. A felnőttek kö­zül szintén azokat gondoz­zák mindenekelőtt, akiknek foghiánya vagy fogbetegsége más betegségüket súlyosbít­hatja. Háborúk és polgárháborúk Libanonban Maroniták, muzulmánok A hatalmas ellentmondá­sokkal terhes arab világ minden ideológiai-politikai áramlata megtalálható itt, a Fehér Sziklák országában, Libanonban. Az arabok lak­ta óriás térségnek jóval ke­vesebb minit egy ezreléke csak ez a kis íölddarab, ahoi — a lakosság hite szerint — a világtörténelem kezdődött Hisizen ha hinni lehet a le­gendáiknak, Ádám és Éva a napjainkban oly sokat em­legetett Bekaa-völgyben élt, Baalbek környékén. Ábel gyilkosa is a közeli hegyek egyik barlangjában vezekelt vétkéért, Noé és Szem pe­dig épp e város szomszéd­ságában van eltemetve ... Nem csoda, hogy az „ere­dendő bűn”-tői a napjaink­ban elkövetett gyalázatos mészárlásokig halmozódó tö­mérdek ellentét robbanással fenyegeti a cédrusok orszá­gát Hol vannak a testvérgyil­kos szenvedélyek gyökerei ? Meddig keli visszamennünk a történelemben, ha kezde­teinél akarjuk megragadni a mai — rendkívül szöve­vényes — el ien téteket? A problémák oka valóban az, hogy az egy istent hívő vi­lágvallások keletkezesének földjéről Palesztinából el­űzték a környék névadó ősei­nek kései utódait... ? Valóban, a palesztinok hontalansága ezzel kezdődött. Mi volt azonban ennek az oka? S miért nincs hazájuk a palesztinoknak? — Mert a paleszítinai zsidó állaimmal egy időben nem jött létre a hasonló ENSZ-garanciákkal rendelkező arab állam. Ezért pedig mindenekelőtt az an­gol imperializmus parancsá­ra cselekvő reakciós arab rendszereket terheli felelös- ség. Felelősek azonban a palesztinok történelmi és po­litikai vezetői is, felelős az amerikai imperializmus stra­tégiai érdekeit az e térség­ben képviselő IzraeL Bár rendkívül bonyolult folyamatokról van szó a libanoni tragédia esetében, egy dolog bizonyos: az ese­mények okozója a népek ön_ rendelkezését semmibe vevő imperializmus. A palesztin nép drámája viszont annál súlyosabb, mert az esemé­nyek nem egy évtizede kez­dődték, hanem egy és ne­gyed százada: azóta pusztít­ja és hajszolja a libanoni népet is testvérgyilkos küz­delembe — a nemzetközi burzsoázia.

Next

/
Thumbnails
Contents