Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

A polcra kevesebb kerül Könyvek és könyvtárak Nagyatádon Olvas nak-e a nagyatádi­ak? Egy, a közelmúltban megjelent összesítés szerint igen, méghozzá az országos átlagnál többet. Turbék Ká­roly igazgató méltán büszke a városi könyvtár felnőtt- és gyermekrészlegének, va­lamint az öt fiókkönyvtár­nak az eredményeire. — Tavaly a nagyatádiak 24,7 százaléka, az idén pe­dig a lakosság negyede irat­kozott olvasónak. Esztendeje 1353 gyermek és 2155 felnőtt tért be a Széchenyi téri nagy-könyvtárba, a kollégi­umba, a kórházba, 303 a henészii, illetve kivadari is­kolai és a bodvicai fiók- könyvtárba. Tették- ezt 28 ezer 65 esetben, s kölcsönöz­tek 68 ezer 879 könyvet. Tíz évvel ezelőtt harminc­ezer kötetnyi könyvük volt, s kétezer olvasójuk. Tavaly hatvanötezer kötet és három­ezer ötszáznyolc olvasójuk. Mitől van. a nagy válto­zás? A laikus is tudja, hogy a könyvtárhálózat az elmúlt tíz évben is jelentősen fej­lődött. Nem is olyan régen — 1981 augusztusában — bővítették a Széchenyi téri épületet; nemcsak a zenei részleg kapott itt helyet, ha­nem jobb körülményeket teremtettek azoknak is, akik például helytörténeti kuta­tásokra vállalkoztak. Turbék Károly irodájában hatalmas fekete-fehér fo­tón épületmakett: az egy­kor elképzelt nagyatádi új könyvtár. Helyét a város központjában, a művelődé­si ház mellett jelölték ki. ott, ahol most park van. Senki sem vitatja, hogy va­lóban kellene oda ez az épü­let, de azt is tudja minden­ki: a város a pénztárcája miatt nem engedheti meg a szemnek szép és hasznos beruházást. Ezért döntöttek már jó néhány éve arról, hogy a volt takarékpénztár épületét — ahol most van a könyvtár — bővítik. Első­ként a zenei részleget alaitu- tottak ki, s most újabb mun­kára készülnek. Országos pályázat révén jelentős osz- szeghez jutottaK, s így ha minden marad a regiben, rövidesen megkezdhetik az uj gyermekkönyvtár létreho­zását. Ennek nemcsak a nebulók örülhetnek, hanem a felnőttek is: végre lesz ol­vasóterem — a felszabaduló helyiségből alakítják ki. Ekként summázhatok azok a fejlesztési elkepzelesek, amelyekről manapsag a-ny- nyit hallani a nagyatádi könyvtárban. Dicséretes a szándék, ám valljuk be, hogy egy varos mennyit olvas, az nem csupán a könyvtár adataival mérhető. Épp ezert látogassunk el a város egyetlen Könyvesboltjába is. Mit mond az üzietvfezeto, Baki Lászlómé arról, hogy mennyi könyvet vásárolnak a nagyatádiak ? — 1981-ben négymillió­kétszázezer forint értékű talált gazdára. Szép ered­mény ez? Aki csak egyszer is megfordult ebben a köny­vesboltban, elégedetten tá­vozott. Gyakran a megye­székhelyről is járnak ide könyvekért. A választék mintha kisebb volna az utóbbi időben. — Ha egy-egy siker- könyvnek ígérkező munka megjelenéséről hallunk, ter­mészetesein mi is megrendel­jük. Ám sokszor csak a kí­vánt mennyiség töredéke jut hozzánk, ha egyáltalán el­jut. Mert már arra is volt példa, hogy valamiből egy­általán nem kaptunk . . . — Sokszor más művek is hiányoznak. — Meg kell gondolnunk, hogy miből és mennyit igényelünk. Az árukészle­tünket szigorúan megha­tározták, nem léphetjük túl, mert akkor anyagilag is. fe­lelősségre vonnak bennün­ket ... Az árukészletük december .10 -ig 380 ezer forint volt, most harmincezerrel keve­sebb. t Fábián Lajos, a helybeli áfész kereskedelmi főosz­tályvezetőjének véleménye — összefoglalva — így hangzik: a készletgazdálko­dás ellen nincs mit tenni. — Egyetlen módon tart- ható meg a vevőkör és ez­zel együtt a hírnév: nagyobb figyelmet kell fordítani a portékák forgatására. S ez az igazi kereskedelmi mun­ka. Elvégre egy olvasó vámos­ról van szó. Nagy Jenő A Zorbász, o görög íróia Kikosz Kazanlzakisz Ez a kis jegyzet, ha akar­ná sem pótolhatná a terje­delmében is hatalmas életmű tárgyszerű bemutatását és elemzését. Dehát nem is akarja, s még csak kalauz sem kíván lenni a száz éve születet és huszonöt éve ha­lott Kazantzakiszhoz. Kinek jutna eszebe idegenvezetővel járni be a Kálvária stációit? Egyszerűen fordítói vallomás, de még ebben a minőségében is igen korlátozott lehet, hi­szen művei nagyobb részét még nem ismerhetik a magyar olvasók, ezért aztán nehéz be­szélni róluk. Igaz. a Nemzet­közi Béke-díjas Mihálisz ka~ pitány (1956), a filmként is megcsodált Akinek meg kell halnia és a Zorbász, a görög reflektorfénybe vonta a szer­zőt. Ám a reflektorfény, úgy tetszik, torzít. Persze, torzít­hat a fordító-másoló szerze­tesi gyertyája is, de mégis, hiszem, hogy a pisla fényé­nél, rebegő világánál mélyeb­ben átérezheti, s talán az ol­vasó is: körmére ég nemcsak a viasz de maga az idő — tu­lajdon, fogyó élete — vilá­gánál olvassa a műveket, s faggatja, miként a fiatal fes­tő, aki csillapíthatatlan szomjjal kérdezgette Kazant- zakisztól, mintegy a Jelentés Grecónak megírására sarkall­va őt: „Mester, honnan? Ho­vá? Mi végre? Mit felelsz ne­künk sorra az élet és művé­szet legnagyobb kérdéseire: isten, ember, haza. én, te, mi V.. ?” És az is igaz, hogy e vallomósregénye és a nap­lóit, leveleit tartalmazó A meg nem alkuvó ismeretében másként olvassuk újra a gye­rekkor, a krétai táj és embe­rek egy életre kitörölhetet­len, el nem halványuló mo­tívumait, színfoltjait őrző al­kotásait, az említett három regényt, próza-eposzt. De hát mit ismerhet az ol­vasó a többi alkotásából en­nek az afrikai szívű és euró­pai fejű krétai görögnek, aki igazi akritaszként, azaz vég­vári harcosként küzdött kü­lönböző kultúrák ütközőterü­letein; ennek a Faust kereső nyugtalanságával beoltott Odüsszeusznak, akinek hajó- útja a huszadik századi tör­ténelem viharai, a társadal­mi valóság zátonyai közt ve­zetett? Mit ismerhet az ön­maga által főművének ítélt B^K£ JÓZSEF ­Háborúk és polgárháborúk Libanonban A válság elhúzódása Mindez azonban nem volt hatással a Libanonban szembenálló erőkre: 1979 tavasizán minden, ott folyta­tódott, ahol az előző év vé­gén abbamaradt. 1979 első három hónapjában összesen 13 nagyobb összeütközés zajlott le az arab békefenn­tartó erők szíriai egységei és a keresztény milíciák között. Február 10-én Szu­dán, 28-án Szaúd-Arábia je­lenti be katonái (800, illetve 1200 fő) visszavonását, s így már csak az Egyesült Arab Emírségek 750 főnyi egysége maradt a szír erők oldalán. (Ezek sem sokáig, 1979. áp­rilis 26-án. távoztak.) Közben Izrael folytatta a beavatkpzási politikáját. Az Izrael elleni palesztin akci­ók lényegében az izraeli ka­tonai stratégiai elképzelése­ket segítették, mivel a liba­noni válság elhúzódásában a szír hadsereg gyengítésének legjobb eszközét látták. Ahogyan 1978—79 forduló­jának eseményeit háttérbe szorították az egyiptomi— izraeli különbéke követ­kezményei, a Közel- és a Közép-Keleten úgy szorított háttérbe mindent 1979 tava­sza, araikor „a világ leg­nyugtalanabb térségében a stabilitás szigete”, a sah Iránja összeomlott. A liba­noni eseményekre közvet­len hatása is volt az iráni­aknak: az Egyesült Államok kénytelen volt az Irán mel­lett eddig másodrendű hata­lomnak tartott országokat (Izraelt, Egyiptomot, Sza- úd-Ará,biát) az amerikai kö­zél-keleti célok megvalósí­tásába jobban bevonni. Ez­zel lehetetlenné vált, hogy a Libanoniban szembenálló felek mindegyike számára kielégítő rendezés szülessen. Az év közepén nyilvánvaió­Odüsszéiá'jából, ebből a fo- lyamóriásból, mely 33 333 sor­ban hömpölyög át téren és időn, eszmék és civilizációk, rég és új istenszobrok, le­döntött bálványok és mentő- bárkáknak\ szánt gondolat­építmények roncsalékait és hulláit sodorva magával? Ebből az emberi tudat, törté­nelem hatalmas vízgyűjtőte­rületéről összeszivárgott, romboló-termékenyítő fo­lyamóriásból, melynek völ­gyében megtelepülhetne szinte egy új emberi kultúra. Mit tudhat lírai dráma-soro­zatáról (Krisztus, Buddha, Thézeusz, Kolombusz Kris' tó/), melynek főhősei a bu­kás teljes tudatában, de emel­kedett eszmeiséggel-erkölcsi- séggel, heroikus pesszimiz­musával viaskodnak a sors­sal? Naplójegyzeteit, leveleit lapozva emberi-írói cseleke­detei, magatartása külső és belső indítékai tárulnak elénk, gondolatai és érzelmei forrásvidékére jutunk követ­ve a véres, vörös fonalat”, melyet e század útvesztői­ben hagyott maga után, fe­hérkesztyűs kezében elma­radhatatlan Dantejával, buddhista szerzetes módjára koldulva be az emberi múlt és kora minden jelentős szel­lemét, hogy alamizsnát gyűjt­sön megépítendő új hitéhez: mindig is tervezett, a szel­lem legjobb munkásait egy- begyűjtő kolostorához ... Ek­lektikus, ragasztjuk rája a címkét beidegzett mozdulat­tal, elfogadva élete kijelen­téseit: vezérei, lelki „gurui” — Buddha, Krisztus, Lenin és Bergson voltak, névtelen kré­tai parasztemberek, egy szik­lafalból előcsörgedező friss Vizű forrás, egy eleve elren­delt őseleméből, a vízből, legalább egyetlen pillanatra kiemelkedő knosszoszi repü­lőhal, egy tél kellős közepén virágbaborult mandulafa .. . De vajon nem arról akar-e meggyőzni bennünket mind­ezzel, hogy minden értékre szükség van ezen a szegény világon büntetlenül nem kó­tyavetyélhetünk el semmit az örökségünkből? Iraklioni sírjának kövén büszkén üzeni: „Nem remé­lek semmit. Nem félek sen­kitől. Szabad vagyok”. Papp Árpád HÉTVÉGI Tél tábornok kimutatja foga fehérjét, vicsorít, hi­deget lehel. A sí-, a szánkó-, a korcsolyatulajdonosoknak nincs ellenére ez a fehér harag. Sokan lesznek, akik hétvegén a tél kínálta szó­rakozást választják, nekik esésmentes csúszást kívá­nunk. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központ népmű­velői szombaton 10 órára várják a gyerekeket a Ke­resztül a nagy vízválasztón című színes amerikai ka­landfilmre. Tizenhat órától muzsika szól, táncházba hí­vó. E6te 19 órakor kezdődik a Bóbita bábegyüttes fel­lépése a siófoki művelődési palotában. Tabon, a Zichy Mihályról elnevezett kultúr- centrumban szalagavatót tart a Rudnay Gyula Mező- gazdasági Gépszerelő Szak- középiskola és az 529-es szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet. A Blokk együttes nem blokkol, . hanem muzsikál. . . Marcaliban, a la­kótelepi klub­könyvtárban va­sárnap 9 órára mesefilm dél­előttre várnak gyerekeket. Nagyatádon. a Gábor Andor Mű­velődési Központ­ban Zs. Kovács Diána textilmű­vész kiállítása látható. A bodvi­cai ifjúsági klub­ban ma Pop-sar­kot rendeznek be, félórás rocl^ and roll közjátékkal. Holnap farsangi rongyos felvonu­lást tartanak. A bodvicai gyer­mekklubban ma mesedélelőtt lesz a gyerekeknek. Mint arról már beszámoltunk, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban Váci György kétszeres aranydíjas könyv­kötő mester állított ki. A szombati diszkózók is bizo­nyára nagy érdeklődéssel nézik majd meg a díszes borítóikat A kaposvári Killián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban ma 14 órától 17-ig orvosi ta­nácsadó szolgálat működik. Aztán az élelmiszeripari szakközépiskola szalagava­tóját tartják itt. Tizennyolc órakor nyílik Ficzere Má­tyás keramikusművész ki­állítása, mely március nyol- cadikáig tekinthető meg. A fiatal utazók klubjának tag­sága ezúttal a Táncsics gimnáziumban találkozik 13 órakor. Szombaton gyermek­farsangot közvetít a Magyar Rádió az intézményből Ví- kendbörze címmel. -Vajcic Róbert riporter közreműkö­désével. Szabadszcmbaío- zó gyerekeket, felnőtteket várnak. Az adás egyébként 10 óra 05 perces kezdettel hallható a Kossuth Rádió­ban. A. szünetben műsort adnak a pilisszentkereszti, a gödöllői, a pécsi és a kapos­vári gyerekek csoportjai. Va­sárnap a népszerű ifjúsági központban 9 órától rende­zik meg a Ki mit tud? má­sodik városi bemutatóját. Tizenhárom órától társas- táncklub lesz. A szabás- varrás tanfolyam hallgatói­nak negyedik csoportja szombaton 8, az ötödik kö­zösség 13, a hatodik vasár­nap 8 órakor találkozik. A Latinca Művelődési Központ nyugdíjas pedagó­gus klubjának tagjai ma 16 vá lett: az Egyesült Államok csak Camp Davidhez hason­ló megöl dúsakat fogad el. Az 1980-as év a különbö­ző, Libanonban állomásozó erők egymás elleni akcióival telt el. A főszereplők helyi, körzeti, nemzeti, arabközi és nemzetközi szinten rendkí­vül bonyolult kapcsolat­ban — hol szövetségben, hol ellentétben — voltak egy­mással, az áldozatokat azon­ban mindig a lakosság vi­selte. Abban a Libanonban, amelynek az ellenségeske­dések kezdete előtt majd­nem hárommillió lakosa volt — amelyből azóta már százezer meghalt, negyed- millió örökös nyomorékká sebesült, félmillió pedig végleg külföldre távozott, több minit egymillió kényte­len volt országában eredeti lakóhelyéről máshová me­nekülni —, ebben a vizsigált szakaszban több mint sízáz- ezer fő, több mint fél tucat „hivatalos” hadsereg, kato­nai alakulat állomásozott s pusztította az ország embe­ri és anyagi értékeit. Több tízezer főire volt tehető a hi­vatalosan sehová nem tar­tozó bérgyilkosok, orvlö­vészeik, fegyveres útonállók és rablók száma is .., Közben nem szűntek meg a válság megoldására tett erőfeszítések. A legtöbbet ígérő kezdeményezés az 1981. július 23-i haabdai, harmadik „öthatalmi” (Sza- úd-Aróbia, Kuvait, Szíria, Libanon, Arab Liga) ülés volt. Ezen elfogadták a Ph. Habib közvetítésével létre­jött izraeli—palesztin tűz­szünetet. Libanon kérésére az ülés megvizsgiálta Liba­non és a PFSZ viszonyát (azaz megkérdőjelezte a PFSZ azon jogát, hogy tá­madást indíthat libanoni te­rületről Izrael ellen vagy akár csak válaszoljon is izraeli támadásokra liba­noni területeken), továbbá az arab békefenntartó erők szerepét. Libanon kérte egy arab csúcs összehívását a válság rendezésére. Közben az arab országok cselekvésire hatá rozták el magukat A szaúdi kormány augusztus 7-én a Fahd ne­vével fémjelzett nyolcpon­tos tervet terjesztett elő. Izrael már nagyon bátor volt. Nemcsak elutasi tóttá a Fahd-tervet, hanem de­cemberben az arab szolida­ritást is próbára tette: a knesszet határozatot hozott a Golán-feunsík annektá- lá&áról. Hogy Izrael (és az Amerikai Egyesült Államok­nak a háttérben irányító kormánya) jól számított, az is mutatja, hogy a szaúdi kormány épp ezt követően (1982 januárjában) jelentet­te ki először: Szaúd-Arábia kész elismerni Izrael ál­lami létét Egyiptom után Szaúd-Arábia ezen állás­pontjával egyértelmű: az Egyesült Államok úgy tart­hatja meg Izraelt, hogy nem veszit(het)i el legfőbb arab szövetségeseit (Folytatjuk.) óra 30 perce« kezdettel Rumszauer János előadását hallgatják a somogyi erdők­ről és a környezetvédelem­ről. A Somogy megyei Mű­velődési Központ 48-as ifjú­ság útjai szabadidőklubjá­ban ma 18 órára a kreatív műhely agyagozást hirde­tett. A Somogyi Képtárban Balázs Irén textiltervező iparművész és Schéner Mi­hály „ezermester” képzőmű­vész kiállítása várja a láto­gatókat. A Csiky Gergely Színházban ma 19 óraikor kezdődik Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című színművének előadása Ascher Tamás rendezésé­ben; a főbb szerepeket Cső” kányi Eszter, Pogány Judit, Koltai Róbert, Spindler Bé­la és Lukáts Andor alakít­ja. Szombaton 19 órakor Gogol A revizor című ko­médiáját tűzik műsorra a képünkön látható Gothár Péter rendezésében. Koltai Róbert, Máté Gábor, Beze- rédy Zoltán. Lázár Kati is játszik a darabban. A stú­dióban szombaton 19 óra 30 pereikor kezdődik Platón Szókratész védőbeszéde cí­mű drámája Fehér György rendezésében Jordán Ta­mással a címszerepben. A mozik közül a Vörös Csillag a Szamurájok és banditák című kétrészes ja­pán filmet ajánlja. A Szar- bad Ifjúi igban Csuhraj nagyszerű Tiszta égboltját újították fel a 16 órai elő­adáson — szombaton 10-kor is! —, az esti előadásokon Alberto Sordi Én és Cate- rina című alkotását vetítik. A Latinca mozi hétvégi prógrámja A kolónia című NDK-beli film. A Mozimúze­um kínálata ma a Szentév cí­mű kalandfilm. Lapzártakor érkezett: Barcson, a művelődési köz­pontban holnap 10-kor bo­hóccsoport mókázik a gye­rekeiknek. Tizenkilenc órától KlOSZ-farsang lesz, melyen közreműködik Kutas László színművész és a Barock együttes. Vasárnap 19 óra­kor: diszkó!

Next

/
Thumbnails
Contents