Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
Még sok a kisebb szabálytalanság A Siófoki Dimitrov parkban mintegy hús* kiöregedett fát vágnak ki a, költségve- tési üzem dolgozói. A 80—100 éves platánok — sajnos — már életveszélyesek, ezért távolít ják el őket. A kivágott fák helyére újakat ültetnek Filmjegyzet PAN ELÉ LET Van az új magyar film előtt egy remek animációs rövidfilm, Macskássy Kati munkája; ebben alsó tagozatosok vallanak ünnepeinkről, történelmi eseményeinket összekutyulva, keverve: a hasunkat fogjuk a nevetéstől, csak eztán keseredik meg a szánk íze, hiszen ezt a káoszt — nem az egyes pedagógus szintjén — az a nevelői szervilizmus teremtette, mely már az óvodai kiscsoportosnak is igyekszik „megbízható” ismereteket nyújtani a márciusi ifjakról es az Auróra lövéseiről. Azt gondolom, hogy ezekből a gyerekekből majd hasonló felnőttek válnak, mint Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjének házaspárja. Az életet elemi szinten élik, és az a gyanúm, hogy bár az asszony vágyakozik valami más után, igazából nem tudná megfogalmazni, mire. A felismerésig jut csak: a nagy É-vel mondott Élet elmegy mellettük. Mi, akik a film vetítése közben nem hagyjuk el a mozit, tudjuk definiálni a hiányérzetet, mely a hisztériáig fokozódik Juditban. Esznek, isznak, alszanak, ölelnek — ezeket is szinte animális szinten —, a mindénséggel nem mérik magukat. Erre csak az képes, aki ismeri József Attilát, azaz — most már képletesség nélkül — teljes emberként próbál az életbe kapaszkodni: óráit az értelmes cselekvés jegyében tölti. Judit és Robi szűk panelketrecében — ahol mindig sötét van —, nincs egy kedvet derítő regény( egy hangulatot oldó lemez,' ki nem mozdulnának egy színházi estre, nem járnak klubba, nincsenek barátaik. Szinte a beléjük ivódott pavlovi reflexek szabályozzák életüket. Hosz- szú, már-már nézői türelmünk határát próbálgató snittekkel éri el Tarr Béla, hogy az életforma elviselhe- tetlensége tudatosuljon bennünk ; a vágás — mely egyébként a részek kapcsolódásánál elkapkodott technikailag — ilyen célzatosságát erősíti a szinte monotóniát okozó, úgynevezett sze- kond plán felvételek sokasága. Sokan élnek így; Tarr célja csak az lehetett, hogy egy társadalmi szintű gondunkra ráreflektorozzon. Nagyon sokat tanult a cseh új hullámtól, ez már a Családi tűzfészekkor is világos volt, melyben megidézte Papousek Ecce homo, Ho- molka című filmje családjának: magyar rokonait. De amíg a cseh új hullámosok humorban pácolva mondtak ki keserű igazságokat, addig Tarr véres komolysággal. A Panelkapcsolatban Forman Egy szöszi szerelme című filmjének kisstílű mulatozását idézi ide, és a Fekete Péter gyárkeményekkel csúfított, füstfelhős strandjának magyar megfelelőjét is megtalálta. Megtalálta Pogány Juditot, aki egy fodrászati üvegbúra alatt egy világ ösz- szeomlását tudja eljátszani, csak az arcával, majd a megaláztatás végső stációit egy unalmas üzemi mulatságon. S megtalálta Kottái Róbertét, akinek figurája még élvezni is tudja ennek a kisszerű életnek béka alatti szellemű örömeit. Sajnos — az egyébként kamarateremben megélő — film vetítése közben azok mentek el, akikről szól. .. L L. BÁLLÁ ÖDÖN GRHHQ HOTEL HUNSáRIH A Dunában úszik egy nő... .Amit ismerősöm a számomra talált, az a következő volt: egy fiatal nő — apja ismert bíró volt, az udvarlója pedig színész — a Margit-hídról áz előző éjszaka a Dunába ugrott. A rendőri motorosok — még ezt is megtudtam — reflektorok fénye mellett mentették ki, s az egyik szanatóriumba vitték. Egy óra múlva már ott voltam. A csinos, szőke nő, annak ellenere fogadott, hogy megmondtam, újságíró vagyok. Úgy látszik, színésznői ambíciói voltak, így nem bánta az ingyenrekla- mot. Több mint egy óráig beszélgettünk. Ica — így hívták az öngyilkos jelöltet — már mosolyogva beszelt sikertelen kísérletéről, amelyet, mint mondta, rossz idegállapota miatt követett el. S másnap a Nemzetnen első oldalon jelent meg a cikk, a tanácselnök papa és a lány nevevel. Másnap, amikor bementeim a sajtóirodáiba, azonnal rám támadtak. a kollégák, de nemcsak engem, a mentőket is szidták. — Nem tudom, miért vannak úgy felháborodva — válaszoltam szelíden. — Önök is a maguk pecsenyéjét sütögetik, kénytelen vagyok a magám útját járni. Nem érték be ezzel, továbbra is fenyegetődztek, vitatkoztak, de a jég megtört. Végül egyikük — most már letegezve megjegyezte: — Valóban nincs értelme, hogy külön utakon járjunk. Mindnyáján egy kenyeret eszünk, valóban felesleges, hogy klikkeket alakítsunk. — Egyesek még néhány napig morogtak, de végül is közös nevezőre jutottunk. Most már egyenrangú félnek tekintettek. Egy szép napon, alig egyéves megjelenése után pénzügyi nenézségei miatt megszűnt a Nemzet. Már hiaba mentünk be a szerkesztőségbe, ott csak a puszta tényt közölték velünk. Hathavi felmondás járt volna valamennyiünknek, de elmondták, hogy anyagi helyzetük miatt erről szó sem lehet. Később jogtanácsosuk egyenként egyezkedett velünk, nem tudom, a többiek mennyit kaptak, én mentve, ami menthető, ötszáz pengőben kiegyeztem. A Reggeli Újságnál levő állásom megvolt — akkor már havi 100 pengő fizetéssel —, tehat pillanatnyilag nem volt gondom. Nemsokára értesültem arról, hogy a Nemzet megszűnését előzőén Pethő Sándor és Hegedűs Gyula a lap jobbratolóaása miatt elhagyta az akkori Magyarságot, s újabb lapot szándékozott indítani. A különböző tárgyalások eredményeként megvették a Nemzetet, valamint az akkori Magyar Hírlapot, s a két lap egyes üieseDoi alakúit meg a Magyar Nemzet A főszerkesztő a nagy tudású, kiváló publicista, Pethő Sándor, a feielos szerkesztő Hegedűs Gyula lett. Azt is megtudtam, hogy a kitűnő szerkesztő, Hegedűs választja. ki a lap munkatársait akik kivétel nélkül remek, egyben baloldali beállítottságúak es nemeteiie- nesek voltak. Múlt az idői, és közeledett a lap megindulásának, időpontja: 1938. augusztus 25. Gondoltam egy nagyot és egyik délután felmentem az Otthon Körbe, az újságírók Javult az árfegyelem Az árellenSrzések tapasztalatai Az árhivatal, az ágazati árhaíóságok, a helyi árszervek és az Országos Kereskedelmi Felügyelőség a legutóbbi másfél évben 6700 árellenőrzést tartott vállalatoknál és szövetkezeteknél, további 81 000 esetben végeztek érvizsgálatot boltokban és szolgáltatóhelyeken. Az Országos Anyag, és Ár- hivaralban összesítették a tapasztalatokat, különösen az 1980-ban bevezetett árreform hatását a hagyományos, úgynevezett nem kompetitiv árképzést alkalmazó termelők, kereskedők és áruik körére. Ezt az árképzési módot — amelyet nem befolyásol a külpiaci értékítélet — használjak az ipari termelés egyharmadában, a szolgaitatások körében, az építőiparban, a mező- és élelmiszergazdaságban, a fogyasztásicikk-kereskede- lemben. valamint a kutatóéi fejlesztő intézetek és számítástechnikai intézmények munkájában. Az árellenőrzések mintegy 20 százalékánál szabálytalanságot fedeztek fel az ellenőrök, ezek mintegy fele szigorúbb felelősségrevo- nást igényelt, ritkábban bűnvádi eljárást, gazdasági bírságot vont maga után. Sok olyan kisebb vétséget is találtak, amelyek ugyan nem voltak áremelkedések — tehát tisztességtelen haszonnal sem jártak —, mégis rávilágítottak a hibás vállalati árpolitikára, vagy a rossz árképzési gyakorlatra, sokfelé pedig az adminisztratív hibákra. Az ellenőrök minden esetben figyelemmel kísérték a szankciók után hozott vállalati intézkedéseket. Az árhivatalban azt a kö-' vetkeztetést vonták le, hogy a mulasztások nem általánosak, azok egyedi esetként kezelhetők. Az árpolitika minden eddiginél jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok gazdálkodásában, s általában helyes irányban ösztönöz; s a fellelt hiányosságok legtöbbször a gyakran még mindig nem megfelelő belső szabályozásból adódtak. Az árellenőrzések során elsődlegesein a jogszabályok betartását vizsgálják, külön is figyelik, hogy a termelők árváltozáskor eleget tesznek-e bejelentési kötelezettségüknek, s kiterjedten .ellenőrzik azt is, hogy nem jutnak-e a vállalatok tisztességtelen haszonhoz. Legutóbb például Fejér és Somogy megyében fordult elő. hogy a gyártóvállalatok még a felfüggesztési időn belül felemelték áraikat, ezért a vállalatokat az árhatóság ' kártalanításra kötelezte. Azoknak a tervező intézeteknek, amelyeknél hibás kalkulációra visszavezethető szabálytalanságokat fedeztek fel, a többletköltségeket vissza kellett fizetniük megrendelőiknek. Az egyik fővárosi kereskedelmi vallalat selejtes árucikkekre nem adott árkedvezményt, pedig szállítójuktól eleve minőségi engedménnyel kapták meg a termékeket; ezt a keresíke- delmi vállalatot gazdasági bírsággal sújtották. Az árhivatal illetékesei szerint az országos kép ösz- szességében azt mutatja, hogy a korábbi évekhez képest javult az árf egyelem, még ha a fenti példák is jelzik; számos kisebb-na- gyobb hiányosság és szabálytalanság még mindig előfordul. Ezekkel a vállalatokkal szemben a jövőben még szigorúbban fellépnek, mert ma már minden gazdálkodó szervtől elvárható, hogy ármunkája is gondos, fegyelmezett legyen. Az új ármechanizmus bevezetésének első időszakában még az árhatóságok az átállás nehézségéit figyelembe véve türelmi időt szabtak, ez azonban lejárt, s elérkezett a minden szempontból következetes szakmai munka ideje. Az árhatóság a közgazda- sági szellemű, árellenőrzésekre törekszik, tudomásul véve. hogy az árképzés és ezzel együtt az ellenőrzés is egyre bonyolultabb tevékenység, vizsgálataikat a jövőben úgy végzik el, hogy a kialakított jogszabályok közgazdasági hatásait is számba veszik. Kézfogás helyett késszúrás Már hosszú évek óta viszály dúlt a kőkúti Csonka és Kalányos család között. Hogy mi volt az ellenséges- kedes eredendő alapja, arra mar senki sem emlékszik pontosan. A vélt és a valós serelmek miatt gyakori volt a két család között a veszekedés, mely többször a tett- legessegig fajult. Tavaly március 13-áh a késő délutáni órákban, szombat lévén, tele volt vendéggel a kőkúti italbolt. Közöttük volt a 24 éves Csonka Józsej feleségével és a 21 éves Kalányos Vince. Csonka József a söntéspult mellett álló Kalányos Vincéhez lepett, és megkérdezte: — Haragszol-e még rám? Kalányos félretette a béakkori klubjába. Tudtam, hogy Hegedűs Gyula napközben rendszerint ott tartózkodik. Szobájában ebéd utáni álmát aludta. Megvártam, amíg felébredt. Bemutatkoztam. — Mit akar, kérem? — kérdezte a szigorú szerkesztő meglehetősen mogorván. Elmondtam, hogy a megszólít Nemzet rendőri rovatvezetője voltam, és jelenleg csalt az egyik hétfői lapnái dolgozom. Hegedűs végignézett. néhány dolgot kérdezett tőlem és a maga szűkszavú modorában csak ennyit válaszolt: — Írja fel a címét. Az egész beszélgetés csupán nenany percig tartott. iN-apok múiva azonoan megkaptam áz értesítést, hogy jelentkezzem a szerkesztőségben, amely szintén az Aradi utcai Glóbus Nyomda epmete'oen volt. S amikor onnan • eltávoztam, már a Magyar í'íeanzet belső munkatársa voltam. A megszűnt Nemzettől rajtam kívül csupán egyik kollégámat vették at. Nagy dolog volt ez akkori oan, sajtóirodabeli kollégáim csodálkozva kérdezték, nog.van jutottam be ebbe az előkelő szerkesztőségbe, amelyet igencsak naigy nevek fémjeleztek. Magam sem tudtam, hogyan sikerült, nyilván Hegedűs érdeklődött irántam, s úgy látszik, a kapott referenciáik, kielégítettek. i (Folytatjuk.) külési szándékot, és elutasítóan viselkedett. Ezért Csonka felesége nekiment Kalányos Vincének, és a haját kezdte tépni. Kalányos ellökte magától a felbőszült asszonyt. A férj is közbelépett, védelmezve feleségét, A két fiatalember megragadta egymást, és dulakodni kezdtek. Ekkor lépett be az italbolt ajtaján a 17 éves Kalányos Imre, aki bátyját akarta hazavinni, ö is a pulthoz lépett; most már négyen dulakodtak. A 31 éves Csonka István, Csonka József unokatestvére, mind ez ideig egy közelben levő asztalnál ült és iszogatott. A fejleményeket látva ő is a pulthoz indult, és zsebéből kirántott egy zöldségtisztító kést, kaszaló mozdulatokkal hadonászni kezdett vele, és hátba szúrta az előtte álló Kaíányos Imrét. Újabb szereplő jött be az italboltba, és szintén beavatkozott a verekedésbe, a 22 éves János, a harmadik Kalányos testvér. Látva, hogy öccsét késszúrás érte, bátyjával együtt Csonkáékra támadt, akik az italbolt raktárhelyiségébe menekültek, és az ajtót magukra zárták. Időközben a kocsmában tartózkodó 35—40 vendég az utcára menekült, A Kalányos testvérek azt követelték az italbolt vezetőjétől, hogy nyissa ki a raktár ajtaját. Mikor az érre nem volt hajlandó, amazok haragjukban szétverték a sön- téspultot. Ezzel ötezer forint kárt okoztak. A rendőrség közbelépése vetett véget a verekedésnek. Kalányos Imrét, aki súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett, kórházba szállították. A Kaposvári Megyei Bíróságon ár. Xjjkery Csaba tanácsa tárgyalta a, kőkuti verekedők bűnperét. A bíróság Csonka István elsőrendű vádlottat bűnösnek találta súlyos testi sértés bűntettében és csoportosan elkövetett garázdaság vétségeben, s ezért 10 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként egy évre eltiltották a közügyén gyakorlásától, és kenyszer-elvonókúrára kötelezték. Kalányos Vincét nyolchónapi, Kalányos Jánost és Csonka Józsefet hathónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ő büntetésüket próbaidőre felfüggesztették. A Kalányos testvéreket ezenfelül 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, és kötelezték őket az okozott kar megterí- tesere. A bíróság az ítélethozatalnál figyelembe vette, hogy Csonka Istvánnak három kiskorú gyermeke van, ő es társai büntetlen előéletűek. Olyan cigány származású fiatalemberek álltak a bíróság előtt, akik , a beilleszkedés útjára' léptek, becsületesen .dolgoznak, munkájukkal vezetőik elégedettek. Az. ítélet jogerős. Mezei István Újra itt a Patyolat Akció 1983. január 10-től február 10-ig húsz százalékos árengedmény a lakosság részére. Női, férfitélikabát, férfi-, gyermeköltöny, pléd, pokróc, takaró, bútorvédő huzat, sötétítőfüggöny, autóvédő huzat, szőnyeg tisztítása. SOMOGY MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT «g?«?