Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-25 / 47. szám
i;-| I ;:4 •&%. 4a*#’''’1* "* BEVONULÓKKÖZÖTT Szolgáljatok Megílletődött fiatalok, hozzátartozók sokasága. . Mindegyikük tele várakozással. Szülők, testvérek, menyasz- szonyok kísérték tegnap Kaposvárra, a megyei kiegészítő parancsnokságra azokat, akiket állampolgári kötelességük sorkatonai szolgálatra szólított. — Hová kerülsz, tudod-e már ... ? — - Gyakori kérdés volt ez. Először azonban neon kaphattak rá választ a hozzátartozók; néhány formaság, orvosi vizsgálat után — a fiatalok iskolai és szakmai _ végzettsége alapján derült ’ csak ki, hogy kit hová is osztanak be. Néhányan közülük Kalocsára, tartalékos tiszti tanfolyamra kerülnek, század- politikai megbízottak lesznek. Valamennyien egyetemet, főiskolát, középiskolát végeztek, többen párttagok. Érdeklődve hallgatták, amint Szánthó László a KISZ megyei bizottságának képviseletében új feladatukról beszélt. — Nagyon fontos munka vár rátok... A tartalékos tanfolyamon politikai társadalomtudományi és szakmai ismereteket szereztek. Azt kérjük tőletek: onnan kikerülve segítsétek a parancsnokokat munkájukban, neveljétek jő katonává nálatok nem sokkal fiatalabb társaitokat. Ez a második ilyen tartalékos tanfolyam: az elsőn ré6zt vevő somogyi fiatalok kiváló eredménnyel vizsgáztak, tőletek szintén ezt várjuk ... Leszerelésük után számítanak rájuk az ifjúsági mozTakarékosok taggyűlései A kadarkúti körzetben február 1-én megkezdődtek a takarékszövetkezeti taggyűlések, melyeken- a nagy- bajomi takarékszövetkezet vezetői számolnak be a múlt évi munkáról. A múlt év szeptemberében volt 25 éves a takarékszövetkezet, annak idején a megyében másodikként alakult. 1980 hozott újabb változást: a somogy- sárdi és a kadarkúti takarékszövetkezettel egyesültek. Az alakulás óta egyszer elnyerték a kiváló szövetkezet címet, három alkalommal országos és többször megyei dicséretben részesültek. Múlt évi feladataikat 23 dolgozó összefogásával oldották meg. Ezekről az eredményekről szólnak a tagsággal való találkozás alkalmával is. Jelenleg 30 község tartozik a szövetkezethez, és működési területén 32 ezer ember él. Hat kirendeltségük és két betétgyűjtő pénztáruk működik. A szövetkezet taglétszáma januar 1-én 9344 volt, azaz a lakosság 29 százaléka. A részjegyalap 947 ezer forint. Takarékos emberek élnek a szövetkezet körzetében, igazolja ezt, hogy a betétállomány — amely minden egyéb tevékenység alapja — 133,5 millió forint volt december 31-én. Egy év alatt több mint tizennégymiilió- val emelkedett. A betét szempontjából a kadarkúti a második legnagyobb szövetkezet Somogybán. A múlt évben vezették be az ifjúsági és átutalási betétformát, takaréklevélre 6,2 millió forintot helyeztek el a szövetkezetnél. A legtakarékosabb község Nagybajom és Ka- J darkút, a betétgyűjtő pénztárak közül Csököiy. Az OTP Somogy megyei Igazgatóságán 32,5 millió forintot kötöttek le tartós betétre. A szövetkezet kölcsönál- lománya január 1-én 20,6 millió forint volt, a legtöbb kölcsönt Nagybajomban és Kadarkúton vette igénybe a szövetkezeti tagság. Az igényeknek megfelelően különböző szolgáltatásokat végeznek. 14,9 millió forintot áramdíjakból, 6,3 millió forintot biztosításból, 14 ezer forintot hirdetésekért fizettek be a szövetkezetnél. ^Október 1-től a húskombináttal kötött szerződés alapján fizetik a háztájiból fölvásárolt állatok árát, ez a múlt év három hónapjában 11,5 millió forint volt. Üjabb szolgáltatásként január 1-től a vízdíjat is ők szedik be területükön. Január végén fejeződött be a mérlegkészítés. Jó munkájuk eredményéképpen nyereségük egymillió 48 ezer forint, az előző évinél 280 ezer forinttal több. galombaA, a TIT hadtudományi szakosztályában, az MHSZ-ben is. hogy katonai ismereteiket hasznosítva segítsenek majd a fiatalok nevelésében. Gubányi János alezredes elmondta, hogy a hadsereg is számít majd tapasztalataikra. — A határőrséghez kértem magam, mert két bátyám is ott szolgált, s olyan szép élményeket soroltak el, hogy én is kedvet kaptam — mondta .a rinyakovácsi Györffi Ferenc. — Nálunk, a kaposvári vontatási főnökségnél hagyomány, hogy a bevonulok a határra kérik magukat; én is így tettem — mondta Szép János dízelmozdonyvezető. — Kommunista vagyok, igyekszem becsülettel szolgálni... Tóth Sándor, a csokonya- visontai tsz gépkocsivezetője, Gulyás István, a 13-as Volán asztalosa is határőrnek készül Vágyuk, hogy valamelyik somogyi határszakaszon láthassák el ezt a feladatot. Befejeződtek a szokásos formaságok. Ott ültek valamennyien a kiegészítő parancsnokság épületének nagytermében, várva az ünnepélyes búcsúztatásra. Ott voltak, a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői. Elhangzottak a búcsúbeszédek. — Szolgáljatok becsülettel, legyetek jó katonák... — Ezt kérte a KISZ kaposvári képviselője, Lenczl János, és ezt Kepei Bertalan, a kiegészítő parancsnokság pártvezetőségének titkára. Azután a bevonulok, az egykori iskolatársak elköszöntek egymástól. Kölcsönösen katonaszerencsét, jó szolgálatot kívánva búcsút vettek hozzátartozóiktól — a mielőbbi viszontlátás reményében. Sz. L. Jobban fizetik a több munkát Kísérleti bérezési formák a tsz-ekben A boríték vastagságával kapcsolatos viták nyitja rendszerint az, hogy a jövedelmeknek- egyszerre . kell betölteniük elosztó és ösztönző szerepet. A juttatások nem tudják kiegyenlíteni a kereseti különbségeket, ■ így a munka utáni jövedelem egy része is — kimondatlanul bár — afféle juttatás, amelynek mértékét nemcsak a végzett munka határozza meg hanem szociális szempontok is. A béreknek tehát egyszerre kell csökkenteniük és növelniük a jövedelemkülönbségeket. Ha a béreket kizárólag munkánk társadalmi hatékonysága alapján kapnánk, volnának, akiknek keresete a megélhetéshez sem lenne elég. A másik véglet — s ma még talán ehhez állunk közelebb — az egyenlősdi: nincsenek ugyan a szocialista elveknek ellentmondó „kereseti szaikadékok”, sok területen viszont hiányzik az érdekeltség hatalmas gazdaságii húzóereje. Ha mégis vannak jelentős jövedelemkülönbségek, azok rendszerint nem két egymás melletti gépén jól és kevésbé jól dolgozó munkás közt tapasztalhatók. Meghatározóbb, hogy szabad idejében ki mennyi különmunkáit vállal. Miért ne lehetne az első gazdaságban is az eddiginél fokozottabban megvalósítani a társadalmi hatékonyságot is kifejező munka szerinti elosztást? Ez a célja az ország 70 tsz-ében kialakított kísérleti bérformáknak. Kényszerű létszámhigítás A mezőgazdasági üzemekben 1982 végéig az úgynevezett személyre vetített munka díjszínvonal volt az általános. Itt pontosan meg van határozva a lehetséges jövedelem. Az adómentesen — az idén 2,3 százalékkal — növelhető jövedelemsziinvo- nalat a népgazdaság lehetőségei határozzák meg. E feltételek között is szükséges volna a differenciálás, a kiemelkedő vagy a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú munkáért ■ fizethető nagyobb jövedelem. A tsz-vezetők aggodalmas fölvetésére több fórumon kimondták: nem a 2,3, hanem a 102,3 százaléknyi bérből kell differenciálni. Nem könnyű feladat ez. Az egyik tsz-ben például a tapasztalatlan vagy nem megbízható munkát végző szerelők órabére 14—15 forint, az egesz gepiizemelte- tés sikerét meghatározó „aranykezű” mestereké 18. A különbség nyilvánvalóan nem tükrözi a tényleges munkát. S jóllehet a különféle jutalmazási lehetőségen a mostaninál bátrabb különbségtételre is módot adnak, a tapasztalat azt mutatja, hogy a még oly igazságosan elosztott évi egy- kétsaeri premium sem vetekszik egy-ket forintnyi óra- bérkülönbség ösztönző erejével. * örvendetes, hogy a gazdaságokban egyre jobban al-, kalmazzák a munka meny- nyiségén és minőségén alapuló teljesítménybért. Nagy gond az ilyen rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtó — mellesleg az egész gazdaság eredményességét döntően befolyásoló — kombájnosok, traktorosok fszetése. Azért, hogy az ossz bérezi n vona 1 ne emelkedjen, a gazdaságok gyakran élnek a létszámhígítás kényszerű módszerével. Alacsony fizetésű, olykor csak alibi munkát végző embereket vesznek föl, így kerülve el a szankciókat. Ezt a kényszerűséget oldották föl azzal, hogy az egy főre jutó bruttó jövedelemtől tették függővé a bérek emelését, ötvenezer forintig nincs mód emelésre, 85 ezertől 90-ig viszont már 2.5, 90-től 100 ezerig 3, efölött pedig például 3,5 százalékkal növekedett a jövedelem. E pályázat nélkül, csupán bejelentés alapján is alkalmazható lehetőséggel képtelen élni az a gazdaság, amelyik a korábbi években a fentebb leirt hígítási taktikát alkalmazta. Ahol túl sok a „zsákfoltozó”, ott természetesen alacsonyabb a létszámra vetített hatékonyság. Megyénkben mintegy 10—15 tsz-nek van esélye arra, hogy kamatoztassa az észszerűbb módozatot. Nagyobb húzóerő A két új kísérleti elosztási mód bevezetésére mintegy 300 kiemelkedő eredményű tsz pályázott, közülük 70 kapott engedélyt a változtatásra. Somogybán hat gazdaság élhet a lehetőséggel. Az egyik mód a fejlesztés és fogyasztás aranytartását követeli. Ha például ez az elmúlt három év adatai alapján számított, arány 60— 40 százalék volt, a jövőbeni többletnyereség 40 százalékával. szabadon gazdálkodhat az üzem. Nyilvánvaló, Korszerűsítések, átalakítások Segesden Munkalehetőség marasztalja a fiatalokat Tervszerű gazdálkodás, a határidők betartáLsa, a nem feltétlenül szükséges kiadások mellőzése — ennek kell jellemeznie az idén a tanácsok költségvetését. Az év feladatait a segesdi tanács is ennek szellemében határozta meg, s még így is sok felújítást, átalakítást kell elvégezniük. Csaknem száz- ötvenezer forint értékben — egy kilométer hosszan _ — járdát építenek majd, járdakarbantartásra pedig százezer forintot fordítanak. Megoldatlan a belvízelvezetés is — erre száznyolcvanezer forintot használnak föl. A községben levő szolgálati lakásoknál is szükség van a rekonstrukcióra — nyolcvanezer forintot fordítanak rá —, de vásároltak egy újabb szolgálati lakást is, s erre százhúszezer forintot költenek. Javul Segesden a közvilágítás: a főútvonalon korszerűsítés lesz, két utcában pedig bővítik a hálózatot. A fejlesztési összegből ötszáz méter hosszan útépítést terveznek. Ezekre a munkákra elsősorban a község olyan területein van szükség, ahová az orvos és a mentő eddig csak nehezen jutott el. Az idén négyszázezer forintba kerül majd az útépítés es a meglevő utak korszerűsítése. Az Alsó-Seges- den létesített öregek napközi otthonát bővítik: fürdőszobát, pihenőhelyiséget, társalgót alakítanak ki. Erre ötszázezer forintot költenek. Az öregek másik napközijében csak kisebb munkát terveznek, mert azt két évvel ezelőtt már íelújították. Az idén a legjelentősebb tanácsi rekonstrukció az általános iskola központi fűtéssel és új ajtókkal, ablakokkal való ellátása lesz. Az . összes költség kétmillió-hatszázezer forint; ehhez a megyei tanács nyolcszázezer forinttal járul hozzá. A hiányzó összeget a lakosság társadalmi munkájából és saját erőből teremti elő. Szeptemberben már a korszerűsített iskolában kezdődik a tanév. A társadalmi munka az idén — a tavalyihoz hasonlóan — meghaladja a kétmillió forintot. Ennél többre is lehet azonban számítani, hiszen a lakosság a múlt évben is több mint hárommillió forinttal teljesítette tül a tervet. Főként útépítésnél, járda- és sportpá.ya- karbantartásnál, falunapokon segédkeztek. Kevesebb tanácsi támogatás jut a község négy jól működő sport- szakosztályának, de sokat segít ebben is a lakosság, illetve az intézmények, Segesden a házi szociális gondozás csak részben Van megoldva, viszont támaszkodhatnak a helybeli szociális otthonnal kötött együttműködési szerződésre. A rászorulók helyzetének könnyítésére az idei tanácsi költségvetésben kiiencvennégy- ezer forint rendkívüli és százötvenezer forint rendszeres segély szerepel; ezek- ket az összegeket azonban tavaly is túllépték. Az idősekről való gondoskodás kiemelt feladat, jóllehet Segesd nem tartozik az öregedő községek sorába. A munkahelyek — például a téeszben létesült melléküzemágak, az olyan intézmények, mint az óvoda, az iskola — »itt tartják az embereket. Az elmúlt öt évben annyira föilendült a faluban a háztáji gazdálkodás, hogy ez is marasztaló tényezőnek számít Most 3200-an -élnek a községben, közülük 1150- en harminc éven aluliak. Naponta sokan járnak máshová dolgozni, ám nem szakadnak el lakóhelyüktől, Se- gesdúá. ■ , A. A. hogy ilyen feltételek kozott csak az intenzivett fejlődő tsz-ek számíthatóak sikerre. Ha a szooan. forgó arányt nem tudják tartam, súlyos következményekkel kell számolniuk. Nem véletlen hát hogy csak olyan gazdaságok pályázatát fogadták el, amelyek bizonyították fejlődő- képességüket. A másik kísérlet az úgynevezett nagyüzemi keresetadóztatás. Itt a különféle bérsávokban p; ogresszíven nő az adó, ezt azonban többletnyereséggel ellensúlyozni lehet. Ha például az üzem változatlan bérek mellett. növeli nyereségét jó esélye van arra, hogy dolgozóinak nagy’ nyereségrészesedést fizessen. Mindkét kísérleti forma újdonsága, hogy nincs létszámkötöttség. Például egy állattenyésztő telepen az eddigi 20 ember munkáját talán tiz is elvégezheti jobb szervezéssel, nagyobb munkaintenzitással vagy gépesítéssel. Így a telep többlet- nyereségének megfelelő részén kevesebben osztoznak. ' Az új rendszer tehát „kiengedi a palackból a szellemet”, s az az ember, akj tegnap a sok munka miatt panaszkodott holnap még többet akar vállalni. Aki zúgolódott a tsz-busz hiányáért, ezután — mert zsebre megy — alighanem inkább a mopedet választja . .. A kísérleti rendszerben a létszámtakarékosság, a hatékonyság és költségcsökkentés már nem csupán követelmény, hanem érdek is. Fogas kérdés persze, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek a munkájára a közösség nem tart igényt. Ha tsz-tagokrói van szó, a gazdaság köteles nekik munkát adni, mi több: hatékony foglalkoztatást. Ez Rém könnyű, hiszen a brigádok. vagy munkahelyi közösségek föltehetően elsősorban a iazitóktól, a fe- gyélmezetlenkedőktől igyekeznek megválni. A kísérletbe bevont tsz-ek eddigi munkafegyelme és szervezettsége mindenesetre garancia e kényes feladat megoldására A realitások határáig Húzóerő van az új jövedelemelosztási formákban. Sokan kérdezik hát, miért nem teszik általánossá őket. Mások búi „óvatot}”-nak tartják a kísérletbe bevontak kis számát. Hogy e lehetőségekből mikor lesz gyakorlat, nem csupán szándék vagy elhatározás dolga. A 70 üzemben a fokozottabb érdekeltség ugyanis természetszerűleg a személyi jövedelmek s ezzel együtt a vásárlóerő növekedésével jár. Napjaink gazdasági helyzete átmenetileg elkerülhetetlenül fékezi az érdekeltség korlátok nélküli szélesítését. Egyszerre volna jó fokozni a hatékonyságot és a jö vedelem- kiáramlást mérsékelni — csakhogy ez már valóban fából vaskarika. Egyértelmű viszont, hogy hosszabb távon a népgazdaság csupán akkor tud nagyobb sebességre kapcsolná, ha a kiemelkedő teljesítménnyel aranyos az anyagi elismerés. Ennek másik oldala persze az, hogy a rosszul, hanyagul dolgozók legföljebb a megélhetési szinten remélhetik majd boldogulásukat. Ehhez az igazságos célhoz vezető úton szerez most mindaranyiunik számára hasznosítható tapasztalatokat hat 'somogyi gazdaság is. Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
