Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
Szakkönyvújdonságok Színvonalas, gazdag választék Február tizediké óta tartanak megyénkben a mező- gazdasági könyvhónap eseményei. A választék színvonalas, gazdag, a kiadók ötvenegy új művet jelentettek meg a februári ünnepi hónapra'. , A mű jelentőségére is utal, hogy a Juhtenyésztök kézikönyvéről való ankéttal kezdődött megyénkben — a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán — a könyvhónapi eseménysorozat. Hazánkban a juhtenyésztés hosszú időn át meglehetősen mellőzött ágazat volt. A hátrány különösen akkor szembetűnő, ha például összehasonlítjuk a ma már iparszerűvé vált baromfitenyésztéssel. A juhágazat fellendítéséhez kíván segítséget adni ez a könyv, melyet nemzetközi szerzőgárda — dr. Veress, Jankowski és dr. Schwark — készített, és NDK-beli, lengyel, magyar kiadók együttműködésével kerül az olvasókhoz. A könyv összeállításakor a szerzőket az a cél vezette, hogy a magyar szakemberek ismerjék meg mindazt, ami a világ juhtenyésztésének eredményeiből hazai viszonyaink között felhasználható, részletes áttekintést kapjanak a szakemberek a jelenlegi és a távlati hazai lehetőségekről. A Ma újdonság, holnap gyakorlat népszerű sorozat most megjelent kötete az Üj takarmánynövények termesztése címet viseli. A húsprogram megvalósításához állattenyésztésünknek nagy mennyiségű, olcsó tömegtakarmányokra van szüksége. A megoldás egyik lehetősége az új takarmánynövény-fajták elterjesztése. Ez a könyv a külföldön nemesített leveles takarmányrepcék, a tifon, az emerald, a perko, továbbá az utóbbi évtizedekben a gyakorlatból kiszorult olajretek, takarmanykáposzta és takarmánycirok termesztési és hasznosítási ismereteit tartamazza. „Minden körülmények szerint a legnagyobb szőlőgazdaság csak ott lehet nálunk illendő haszonnal járó, hol tartásra és eladásra való jó bor terem” — írta Berzsenyi a Nemzeti szorgalomról című munkájában. A mindmáig érvényes cél elérését szolgálja dr. Csepregi Pál A szőlő metszése, fitotech- nikai műveletei című könyvében. A szerző a műveléstechnika fejlődésének fontosabb hazai és külföldi eredményeit úgy ismerteti, hogy közben bemutatja saját sokrétű, csaknem három évtizedes kutatási tevékenységét. Olyan összefüggéseket tár fel, melyekkel eddig ezen a szakterületen nemigen lehetett találkozni. A Biotechnikái műveletek általában a metszést, a zöldmunkákat, a növekedés- és termésszabályozó vegyi kezeléseket jelentik. Több mint két éve, 1980- ban a Mezőgazdasági Kiadó több más tudományos és társadalmi szervvel pályázatot hirdetett Hatékonyabb élelmiszer-termelést és Agrártermelésünk i kétezerben címmel. Arra kérték a vállalkozó szakembereket és kollektívákat, hogy a termelés hatékonyságát szolgáló, újszerű eljárásokat és módszereket dolgozzanak ki, és hogy a hazai, valamint a küúóldi tapasztalatokra építve vázolják fel a magyar agrártermeles várható alakulását az ezredfordulóig. A könyv szerkesztője dr. Sárkány Pál a bíráló bizottsági javaslatok alapján több mint száz pályaműből válogatta és gyűjtötte rendszerbe a legértékesebb munkákat. Az Agrártermelésünk kétezerben című könyv közreadásának az a célja, hogy széles körben ismertté váljanak a hasznosítható megoldások. Kóstoló saját termékekből Miénk a ház, egy napig A legnevesebb előadók is csak ritkán vonzanak Olyan tömeget, mint amekkora megjelent tegnap délelőtt a kaposvári Killián György ifjúsági házban. Itt tartották ugyanis a kereskedelme szakközép iskola, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző diákjai egész napos programsorozatukat. A szala.gtűző ünnepély után Török Károly, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd az irodalmi színpad műsora következett. A Fiiinger Margit tanárnő által vezetett színpad Ilf- Petrov- és Karinthy Frigyes- jeleneíek bemutatásával teremtette meg az igazán jp hangulatot, ami aztán egész napon át megmaradt. Szinte szünet nélkül történt valami a színpadon. Nagy sikert arattak az iskola tanárai, akik szintén örömmel vettek részt ebben a megmozdulásban, hiszen a kötetlen formában fény derülhet több oktató olyan erényeire is, a,melyeket az órákon nem tudhatnak meg a tanulók. Az előtér nyüzsgésében fel-felbukikant egy újságot áruló diáklány, mert erre az alkalomra időzítették a szerkesztők az intézmény diáklapjának, a Mercurius- nak a megjelenését. Banga Jánosné KISZ-ösz- szekötő tanárral épp a cukrászati és hidegkonyhai termékek bemutatója előtt találkoztunk. — Első alkalom ez, hogy kilépünk ilyen jellegű rendezvénnyel az iskola falain túlra — mondta, és hasonlónak még az ifjúsági ház sem adott otthont. Nagyon nagy részük van az itteni népművelőknek a mai nap sikerében. Külön említést érdemel, hogy teljesen díjmentesen bocsátották rendelkezésünkre a házat, s a programsorozat címe — Miénk a ház — valóban igaz. Rajtuk kívül nagy segítséget kaptunk a patronáló vállalatoktól; főleg anyagilag támogattak bennünket. A nap legfontosabb eredményét abban látom, hogy sikerült összevonni olyan rendezvényeket, amelyeket régebben külön-külön tartottunk. A szalagavatón kívül a hagyományos diákma- pi formákat is továbbvjt- tük, sőt a „Mienk a suli” akció alapötletére is építettünk a program összeállításakor. Céljuk volt, hogy a tanítás során legyen egy nap, amikor találkozhatnak tanulók, tanárok, szülők, hisz kölcsönös megismerkedésük Beck Judit portréi Kiállítás a mezőgazdasági főiskolán (Tudósítónktól.) Beck Judit otthona Budapesten a Pozsonyi úton tele fénnyel, szemközt a budai hegyek, lent a Duna-parton játszó gyerekek, a pádon pihenő emberek. Festményeket nézünk, azokat, amelyek mostanában tértek haza egy kiállításról. Főképp arcképek: színészeké, köztük férje, Major Tamási arcképe. „A jellem kutatása, ábrázolása, a kifejezőeszközök keresése — ez volt munkám célja és értelme” — vallja Beck Judit. Csók Istvánnak volt a tanítványa, tanult a francia mesterektől, és szerette Rippl-Rónait. Raksányi Lajos, Kertész Sándor festőművész, Dakó Judit iparművész és Tischler Ferenc pécsi szobrász- művész kiállítása után Beck Judit arcképfestő kiállítását láthatjuk hamarosan a_ főiskolán. nagyon fontos a mindennapi munkában. Ekkora érdeklődésre szinte nem is számítottak a szülők részéről Csaknem százan nézték végig közülük a különböző műsorokat, nemegyszer aktív szereplőként, mint például a szülő—tanár—diák ügyességi vetélkedőn. ' A sok vidámság mellett közhasznú ismerteket is kaptak a tanulók. Fórumot rendeztek például az elhelyezkedési lehetőségekről és a lakásszerzés esélyeiről, a kozmetikai bemutató főleg a hölgyek érdeklődését vívta ki, a farsangi hangulatot pedig a jelmezverseny idézte, amit sminkverseny követett. Délután Koltai Róbert, a Csáky Gergely Színház művésze aratott nagy sikert a már országos népszerűségre szert tett műsorával. Ezután ■következett az igazi báli hangulat. A legújabb diszkólemezekre táncolhatott a mintegy hatszáz fiatal, sokan maradtak az idősebbek közül is, hogy kipróbálják tánctudásukat a nagyterem parkettjén. A nap folyamán árusított tombolajegyek nyertesei is ekkor váltak ismertté. Két kiállítás tette színessé a rendezvényt. Az ipar- művészeti kerámiák mellett Auguszt Gábor karikatúráit láthatták az érdeklődők, a KISZ-bazárt felkeresők pedig az iskola háziipari szakkörének termékeiből vásárolhattak. V. I. A balkon, korhatárral Nyilatkozik a rendező Pénteken mutatja be a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Teán Genet A balkon című tragikomédiáját. Mivel a francia szerző nálunk kevésbé ismert — csak a Cselédeket játszotta a Népszínház és A balkont a Stúdió K —, felkerestük Ács Jánost, a darab rendezőjét, hogy a hazai színpadokon meglehetősen szokatlan hangvételű, az úgynevezett tiikörjá- ték-elmélet szellemében írott mű befogadását megköny- nyítsük. — Honnan indult a Marat halála Bite]-díjas rendezője? — Pesti születésű vagyok, Szegeden jártam egyetemre. Padi István akkorioan meglehetősen szokatlan hangvételű, stílusú amatőr csoportjában dolgoztam, színészként. Szívesen emlékszem vissza az Örök Elektra Kreonjára, Sarkadi Imre Kőműves Kelemen drámájának Paál-féle verziójában Kelemenre. Tulajdonképpen ma is szívesen játszom, néha előfordul, hogy be kell ugranom a beteg színész helyett; így volt ez a Két úr szolgájában, amikor Tóth Bélát baleset érte. Az egyetemet nem fejeztem be, mert felvettek Ádám Ottó osztályába a főiskola rendezői szakán. Különböző vizsga- előadásokban játszottam is. Harmadéves voltam, amikor Kaposváron megrendeztem az Esküvőt. A vizsgamunkám Rowley Átváltozások című tragédiája volt, ugyanitt. Közben Pécsen színpadra vittem A szabin nők elrablását, a Nemzeti Színházban Griffiths Komédiások című művét, a Népszínházban Wédekind A tavasz ébredése című drámáját. Kaposvárra szerződtem, ahol a. Csárdáskirálynőt, Aszent- ivánéji álom című Shakes- peare-vígjátékot, a Marat halálát, a Két úr szolgáját, Bogláron pedig a Leonce és Bénát vittem színre. — Tudunk tévéfilm-sze- repeiről is: Elek Judit Mar- tinovitsában a címszerep volt Acs Jánosé, Tarr Béla Macbeth-rendezésében Ruszt Józseffel és Maár Gyulával a boszorkányokat alakítja. — Tarrnak támadt egy ötlete: Shakespeare tragédiájában a sorsokat úgy rendezik a boszorkányok, ahogy a rendezők a színpadi világot, Bállá Ödön: KCLSNQORQH, ÓRÁNYIM ÉS MÍSINGYEHM Egy zsaroló tündöklése és bukása Apja főszol igabíró volt, nagybátyja tábornok. Szülei korán elváltaik, Vécsey Mátyást az édesanyja nevelte, illetve nevelte volna. A fiú azonban csak a harmadik gimnáziumig jutott el, akkor kicsapták. Kétes társaságba keveredett, és egy napon kifosztotta édesanyja lakását. A javítóintézetben kitanulta a gép laka tosságo t, de a műhelyekben, ahol dolgozott, csak két-három hónapig bírta. Tizennyolc éves koráiban autóbuszikalauz lett, majd ellenőr. De Vécsey ambícióit nem elégítette ki ez a munkakör. A könnyű életre vágyott. A jómegjelenésű, magas fiatalember az éjszakai életbe sodródott, és hamarosan a margitszigeti mulatók világában tűnt fel mint par- kettáncos. Ez az élet: az éjszakázások, . a lokálok és italozások végigkísérték kalandos páiyaíutáisát. Rövid idő után elhatározta, hogy újságíró lesz. Az egyik közgazdasági lápnál kezdte ez irányú tevékenységét. Valójában azonban sosem volt újságíró, csupán álhírlapíró. Valóságos réme volt a vállalatoknak. Mindenütt a legerőszakosabban lépett fel, és minden eszközt megragadott a zsaroláshoz. A mulatókat sem kímélte, ahol szerkesztő úrként tisztelték. Az egyik mulató tulajdonosát ipeg akarta zsarolni, s emiatt egy évi börtönre ítélték. Másodfokon azonban bizonyíték hiányában felmentették. Az ügy után égy ideig kissé csendesebb lett. Akkoriban mér szélsőjobboldali szelek fújdogáltak. Vécsey jó szimattal megérezte az ebben rejlő lehetőségeket. Megismerkedett az egyik nyilas lap szerkesztőjével, és most már a nyilas hetilapban tették közzé fórmed- vényeit. Mint szélsőjobboldali újságíró, egyre erélyesebb lett, különösen ha valamelyik — amint akkoriban mondták — nem árja vezetésű vállalat megsarcolásáról volt szó. Mint szabadcsapatos, 1933- ban a Felvidékre ment. Jó ideig Kisvárdán állomásozott csapatával, rettegésben tartva a városka zsidó lakosságát. Ott-tartózkodását éjszakába nyúló tivornyák és verekedések jellemezték. Vécsey, axrusjói' visszatért a fővárosba, eldicsekedett hőstetteivel, annyi azonban bizonyos, hogy a szájhős néhány társával csupán rabolta és fosztogatta az üzleteket. Amikor pedig beosztották egy Debrecenből induló szabadcsapathoz, Vécsey- nek inába szállt a bátorsága, rosszulilétet színlelt, hogy ne kelljen harcolnia. Amikor rövid idő múlva Budapesten feltűnt, tele volt pénzzel. Ujjain brilliánsgyű- rűfo szikráztak, zsebében arany cigarettatárca lapult, csuklóján arany karóra. Ebben az időben bontott zászlót Imrédy hírhedt Csodaszarvas-mozgalma. Vécsey- nek a saját maga által terjesztett hősiessége révén sikerült a Magyar Élet mozgalomba bejutnia Imrédy személyes testőrségéneik parancsnokaként. Ezentúl mindenütt fekete lakkcsizmában, fekete zsinórozott egyenruhában jelent meg. Közben azonban egyik volt hetilap szerkesztőjének özvegye rájött, hogy Vécsieya nyugtákra felvett pénzből nyolcezer pengőt sikkasztott. Az asszonnyal kiegyezett. A Magyar Élet Mozgalomban való szereplése azonban hamarosan véget ért, kiderült ugyanis, hogy Vécsey a testőrség egyenruháinak beszerzésére átadott pénzekből is nagyobb összeget sikkasztott. Később a kereskedelmi életben próbált karriert csinálni, „Árjásítottaik” egy fatelepet, ahol Vécsey lett az igazgató. Sikerült is neki rövid idő alatt tönkretenni az egykor virágzó vállalatot. 1942-ben behívták katonámak. A páncélosokkal került ki a szovjet frontra, ahol később megsebesült. 1943- bam szakállasán, meggyör- nyedve, botra támaszkodva bukkant fel Budapesten, őrmesteri egyenruhában, mellén nagy- és toisezüst érmekkel. Csak a kisezüst volt valódi. Ezután a sebesült hős szerepében tetszelegett, mindenütt hangoztatta németimádatát. Amikor betegségéből felépült, folytatta, ahol abbahagyta: zsarolt tovább; főként az üldözötteket. Közben „kinevezte magát” Ká- polnásnyék állomás parancsnokának, de á frontra többé nem ment ki. A nyilas hatalomátvétel után a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség egyik fő szervezője lett, majd belépett a Prónay-különítménybe, s zászlósnak adta ki magát. Az ostrom alatt a Hungária Szállóban ütötte fel főhadiszállását, ahol ismét bő alkalma 'riyíit a zsarolásra, mert a szálloda tele volt üldözöttekkel és katonaszökevényekkel., Később részegen összeszólalkozott razziázó nyilasokkal, s ennek az lett az eredménye, hogy Vécseynek be kellett vonulnia Hungarista Légióba. A nyilasokkal szökött át Budára, majd budai lakásának pincéjében húzódott meg. Amikor a szovjet csapatok felszabadították Budát, Vécsey hősi elhatározással .kitört” az óvóhelyről és egy óvatlan pillanatban a hadifoglyok közé surrant. Azóta nem tudnak róla, (Következik: A világcsaló képszakértő) ezért három rendezőt kért föl a szerepekre. — Az a legenda, hogy a Marat halála rendezésére három évig készült. így áll-e a h.Pyzet Jean Genet színpadi művével is? — Szép legenda, de nincs igazságmagva. Az igazság kevésbé színes: egy . ideig a Nemzed Színház stúdiójának tagja voltam, és színpadon lehettem a Marat halála akkori előadásában, így ismertem meg Peter Weiss drámáját. Azóta „idegesített” a skolasztikája, el kellett löknöm magamtól az egykori emléket. Ügy kellett megcsinálni, hogy nekem érdekes legyen!... Ami Genet A balkon című darabját illeti, láttáim Fodor Tamás rendezését a Stúdió K-val; a mű ragadta meg a fantáziámat. — Nálunk mégsem ismert ez a fajta színház, melyet Gittet képvisel. Ács János — Nem, mert az egész francia kultúrát kellene értenie a nézőnek, mi viszont inkább csak a Moliére képviselte .színházat ismerjük illetve a bohózatot. A másik vonulat, a Racine-nsl fémjelzett klasszikus dráma szinte ismeretlen maradt, mert Magyarországon a Sha- kespeare-kultusz élt, s él. Racine művei közül az utóbbi ötven évben alig játszottak valamit nálunk. Genet életműve viszont ezzel a „vonallal” rokonítható. — A Cselédek nézése közben, egy-egy fordulóponton a néző számára kiderül, hogy az addig látott szituáció hamis, legalábbis nem az, aminek ő értelmezte.. Ilyen „trükkös” darab-e A balkon is? — Állandó szerepjátszásokból lesz érzékelhető, hogy az nem az, aminek láttuk, de az sem, aminek most hisz- szük. A balkon egy bordélyház neve; olyan műintézményé, melyben az utca embere vágyait valósíthatja meg. Egy ponton azonban, kiderül, a Balkon nevű örömtanya maga az élet a bonyolult viszonyaival, olyannyira, hogy a szerepeket kénytelenek tovább játszani, illetve azzá válnak, akikké a vágyaikban fogalmazták önmagukat, de a vágyott szerep is ketrec. A valóság és az illúzió állandó keveredése jellemző Genet művére. — Bizonyos rokonságot vélek felfedezni a MaratJSa- de drámával, inkább csak a színpadi lehetőség szintjén. — Magunk is meglepődtünk, hogy De Sade utolsó monológjának mondatai és a Genet-dráma néhány kitétele megegyezik; nyilvánvalóan ugyanannak a dokumentumnak alapján dolgozott Weiss is, Genet is. A mű Szeredás András fordításában, Mártha István és Hevesi• András zenéjével, Donáth Péter díszletében, Szakács Györgyi jelmezeiben kerül színre. Lázár Katit, Jordán Tamást, Máté Gábort, Pogány Juditot, Beze- rédy Zoltánt, Spindler Bélát. Lukáts Andort látjuk a főbb szerepekben. Genet művét tizenhat éven felülieknek játsszák. Leskó László SOMOGYI NÉPLAP
