Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

mAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Fi NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX évfolyam 31. szám * T983. február 4., vasárnap Kisboltok választéka A kisebb falvak kisforgal­mú boltjainak polcain az utóbbi hónapokban a napi cikkek — az élelmiszerek, a mosó- és tisztítószerek — mellett megjelent több apró lakberendezési áru is. Ott vannak az olcsóbb háztartá­si műanyag áruk, s több he­lyen a törlő- és felmosóru­ha Árusítanak zsebkendőt, háztartási papírt, takarító- eszközöket is. A boltok polcai arról ta­núskodnak, hogy a kereske­delem változó igényekhez igazította kínálatát. A műit ősz óta ugyanis drágább a közlekedés: a kistelepülések lakói saját vegyesboltjukban akarnak megvásárolni szá­mos olyan cikket, amelyért korábban a közeli nagyobb faluba vagy a távolabbi vá­rosba is elutaztak. A falusi boltok kínálata ma sem ve­tekszik egy nagyközség szak­üzletének választékával; e szövetkezeteknek erre pén­zük sincs, s hely sem volna rá a boltokban. Az is igaz, hogy nagy értékű, tartós fo­gyasztási cikket szívesebben vásárol mindenki szaküzlet­ben. A fogyasztási szövetke­zetek azonban — összefogva a nagykereskedelmi vállalat­tal — előbbre léptek: növel­ték a választékot. A módszer tulajdonképpen a kereskedelem ügye. Azt viszont nem szabad kihagyni a számításból, bogy az áru- száUítás és a folyamatos pót­lás a kereskedőknek . is több pénzbe kerül. A szállítási költségek növekedését is számításba véve a szövetke­zetek és a Balaton Fiiszórt vezetői abban állapodtak meg, hogy ahol a forgalom indokolja, sűrűbben pótolják az elfogyott árut. A több­féle cikk ugyanis nem nö­velheti a boltok forgóalap­ját, mert ez jelentős több­letterheket jelentene az áfészeknek, s egyedül aligha tudnák viselni a költségeket. Ha viszont sűrűbben érkezik az áru egyik szállítástól a másikig, akkor kevesebb is elég. A gyakoribb' fuvar ugyanakkor a nagykereske­delem költségeit növeli. Mi­ért vállalkozik rá mégis? A felelet a kérdésre így hang­zik: „A többletköltség meg­térül, az áru gyorsabb for­gásában, a magasabb áru­forgalomban és a jobb áru­ellátásban.” Ez a szemlélet tette lehetővé, hogy gazda­ságosabban dolgozzanak a peremterületek és a bolttal nem rendelkező aprófalvak ellátását biztosító mozgó ABC-k. Az „autóbusz-bol­tok” áruutánpótlásáí ugyan­is a Balaton Fűszért vállal­ta: útvonalához közeli bol­tokban rakják le a túrajá­ratok a megrendelt cikkeket, ahol lehetőség van rá, a nagykereskedelmi vállalat a saját raktárából pótolja az elfogyott árut. Ahhoz, hogy a fUusi kis­boltok és a három mozgó ABC polcain többféle árut találjon a vevő, a költség- megosztáson kívül pontos szállításra is szükség van. A boltosok mondják, hogy a járatok tartják a menetren­det: az előre meghatározott időben kopogtatnak az után­pótlást szállítók az üzletek ajtaján. A kisfalvak ellátását javí­tó intézkedések mögött sok számolás, rengeteg szervezés van. Az eredmény: a válto­zó igényekhez, igazodó áru­kínálat, amely nyereség áz apró települések lakóinak, s a kereskedőknek is. fiz eovíümáködéh lehetőségéről tanácskoztak Magyar küldöttség Kijevben Bartha Ferenc miniszter­helyettessel, a Miniszterta­nács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjével az éléin februáir 3—4-én magyar küldöttség tett látogatást Kijevben, Ukrajna fővárosában. A delegáció tárgyalásokat folytatott arról, hogy mi­lyen lehetőségei vannak a közvetlen gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsola­tok kialakításának és fej­lesztésének hazánk és Uk­rajna minisztéríurnái, főha­tóságai, vállalatai és tudo­mányos szervei között A megbeszéléseken, amelyeken az ukrán küldöttséget V. Fokin, «a Ukrá* SZSZK tervbizottságának első el­nökhelyettese vezette, meg­vizsgálták, hogy az együtt­működés fejlesztésével ho­gyan segíthető elő az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és a szállítás feladatai­nak gyorsabb teljesítése. Kijevi tartózkodása ide­jén Bartha Ferencet fogad­ta Sz. Gurenko, az Ukrán SZSZK minisztertanácsénak elnökhelyettese. A magyar küldöttség a hét elején a moldvai SZSZK- ban járt, ahöl az együttmű­ködés hasonló formáiról folytatott tárgyalásokat. Jugoszláv pártmunkás-küldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására január 31. és február 5-e között Dusán Gligörijevics- nek, a JKSZ központi bi­zottsága tagjának vezetésé­vel jugoszláv pártmunkás­küldöttség tett látogatási hazánkban. A küldöttséggel, amelyet fogadott Havasi Ferenc, a Politikai Bizott­ság tag?». « KB titkára. megbeszélést folytatott Bal­lal László, a KB gazdaság- politikai osztályának veze­tőije. A delegáció ismerke­dett az MSZMP-rtek a gaz­daságpolitika területén és a napirenden levő gazdasági kérdések megoldása érde­kében kifejtett tevékenysé­gével. (MTI) Eredményesebb, olcsóbb gyomirtás KSZE-tanácskozás Siófokon ©vek óta hagyományosan megrendezik a KSZE part­nerüzemek egyhetes tanfo­lyamát. Az idén a növényvé­delmi szakirányítóknak ren­deztek taníolyamot Siófokon. Az egyhetes program széles körű tájékoztatást adott a je­lenleg is használatos vegy­szeres gyomdrtási technikáról Nemcsak a kukorica, hanem az egyéb kultúrák; a búza, a napraforgó gyomirtásáról is hangzottak el előadások. A tanfolyam egyik rendezője, a KSZE növényvédelmi ága­zatvezetője, Horváth Ákos mondta: — Nemcsak a taggazdasá­gok küldték el képviselőjü­ket, hanem több, országosan elismert mezőgazdasági üzem — Boly, Mezőfalva — szak­emberei is megjelentek. Mel­lettük több külföldi cég ha­zai képviselete kapcsolódott be a munkába. A héten szá­mos téma napirendre került a repülőgépes növényvéde­lemtől a folyékony műtrá­gyázásig. A hétvégi program­nak pedig a Nitrokémia Ipar­telep a házigazdája. A nö­vényvédelmi szakemberek találkozhattak az egyik leg­nagyobb növényvédőszert gyártó vállalat képviselőivel. A taggazdaságok körében népszerű NIPTÁN 80 EC-t, Acenit 50 EC-t és Acenit 50 A EC-t gyártó cég elképzelé­seivel ismerkedtek meg, el­mondhatták problémáikat. A vegyszeres gyomirtáshoz használt szerek ára gyorsab­ban emelkedett, mint a fel- vásárlási ár. A terményeknél kisebb lett a nyereség. Ezen a gondon kíván segíteni az olcsó, de hatékony vegyszer- gyártás, a kijuttatás energia- takarékos technológiájának megtalálása. . Hoffman László, a Somogy rhegyei Növényvédelmi Állo­más gyombiológuna a homo­kos, savanyú és erodált tala­jon végzett gyomirtás ered­ményességét vizsgálta. A me­gyei eredmények ismeretében ez egyben ajánlás is a KSZE- hez tartozó többi taggazda­ságnak. Usztyinov Kadirral tárgyalt Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere szombaton Moszkvában megbeszélést folytatott Ab­dul Kadir altábornagy afgán nemzetvédelmi miniszterrel, az Afganisztáni Népi De­mokrat! ki» Párt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának póttagjával. Kadar altábornagy Usztyinov mar­sall meghívására pénteken érkezett hivatal«« látoga­tásra Moszkváiba. A baráti légkörű szomba­ti megbeszélése» kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseket tekintettek át Farsangoltunk Kaposváron. Ál egyhetes roktef­venysorozat tegnap ért véget A karneválról, a vásárról éa a felvonulásról lapunk 5. oldalán számolunk be Február 9—12-tg Somogy bemutatkozik a Hyatf-szállóban Budapesten Filmeket mutatnak be Somogy bemutatkozik Bu­dapesten. A megyei tanács, valamint a Pannónia Szállo­da és Vendéglátó Vállalat által rendezett kiállítást feb­ruár #-én 14 órakor nyitják meg az Átrium Hyatt-szálló­ban és február 12-én, szom­baton. este a budapesti Do- rottya-toállal fejezik be. A rendezők úgy állították össze a programot, hogy a látoga­tók megismerjék a megye gazdaságát népművészetét természeti és történelmi ér­téket múltját Csaknem harminc könnyű- és élelmi- szeripari vállalat szövetkezet matatja be termékeit, a híva­tásos képzőművészek mun­káit pedig a kiállítás ideje alatt meg is vásárolhatják a látogatók. Az ünnepélyes megnyitót követőé« Somogy ról szóló filmeket mutatnak be, s a szálló előcsarnokának tera­szán a Tinctoris régizene együttes köszönti műsorával a látogatókat. Zselici folklór- műsorával bemutatkozik a Somogy Táncegyüttes. A ki­állítás ideje alatt fellép a balatonszentgyörgyi Kis-Ba- laton Táncegyüttes, és a ka­posvári Barokk együttes b. A Budapesten élő somogyiak baráti körének szekcióit is meghívták a kiállításra, és tájékoztatót tartanak szá­mukra a megye tudományos, kulturális és művészeti életé­ről, gazdaságáról. A Siotour a kiállítás ideje alatt infor­mációs irodát működtet a helyszínen, és pénteké» ide­genforgalmi tájékoztatót is tart Ezen a napon egyébként a somogyi könnyűipar termé­keivel divatbemutatón ismer­kedhetnek meg az érdeklő­dök. Biztatás hagyományápolásra A mfkeí Rákóczi Terme­lőszövetkezet dohánytábláján jártam a «váron. Azokkal az asszonyok kai beszélget­tem, akik ezt a „trafiknö­vényt’" utoljára ápolták, gondozták. A tavalyi ter­méssel ugyanis „eltemették“ a dohánytermelést ebben a somogyi közös gazdaság ban. Pedig hosszú évtizedeken át munkát, megélhetést adott ez a növény a falu lakóinak. Néhány porta végén talán még most is ott áU az egy­kori dohánypajta, ahol zsi­nórokon száradtak a levelek „leadózásig”. No, de ennek vége; nyomós indokot hoz­tak fel a döntésre, amivel vitatkozni aligha lehet. Ott, a dohányföldön je­gyezte meg az egyik asz­szonyi — De a JcrompH, az azért megmarad I i Aki ismeri ezt a vidéket, tudja, hogy itt a másik ,jő" kapásnövény a krumpli volt, hagyományos termesztése a dohányéval együtt a véré­ben volt a mikeieknek. Most is foglalkoznak vele a közösben, a háztájiban. A közös vetésterülete tavaly meghaladta a száz hektárt — a Somogyi Burgonyater­metési Rendezet keretébe« —; nem takarékoskodtak az istállótrágyával meg a zöld­trágyával az ültetésre kije­lölt táblákon, így az ered­mény sem maradt el: a rendszerbeli partnerek közül itt vött a legmagasabb az átlagtermés! A Desiree a 96 és a Grácia a 6 hektáron olyan hozammal fizetett, mely országosan is elisme­résre méltó. Azt olvasom egy szakmai összegezésben} különbőzé okok miatt az üzemek több­ségé ben veszteséges ágazattá degradálódik az étkezési burgonya termesztése .. 1 ■— De a krumpli, az azért megmarad! — hallom most is a mikei asszony szavait, miközben egy csaknem tíz évvel ezelőtti kiadványt la­pozgatok. Azt olvasom ben­ne, hogy a főtermény me­gyénkben két évszázaddal ezelőtt a gabona — t ezen belül « főként a rozs — volt. Később ez az egyed­uralom megtörik, áj növé­nyek is feltűnnek Belsö-So- mogy szántóföldjein! A múlt század elején a kén­eséi uradalomban — egy ugrásnytru azapAa Mikétől — a jobbágyok a kukorica és a hagyma mellett már krumplit is termelnek! (Csu­pán érdekességként említi a szerző: a termés nemcsak az éhínség mérséklésére volt jó, de a növény „másod­hasznosítása" is dívott, ugyanis, a krumpli levelét meg szárították, és dohányt pótoltak vele, cigarettát so­dortak belőle, pipába töm­ték.. 4 Zz a kiadvány a Gondola­tok Somogy megye burgo­nyatermesztéséről címet vi­seli és 1974-ben került ki a nyomdából. Van ebben az ide s tova tíz éve kiadott füzetben több olyan megál­lapítás, mely ma is „fii”, az évek múlásával jóformán semmit sem veszített idő­szerűségéből. S itt nem csak arra gondolok, hogy „a bur- gonyatermesztésben első lé­pésként meg kell teremteni az ágazati gazdaságosságot”, meg hogy „ahhoz, hogy adott területen a burgonya fő árunövény lehessen, szük­ség pan az egész üzem szer­vezetébe úgy beilleszteni, hogy az üzemi gazdaságos­ság is növekedjen”. Van itt két mondat, mely ma is na­gyon sokat mond, adata a mának íródott} '„A burgo­nyaprobléma azonban nem ér véget még az üzem ka­pujában sem. Ahhoz, hogy a burgonyával érdemes le­gyen foglalkozni, meg kell teremteni a biztonságát és az üzemi érdekeltséget az értékesítési éa feldolgozási területen.” • — De a krumpli, az azért megmarad! Korabeli följegyzések ta­núsága szerint Belső-So­mogybán — a homokterile- tek erre kitűnő alapot szol­gáltattak — több mint száz­ötven éve foglalkoznak bur- gonyatermesztéssel, bízvást beszélhetünk tehát hagyo­mányokról, ha ez a növény kerül szóba. S ha hagyo­mányápolást említünk, nem felejthetjük el: anyagi hasz­not hozó, hosszú-hosszú időn át kifizetődő hagyomány volt a krumplitermesztés me­gyénkben, amit érdemes, sőt népgazdasági jelentőségénél fogva szükséges is tovább éltetni Ehhez azonban nem elég csupán a termelői szándék, a növényhez való ragaszkodás a gazdaság ol­daláról . — De a krvmpO, az azért megmarad I Reméljük, így lesz. S nem csak Mikében.,’, • JL p. *

Next

/
Thumbnails
Contents