Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

i;-| I ;:4 •&%. 4a*#’''’1* "* BEVONULÓKKÖZÖTT Szolgáljatok Megílletődött fiatalok, hoz­zátartozók sokasága. . Mind­egyikük tele várakozással. Szülők, testvérek, menyasz- szonyok kísérték tegnap Ka­posvárra, a megyei kiegészí­tő parancsnokságra azokat, akiket állampolgári köteles­ségük sorkatonai szolgálatra szólított. — Hová kerülsz, tudod-e már ... ? — - Gyakori kérdés volt ez. Először azonban neon kaphattak rá választ a hozzátartozók; néhány for­maság, orvosi vizsgálat után — a fiatalok iskolai és szak­mai _ végzettsége alapján de­rült ’ csak ki, hogy kit hová is osztanak be. Néhányan közülük Kalo­csára, tartalékos tiszti tan­folyamra kerülnek, század- politikai megbízottak lesz­nek. Valamennyien egyete­met, főiskolát, középiskolát végeztek, többen párttagok. Érdeklődve hallgatták, amint Szánthó László a KISZ me­gyei bizottságának képvise­letében új feladatukról be­szélt. ­— Nagyon fontos munka vár rátok... A tartalékos tanfolyamon politikai társa­dalomtudományi és szakmai ismereteket szereztek. Azt kérjük tőletek: onnan kike­rülve segítsétek a parancs­nokokat munkájukban, ne­veljétek jő katonává nálatok nem sokkal fiatalabb tár­saitokat. Ez a második ilyen tartalékos tanfolyam: az el­sőn ré6zt vevő somogyi fia­talok kiváló eredménnyel vizsgáztak, tőletek szintén ezt várjuk ... Leszerelésük után számí­tanak rájuk az ifjúsági moz­Takarékosok taggyűlései A kadar­kúti körzet­ben február 1-én meg­kezdődtek a takarékszö­vetkezeti tag­gyűlések, melyeken- a nagy- bajomi takarékszövetkezet vezetői számolnak be a múlt évi munkáról. A múlt év szeptemberében volt 25 éves a takarékszövetkezet, annak idején a megyében máso­dikként alakult. 1980 hozott újabb változást: a somogy- sárdi és a kadarkúti taka­rékszövetkezettel egyesültek. Az alakulás óta egyszer elnyerték a kiváló szövetke­zet címet, három alkalom­mal országos és többször megyei dicséretben részesül­tek. Múlt évi feladataikat 23 dolgozó összefogásával ol­dották meg. Ezekről az ered­ményekről szólnak a tagság­gal való találkozás alkalmá­val is. Jelenleg 30 község tartozik a szövetkezethez, és műkö­dési területén 32 ezer em­ber él. Hat kirendeltségük és két betétgyűjtő pénztáruk működik. A szövetkezet tag­létszáma januar 1-én 9344 volt, azaz a lakosság 29 szá­zaléka. A részjegyalap 947 ezer forint. Takarékos emberek élnek a szövetkezet körzetében, igazolja ezt, hogy a betétál­lomány — amely minden egyéb tevékenység alapja — 133,5 millió forint volt de­cember 31-én. Egy év alatt több mint tizennégymiilió- val emelkedett. A betét szempontjából a kadarkúti a második legnagyobb szövet­kezet Somogybán. A múlt évben vezették be az ifjúsá­gi és átutalási betétformát, takaréklevélre 6,2 millió fo­rintot helyeztek el a szövet­kezetnél. A legtakarékosabb község Nagybajom és Ka- J darkút, a betétgyűjtő pénz­tárak közül Csököiy. Az OTP Somogy megyei Igazgatósá­gán 32,5 millió forintot kö­töttek le tartós betétre. A szövetkezet kölcsönál- lománya január 1-én 20,6 millió forint volt, a legtöbb kölcsönt Nagybajomban és Kadarkúton vette igénybe a szövetkezeti tagság. Az igé­nyeknek megfelelően külön­böző szolgáltatásokat végez­nek. 14,9 millió forintot áramdíjakból, 6,3 millió fo­rintot biztosításból, 14 ezer forintot hirdetésekért fizet­tek be a szövetkezetnél. ^Ok­tóber 1-től a húskombinát­tal kötött szerződés alapján fizetik a háztájiból fölvásá­rolt állatok árát, ez a múlt év három hónapjában 11,5 millió forint volt. Üjabb szolgáltatásként január 1-től a vízdíjat is ők szedik be területükön. Január végén fejeződött be a mérlegkészítés. Jó mun­kájuk eredményéképpen nyereségük egymillió 48 ezer forint, az előző évinél 280 ezer forinttal több. galombaA, a TIT hadtudo­mányi szakosztályában, az MHSZ-ben is. hogy katonai ismereteiket hasznosítva se­gítsenek majd a fiatalok ne­velésében. Gubányi János alezredes elmondta, hogy a hadsereg is számít majd ta­pasztalataikra. — A határőrséghez kér­tem magam, mert két bá­tyám is ott szolgált, s olyan szép élményeket soroltak el, hogy én is kedvet kaptam — mondta .a rinyakovácsi Györffi Ferenc. — Nálunk, a kaposvári vontatási főnökségnél ha­gyomány, hogy a bevonulok a határra kérik magukat; én is így tettem — mondta Szép János dízelmozdony­vezető. — Kommunista va­gyok, igyekszem becsülettel szolgálni... Tóth Sándor, a csokonya- visontai tsz gépkocsivezető­je, Gulyás István, a 13-as Volán asztalosa is határőr­nek készül Vágyuk, hogy valamelyik somogyi határ­szakaszon láthassák el ezt a feladatot. Befejeződtek a szokásos formaságok. Ott ültek vala­mennyien a kiegészítő pa­rancsnokság épületének nagytermében, várva az ün­nepélyes búcsúztatásra. Ott voltak, a megye párt-, álla­mi és társadalmi szerveze­teinek képviselői. Elhangzot­tak a búcsúbeszédek. — Szolgáljatok becsülettel, legyetek jó katonák... — Ezt kérte a KISZ kaposvári képviselője, Lenczl János, és ezt Kepei Bertalan, a ki­egészítő parancsnokság párt­vezetőségének titkára. Azután a bevonulok, az egykori iskolatársak elkö­szöntek egymástól. Kölcsö­nösen katonaszerencsét, jó szolgálatot kívánva búcsút vettek hozzátartozóiktól — a mielőbbi viszontlátás remé­nyében. Sz. L. Jobban fizetik a több munkát Kísérleti bérezési formák a tsz-ekben A boríték vastagságával kapcsolatos viták nyitja rendszerint az, hogy a jöve­delmeknek- egyszerre . kell betölteniük elosztó és ösz­tönző szerepet. A juttatások nem tudják kiegyenlíteni a kereseti különbségeket, ■ így a munka utáni jövedelem egy része is — kimondat­lanul bár — afféle juttatás, amelynek mértékét nemcsak a végzett munka határozza meg hanem szociális szem­pontok is. A béreknek te­hát egyszerre kell csökken­teniük és növelniük a jöve­delemkülönbségeket. Ha a béreket kizárólag munkánk társadalmi haté­konysága alapján kapnánk, volnának, akiknek keresete a megélhetéshez sem lenne elég. A másik véglet — s ma még talán ehhez állunk közelebb — az egyenlősdi: nincsenek ugyan a szocia­lista elveknek ellentmondó „kereseti szaikadékok”, sok területen viszont hiányzik az érdekeltség hatalmas gazdaságii húzóereje. Ha mégis vannak jelentős jöve­delemkülönbségek, azok rendszerint nem két egymás melletti gépén jól és kevés­bé jól dolgozó munkás közt tapasztalhatók. Meghatáro­zóbb, hogy szabad idejében ki mennyi különmunkáit vál­lal. Miért ne lehetne az első gazdaságban is az eddiginél fokozottabban megvalósíta­ni a társadalmi hatékony­ságot is kifejező munka sze­rinti elosztást? Ez a célja az ország 70 tsz-ében kialakí­tott kísérleti bérformáknak. Kényszerű létszámhigítás A mezőgazdasági üzemek­ben 1982 végéig az úgyneve­zett személyre vetített mun­ka díjszínvonal volt az ál­talános. Itt pontosan meg van határozva a lehetséges jövedelem. Az adómentesen — az idén 2,3 százalékkal — növelhető jövedelemsziinvo- nalat a népgazdaság lehető­ségei határozzák meg. E feltételek között is szük­séges volna a differenciá­lás, a kiemelkedő vagy a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú munkáért ■ fizethető nagyobb jövede­lem. A tsz-vezetők aggodal­mas fölvetésére több fóru­mon kimondták: nem a 2,3, hanem a 102,3 százaléknyi bérből kell differenciálni. Nem könnyű feladat ez. Az egyik tsz-ben például a tapasztalatlan vagy nem megbízható munkát végző szerelők órabére 14—15 fo­rint, az egesz gepiizemelte- tés sikerét meghatározó „aranykezű” mestereké 18. A különbség nyilvánvalóan nem tükrözi a tényleges munkát. S jóllehet a külön­féle jutalmazási lehetőségen a mostaninál bátrabb kü­lönbségtételre is módot ad­nak, a tapasztalat azt mu­tatja, hogy a még oly igaz­ságosan elosztott évi egy- kétsaeri premium sem vetek­szik egy-ket forintnyi óra- bérkülönbség ösztönző ere­jével. * örvendetes, hogy a gazda­ságokban egyre jobban al-, kalmazzák a munka meny- nyiségén és minőségén ala­puló teljesítménybért. Nagy gond az ilyen rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtó — mellesleg az egész gazdaság eredményességét döntően befolyásoló — kombájnosok, traktorosok fszetése. Azért, hogy az ossz bérezi n vona 1 ne emel­kedjen, a gazdaságok gyak­ran élnek a létszámhígítás kényszerű módszerével. Ala­csony fizetésű, olykor csak alibi munkát végző embere­ket vesznek föl, így kerülve el a szankciókat. Ezt a kényszerűséget ol­dották föl azzal, hogy az egy főre jutó bruttó jövedelem­től tették függővé a bérek emelését, ötvenezer forintig nincs mód emelésre, 85 ezer­től 90-ig viszont már 2.5, 90-től 100 ezerig 3, efölött pedig például 3,5 százalék­kal növekedett a jövedelem. E pályázat nélkül, csupán bejelentés alapján is alkal­mazható lehetőséggel képte­len élni az a gazdaság, ame­lyik a korábbi években a fentebb leirt hígítási takti­kát alkalmazta. Ahol túl sok a „zsákfoltozó”, ott termé­szetesen alacsonyabb a lét­számra vetített hatékonyság. Megyénkben mintegy 10—15 tsz-nek van esélye arra, hogy kamatoztassa az ész­szerűbb módozatot. Nagyobb húzóerő A két új kísérleti elosztási mód bevezetésére mintegy 300 kiemelkedő eredményű tsz pályázott, közülük 70 kapott engedélyt a változ­tatásra. Somogybán hat gaz­daság élhet a lehetőséggel. Az egyik mód a fejlesztés és fogyasztás aranytartását követeli. Ha például ez az elmúlt három év adatai alapján számított, arány 60— 40 százalék volt, a jövőbeni többletnyereség 40 százalé­kával. szabadon gazdálkod­hat az üzem. Nyilvánvaló, Korszerűsítések, átalakítások Segesden Munkalehetőség marasztalja a fiatalokat Tervszerű gazdálkodás, a határidők betartáLsa, a nem feltétlenül szükséges kiadá­sok mellőzése — ennek kell jellemeznie az idén a taná­csok költségvetését. Az év feladatait a segesdi tanács is ennek szellemében hatá­rozta meg, s még így is sok felújítást, átalakítást kell elvégezniük. Csaknem száz- ötvenezer forint értékben — egy kilométer hosszan _ — járdát építenek majd, járda­karbantartásra pedig száz­ezer forintot fordítanak. Megoldatlan a belvízelveze­tés is — erre száznyolcvan­ezer forintot használnak föl. A községben levő szolgálati lakásoknál is szükség van a rekonstrukcióra — nyolc­vanezer forintot fordítanak rá —, de vásároltak egy újabb szolgálati lakást is, s erre százhúszezer forintot költenek. Javul Segesden a közvi­lágítás: a főútvonalon kor­szerűsítés lesz, két utcában pedig bővítik a hálózatot. A fejlesztési összegből ötszáz méter hosszan útépítést ter­veznek. Ezekre a munkákra elsősorban a község olyan területein van szükség, aho­vá az orvos és a mentő ed­dig csak nehezen jutott el. Az idén négyszázezer fo­rintba kerül majd az útépí­tés es a meglevő utak kor­szerűsítése. Az Alsó-Seges- den létesített öregek napkö­zi otthonát bővítik: fürdő­szobát, pihenőhelyiséget, tár­salgót alakítanak ki. Erre ötszázezer forintot költenek. Az öregek másik napközijé­ben csak kisebb munkát terveznek, mert azt két év­vel ezelőtt már íelújították. Az idén a legjelentősebb tanácsi rekonstrukció az ál­talános iskola központi fű­téssel és új ajtókkal, abla­kokkal való ellátása lesz. Az . összes költség kétmillió-hat­százezer forint; ehhez a megyei tanács nyolcszázezer forinttal járul hozzá. A hiányzó összeget a lakos­ság társadalmi munkájából és saját erőből teremti elő. Szeptemberben már a kor­szerűsített iskolában kezdő­dik a tanév. A társadalmi munka az idén — a tavalyihoz hason­lóan — meghaladja a két­millió forintot. Ennél többre is lehet azonban számítani, hiszen a lakosság a múlt évben is több mint három­millió forinttal teljesítette tül a tervet. Főként útépí­tésnél, járda- és sportpá.ya- karbantartásnál, falunapo­kon segédkeztek. Kevesebb tanácsi támogatás jut a köz­ség négy jól működő sport- szakosztályának, de sokat segít ebben is a lakosság, illetve az intézmények, Segesden a házi szociális gondozás csak részben Van megoldva, viszont támasz­kodhatnak a helybeli szociá­lis otthonnal kötött együtt­működési szerződésre. A rá­szorulók helyzetének könnyí­tésére az idei tanácsi költ­ségvetésben kiiencvennégy- ezer forint rendkívüli és százötvenezer forint rend­szeres segély szerepel; ezek- ket az összegeket azonban tavaly is túllépték. Az idősekről való gondos­kodás kiemelt feladat, jól­lehet Segesd nem tartozik az öregedő községek sorába. A munkahelyek — például a téeszben létesült mellék­üzemágak, az olyan intéz­mények, mint az óvoda, az iskola — »itt tartják az em­bereket. Az elmúlt öt évben annyira föilendült a faluban a háztáji gazdálkodás, hogy ez is marasztaló tényezőnek számít Most 3200-an -élnek a községben, közülük 1150- en harminc éven aluliak. Naponta sokan járnak más­hová dolgozni, ám nem sza­kadnak el lakóhelyüktől, Se- gesdúá. ■ , A. A. hogy ilyen feltételek kozott csak az intenzivett fejlődő tsz-ek számíthatóak sikerre. Ha a szooan. forgó arányt nem tudják tartam, súlyos következményekkel kell szá­molniuk. Nem véletlen hát hogy csak olyan gazdaságok pályázatát fogadták el, ame­lyek bizonyították fejlődő- képességüket. A másik kísérlet az úgy­nevezett nagyüzemi kereset­adóztatás. Itt a különféle bérsávokban p; ogresszíven nő az adó, ezt azonban többletnyereséggel ellensú­lyozni lehet. Ha például az üzem változatlan bérek mel­lett. növeli nyereségét jó esélye van arra, hogy dol­gozóinak nagy’ nyereségré­szesedést fizessen. Mindkét kísérleti forma újdonsága, hogy nincs lét­számkötöttség. Például egy állattenyésztő telepen az ed­digi 20 ember munkáját ta­lán tiz is elvégezheti jobb szervezéssel, nagyobb mun­kaintenzitással vagy gépesí­téssel. Így a telep többlet- nyereségének megfelelő ré­szén kevesebben osztoznak. ' Az új rendszer tehát „ki­engedi a palackból a szelle­met”, s az az ember, akj tegnap a sok munka miatt panaszkodott holnap még többet akar vállalni. Aki zúgolódott a tsz-busz hiá­nyáért, ezután — mert zseb­re megy — alighanem in­kább a mopedet választja . .. A kísérleti rendszerben a létszámtakarékosság, a haté­konyság és költségcsökken­tés már nem csupán köve­telmény, hanem érdek is. Fogas kérdés persze, hogy mi lesz azokkal az embe­rekkel, akiknek a munkájá­ra a közösség nem tart igényt. Ha tsz-tagokrói van szó, a gazdaság köteles ne­kik munkát adni, mi több: hatékony foglalkoztatást. Ez Rém könnyű, hiszen a brigá­dok. vagy munkahelyi kö­zösségek föltehetően első­sorban a iazitóktól, a fe- gyélmezetlenkedőktől igye­keznek megválni. A kísér­letbe bevont tsz-ek eddigi munkafegyelme és szerve­zettsége mindenesetre garan­cia e kényes feladat megol­dására A realitások határáig Húzóerő van az új jöve­delemelosztási formákban. Sokan kérdezik hát, miért nem teszik általánossá őket. Mások búi „óvatot}”-nak tartják a kísérletbe bevon­tak kis számát. Hogy e lehetőségekből mi­kor lesz gyakorlat, nem csu­pán szándék vagy elhatáro­zás dolga. A 70 üzemben a fokozottabb érdekeltség ugyanis természetszerűleg a személyi jövedelmek s ez­zel együtt a vásárlóerő nö­vekedésével jár. Napjaink gazdasági helyzete átmene­tileg elkerülhetetlenül fékezi az érdekeltség korlátok nél­küli szélesítését. Egyszerre volna jó fokozni a haté­konyságot és a jö vedelem- kiáramlást mérsékelni — csakhogy ez már valóban fá­ból vaskarika. Egyértelmű viszont, hogy hosszabb tá­von a népgazdaság csupán akkor tud nagyobb sebesség­re kapcsolná, ha a kiemel­kedő teljesítménnyel ara­nyos az anyagi elismerés. Ennek másik oldala persze az, hogy a rosszul, hanya­gul dolgozók legföljebb a megélhetési szinten remél­hetik majd boldogulásukat. Ehhez az igazságos cél­hoz vezető úton szerez most mindaranyiunik számára hasznosítható tapasztalato­kat hat 'somogyi gazdaság is. Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents