Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
TÖRTÉNELMI KÉZFOGÁS Kezdeményezései dicsérik Somogyot A béke, a barátság és a függetlenség útján. — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradásokat, amikor beszámoltak a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előkészítéséről és 1948. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsúlyozták, hogy történelmi jelentőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett függetlenné vált hazánk és a felszabadító Szovjetunió kapcsolatainak sokoldalú építéséhez. Magyarország, amely háborút viselt a Szovjetunió ellem, új helyzetbe került: a. régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép megnyerte a békét " és élve a felszabadulás kínálta lehetőséggel, saját kezébe vette sorsának intézését, határozottan elindult az új társadalom építésének útján. A magyar—szovjet barátsági Szerződésben a szerződő felek „kifejezésire juttatták az együttműködésre irányuló megingathatatlan törekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visszatekintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban. A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a barátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartva függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét.” A magyar nép barátsága a szovjet néppel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született. Közismert, hogy mintegy százezer magyar internacionalista harcolt a polgárháborúban a Vörös Hadsereg oldalán. Az 1919-ben kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság is legelőször Magyarország és a Szovjet-Oroszország népeinek testvéri barátsága mellett száilt síkra. Volt tehát forradalmi örökség, amire az 1948-as magyar-— szovjet szerződés támaszkodhatott. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink: külkereskedelmi forgalmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két ország áruforgalmának értéke évente kb. egymilliárd rubellel növekszik. Az 1983. évi előirányzat meghaladja a 8 milliárd rubelt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyersanyag-, fűtőanyag, és ipari berendezés szállítója. A Szovjetunió továbbra is az energia és energiahordozó importunk, valamint alapanyag-behozatalunk fő forrása. Villamosenergia és energiahordozó szükségletünk közel 50 százalékát szovjet importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar anyagellátása döntő mértékben a szovjet szállításokra épül, A Szovjetunió egyben a magyar termékek nagy vásárlója is. Gépiparunk éves termelésének mintegy 25— 30 százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai berendezések, a számítógépek, az élelmiszerNövelik a KISZ taglétszámát Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szervezettségének szorgalmazása különösen időszerű a megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények között. Ebben a helyzetben fontos feladat, hogy a KISZ-szervezet milyen eredményesen tudja mozgósítani az ifjúságot a párt politikájának megvalósítására. Ezt állapította meg a megyei KISZ-bizottság tegnapi ülésén. A dolgozó fiatalok helyzetének szem előtt tartása mellett a taglétszám és a szervezettség alakulása jelzi a KISZ befolyását a gyárakban, az üzemekben, a termel őszö vetkezetekben. Megyénk csaknem huszonötezer ifjúkommunistájának kétharmada ezekből a termelői egységekből kerül ki. így a mozgalom gerincét alkotó réteg nagy része egyben fizikai dolgozó. A korábbi gazdasági intézkedések nyomán alakult üzemi gazdasági társulások a tapasztalatok szerint hatással vannak a mozgalomban végzett munkára — mint azt több hozzászóló megállapította —, kedvezőtlenül befolyásolják a tagok aktivitását. Egyre több helyen élnek k fiatalok az új lehetőségekkel, ily módon a munkaidő után saját vállalkozásukban tevékenykednek. Együttes vélemény szerint sem lehet azonban a KISZ-szervezeteknek vala- mifére ..kártékony megnyilvánulást” látni ebben, sőt segíteni, bátorítani kell a kezdeményezéseket, ha azok javítják a szolgáltatást. A taglétszám emelkedése ebben az évben nem várható. A helyzet elemzése után fontos, hagy a jelenlegi létszámot szinten tartsák. A KISZ-bizottság tavaly februári határozata megfogalmazta azokat a feladatokat, melyek segíthetik a helyi KISZ-szervezetek munkáját. Ez továbbra is irányadó. Ott, ahol tervszerűen, lelkiismeretesen végezték a propagandamunkát az aktivisták és a testületi tagok, az alapszervezetek már kedvező eredményeket könyvelhetnek el. Több helyen KISZ tagépítő munkabizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy az üzemek, szövetkezetek mozgalmi munkájába tervszerűen, folyamatosan . bekapcsolódva, az egyes fiatalokkal személyes kapcsolatokat teremtve növeljék a szervezettséget. örvendetes, hogy sikerült előre lépni az úgynevezett „mozgalmi fehér foltok” területén. A múlt évben megközelítően negyven új alapszervezet alakult a megyében. és jelenleg is több alapszervezet létrehozása van folyamatban. Ez jelzi a területi bizottságok hatékony tevékenységét. Nehezíti viszont a munkát, hogy a pályakezdő fiatalok, friss szakmunkások a KISZ-szervezetbe való belépés után hamarosan katonai szolgálatra vonulnak be, a lányok pedig házasság után gyakran szakítják meg gyermekgondozási segéllyel a munkaviszonyt. Ezt szem előtt tartva a mozgalom egyik feladata,, hogy a fiatalok „ne tűnjenek el”, hanem a visszatérés után tovább folytassák mukájukat. ipari és vegyipari berendezések, az autóbuszok, a portál- és az úszódaruk és más gépipari termékek. Könnyűipari és gyógyszeripari termékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy mennyiségű élelmiszer-gazdasági árucikket is vásárai hazáinktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk és konzerviparunk termelésének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésben fontos szelepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosz- szabb időre szóló egyezmény alapján — kiterjedt és bővülő a szakosítás és a kooperáció országaink között. A magyar—szovjet kapcsolatok dinamikusan fejlődő részét képezi országaink kulturális, tudományos együttműködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fogadják a magyar kultúra értékeit. Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá. hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond. Kodály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak műveit. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel állapíthat j uk meg. hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intézményeit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen átszövik a barátság szálai. Fejlődnek országaink lakosságának közvetlen kapcsolatai is a bővülő turizmus eredményeként. Az 1948. február 18-án aláírt szerződés húsz esztendőre szolt és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korszerűbb szerződést írtunk alá, és most ez képezi kapcsolataink, együttműködésünk alapokmányát. Mi eddig is azt vallottak, hogy a magyar—szovjet barátság nagyra becsült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyozzuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton, együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővült politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk sikeres folytatása, hazánk felvirágoztatása számára. Koska István külügyminiszter-helyettes Energiagazdálkodási tanácskozás Kaposváron Az energiagazdálkodási kormány program végrehajtásának időszerű kérdéseiről tartott előadást tegnap Kaposváron, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár. A megyei pártbizottság és a megyei tanács közös rendezvényén több száz szakember — üzemi energetikusok, energiaszolgáltató, illetve -felhasználó vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetői — vett részt, s ott volt Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. A megjelenteket Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Kapolyi László azzal kezdte előadását, hogy megköszönte azokat a gyümölcsöző erőfeszítéseket, melyeket a somogyiak eddig tettek az energiagazdálkodási kormáftyprograim sikeres megvalósításáért. — Gazdaságpolitikai célokat szolgál az eredményes energiagazdálkodás, s ezen belül is az ésszerű takarékosság — mondta az ipari minisztériumi államtitkár. Külföldön is, itthon is különféle módszereket dolgoztak, illetve dolgoznak ki e célból — főként a folyékony szénhidrogén kiváltására. Ä hazai energetikusokat dicséri. hogy biztató, elismerésre méltó eredmények születtek ezen a téren. — Az energiapolitikai stratégia átértékelését követően változatlanul a takarékosság áll a feladatok előterében. Az energiaigények kielégítésénél, ami az olajat illeti, az a cél, hogy változatlan forrásból, fejlettebb feldolgozás révén a mostaninál 10—15 százalékkal több értékes nyersolajipari terméket nyerjünk, vagyis törekedni kell arra, hogy az importból és hazai termelésből való olajból a feldolgozás során minél több úgynevezett fehér árut kapjunk. Mindehhez természetesen magasabb szintű technikára, fejlettebb technológiára van szükség. Az előadó a továbbiakban arról szólt, hogy az energiafelhasználás korszerűsítésére tett erőfeszítéseket nem követi mindenütt a várt eredmény, az átállás itt-ott akadozik, s különböző kifogásokat hoznak fel arra, miért nem állnak át a gázenergia hasznosítására. Ugyanakkor a kommunális ellátásban határozott igény van erre az energiahordozóra — itt viszont az igények és a lehetőségek ütköznek. mert a földgázhálózat fejlesztése — és ez természetes — csak a népgazdaság helyzetétől függő ütemben történhet. — Fontos eleme az energiagazdálkodásnak a bioenergia, a napenergia és a geotermikus energia is — mutatott rá dr. Kapolyi László. — örvendetes, hogy Somogy élen jár a napenergia hasznosítását célzó kísérletekben. Az energiagazdálkodási kormányprogram azzal is számol, hogy megújuló erőforrásokat hasznosítanak a megvalósítás érdekében. Nagy szükség van arra, hogy az energiaforrásokat a szakemberek a megfelelő helyre igyekezzenek eljuttatni, vagyis a legkézenfekvőbb megoldásokat alkalmazzák az adott területeken. A mezőgazdasági nagyüzemben például a lehetőségeket és az igényeket legjobban ismerő szakember döntsön róla, nedves terménytárolást alkalmazzon a gazdaság, más hőforrást vegyen igénybe, vagy — erre is van már példa — szénnel fűtse a terményszárítót. Ebből következik, hogy adott esetben a műszaki struktúra változása is indokolt. — Azt kérem a somogyiaktól, hogy ahogyan eddig, a jövőben is legyenek kezdeményezők az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtásában — mondta előadása befejezéseként az ipari minisztériumi államtitkár. Ezután Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára az energiagazdálkodás somogyi feladatairól, a kormányprogram végrehajtásának területi tennivalóiról szólt a résztvevökhöz. Hangsúlyozta: a szakemberek keressék a jó, a legi»nká,bb célravezető megoldásokat, s ki-ki vizsgálja meg a saját munkaterületén, miként takarékoskodhat az energiával, s ehhez milyen technikát, milyen technológiát tud kialakítani. A kimagasló terméseredményeket elért mezőgazdasági üzemek például az eredmények stabilizálása mellett takarékossági oldalról közelítsenek a feladatokhoz, és arra törekedjenek, hogy így fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Somogybán több lehetőség is adódik a földgáz to-, vabbi hasznosítására, s ahol élnek vele, ott a megyei támogatás sem marad el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem ragadták meg mindenütt azt az alkalmat, amit a pályár zati kiírások kínáltak. A megyei pártbizottság titkára után több szakember mondta el tapasztalatait a gáz- és villamos energiafelhasználásának gyakorlati kérdéseiről; energetikusok, gazdasági vezetők tették szóvá az őket foglalkoztató problémákat. Hallhattunk például az öreglaki Állami Gazdaság gázhasznosítási programja kivitelezésének viszontagságairól, s arról, hogy a termelőszövetkezetek nem juthatnak hozzá olyan kazánokhoz, melyekben kukoricaszár, venyige tüzelhető — ilyen kazánok csak kísérleti üzemelésben találhatók: Volt, aki arról tájékoztatta a résztvevőket: tudomása van mozdonykazánok továbbfejlesztéséről, s ezekben már eltüzelhető a fahulladék, a nyesedék, a szalmabála is. Érdekes javaslat hangzott el a vízi energia helyi hasznosítására, mely egyedi megoldásként, törpe vízierőműként jó szolgálatot tehet az adott helyen, hiszen nélkülözhetóvé teszi az addig használt jóval drágább energiaforrást. Ezek főként ott vezethetnek célhoz. ahol árvízvédelmi víztározóról az energiafogyasztás csúcsidejében üzemeltetik. Számos, a tegnapi tanácskozáson elhangzott észrevételt, javaslatot érdemesítettek arra a rendezők, hogy a területi energiabizottság érdemben foglalkozzék vele. H. F. Nyulak — exportra. Folyik a mezelnyulak hálóval történő befogása Kecskemét határában. Az állományból mintegy 300-at fogtak ki hálósor' segítségével. Az állategészségügyi szempontból gondosan ellenőrzött nyulakat Nyugat-Európába szállítják, vérfrissítés céljából. Képünkön: szállításra készítik elő az állatokat. Március 5. a jelentkezési határidő Tájkiállítás Szekszárdon Bevált hagyomány, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállítások közötti időszakban hazánk egy-egy tájegységének mezőgazdasága és élelmiszeripara mutatkozik be. A sikeres hagyomány folytatásaként az idén má~ jus 18-tól 22'ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szekszárdon szer* vezi meg a Dél-dunántúli Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Négy megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — agrárágazata mutatkozik itt be. A kiállítás rendezőjének, a MÉM Információs Központjának szakemberei tegnap Kaposváron előkészítő megbeszélést folytattak mezőgazdasági üzemek, intézmények, vállalatok szakembereivel. A program szerint a kiállítást a szekszárdi KSZE területén, a rendszer impozáns, kilenc- száz négyzetméteres csarnokában és a körülötte levő szabad területen rendezik meg. Ez a kiállítás egyrészt módot ad arra, hogy a négy megye egymással összevethesse eredményeit, termelési tapasztalatait, másrészt az ország közvéleménye elé tárja a legutóbbi évek fejlődését, a bevált módszereket, a termelési integráció gyakorlatát. A program szerint élelmiszer-ipari termékeket, nagyüzemi és háztáji terményeket mutatnak be, de mód lesz a mezőgazdasági termeléssel összefüggő melléküzemági tevékenység, az itt előállított termékek megismertetésére is. Az elgondolás szerint helyet kapnak az újítók is, megismerhetik az érdeklődök a termelést, a gazdaságosságot segítő, ésszerű, elterjesztésre ajánlott alkotásokat. A tegnapi megbeszélésen több gazdaság, vállalat is jelezte részvételi szándékát, többek között például a Siófoki, a Balatonboglári és a Balatonnagybereki Állami Gazdasági, a kányái, a szent- balázsi, a siófoki termelőszövetkezet, a Ka-hyb, a KSZKV, a MÉSZÖV. A végleges jelentkezéseket március ötödikéig kell benyújtani. A májusi dél-dunántúli táj- kiállítást Váncsa Jenő miniszter nyitja meg. A rendezvény jelentőségét emeli, hogy az ez időben hazánkban ülésező KGST. Élelmiszer-ipari Együttműködési Állandó Bizottság delegációja is megtekinti a négy dunántúli megye agrárágazatának bemutatkozását. SOMOGYI NÉPLAP
