Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-26 / 48. szám
Az: állami oktatás Somogybán A fejlesztések eredménye Az állami oktatás helyzetét értékelte, valamint az időszerű és a távlati feladatokról hozott határozatot február 16-i ülésén a megyei pártbizottság. A testület azt állapította meg, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt a lakosság műveltségében bekövetkezett minőségi változások hozzájárultak a megye gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. Az országos átlagot meghaladó ütemű volt az általános- és a szak-mai műveltség fejlődése. Szakmunkásbizonyítványa két és félszer annyi embernek van ma a megyében, mint tíz éve. Ti- zennégyezerrel nőtt a középiskolát végzettek száma és megkétszereződött a diplomások aránya. Az aktív keresők között több mint a felére csökkent a nyolc osztályt nem végzettek száma. Arányuk azonban a fizikai dolgozók között még mindig nagy. A statisztika azt is mutatja, hogy a nők között ■ több az érettségizett és kisebb az arányuk a szakmunkások között. JOBB FELTÉTELEK * * • A közoktatás átfogó korszerűsítése, az új iskolai dokumentumok bevezetése a hetvenes évek második felében kezdődött, s ez a megye oktatásügyében is sürgette a lemaradások gyorsabb csökkentését. Számottevő az általános' iskoláztatás eredménye: a gyerekek 92 százaléka fejezi be tizenhat éves karáig a kötelező iskolát. Az első osztályosok 90 százaléka részesül óvodai nevelésben. Hatezer új óvodai hely létesült a megyében, s megkétszereződött az óvodába járó gyerekek száma. A gond ma az, hogy az óvodáknak csak negyede korszerű s a megye városaiban nagy a zsúfoltság: száz óvodai hely- re 140 gyermek jut Tíz év alatt ezerrel nőtt az óvónők, és általános iskolai pedagógusok száma; fölépült 450 általános iskolai tanterem. A megszűnt tantermeket leszámítva azonban csak 98-cal több az osztályterem. A kastélyiskolák fölszámolása napjainkban is tart, s. a községekben 17 százalékot tesz ki az által á-^ nos iskolai szükségtanterem’ (csaknem mégegyszer annyi, mint az országos átlag). A városi iskolák tanteremellá- tottsága is alatta van az országos szintnek. A körzetesítések következtében 115 iskola szűnt meg. Ennek ellenére még mindig százszemélyesnél kisebb az általános iskolák 44 százaléka. • Ezer tanuló közül 168 a bejáró: utazási feltételeik folyamatosan javultak, de ma sem megfelelőek, mert hiányoznak az iskolabuszok, iskolajáratok. Késve — 1975- ben — készült el a körzete- sítési program, végrehajtása helyenként nem voit előkészítve. „ A pártbizottság megállapítása szerint a napközi otthonos ellátás mennyiségi növekedésével nem tartott lépést a pedagógiai feltételek megteremtése. Javultak viszont a különleges bánásmódot igénylő gyerekek nevelésének körülményei. Az új iskolai dokumentumok — a tantervek, tankönyvek stb. — kedvezően hatnak az oktatás színvonalára. Alkalmazásuk eddigi tapasztalatai biztatóak, de a testület felhívta a figyelmet a hatékonyabb pedagógiai munkára a hátrányos helyzetűekkel és tehetséges tanulókkal való foglalkozás érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek művelődési hátrányának fölszámolása csaknem kizárólag az iskolára hárul, s az iskolák — a társadalmi támogatás gyengeségei és a feltételek hiánya miatt — gyakran a formális megoldásokat választják. A pártbizottság felhívta a figyelmet a cigánytanulók helyzetére: az általános iskolákban 11 százaléknál nagyobb az arányuk. Tizennégy éves korára azonban csak töredékük fejezi be a nyolc osztályt A tehetségesekkel var ló foglalkozás az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt kapott, az egész megyét átfogó, egymásra épülő pedagógiai és szervezeti formák létrehozása azonban csak a kezdeténél tart. A KÖZÉPiSKOLÁK SÚLYA A megyében lényegében általánossá vált a középfokú iskoláztatás, a megye gazdasagának -igényeihez igazodva a szakközépiskolai képzés nőtt gyorsabban. A szakmunkásképzés feltételeinek javítását szolgáló, intézkedések hatására jelentősek a változások a , tárgyi és személyi ellátottságban. Koncentrálták áz elméleti oktatást, s a tanulók 97,5 százaléka délelőtt jár iskolába. Ez az arány jobb az országosnál. Ugyanakkor a kaposvári 512-es, valamint a siófoki kereskedelmi szakmunkásképző feltételei az átlagosnál rosszabbak. A mezőgazdasági szakmunkás- tanulók 60 százaléka kollégista. Megyei átlagban minden negyedik szakmunkás- tanuló kapott helyet kollégiumban. A gyakorlati képzést biztosító vállalati tanműhelyek száma gyorsan nőtt, egy részük azonban nem megfelelő. Az élelmiszeripari, valamint a mező- gazdasági szakközépiskolákban a gyakorlati képzés feltételei elmaradtak a követelményektől. Javultak a személyi feltételek is: ma egy tanárra, illetve szakoktatóra -27 diák jut, ez hattal kevesebb, mint az országos átlag. A szakmunkásképzőkben nagyobb hangsúlyt kapott az általános műveltséget nyújtó tárgyak, valamint a magasabb szintű szakmai elmélet oktatása : az alapképzettség gyengeségei miatt ezért az első évfolyamban nagyobb a lemorzsolódás. A gimnáziumi tanulók száma csökkent; az érettségizők 40—43 százaléka kerül ki innen. Ugyanakkor a felsőfokú oktatási intézményekbe fölvett somogyi diákok 80 százaléka gimnázium, ban érettségizett. A pártbizottság megállapítása szerint javult a gimnáziumoknak a felsőoktatásra felkészítő munkája, de eredményeiket tekintve jelentősek a különbségek a megyeszékhelyi gimnáziumok javára. A szakközépiskolák továbbtanulásra fölkészítő munkája — a gépészeti szakközépiskolát kivéve — alacsony hatásfokú. A testület véleménye szerint az álltalános- és szakműveltség kedvező irányú változásához hozzájárul a felnőttoktatás is. A meglevő és újratermelődő műveltségi elmaradás fölszámolására összefogott, jó munka indult meg. Később azonban csökkent a figyelem és a társadalmi felelősségérzet. Üzemi érdekek miatt is szorult háttérbe a dolgozók általános iskolája. , De az üzemek, iskolák, közművelődési intézmények együttműködése sem megfelelő, s gyakran az egyénnek sem fűződik közvetlen érdeke a tanuláshoz. A 15—50 év közöttieknek mintegy 15 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt. A dolgozók középiskolájának évente 3—4 ezer hallgatója van; legtöbben a szakmunkások középiskolájába járnak. A tanulmányi fegyelem helyenként nem kielégítő. Évente 700—1000 betanított munkás tesz szakmunkásvizsgát, s körülbelül 250- en szereznek második vagy harmadik szakmát. A megyei pártbizottság megállapítása szerint az új iskolai dokumentumok hatására a pedagógiai munkában nagyobb figyelmet kapott ,a személyiségformálás, javult a nevelőim; nka tudatossága, jobban érvényesülnek a szocialista nevelés követelményei. A nevelőmunkára való fölkészítésben nőtt a párt- szervezetek szerepe. A fiatalok döntő többségének gondolkodásában meghatározó tudományos világnézetünk: elfogadják a szocialista eszméket és vonzódnak hozzá, szeretik hazájukat. A szocializmust, azonban gyakran elvontan szemlélik, ellentmondás nélkülinek, tartják, s amikor találkoznak, gondjaival, zavar keletkezik felfogásukban, 'szemléletükben. Körükben elsősorban a közelmúlt történetének ismerete alacsony szintű, s ez nehezíti eligazodásukat a mai társadalmi-politikai viszonyok között, a napi politikai kérdésekben. Az ifjúsági szervezetek az iskolákkal összehangoltan, végzik nevelőmunkájukat, szerepük a szocialista tudat formálásában erősödött. A tanulók önállósága és aktivitása a nevelési 'folyamatban azonban még szűk keretek közé szorul. A szabadidő hasznos eí töltését nem minden iskolában sikerült megszervezni. A testület a családnak a nevelésben elfoglalt szerepét is értékelte, s azt állapította meg, hogy a nagy többség felelősséget érez érte, s támogatja az iskolát. Egy részük — a problémás gyerekek szülei — közömbösek: az iskolától kérik számon azokat a nevelési fogyatékossá gokat is, amelyek a családi környezetből származnak. NAGYOBB FELADATOK A megyei pártbizottság leszögezte: az oktatásügyben elért eredmények döntően a pedagógusok munkájának köszönhetők. Számuk az elmúlt .időszakban gyorsabban nőtt, mint a gyerekek létszáma. Folytatódott a pálya elnőiesedése, s bár javult az általános iskolákban a szaktanárok aránya, az országos átlagtól való elmaradás nem. csökkent. Állandósult a szakképzett pedagógusok hiánya. Változatlanul kevés az ének-zene, a rajz- és a testneveiésszakos pedagógus. A pedagógusbérek rendezése jelentős volt, de az anyagi megbecsülésben nem hozott döntő változást A bérgazdálkodás fogyatékosságai miatt a lehetőségektől elmaradt az alapbérek növekedése. Az új iskolai ' dokumentumok nagyobb feladatok elé állították a pedagógusokat: többségük becsülettel igyekszik eleget tenni a követelményeknek. Javult oktatáspolitikai tájékozottságuk is, de nőtt a túlterhelésük. Kialakult továbbképzésük helyi rendszere: a továbbképzés feltételei, a gyakorlatot közvetlenül segítő munka hatékonysága azonban elmarad az új követelményektől. A megyei pártbizottság azt is megállapította, hogy az oktatás tartalmi korszerűsítésével járó magasabb követelmények szembeötlővé tették, hogy vannak szakmai megújulásra képtelen vezetők, a határozott időre szóló megbízások azonban nem gyorsították meg eléggé a minőségi cseréket A jól felkészült nevelők nem mindig vállalnak szívesen vezetői megbízást, s a vezetésre alkalmasak kinevezését nem egyszer objektív ’ körülmé- nvek is nehezítik. Beköltöztek a lakók Nagyatádon a Kiszely-lakótelep új házába. A SÁÉV által készített épületben 66 család kapott otthont. Egyre magasabb mérce Segesdi lépések Négy évvel ezelőtt kicserélődött a segesdi termelő- szövetkezet vezetősége. Az új elnököt a tagság hívta vissza. Ismerték már, hiszen régebben tíz esztendeig bizonyította rátermettségét. Akkor, 1979-ben egy szétzilálódott közösség várta; tetemes pénztárhiány és leromlott terméshozamok. Mégis vállalta a megbízatást. Első feladata az új vezetőség megszervezése volt. — Szinte ez ment a legkönnyebben — emlékezik vissza Borbély András elnök. — Többen fölkerestek aznap. Ha Segesdre mégy elnöknek, veled tartunk —, mondták. Így egy összeszokott szakgárda érkezett. Mű- _ ködösünkre a legjobb garancia, ' hogy már a második évet nyereségesen zártuk... — Hogyan sikerült ilyen gyorsan változtatni ? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy ismertem az itteni embereket. A vezető egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy ismerje beosztottjait, s ne csak ismerje, bánni is tudjon velük. Így aztán az addig semmiségnek látszó apróságokból is szinte aranyat tudtunk kovácsolná. — Mit jelentett az, hogy időközben ide csatolták a somogyszobi és bolhási szövetkezetét. — Az említett szövetkezet szintén mélyponton volt, amikor hozzánk került. Sok álmatlan éjszakánk volt miatta. A gyürkőzés azonban eredményt hozott, a fúzió megemelte az ottani 'termelési eredményeket. Ehhez hozzá tartozott ötmillió forintos meliorációs költség, gépparkunk mintegy feienek felújítása, kicserélése. — A segesdi tsz-ben most nagy fába vágták a fejszéjüket. — Nyolcvanban kétmilliós, nyolcvanegyben majdnem ötmilliós nyereséggel zártuk az évet, a nyolcvankettes év már csak két és fél millióra sikerült. Ennek magyarázatát a szakemberek ismerik: az olajköltség, az alkatrészgond, az adók emelkedése okozta. Termelőszövetkezetünk semmilyen dotációt sem élvez; elhatároztuk, hogy nem ülünk ölhetett kézzel, ezért az évi százmilliós bevételt szeretnénk növelni. A háztáji tevékenység és a melléküzem.ági tevékenység növelése mellett döntöttünk. 26 millió forintos kölcsönt kaptunk egy tűzi horganyzóüzem beindítására, ez exportmegtakarítást hozna. Így. 330 millió forintos évi fór- galmat érnénk el, és 150 se- gesdinek teremtenénk munkalehetőséget, B J. Megint gyártják a Ditrifont Környezetkímélő új technológiával. káros mellekter- mékek nélkül ismét gyártják az egyik keresett növényvédőszert, a Ditrifont a Budapesti Vegyi Müvekben. A rovarölő szer hatóanyagának előállítását egy éve szüntették meg a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termékek gyára diósgyőri gyáregységében, épp körriyezét- védelmd okok miatt. Ezzel együtt — hatóanyag híján — leállt a Ditrifon forgalmazása. i A Ditrifon rovarölő szer új hatóanyagának kifej lesz- lesztésére, gyártására .üzleti megfontolások és korábbi kutatási eredményei alapján vállalkozott a Budapesti Ve- gvj Művek. A termelés megszüntetése anyagilúg érzékenyen érintette a vállalatot. Saját hatóanyaggyártási eljárás kidolgozásával már korábban is foglalkoztak, de annak idején épp a párhuzamosság elkerülésére félbehagyták a kutatást. A korábbi és a mostani eredmények alapján sikerült olyan kiinduló anyagokat kiválasztaniuk, melyek alkahnazásá- val a feldolgozás során nem keletkezik sem a levegőt, sem a csatornákat veszélyeztető mellék tennék. Előállítását a már meglevő, erre a célra átalakított berendezéseken kezdték meg. A napokban — a sikeres próbaüzemet követően — megkezdte munkáját a Forgácsoló Szerszámgyár békéscsabai gyárában az az FM—38 típusú CNC megmunkáló gép. amelyet az NSZK-ban készítettek, a mikroprocesszoros vezérlő- egységet pedig Japán szállította. Kezeléséhez mindössze egyetlen jól képzett szakember szükséges. A tartozékokkal együtt mintegy 6 millió forintba került, a vásárlásra fordított összeg számítások szerint 2—3 éven belül megtérül. (MTI-fotó: Plavecz Pál felv. — KS) Szociálpolitika a cérnagyárban Támogatják a lakásépítőket r b n Uj szakcsoport Öreglakon (Tudósítónktól.) öreglakon hagyományai vannak a kertészJcedésnek, a primőrök és zöldségfélék termelésének. Tavaly ennek a községnek a kistermelői összesen 52 tonna zöldséget értékesítettek a lengyeltóti áfésznál. Ezt a szövetkezet részben saját üzleteibe szállította, részben a Balaton- partra szállították. A múlt ér ószésl megérd tek a feltételek, hogy a szövetkezet megalakítsa öreglakon a zöldségtermelő szakcsoportot. A szövetkezet ősz- szssen 170 tonna primőr és egyéb zöldség felvásárlását tervezi az idén, s, ennek megtermeléséből a szakcsoport tagjai 55 százalékot vállaltak: a legnagyobb meny- nyiségben paprikát, paradicsomot, uborkát, fejes- és kelkáposztát,., zöldr és főző- hagymvát. A Nagyatádi Cérnagyár szakszervezeti bizalmi testületé jóváhagyta a szociálpolitikai intézkedési tervjavaslatot. Az üzemben az idén is a munkavédelmet és az egészségügyet sorolták az első helyre, ezekre közel hárommillió forintot fordítanak. Jut ebből az összegből a zajártalom elleni védőeszközök pótlására, munkaruhákra, tűzvédelmi berendezésekre. valamint a szállítóeszközök megfelelő karbantartására, a munka biztonságának növelésére. Gyógyszerekre, éjszakai frissítőkre 280 ezer forintot költenek. Hetente -két alkalommal rendel a belgyógyász és a fogász az üzemben. Időszakos orvosi vizsgálatokat végeztetnek azoknál, akik olyan helyen dolgoznak, ahol a foglalkozási ártalom egészségkárosodást is okozhat. Hozzákezdenek az ebédlőbe a konyha korszerűsítéséhez. Ha a dolgozók igényelik, akkor a családtagok részére is lehetővé teszik az ebédeltetést. Az üdültetési igényeket mind nem tudják kielégíteni; SZOT-beutaiót a dolgozok hat százalékának adnák. A vállalat Baiaton-parti üdülőjébe 40—50 személy számára lesz hely a nyáron. Azt tervezik, hogy Csoko- nyavisontán fölállítanak három faházat az idei főszezonra. Nyolc dolgozójukat kívánják lakáshoz juttatni és 720 ezer forinttal támogatják a saját lakást építőket. Ebben, az évben szociálpolitikai célokra összesen több mint kétmillió forintot fordít a Nagyatádi Cémagyár. SOMOGYI NÉPLAP
