Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

Jó földbe kerülhet a burgonya A tavalyi eredményekről és az idei előkészületekről Tizenkét termelőszövetke­zet, továbbá egy hazai és két szlovákiai állami gazda­ság csaknem 2800 hektáron vetett burgonyát tavaly ta­vasszal a Somogyi B urgo- nya,termelési Rendszerben. Ez a terület már 21 száza­lékkal volt kisebb az 1981. évinél. 1982-ben. minőségi, értékesítési és árproblémák, valamint az étkezési burgo­nyatermesztés alacsony jö­vedelmezősége miatt egy gazdaság a burgonyater­mesztés megszüntetése, ket­tő pedig a termőterület szá­mottevő csökkentése mellett döntött Tehát további visz- szaesés következett Egyéb­ként nemcsak somogyi, ha­nem országos jelenségről van szó. Miután megvonta múlt évi tevékenységének agro­nómiái mérleget a Somogyi B urgony a termelési Rend­szer, az értékelésiből kitű­nik: idejében rendelkezésre álltak azok a feltételek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes munkához, A múlt év tavaszán 1450 ton­na kifogástalan minőségű, holland importból származó vetógumót kapott teljes volt az ellátás első utánszapori- tású vetőburgomyáibál, s ez Volt az első év, hogy a ki­választott területnek több mint 90 százaléka kapott is- táiiótrágyát A hazai gazdaságoknak idejében, a szlovákiai üze­mekbe pedig — a kései szerződéskötés miatt — ápri­lisban juttatták el a vétő- burgonyát, Megérkeztek a gépek, az alkatrészellátás­ban azonban zavarok mutat­koztak. Rendelkezésűkre áJAt a szükséges műtrágya, a gyomirtó, illetve gomba, és rovarölő szer; ágazatvezetö- ket, szakmunkásokat oktat­tak tanfolyamokon, bemu­tatókon a tennivalókra. Ami a tápanyaggazdálko­dást illeti: az üzemek egy hektárra átlagosan 514 kiló vegyes hatóanyagot juttattak ki, tíz kilóval többet az előző évinél. Az 1981. évi ősz kedvezett a mélyszántás­nak, szinte mindenütt elvé­gezték ezt a tennivalót, a korai kitavaszodás pedig a magágykészítésnek kedve­zett A burgonya 90 száza­lékát márciusban és április­ban kiültették. A partnerek nyolc fajtát termesztettek; a desiree ará­nya további 6 százalékkal emelkedett, s most már el­érte a 75 százalékot. A nyá­ri növényvédelmi munkák - hoz megfelelő vegyszerek álltak rendelkezésükre, ám ahol nem ügyeltek a rend­szerességre, ott a fitoftóra- fertőzés tetemes károkat okozott. Nőtt a légi növény­védelemben részesített terü­let nagysága: tavaly már így oldották meg a védeke­zési feladatok 71 százalékát. Augusztus végén kezdő­dött az őszi érésű burgonya betakarítása, s a munka csak három gazdaságban hú. zódott át novemberre. Nagy segítséget jelentett, hogy a Dél-somogyi Állami Gaz­daság nagykorpádi kerüle­tében ekkorra a leégett tá­roló helyett elkészült az új, korszerűbb — hatszázvago- raos — létesítmény, a rinya- újlaki téesz pedig favázas — negyvenvagonos — átme­neti tárolót épített saját erő­ből. A rendszer burgonyaterü- letén tavaly 12 665 tonna ve­tő- és 37 329 tonna étkezési gumó termett, az átlaghoza­mok a somogyi partnergaz­daságokban voltak a legma­gasabbak. A nagymértékű varas odas és más minőségi hibák okozta árcsökkenés, illetve az alacsony értékesí­tési ár azonban oda veze­tett, hogy az üzemek többsé­gében veszteséges ágazattá vak a burgonyatermesztés... Miután az idei burgonya- területeket kijelölték, meg törteik a táblák talajvizsgálata, a a tápanyagé!emsések nyo­mán eljuttatták a rendszer partnergazdasaga ihoz a trá­gyázás! terveket. Az idén kiültetendő burgonya zö­mének — csaknem 84 szá­zalékának — kalászos volt az elóveteménye, s a 2883 hektárból mindössze 98 hek­táron kerül a gumó olyan földbe, ahol előzőleg kuko­rica, illetve silókukorica ter­mett. A burgom yatermes ztésre kiválasztott terület 94 szá­zalékán terveztek a gaz­daságok istálló trágyázást, ebből december közepére 83 százalékig jutottak. Az alap- műtrágyát 1970 hektáron szórták ki, de ennél előbb­re volnának, ha a fosizfor műtrágya hiánya nem oko­zott volna fennakadást. A műit ősszel jókora területen elvégezhették a mélyszán­tást A tavaszi kiültetésre szánt az üzemi tárolókban elhelyezett, illetve holland importból várható vetőgu­mót az igényeknek megfe­lelő mennyiségben biztosítja partnereinek a somogyi ter­melési rendszer. H. F. Példát mutatnak a bizalmiak A Mezőgazdasági üzemek kihasználják a jó időt: meg­kezdték a szőlő és a gyü­mölcsfák metszését. Vesén hatvanan tevékenykednek a gyümölcsösben. Ketszázhat hektáron kell megszabadíta­ni a termőfákat a megsoka­sodott ágaktól. Csattognak az ollók, sírnak a metszöfű- részek az asszonyok kezé­ben. Teljesítménybérben dolgoznak, a napi normájuk 20—25 fa. Pongrácz Sándor elnökhe­lyettestől a tavalyi év ter- . méséről is képet kapunk. — Ötszázötven vagon al­mát takarítottunk be. Jó évet zárt tehát a gyümölcs­ágazat. Értékesítési gond­jaink azonban voltak. A ter­més nagy részét a szocialis­ta országokba szállítottuk. Negyven-ötven vagonnyi még gazdára vár. — A vései tsz az út mel­lett is árusított. Bevált-e ez a kezdeményezés? — Sokan megmosolyognak bennünket ezert az ötletért. nyerünk ezzel. A metszés eddig tavaszi dömpingíei- adatnak számított, s teljesen lekötötte a kézi munkaerőt. Most, ha az időjárás nem szól közbe, zökkenőmente­sebben kezdhetjük tavasszal a munkát. B. J. A négyforintos alma azon­ban jo cégérnek bizonyult: hat vagonnal adtunk el itt helyben. — Ha az idő ilyen kedve­ző marad, mikor fejezik be a metszést? — A hónap közepére. Szin­te kifejezhetetlen, mennyit Metszés a gyümölcsösben A barcsi 114 lakásos program Üzletek is helyet kapnak „A 114 lakásos programi­ként említik Barcson a vá­rosi tanácson azt az építke­zést, amely az autóbusz-állo­más tőszomszédságában kez­dődött meg a múlt év köze­pén. A generálkivitelező a barcsi BSZKV, míg a gáz- és födémszerkezet szerelését (felvételünkön is ez látható) a Sáév végzi alvállalkozó­ként. Hat lépcsőházas, öt­szintes lakóházak nőnek ki a földből, földszintjükön kü­lönféle szolgáltató részlegek, üzletek is helyet kapnak. A feszített vázszerkezetű (IMS) technológiával készülő hat épületből öt OTP, egy pedig tanácsi értékesítésű lesz. A különböző nagyságú lakáso­kat az első tulajdonosok a tervek szerint az év végén birtokukba vehetik. A lép­csőzetes lakásátadás utolsó, befejező fázisára valószínű 1985 első negyedévében ke­rül sor. A közös munka eredménye Minőségi év az IKR-né! A megyei növényvédő ál­lomáson tartotta tegnap délelőtt részközgyűlését az IKR 6000-es termelési egy­sége. Az 1982-es év munká­járól és az ez évi felada tok végzéséről hallhattunk be­számolókat. Tóth László, a közös vállalat termelési igazgatója foglalta össze az országos eredményeket Si­keres évet zárt az IKR, bi­zonyítja ezt a kétmilliárd forintos árbevétel és a több mint kilencvemmillió forint nyereség. A múlt évben a két ízben is' megnövekedett bankkamatok és üzemanyag- költség ellenére — ami a nyereségből mintegy tizenöt­millió forintot faragott le — a vállalat felülmúlta a ter­vét A tanácskozásom többek között szó volt az új gabo­natermelési programból adó­dó feladatokról, a közös vállalathoz tartozó, kihasz­nálatlan istállók közül har­mincnak baromfival való betelepítéséről, a termelés sikerét befolyásoló vetőmag­ellátásról. Az országos kitekintés után a 24 somogyi taggaz­daság munkáját Semsei László, a termelésszervezési egység vezetője értékelte. A növekvő termelési költsé­gek, a mindinkább elöre­gedő eszközök és a közepes termelési adottságok ellené­re minőségi és mennyiségi javulások mutatkoztak. Bi­zonyítja ezt többek között a tervezettnél több mint egy tonnával magasabb hektá­ronkénti kukoricatermés. Az IKR az eredményeket mint­egy huszonnyolcmillió fo­rint értékű műszaki szolgál­tatással segítette. Sikeres kezdeményezés volt a me­zőgazdasági gépek újrafutó- zása. Megyei példákkal bizo­nyította az előadó az ener­giatakarékossági eljárások fontosságát. Ezek után a közös vállalat közgazdasági igazgatója, Téglás Zoltán a pénzügyi szabályzók válto­zásának hatásáról adott tá­jékoztatást. Utalt arra, hogy a szűkös fejlesztési lehetősé­gek mellett célszerű szélesí­teni a rendszer és taggaz- daságok együttműködését. Erre a közös beruházások ésszerű lehetőségeket ad­nak. A beszámolókat vita kö­vette, majd a részközgyűlés záró eseményeként a kuko­ricatermelési versenyben el­ért eredmények díjait adták át A hatezres termelés­szervezési egység első helye­zettje a Baki Állami Gaz­daság, a második a pacsai Haladás Tsz, a harmadik helyezett pedig az öreglaki Állami Gazdaság lett Udvariasan, előzékenyen Gyors tájékoztatás Mindig nehéz az év eléje a szakszervezeti titkárok­nak. Most pedig különösein az, hiszen olyan sok az új rendelet, annyi a szakszer­vezeti tennivaló. Farkas Ti­bor, a Somogy megyei élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat szakszervezeti bizott­ságának függetlenített titká­ra a nagy gyakorlata elle- neue is nyakjg van a gond­ban. — Igaz, most még első­sorban a gazdasági vezetők vannak a munka sűrűjében, hiszen készülnek a tervek, most tanulmányozzák a szabályozórendszert, de azért már mi is megkezd­tük az előkészítést. — Van, ami gondot okoz? Gondolkodás nélkül rá­vágja : — Például az új bérsza­bályozás két módja . .. öt- ször-hatszor át kell olvasni, hogy tudjam, miként értel­mezzük. Bár nekünk, mi­előtt kiadták, tartottak róla tájékoztatót a KPVDSZ bu­dapesti közponjaban. — Mivel foglalkozik most a szakszervezeti bizottság? — Űj módszert próbál­tunk ki. Összehívtuk a vál­laló ü közösségekben meg­határozó szerepet játszó negyvenöt; főbizalmit, bizal­mit január 31-én. A KPVDSZ megyei bizottsá­gának ajánlására tartottunk egy fölkészítést, az év el­ső négy hónapjában van ugyanis a bizalmi testületi ülések dömpingje. s már ismertettük a várható té­mákat. Most minden fóru-' mot felhasználunk a moz­gósításra így volt ez példá­ul a szabad pártnapon, amelyet dr. Bor Lajosné, az igazgatónk tartott. — Akkor nem panaszkod­hatnak a tisztségviselőik, hogy kevés az információ. — Természetesen nem . . . Az említett fölkészátön szó volt az 1982-es gazdasági év eredményeiről, aztán fő vo­nalakban az idei vállalati elképzelésekről, a forgalom tervezéséről, a hálózat fej­lesztéséről, ezzel összefüg­gésben a bérfejlesztés mód­jairól. Most alapozzuk meg közgazdasági számításokkal, hogy melyiket válasszuk, melyik a legkedvezőbb. . — Mi a legfontosabb fel­adat ? — Meghatározó téma volt, Az idén mintegy 120 ezer dollár értékben gyártanak különböző csiszolószerszám­tartozékokat a Dualílex ka­nadai céggel kötött kooperá­ciós szerződés alapján a Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalatnál. A tengeren túli cég képvi­selője két évvel ezelőtt ke­reste fel az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési RT-t, hogy európai értékesítésé­hez olyan partnert talál­Csiszolószerszám-tartozékok magyar-kanadai kooperációban jón, amelyik vállalkozik egyes részegységek gyártásá­ra. A szerződést 1982 feb­ruárjában írták alá, amely­nek alapján hozzáláttak a hazai vállalatnál a csiszoló­szerszám-tartozékok gyártá­sához. A termeléshez az alapanyagot a kanadai cég szállítja, s az általa megha­tározott eljárás alapján — amely jelenleg a világon egyedülálló — készítik el a terméket. hogy az idea üzletpolitikai célokkal összhangban mi a szakszervezeti bizalmiak szerepe a szocialista mumka- verseny szervezésében. Kü­lönösen fontos az ő közve­títésükkel a dolgozóik tájé­koztatása az országos es a vállalati tervekről, gondok­ról. Értesüléseiink szerint az élelmiszer kereskedelem­ben a tavalyihoz hasonló el­látás várható. Így fontos po­litikai kérdésnek tartjuk, hogy szinten tartsuk az áru­ellátást, a lehetőségekhez képest pedig némileg javít­suk. Ehhez elengedhetetlen a bizalmiak személyes pél­damutatása. Véleményünk szerint ez a legjobb agitá­ció az udvarias kiszolgálás­ra, a személyi és a bolti hi­giéniára, a megfelelő áru- ajánlásra. A vállalat veze­tőségével kialakítottuk azt a közös álláspontot, hogy az egész évet jellemző takaré­kos gazdálkodás ellenére megteremtjük a forrásokat a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javulásához. Áttekintjük a helyzeteit, s újra rangsoroljuk a felada­tokat. • — Fejlődik-e a munkahe­lyi demokrácia? — Erről szinten tárgyal­tunk a Minisztertanács és fi SZOT együttes határozatá­nak ismertetésekor. Módo­sítani fogjuk ennek szelle­mében a vállalati működési szabályzatot, az alapszerve­zet jog- és hatáskörét. Már megegyeztünk, hogy a bi­zalmi testület elé kerülő anyagok rövidek, tömörek, érthetőek lesznek, legalább tíz nappal előbb megküld­jük a bizalmiaknak, az szb saját véleményét is csatol­va. Ezt egyértelműen előír­ja az új rendelet, mi azon­ban már eddig is ezt a gya­korlatot követtük. — Fölkészítik-e a bizal­miakat? — Szükség van rá, hi­szen nő a szerepük, a fe­lelősségük. A rendeletből adódóan a nagyobb ABC-k vezetőit közösen véleménye­zik, s így segíteni kell a megalapozott véleményal­kotásban. Az is lehet, hogy egyik-másik esetben ki kell állnunk a bizalmiak mel­lett. Megemlítem, hogy megint felhívtuk a bizalmi­ak figyelmét a gyors tájé­koztatásra, az ülések előtt és után. Különösen fontos a bizalmi csoportok összehí­vása, a többségi vélemény kialakítása a döntések előtt. Most még nem működik mind a hetvenöt, tavaly azonban elértük, hogy mint­egy ötvenben rendszeresek az értekezletek, így a dolgo­zók nyolcvan százaléka tá­jékozódhat. Most tovább javítunk a csoportok tevé­kenységén. Szeretnénk ugyanis, hogy a boltokban minden dolgozó ismerje a vállalat, az egység feladatát. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents