Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
Ara: 1,40 Fi V I L AG PROLETÁRJAI^ EGYESÜLJETEK I SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A K LA PJA XXXIX. évfolyam, 49. szám * 1983. február 27., vasárnap Korszerű bérpolitikát Az új bérszabályozás elvének és gyakorlati előírásainak okos alkalmazásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a magasabb, a jobb munkateljesítmények honorálására. Annak ellenére igaz ez, bogy sokféle az új bér- és keresetszabályozás megítélése. Az Állami Béé- és Munkaügyi Hivatal irányelvei hozzájárulnak az eddiginél ösztönzőbb, egyszersmind igazságosabb vállalati bérpolitika kialakításához. „Létszámhigítás’’ lehetőségét érdekes módon, vállalati vezetők sokkal gyorsabban észrevették, mint a szabályozásnak azt a sajátosságát, hogy erőteljesen ösztönöz a létszám csökkentésére. Az ilyen módon felszabaduló bértömeg meghatározott — és nem jelentéktelen — hányadát ugyanis közvetlen, adómentes bér- színvonal-emelésre lehet felhasználni. Ezért voltaképpen nem kifizetődő a létszám »hígítása”. Az irányelvek azt segítik, hogy ésszerűbb és igazságosabb legyen a vállalati bérpolitika. Nem vitás: ennek meg kell teremteni az anyagi alapjait is, s az sem, hogy az idén sem lesz erre több pénz. A kérdést viszont úgy is fel lehet vetni, hogy a múlt évi meg a sok évvel ezelőtti pénzt mennyire észszerűen és igazságosan használták fel a munkáltatók? Vajon pem kell-e felülvizsgálni — 'éppen a belső érdekeltségi rendszer hatékonysága érdekében — a vállalaton belüli kereseti arányokat, a mozgóbérrészek megszokott felhasználási rendjét? A prémium egyre inkább afféle fizetéskiegesznés volt. Vannak munkahelyek, ahol a prémium nincs sem teljesítménytöbblethez, sem külön elismerésre méltó produkcióhoz kötve. Az irányelvek határozottan állást foglalnak amellett, hogy a prémium csakis a külön egyéni, vagy csoportos teljesítményekért adható, szakítva az egyenlösdi gyakorlatával. A kis összegű jutalom — nem jutalom: ösztönző hatása gyakorlatilag érzékelhetetlen és értékelhetetlen. Annak a gyakorlatnak nincs ösztönző hatása, amikor év végén, a meglévő bertartalékokat minden különösebb teljesítménykövetelmény nélkül osztják ki. A bér nem szociálpolitikai eszköz. A teljesítményért, a végzett munkáért jár. Következésképpen sokkal célszerűbb eljárás a bérmaradványokat részesedési alapként tartalékolni, vagy a részesedési alap terhére — az éves eredmények ismeretében, s megint csak a teljesítmények arányában — év végi részesedésként kifizetni. Az ÁBMH sok jó tanácsot ad még a munkáltatónak. A többi közölt aláhúzza: a vállalati gazdasági munkaközösségek nem a túlóra csökkentésének eszközei! Alapvetően hibás az a felfogás, amely szerint arra való, hogy — az egyébként csak túlórázással elérhető — teljesítmény bővítést tegye lehetővé. Ezért is hangsúlyozzák az irányelvek: „...csak azoknak célszerű lehetővé tenni, akik munkaköri kötelezettségeiket kifogástalanul teljesítik a törvényes munka- „ idő alatt ... . Vrt, ,, Országszerte dolgoznak a földeken Emberek, gépek a határban Metszik a szőlőt, a gyümölcsfákat Országszerte megkezdődtek és jó ütemben haladnak a mezőgazdasági munkák. A gazdaságokban némileg váratlan helyzetet teremtettek az erős fagyok, a mínusz 12—mínusz 16 fokos éjszakai lehűlések és a sűrű havazás, a zordabb téli időjárást követő verőfényes időt viszont már mindenütt jól hasznosíthatták. Az állami gazdaságok és a tsz-ek egyelőre kedvező helyzetben vannak, a hótakaró és a fagyott föld lehetővé teszi, hogy szántóföldi gépekkel terítsék, szórják szét az őszi kalászos gabona növekedését, fejlődését segítő műtrágyákat. A nagyobb olvadások, esőzések idején erre nincs lehetőség, ilyenkor helikopterek és repülőgépek terítik szét a talajerőpótló anyagot a földeken, ez a megoldás azonban viszonylag költségesebb, bár kétség kívül jobban haladnak vele. Az úgynevezett fej trágyázás számos gazdaságban befejezéshez közeledik. Sokfelé most juttatják ki a földre az alaptrágyát, ez lassabban bomlik le és hosszabb időn át táplálja a növényeket. Így teljes körűvé válik a növények táplálása és egyúttal a tavasszal elvetett növényi kultúráknak is tartalékolják a talajban a hatóanyagokat. Az elmúlt hetekben sokfelé gondot okozott a műtrágya-ellátás. átmenetileg szűkös volt a vegyianyagkészlet. A megyei növényvédő állomások, illetve a kereskedelmi vállalatok ki- rendeltségei felmérték a gazdaságok készleteit, és ahová az elmúlt időszakban nem jutott műtrágya, soron kívüli szállításokkal biztosították a készletet. A központi irányítással sikerült gyorsítani a vegyszerezést, és így az üzemekben zavartalanul dolgozhatnak. ■ A szőlős- és gyümölcsöskertekben metszik a gyümölcsfákat, tőkéket, ez a munka is országszerte jó ütemben halad. A kiskertekben szombaton sokan dolgoztak, a gyümölcsfák koronáját alakítgatták. és metszették a szőlőt. A kellemes napsütés, a szombati szép idő előcsalogatta a személygépkocsikat a garázsokból. Sok autós érkezett a. megyeszékhelyre: elsősorban vásárolni, de voltak kirándulók is. Például a Somogy Aruház előtti parkolóra délelőtt ki lehetett volna tenni a „Megtelt” táblát. , Egy hónap múlva Nyári időszámítás A nyári időszámítás — mint ismeretes — egy hónap múlva, március 27-én, vasárnap 0 órakor kezdődik, amikor egy órára kell igazítani a mutatókat. Ez a nap 60 perccel rövidebb lesz, s az így elvesztett idő 6 hónappal későbh, a nyári időszámítás megszűnésekor megtérül: szeptember 25-én, vasárnap éjjel 1 órakor kell visszaforgatni a mutatókat 0 órára. Az ország energiaháztartása immár harmadik éve számol a nyári időszámításból eredő haszonnal. Eszerint most is várhatóan az ország másfél napi ellátására ele- j gendő villamos energiát lehet megtakarítani, ami mintegy 35 ezer tonna . fűtőolaj értékének felel meg, A tömegközlekedési eszközök nemzetközi járatainak menetrendjeit is egyeztették. Boldog gyerekkor — sokan fölkapják erre a fejüket. Rohanó világunkban beszélhetünk-e róla? Gyerekeink túlterheltek, már kezdenek hozzászokni a felnőttek életformájához: korai kelés télen—nyáron, irány a bölcsőde, később az óvoda. A szülők munkakezdéséhez igazodik életritmusuk. $ Többen vannak, akik igénylik az óvodát, mint akik csak elfogadják. A boldog gyerekkor a családi fészekben és a gyerekintézményekben virágzik. Bölcsődés és óvodás korú gyermekeimen tapasztaltam, mennyire várják, hogy kis barátaikkal, a kedvenc óvónénikkel találkozzanak. Nem bosszankodhattam azon sem, ha a megszokottnál korábban érkezve értük, engem is inkább marasztaltak egy kicsit: hadd játsszanak még... A 3—6 éves gyerekek közül Somogy megyében jelenleg szabói ■ nyolvanhét jár óvodába. A megyeszékhelyen -harminc ilyen gyermekintézmény működik, ahol kényelmesen kétezer-nyolcszázhar- minc gyerek helyezhető el, ám ennél sokkal többen osztoznak az óvoda nyújtotta lehetőségekben. Megyénkben az óvodafejlesztési programot komolyan vették. Négyezer-háromszázkilenc- vennégy gyereknek terveztek, s helyette ötezer-kilencszáz- tizenhat kicsinek épült otthon végül is. Sajnos, a szükségtermek száma nagy, a feszített programot csak így tudták megvalósítani. Az óvoda az iskola kapuja. Azok a gyerekek, akik hároméves koruktól iskolaérettségükig ebbe az intézménybe járnak, előnyt élveznek azokkal szemben, akik egyáltalán nem vagy csak egy évig barátkozhattak az óvodával, annak programjával. A megyei NEB megvizsgálta, óvodáinkban milyen hatásfokú az iskolai előkészítés. Hatvanegy népi ellenőr több mint harminc gyermekintézményben gyűjtött tapasztalatokat. A vizsgálat nemcsak azokévről évre fejlődik •— ■ több hasznot hoz az országnak — a tyumeni kőolajra épített ipar. Tavaly szovjet tervek alapján új üzem készítését kezdték meg itt, s e hónap közepétől már a berendezések szerelésén dolgoznak. A százhalombattai gyáróriás és szovjet testvérváilalatainak kapcsolatáról szól riportunk a 3. oldalon SzáihaSomballán fi tartalékokra támaszkodva Az igényekhez igazították a választékot (Tudósítónktól.) Befejeződtek a tagértekezletek a megyei fogyasztási szövetkezeteknél; a Karád— Koppány völgye Áfész megtartotta küldöttgyűlését Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Kiss József, a Mészöv elnöke is. Kudomrák János áfész- elnök beszámolójában elmondta: tavaly a szövetkezet összes bevétele 152 millió forint volt, 11, százalékkal több, mint az előző évben. A felvásárlás kivételével /valamennyi,,üzémág 'túlteljesítette forgalmi Wvét Karádon kívül csak kis községek vannak a működési területükön'; ezeken a helyeken az alapellátást igyekeztek jól megoldani. Nem tudtak beszerezni azonban elég mezőgazdasági szerárüt, kisgépet, alkatrészt, s akadozott a tápellátás is, és piac hiányában nepn vették meg a cigánymeggyet. A két ipari üzemben viszont kiemelkedő munka révén a termelési érték nyolcmillió forinttal (40 százalékkal) emelkedett. Az eredmény mögött sok munka van; gépeket szereztek be. és többször váltottak terméket. Az eredmények elérésébe» sokat segített a munkaverseny; a kilenc szocialista brigád 135 tagja többet tett az átlagnál. Az áfész nyeresége 6 millió 955 ezer forint: 30 százalékkal nagyobb az előző évinél, és a tervezettnél is több. A növekedés mértékét tekintve első a somogyi fogyasztási szövetkezetek között A szabályozók rászorították az áfészt a takarékosabb gazdálkodásra, ösztönözték a tartalékok feltárását. Az idén 154-, iáíltiíf fÓriíÍt~bévé- telt, valamint' ,5',> -millió, forint nyereséget, tér.vetnek. A beszámolóról' tizen mondtak véleményt'.. Hozzászólásában dr. K:ss Józsefi a takarékosságra, a vezetői, szémlélet szükséges változtatására, a vállalkozói készség javítására 'hívta föl a figyelmet Kérte: törődjenek többet az alaprészjegy és célrészjegy szervezésével, a hálózatfejlesztésben pedig támaszkodjanak jobban az érdekeltek segítségére. Több kis településen már jó az ellátás. ■ Az alaptevékenységet, a beszerzést a választékbővítés érdekében azonban javítani kell. nak a körülményeivel foglalkozott, akik óvodába járnak, hanem kereste annak okát iS: kik miért kerülnek eleve hátrányos helyzetbe amiatt, hogy \ szüleik nem veszik igénybe a gyermekintézményt. — Talán nem elég zsúfoltak így is az óvodák? — kérdezhetik jogosan, hiszen óvodáinkban százhúsz- . százötven százalékkal többen vannak, mint ahány gyermekre tervezték az épületet. Sokan nem azért nem járnak óvodába, mert nem jut nekik hely — Kaposváron mindössze huszonhét kérvényt utasítottak el tavaly: olyanokéí, akiknek otthon is biztosíthatják egy ideig a gyerekekkel való foglalkozást —, hanem mert szüleik ellenzik. A szemléletben keresendő tehát az ok. Mert jó pár helyen találkoztak ilyen nézettel a népi ellenőrök. Iharosberényben, a marcali járás egyes területein, Kaposváron a Vörös Hadsereg úti körzetben... Sokan kallódnak el közülük. Ezeknek a gyerekeknek volna a legfontosabb, hogy óvodába járjanak. Megkímélné őket az intézmény a sok, vem kívánt családi jelenettől — még ham órákig is —, megismerkedhetnének ezek a gyerekek a szokások általánosan elfogadott rendjével, s talán kevesebb lenné dz évismétlő diák is az általános iskolában. Az óvodába nem járó három-, hatéves gyerekek nagyobbrészt hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek— állapították meg a népi ellenőrök. Á boldog gyermekkort ma másképp kell értelmeznünk, mint — mondjuk — húsz vagy harminc' évvel ezelőtt. Változó világujikppn a gyermekek életé is más, mint szüleiké! voíf. De lehet boldog gyermekkor] Legfőbb letéteményesé á szülő, s társa ebben a bölcsődei dajka, az óvónő, a pedagógus. Talán mi, felnőttek nem tudjuk, mit jelent igazán gyermekeinknek az óvoda érzelmileg, hiszen közülünk keve sebben jártak ilyen intéz ménybe. Azt azonban mis denképpen tudhatjuk, ho hasznos útra valót ad kies nyeinknek. Bárány i Ba ÓVODÁSOK
