Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
Kelemen Lajos HÍVÁS (Erisébetnelc) Most érkezel haza, a küszöbre lépéseid várni magányom kiáll elited; ott túl kullogó, árva csordaként vonszódik a forgalom, s a hajladozó fák elvált lebele, mint szárnyát terpesztő lepke, földet ér, szól a csönd mögül valami nehéz moraj; bámészkodom az utcai lámpák alatt, a sáncon szikra fénytől lobot vetett üvegcserép, s tovább: a semmivel kell szemezni a sötétben, tűnődtem pedig ma is híven, törtem magam, akár a szárnyán hentergó bogár a sárba*, s beláttam: kevésre visz a jó, kicsi is, mint a kölyök bennem — szegény, megütve rég vénemberfök tapasztalatával. Vaszary János: Emlékezés. 1905 körül. (Olaj) Szépen magyarul — szépen emberül Tanyakészség Szűcs Sándor, a régi sárréti világ hűséges és tudós krónikása használt egy szép régi szót Kösélyszegi híres tanya című élvezetesen megfogalmazott ^ írásában. Így kezdi elbeszélését: A nádudvari határral szomszédos K Öeéiyszegben volt hajdanában egy messzire fehérlő hosszú tanyakészség. Majd igy mutatja be, mi is a tanyakészség: „Jói megépített, vastag fala dacolt az idővel, tetejét a pusztai vihar se billenthette meg, sokszor nekiveselkedett pedig a Hortobágy felől...” Napjainkban • bizonyára már az öregebbek — közülük is talán csak a tiszántúliak — tudják, mi az a tanyakészség Mert mi is a készség vagy ahogy az én szőkébb pátriámban, Kisújszálláson és a Tiszántúl nagy neszén ejtették: a kissig? Értelmező szótárunk így írja körül: ugyanarra a célra használt összetartozó tárgyakból. álló.felszerelés; készletrS Aranytól, Gárdonyitól, Tömörkénytől hoz szépirodalmi példákat: Aranynál így szerepel: „Rezes kardom ... Derék készség, két tinóért nem adnám”; a Tömörkénytől vett idézet pedig igy hangzik: „A söntés möge fekszik, hol deszkából van agyforma készség”. Valójában igazi népi gondolkodásra vall ennek a szónak az eredete is. A Tör- teneti-etimológiai szótár szerint -ség képzővel jött létre a kész melléknévből; eredeti, konkret jelentése —amelyikre több példát hoztunk — az alapszónak „valamire használható, alkalmas, valamilyen célbóielkészített” érteimén alapszik. Egyébként hgson.10 szóalakulattai találkozunk a latinban is, valójában például a mi nyel- vünköé is átkerült apparátus szinten az elkészített tárgyakat, a készfetet jelenti. Sz. I. Szabó Iván szobra. (A Vigadó Galériában rn- dezett kiállítás anyagából) Falusi fózsef Ezópusz /. (Az oroszlán) A tisztás minden igényt kielégített: a majdnem pázsiton megifelelő helyen volt a napfény és az árnyék, a körben álló fák dereka is illendően volt görbe. A főhelyen — a mindenkori szokásnak megfelelően — a királyok állata ült (például Hailé Szeiasszié oroszlánjai), jobbra mellette a kaméleon, es csak ezután következtek a többiek. Az uzsonnát népviselettollba öltözött pipik szolgálták' föl: az állatok királya elé apróra darabolt borjúhúst prezentáltak, a nyúl rovarirtóval permetezett molett káposztát kapott, a ferde szemű rókát inkább a felszolgálók csontszerkeze- te érdekelte, mint az eléje tett friss tojás. Az első néhány, még mértéktartóan nyelt falat és korty után az oroszlán státuszához illően eknordult: — Emlékeztek, hogy má volt a hőskorban? — Hát hogyne! — mondta a kórus; a kórus tagjai közül legtöbben csak lapuie- véliből ismerik a hőskort, úgy, ahogy ismerik. — A testvéredet, nyúl barátom, egy csapással ütöttem le, mert nem akart belépni a káposztatermelők szövetségébe. Em léks zei ? — Soha nem tudón elfelejteni. A többiek falásuk és kortyolja tás uk hangerejével próbálták semlegesíteni a nyúl válaszának diplomati- kusságát vagy bátorságát, ki-ki vérmérséklete szerint. A tisztás szélén görnyedő fák mögül leselkedő sokak csak azért dunnyogtak, mert nem kaptak aranyszegélyű meghívót az uzsonnára. II. (A Rovar) A Rovar — Erdőország soros Ügyvezető Főnöke — délután egy órára magáihoz rendelte az Özet, ak^ a kétórás várakozás alatti járká- lásában betegesen vigyázott arra, hogy kárt ne tegyen a Rovar Hivatalában. Három Ifjú mester Szombat este jó film lesz a tévében! flzek után természetes, hogy hordozható televízióm szombat délután ünnepélyesen elromlik. A kép ugrálni kezd, aztán hangos sistergéssel eltűnik. A Gelka-gyorsszolgálatnál jót kacag rajtam az ügyeletes felvevő. Szombat délután... ugyan! Nem hoz eredményt a telefonkönyvben szereplő maszek műszerész lázas hívogatása sem, még nem jött vissza, már nem vállal, influenzás ... A mentőötlet házfelügyelőmtől érkezik. Lakik itt a szomszéd házban egy fiatalember, a Gelkánál dolgozik, biztosan megcsinálja. Nosza, hónom alá kapom • keszüleután, szabadon órakor megjelent a Főnök: — Nem küldtél jelentést, öz! — Nem volt mit jelenteni Főnök. — Mindig van mit jelenteni! — Nem volt elég fakéreg, nem tudtam mire írni, — Húztál volna a fáról frisset. — Akkor meghal az erdő! — Nem érdekel! — Mi lesz velünk? — Átmegyünk a másik erdőbe. — Ha agyon jelent j ük azt az erdőt is... ? — Mi van, őzikém, nem tetszik az erdei centralizmus? — Abban az erdőben mások is élnek ... — Majd kiutalunk nekik egy állami tartalékpusztát. ■— Nincs ott fa! — Ültetnek. Ha ne™, akkor úgy járnak, mint te: a, vadászok ítélő&aéke elé állítalak, ha még egyszer nem küldöd be a jelentést! Megértetted? — Megértettem — mondta az őz. Erdót féltő nyugtalanság volt egyszavas keserűségeben. HL (Az egór) A szürke egér agy teker- vényeinek szövevénye éppen olyan volt, mint a többi egéré, mégis lenézte a mezőn es a pincében szorgoskodó kollegáit, mert ő a présház felső szintjén kapott lakást. Mindezek ellenére gyáván — gyávaságában volt egy kis sunyiság és egy adag félelem — lopakodott a pincébe, ahol a dolgos egerek gazdálkodtak, a muszájból dolgozó Ember munkájának eredményével: almával, zöldséggel, krumplival. Reift félt a pince sötétjében, mégis megkönnyebbült, mert akadálytalan volt az útja. Amikor szeme megszokta a sötétet, visszafogott mohósággal járta körbe a pincét: foga alatt hersent a sárgarépa, a krumpli egy kicsit puhább volt, az almából már ráérősen válogatott Egyszer csak meglátta a csántérfán felejtett hatalmas poharat, amelyben vörösbor illatozott. Csak egy pillanatig várt, majd egy hajtásra megitta a bort. Percek múltával azt vette észre, hogy morzsákká zsugorodtak a hordók, feje a pince men y- nyezetét feszítette, a lábai előtt parányi egérkék szorgoskodtak. t— Bunkók! — mondta maga elé. — Mi lesz veletek, ha elhagyom a pincét? Ki gondolkodók és ki dolgozik helyettetek ? Ti egyikre sem vagytok képesek. De miért hagyjam el a pincét? Jól érzem én itt magam __ A nvüó pinceajtó nyomában zúduló fény megölte a sötétet. — Ki háborgat? Ki az a barom? — hőbölgött azeger. Csak egy Elmber ment a pincébe. Talán a gazda volt. i . i «'* Bencze József Betérő kocsmaitató A morajló országút menedékhelye a tomácos kocsma kerekes kútja. Pirhanyó cseresznyefüggők bazárja közt ide vezet el vásári betérő fuvaros útja. Iszik az álmélkodó ló; a gazda rá pipál, s kiköti a lőcsre a gyeplŐ6zárt. Ingyen áll itt évtizedek óta ez a vályú, télen az orszarvú szán .kucsmás ördögei tékozolják a jeges vályú fagypikkelyes vizét. 1! ■ felárral két, és átrohanok' vele a szomszédba. A fiatalember otthon van, és tényleg vállalja. Egy pillanat alatt szétkapja a készüléket, piszkál benne, valamit pöcögtet, valamit kopogtat, összerakja és kész. Három perc se telt el. Meghatottan nyúlok a pénztárcám után. — Hát kérem, a Gelkánál ez ötven forintba kerülne! Plusz kapok egy százast, mert tudtam, hová kell ütni — szelleme skedik, a szakértelemről szóló bájos viccre utalva —, no meg még egy pirost, mert ugye szabadszombat van... Nyelek egyet. No mindegy, fő, hogy látni fogom a műsort. Rövidesen kiderül, hogy nem fogom. A kép ugrálni kezd, majd hangos' sistergéssel ... és igy tovább. Robogok vissza az ifjú mesterhez. i — Nahát! — csodálkozik. — Akkor tessék visszahozni, van ott még más baj is. Mindegy, az előző hibákat (milyen hibákat?! — a tulajdonos) úgyis ki kellett javítani. Szó nélkül sarkonf or dúlok. Azt már nem! Televízióm meghitt sistergéssel fogad. Sistereg! Két százötvenért! Na nesze! Egy ökölcsapás, és... csoda történik. Van kép, van hang, semmi sistergés. Ügy látszik, én is tudom hová kell ütni. Plusz a szabad szombatos felár. Az annyi mint.., N. Sz. Kodály és a Kodály kórus Beszélgetés Gulyás Györggyel 1957. juntos 2S. óta vlsefl Kodály nevét a kórus, mely a debreceni zenemű veszeti szakközépiskola és más középiskolák tanulóiból alakult 1958-ban utaztak először külföldre, s a walesi Llangollen városban elnyerték a nemzetközi verseny első diját Ekkor még csak leány- karból állt a kórus, e siker után férfitagokkal bővült az énekkar, s mindmáig vegyeskarként szerepel. Az amatőr együttes 1971- ig több mint hatszázezer lépett közönség elé. A Debreceni Kodály Kórus 1971 óta hivatásos kórus. Hangversenyeik száma már eléri az ezerháromszázat — mostanában évente hetven-nyoLcvart koncertet adnak. Három földrész húsz országában szerepeltek eddig. A kórus főkén* capella és oratórikus műveket éneket Az általuk előadott művek átfogják a reneszánsz kortól napjainkig terjedő kórusirodalmat A kórus munkáját magyarországi bemutatók és ősbemutatók sora fémjelzi. — Hogyan vette, vehette fel a kórus Kodály nevét? — kérdezem Gulyás Györgyöt a kórus alapítóját, karnagyát: — 1955-ben a minisztérium úgy döntött, hogy a zeneiskolákat el kell nevezni. Debrecen Kodályra gondolt. Élő személy abban az időben nem nagyon lehetett névadó. A minisztérium megkerülte a kényes kérdést válaszuk ez volt: ha Kodály engedi. Ménes János tanácselnökkel felkerestük Kodály Zoltánt, ö vonakodott nevét adni, végül négy feltételt szabott A legfontosabb ez volt: „Nincs megalkuvás a művészetben és a magyarságban!” — ez legyen a jelszó. Még abban az évben Kodály Debrecenben járt, s ilyesmit, mondott: az ötven évvel ezelőtti Debrecen úgy különbözik a maitól, mint egy a száztól!... Akkor lett a szakiskolából, melynek akkoriban igazgatója voltam, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola, majd az iskola kóruséból Kodály kórus, 1957. június 23-án volt a névadási ünnepély — három kórus énekelte a Budavári Te Deum-ot És most, a centenáriumi ünnepségen újra elénekeltük azt a műsort — A Kodály-centenáriumra mivel készült a kórus? — A Kodály-oeuvre elsajátítása volt a célunk. A valamennyi vegyes- és nőikart művét megtanultuk. De mivel él akartuk kerülni az egyoldalúságot, ívet kellett csinálni Kodálytól máig, hogy a centenárium mindazt jelentse, ami Kodály és Bartók után elindult! Hisz életművük révén jöhetett létre Petrovics, Szokolay, Durkó zenéje!... Kodály és Bartók ismerte fel először, hogy európai módon kell komponálni. Kodály a zenei anya- nyelvet féltette, a zenei analfabétizmus felszámolásának eszközét az iskolákban látta. Nemcsak a zeneszerzés volt számára fontos, de a zenei műveltség megteremtése is. És külföldön sem keli mást tennünk, mint itthon: bemutatni a Kodály- mű veket es a kortars zenet. — Több mint huszonöt év telt. el a megalakulás óta, ez alatt az idő alatt összesen hányán lehettek tagjai a kórusnak, hormon az utánpótlás? — Félezernél többen voltak kóruetagok.' Sajnos, nagy a fluktuáció. A férjhezme- nes s egyéb okok miatt is. Degíöbb probléma az utánpótlás megszervezése. A Kodály kórusnak a helybeli zeneművészéti főiskola, a zenei szakközépiskola sajnos nem ad utánpótlást! Az országból mindenünnen jelentkeznek, de a legkvalitásosab- bakat nem tudjuk megszerezni — sincs lakás! A kórus hivatásos. Az áftagftzetés 3600 forint. De itt, Debrecenben nincs plusz kereseti lehetőség. Most a kórus 63 tagból áll, ám monumentális oratóriumok előadásaikor 80—100 tagúvá növekszik. A kisegítők között huszonöt éve éneklő egyetemi professzor, sebész^ MÁV- dolgözó, énektanárok vannak. ök amatőrök. Az éneklés szeretetéért járnak. — A külföldi lapok kritikái dicsérik a kórust, nagy elismeréssel szólnak a bemutatott művekről. Mi a siker titka? — Az objektív zenélésbe* szokott hallgatóság örömmei fedezi fel a magyar zenében a dallamosságot, ez a mi nagy kincsünk! Sikerül* kialakítani az egyéni hang- szánt, ezzel pótoljuk azt a hiányt, amit néha a létszámbeli hátrány jelenthet. Mindig nosztalgiával gondolunk más kórusok h an ganyagára. Mint a rigaiaké! Vagy említsem a hamburgi kórust? Megtanítottam nekik a Székely keservest magyarul, nem mondta volna senki, hogy nem anyanyelvű kórus énekli! Alapvető célunk a Bartók—Kodály-i zene megismertetése, a mai, kortárs zene elfogadtatása, de ismernünk kell azok zenéjét is, akikhez megyünk. Minszk- ben orosz népdalt énekeltünk — oroszul; a közönség felállt, ünnepéit bennünket Fontos, hogy egy hullámhosszra kerüljünk! A kultúra kölcsönhatása ilyen: akkor fogadják el a magyart, ha látják, hogy az övéket is ismerem. Ha Hamburgba megyünk, Brahms-művet mindenképpen éneklünk. A Fülöp-szigeteken 1976-ban kórusfesztivál volt — ázóta érdeklődnek az európai zene iránt. — 19X2-ben hol szerepeltek? — Dániában, Svédországban, az NDK-ban és a Szovjetunióban járt a kórus. 1962 óta minden évben volt külföldi utunk, bár az Inter- koncert tizenöt - év alatt mindössze három utat szervezett! És azzal a hátránynyal is meg kell küzdenünk, hogy nem tudunk lemezt küldeni meghívóinknak. Ösz- szesem két lemez készült — még az amatőr kórussal! — de ezeket már nem lehet kapni. Egy nyugatnémet cég vallalta a lemezkészítést, de előbb koncertkörútra kell mennünk, hogy legyen elég devizánk a felvétel három napjára. 1983-ban Svájcba» és Görögországban lép fel Kodály-ünnepségeken a kórus. — Kodályról és a Kodály kórusról beszélgettünk. A centenáriumi évben Budapesten miért nem léptek fel? — Mert nem hívtak bennünket. A televízióban sem szerepeltünk, senkinek nem jutott eszébe, hogy a Kodály kórus is énekeljen. Külföldön sok rádiófelvételt készítettek a kórussal, a Magyar Rádióban az utóbbi tizenkét évben egyszer szerepeltünk 18 perces összeállítással. Szerves része a magyar zenekultúrának az, ami Debrecenben elhangzik? Hol tartjuk számon, mi történt ebben az országban Kodály ürügyén ? Volt sok ünnepség ... Ha ez a kórus Budapesten volna, szárnyalnánk ? A korlátok biztosan itt lennének? Szavai után csend támad. Mégse fejezzük be ilyen kesernyésen a beszélgetést! — Mi az ars poétikája? — kérdezem végül. — Az érzeleradúsabb, hajlékonyabb előadás híve vagyok. A klasszikusok objektív bemutatásakor olykor úgy érezzük, elveszett az érzelem! Nemrég jöttem haza Görögországból, az ötödik kórusfesztiválról. Feladatul kapták a kórusok, mutassák be virtuozitásukat. Ezt itthon is szeretném kipróbálni. Most ez izgat, ez foglalkoztat. S. F,
