Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

Félidő a tanításban Mástól millió diák munkáját értékelik Félidejéhez érkezett a ta­nítás az általános iskolák­ban és a középfokú intéz­ményekben. Somogybán ebben a tanévben 'negyven - ezer-hatszázhuszonhét álta­lános iskolás — ezeregyszáz- hatvaneggyel több, mint az előző tanévben — kezdte meg, illetve folytatja tanul­mányait. Négyezer-három- százharmincöten állnak pá­lyaválasztás előtt, számukra — a nyolcadikosoknak — különösen fontos volt ez a félév. Ötezer-hatszázhar- minonyodcan járnak a kö­zépiskolákba, ezerkétszázan érettségiznek. A somogyi szakmunkásta­nulók szama ebben a tan­évben majdnem elérte az ötezer-nyolcszázat. Most értékelik a diákok munkáját, s pénteken több mint másfél millió tanuló kapja kézhez — országszer­te — a félévi értesítőt Ez alkalommal sem osztályoz­zák az altalános iskolák I. és II. osztályos kisdiákjai­nak teljesítményét, ezt az időszakot ugyanis pedagó­giailag egységes, összefüggő fejlesztési szakasznak tekin­tik. A kisiskolások szülei a következő napokat szóbeli, illetve írásbeli szöveges ér­tékelésből tájékozódhatnak gyermekük fejlődéséről. A sok évi gyakorlatnak meg­felelően nem kapnak féléves osztályzatokat az általános iskolákban az V. osztályo­sok sem, és nem osztályoz­nak a tanárok abból a tan­tárgyból, amelyel az idei tanévben először ismerked­tek meg a diákok. Nemcsak az értesítő ad képet a szülőknek gyerme­keik teljesítményéről, ta­nulmányi előmeneteléről: a következő hetekben mindenütt szülői értekezle­teket is tartanak, s ott az egyéni jellemzőket, a prob­lémákat, a család és a pe­dagógusok közös nevelési teendőit beszélik meg. A tanév további menet­rendje szerint a tavaszi szünet kezdő napja április 1-e. s április 11-én (hétfőn) folytatódik ismét _ a tanítás. A középfokú oktatási intéz­ményekben végzők számára május 13-ig tartanak órá­kat, ezt követi a fölkészü­lés, illetve az érettségi vizs­gák időszaka. A szakmun­kásképző intézetekben jú­nius 10-én, az általános is­kolákban. valamint a kö­zépiskolák I—III. osztályai­ban június 17-én fejeződik be a tanítás. Az idén 140 ezer általános iskolás diák végez a VIII. osztályban, s várhatóan 93 —95 százalékuk továbbtanul. Ezekben a hetekben tehát fontos döntés előtt állnak: iskolájuk március 10-ig to­vábbítja a választott gimná­ziumba, szakközépiskolába vagy szakmunkásképző in­tézetbe a jelentkezési lapo­kat. A „hogyan tovább?” re­ális megválaszolásához a mostani szülői értekezleten is segítséget nyújtanak a pedagógusok, s ezt szolgál­ják a középfokú oktatási intézményeket ismertető pá­lyaválasztási tanácsadó ki­adványok is. A most érettségizőik a fel­sőfokú továbbtanulási lehe­tőségeket ismertető — most, február elején megjelenő — kötetből tájékozódhatnak. Készülnek a gálaestre Húszéves a siófoki Balaton Táncegyüttes 1963 az alakulás éve. A párt művelődéspolitikai irányelveinek figyelembe­vételével a föidművesszö- vetikezeti mozgalom is részt vállalt a kulturális feladatokból, többek között a népi hagyományok, a nép- tánoművészet ápolásából. A siófoki áfész egykori elnöke, Haragh János, valamint Ke­lemen István együttesvezető és Együd Árpád néprajzku­tató — akit akkor helyeztek Siófokra gimnáziumi tanár­nak --- fogott össze és ala­pította meg a siófoki Bala­ton Táncegyüttest, a régebbi balatonszabadi tánccsoport­ra alapozva. Az együttes munkáját évekig Balogh István irányította. Az együttesről, ez évi ter­veiről Csajáginé Geiger Va­lériával, az együttes vezető­jével beszélgettünk. — Minősítésünk arany — mondta —; ehhez méltóan kívánunk szerepelni. Emel­lett készítünk egy ismerte­tést is a Balaton két évti­zedes történetéről. — Hallhatnánk-e ebből valamit előzetesként? — Jelenleg a tánckar az utánpótlással és a zenekar­ral együtt száz. fő körül mp- zog. Együd Árpád a művé­szeti szaktanácsadónk; ő az alakulás óta hűségesen irá­nyítja a művészeti munkát. A zenekar vezetője Apáthi János. Évente átlag 30—40 előadást tartunk, főleg a Balaton-parton. Mindig fel­léptünk a béke- és barátsá­gi rendezvények boglárlel- lei programjában, szerepel­tünk a szövetkezeti nép tán­cosok országos találkozóin, a balafonföldvári és néhány más — országos jelentősegű fesztiválon. Büszkék va­gyunk arra, hogy Kaposvár testvérvárosában, Kaiinyin- ban és több szocialista or­szágban - fölléphettünk. Ausztriáiban, Dániában. Bel­giumban, Francia- és Török­országban nemzetközi fesz­tiválokon is képviseltük a magyar folklórt. Nem túlzás: milliók látták műsorunkat. Több ország televíziója is készített rólunk felvételeket. — Milyen elismeréseket kaptak? — Egy alkalommal a ki­váló együttes címet, aztán miniszteri dicsérő oklevelet és ifjúsági nívódíjat. a Te­gyünk többet Somogyért! plakettet, a Siófokért em­lékérmet. A Szocialista Kultúráért jelvényt kapta Harag János és je­lenleg is aktív alapító táncosok közül Czimbatmos József, meg én. Együd Ár­pád ugyancsak több kitünte­tés tulajdonosa. — Vannak-e az együttes­nek kedvenc számai? — Természetesen, mint minden együttesnek. Közü­lük megemlítem Náfrádi Pántlikázó, Molnár—Sajti Pásztorbotoló, Vadasi Ti­bor Sarkantyús tánc című művét, Együd Árpád Ébre­dés a cigánytanyán, valamint több somogyi gyűjtésű tán­cát, saját koreográfiája alapján. — Hogyan alakul idei programjuk? — Szerepeltünk a dunán­túli táncantológién Pécsett, műsorokat adunk az áfész- tagértekezleteken. Több ne­ves koreográfus közremű­ködésével új számokat ta­nulunk be, a nyáron föllé- .pünk Balatonföldváron, s három ónálló esten a déli Balaton-parton. Augusztus 20-á,n Siófokon népművé­szeti napot rendezünk fel­vonulással, népművészeti cikkek kirakodóvásárával és gálaesttel a szabadtéri szín­padon. Valamennyi régi együttes tagot meghívunk erre a napra. . D. Z. UJKERY CSABA SZIGETIEK Nincs kegyelem A legkeményebb katonák­nak is sok volt, ami ezután következett. Először fordí­tották félre fejüket a fala­kon állók, a megmaradtak. Tehetetlen dühükben többen is sírva fakadtak. Mások hangosan imádkoztak. A törökök — préda remé­nyében — rávetették magu­kat a várra. A kintreked- teknek nem volt kegyelem. Pribék János, Eszpethy Balázs, Dezső András és Siklósi Menyhért sikeresen védekezett, majd a lőréshez ugrottak. Azon keresztül próbálták menekülni. A tö­rökök azonban elkaptak őket; lábuknál fogva húztak vissza. , Mivel Siklósi erős testal­katú vol,t, az egyik odabasi hurkot vetett a kezére, ez­zel is jelezve, hogy a fog­lya. A többiekről azonban letépték a ruhát, s kegyet­lenül lemészárolták őket. Egymás után törték be a hazak, ajtaját. Nők velőt rá­zó sikoltozása és gyermekek sírása hallatszott. A fér­fiaknak és az öregeknek nem kegyelmeztek: ahogy rájuk akadtak, azonnal fel­koncolták. A nőket kivon­szoltak az udvarra, és lete- perték — a vérmocskos föl­dön erőszakolták meg őket... A rabszíjra fűzőiteket a térre terelték. A törökök tobzódtak a vérben —■ lés a borban. Ami hordót találtak, annak a fe­nekét kiütötték, s vedelték az italt. Hamar lerész<eged- tek. s összeverekedtek, mert kevés volt a zsákmány. Egymás kezéből ragadták ki a foglyokat. Repkedtek a szitkok, majd az öklök a magasba emelkedtek. A vé­gén már a fegyverek is. És ölték egymást egy-égy asz- sj&onyért vagy gyermekért... Megjelentek a rendcsináló csauszok. Akikre nem ha­tott a szöges korbács, ha­tott a jatagán. Rendet kel­lett csinálni, mert agájuk feje bánta volna — ezt ígérte a fővezír. Mire a nap lement, csak az oda rendelt csapatok ma­radtak a Külsővárban. Kite-| relték a foglyokat. Kezdték kihordani a holttesteket és oltani a már lohadó tüzet. Az épületek helyén több­nyire csak üszők és korom maradt. A lőporraktárt idejében fölfedezték, s most őrség vigyázott rá. A levegőben átható füstszag terjengett. .. Zrínyi komoran, de nyu­godtan ült öblös karos.»zeké­ben a Belsővár kapitányi házában, ősz szakálla meg- perzselődött, arcán korom- foltok feketéllettek, menté­je kiszakadt a vállánál, uj­jal véresek voltak. Körülötte csapzottan, vé­resen állták megmaradt had­nagyai. Cserenkó beszélt: — Semmit sem tudtunk a Külsővárból bemenekíteni... Minden odaveszett, lángok martaléka lett. — Milyen készleteink van­nak itt? — kérdezte Zrínyi. — Van ezer mérő búzánk; de csak egy kemence és egyetlen kút. — Meddig lehet ez elég? Akiért a „Vörös harangok" szólnak Szergej Bondarcsuk, a vi­lághírű Oscar-díjas színész és rendező, a Háború és bé­ke, valamint a Waterloo cí­mű film rendezője új fil­men dolgozik. John Reed „Tíz nap. amely megrenget­te a világot” című nevezetes riportkötete nyomán a Mosz- film-stúdióban forgatják a Vörös harangokat. John Reed amerikai új­ságíró a XX. század egyik legjelentősebb dokumentu­mát írta meg, amikor a szovjethatalom első napjai­nak szemtanújaként beszá­molt a történelem alakulá­sára nagy hatást gyakorló eseményről. Könyvéhez ma­ga Lenin írt előszót, s elis­meréssel szólt a tehetséges munkáról. Az talán kevésbé ismert, hogy Reed a Mexi­kóban 1911—13-ban kibon­takozott népi megmozdulás­nak is tanúja volt, szenve­délyes riporteri tempera­mentuma és a forradalom iránti vonzalma szólította ar­ra a helyszínre is. A háromrészesre tervezett filmalkotás második részét forgatja most Szergej Bon­darcsuk. John Reedet az olasz filmekből Magyaror­szágon is jól ismert Franco Nero, feleségét pedig egy amerikai filmszínésznő ala­kítja. A film operatőre Va- gyím Juszov. A „Vörös ha­rangok” bemutatóját az ősz­szel. a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 65. $v- fordulójára tervezik: Babik torzója „A groteszk: válasz iszo­nyú önbizalmunkra” — vallotta Örkény István. Kor­szerű műfaj, és sok törté­nelmi-társadalmi helyzet­ben időszerű. Ezért aztán nem nagyon kedvelt azok­ban az időkben, amikor egy kicsit módosítva ugyan, de a Ferenc József-i, falinak vi­vő optimizmus a divat. „Minden nagyon szép. min­den nagyon jó ..Hiszen nincs olyan kor, amelyben ne volna javítanivaló. A groteszk torzító tükör: föl- nagyu 1 va látjuk benne a korszak hibáit. Örkény most megjelent Babik című groteszkje tor­zó formában is figyelemre méltó mű. Niké istennő fej, kar és láb nélküli szob­ra talán nem az? Először filmnovella született a Ba- bikból, két szerzőtársával: Bacsó Péterrel és Makk Károllyal, 1954-ben1; Makk lett volna a film rendezője Aztán regényt kezdett szőni — Gyorsan számba vet­tem: kétszáz katona, négy­száz asszony és gyerek van bent. — Fegyverek? — Két nagy mozsár, ti­zennégy scharfanitin... A golyóbisok azonban kint maradtak. — Hát, feleim, hallhattá­tok ... — tárta szét karját Zrínyi. — Cserbenhagyott minket őfelsége — szolalt meg ko­moran Alapi. — Egész életemet a tőrök elleni harcban töltöttem, ezért is zárkóztam be ide — mondta Zrínyi. — Ferdi- nánd'ban hittem, mindvégig hű maradtam hozzá. De Mis­kát nem szíveltem. Ő sem engem: be is bizonyította... Ostoba uralkodó! Nem Zrí­nyi 'Miklóson segített volna, ha seregeivel ide jön, akár még ma is. hanem ősi ellen­ségét. a. törököt győzhette volna le, egyszer s minden­korra ... Mert higgyétek el nekem: ha mi el is veszünk, vereség ez az ostrom a tö­röknek. Hogy mekko­ra, még nem tudjuk. És mi. valószínűleg, már nem is fogjuk megtudni ... S az is igaz. hogy Szigettel elveszik Del-Magvarország... Menje­tek, és készüljetek! Ahogy a hadnagyok be­tettek maguk titán az ajtót, Zrínyire ellenállhatatlan erővel tört rá a fáradság. Ott. a kaYosszékben mély álomba merült. (Folytatjuk.) a témából Örkény István, s bár a mű töredékben maradt ferun a hagyatékban, a Szépirodalmi kiadó vállal­kozott megjelentetésére. Ma már világos, hogy a film­novella, illetve a regénytor­zó akkor még nem kerül­hetett kiadásra; túl közeli­ek voltak azok az évek, amelyekben cselekménye játszódik. Az Örkényi élet­műben azonban fontos sze­repe van a Babiknak, és biz­tos, hogy Bacsó Péter ren­deződ pályáját is determi­nálta az az 1954-es együüt­münk alkod as. A töredék mű csíraként maga ban hordozza azokat a sajátosságokat, amelyek ezt a prózát Örké­nyivé tették. Valahogy úgy van az olvasó e művel, mint a régész, aki kíváncsi egy érdekes épület alapjaira, és leésva mélybe meghök-ken- ve- tapasztalja, hogy az ala­pokban két építészeti kor­szak találkozott. Ez az át­menetiség van jelen a Ba- bikban. Az azonban bizo­nyossággá érett bennem, hogy Örkény István már ak­kor így állította föl a gro­teszk képletét: groteszk = szatira + lira. Nem egye­düli fölfedező ebben; gon­doljunk csak a hatvanas évek — az Örkényi út ak­kor bontakozott ki teljessé­gében — cseh új hullámá­nak filmjeire, s főként a Szigorúan ellenőrzött vona­tokra! De a cseh filmekben több volt a líra ... A Babik voltaképpen a termelési regény ötvenes években divatos közhelytá­rat parodizálja;- a szocialis­ta karriertörténet kifordítá­sa, az 540 százalékokat telje­sítő ideál leleplezése azáltal, hogy Babik nem létező, ki­talált személy. (Ahogy az 540 százalékok mögött sem egyetlen ember teljesítmé­nye állt!) Ez a mítoszivá növő elit munkás hívatko- - zási alap. példa, tulajdon­képpen egy korszak karika­túrája, szocialista Über­mensch; gigászi szobor, Gó­liáthoz méltó izmokkal, jö­vőbe tekintő szemmel. Vagy­is van benne valami nem emberi, inkább legendabeli, éteri ... A sematizmusban az irodalmi hősöknek soha­sem voltak emberi szükség­leteik; Babik fikció. Örkény általa üzen hadat a divat- irodalomnak. a nemlétezóvel mosolyoghatva meg e mű­vek „élő" hőseit. A Babik az Első Magyar álkulcsgyár történetének néhány fejezetét tárja a nagyérdemű elé. Mausz Re­könyvespolc zső igazgató — a világért sem tévesztendő össze -Walt Disney Miki Mausával! — olyan ember, aki „alulról keménykezűnek látszott. Felülről mindig mosolyra állt az arca”. Egér Rezső di­rektort rabomobil viszi el a gyárból. Örkény remekel a beosztottak előtt szobrot ala­kító igazgató zavarának le­írásában : „úgy váltogatta a lábát ijedtében, mintha a talpa alatt kaszálnák a fü­vet ... a telefonkagylóval sebesen kefélni kezdte a cipőjét". Valóban fiimi gé­gék ezek. Mausz hamar megtörik, elismeri, hogy pincéjében rádióadót üze­meltet és sorbáné, llás köz­ben felreérthetetlen meg­jegyzéseket tett a májashur­ka minőségére. Már a ki­végzőosztag előtt áll, ami­kor kiderül, hogy tévedés történt, őt kitüntetésre állí­tották elő; át is veszi az anyasági (!) érdemérmet így indul az Örkényi re­gény, amelynek tartalmát elmesélni nem célom, hi­szen a groteszk halála, ha fordulatait kifecsegik. Van Örkény István mű­vében egy férfiú, aiti beállít az elismert álkulcsgyári szakmunkáshoz, mert féL Mintha Edward Albee ké­sőbbi abszurd drámájának hőseit ígérné előre, anik a szomszédba állítanak be az­zal, hogy félnek. Ifjú Mar- schall Ede és Adameszkó szakmunkás „szülj meg” Ba- bi'kot, a fantomot, hogy ál­tala többlethaszonhoz jus­son. Csakhogy a szellem ki­szabadul a palackból és „életre kel”, eszményképpé válik, s Adameszkó szaki képtelen fékezni a folyama­tot Ilonka titkárnő — aki­ben Örkény szintén típust parodizált — az eszme szol­gálatában késznek mutatko­zik az élmunkás hitvesévé válni; ez lavina elindítója le­het . .'. Örkény István a Ba­bik tapasztalatait olyan mű­vekké érlelte, mint a Tó-* ték, az Egyperces novellák, a Rózsakiállítás, a Pisti a vér­zivatarban, a Vérrokonok stb. A Babik nekem arra példa, amit ő így fogalma­zott meg: „Amit néven ne­vezünk, már sohasem olyan félelmetes, mint ami névte­len és szorongásra kész­tet... Leskó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents