Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

Versenyképességünk A magyar gazdaság fej­lődésének kulcskér­désé, hogy azonos vagy alig növekvő mennyi­ségű anyag- es energia fel- használásával képesek le­szünk-e magasabb értékű, vagyis nagyobb jövedelem- tartalmú, korszerűbb, a piac igényeihez a korábbinál job­ban idomuló termékeket gyártani. Magyarán és egy­szóval a sokat emlegetett versenyképesség az, aminek javítása nélkül aligha telje­sülhetnének az 1983-as esz­tendő főbb gazdasági céljai. Ami egyebek közt a 800 millió dolláros áruforgalmi és a 600 millió dolláros fi­zetési mérlegtöbbletben fo­galmazódik meg. Vamnak-e ezekhez a nagy­szabású feladatokhoz tarta­lékaink? Nos, az ipari mi­niszter utasítása alapján a vállalatoknál végzett nem­zetközi összehasonlító vizs­gálatok egyértelműen arra utalnak: szinte minden te­rületen akad javítanivaló. Az Ózdi Kohászati Üze­meknél és a Lenin Kohásza­ti Műveknél például kiderí­tették, hogy bár acél gyárt­mányaik minősége általá­ban nemzetközi szinten is megfelelő, az elavult hen­gersorok miatt a mikroötvö- zesű acélok minősege es a pcoíii termekek méret üirese nem kielégítő. A szóban for­gó vállalatoknál — más gazdálkodó szel-vegetekhez hasonlóan — magasabb a fűtöanyagfelhasználás, mint a fejlett ipari államokban. A honi cégeik olykor 60—70 százalékkal több energiát fogyasztanak, mint hasonló méretű nyugati társaik. Versenyképességünk gya­kori fékje a termelékenység elmaradása. A Jászberényi Hűtőgépgyár 200 literes, kétcsillagos hűtőszekrénye előállításához szükséges idő 4.03 óra, a hasonló típusú Bosch-készüléknél 3.67 óta. A mintegy 30 százalékos ter­melékenység-különbséget a jászberényiek szervezési in­tézkedésekkel i gyekeaiek csökkenteni. Az egri Finom- szerelvénygyárban már több esztendeje figyelemmel kísé­rik a velük hasonló tevé­kenységet folytató külföldi cégek műszaki-gazdasági eredményeit A különböző összevetések alapján hatá­rozzák meg fejlesztési prog­ramjaikat, s bővítik gyárt­mánycsaládjukat. Ennek kö­szönhető, hogy új hűtő­kompresszoruk igényesebb hűtőszekrényekbe beépítve ■—• hozzájárul hűtőszekré­nyeink versenyképességének javításához. | em lehet elégedett a termelékenységgel az Észak-magyarországi Vegyiművek gárdája sem. Az élőmunka termelékeny- sege negyede a fejlett tőkés cégek produktumának. Ha­sonlóképpen elmaradást — ha nem is olyan mértékűt, mint a vegyiműveknél — mutattak ki a Borsodi Szénbányáknál. Az adatok szerint az élőmunka terme­lékenysége 30 százalékkal marad alatta az angol álla­mi bányászat eredményed­nek. A borsodiak az elmara­dásokat a szénelőkészítési technológia elavultságában, látják. Versenyképességünk gya­kori gátja, hogy termékeink olykor túlsúlyosak. Például az egyliteres szódaszifonokat nálunk 60 milliméter átmé­rőjű sajtolt rudakból gyárt­ják. Egy angol cég ugyanezt a terméket ötvözött alumí­niumtárcsából állítja elő. Az eltérő technológia miatt a magyar szifon nehezebb is és nagyobb anyagveszteség­gel készül, mint az angol. A nemzetközi összehason­lító vizsgálatok során a pa­píripari szakemberek kimu­tatták: a termékek haszná­lati értékének csorbítása nélkül átlagosan, öt száza­lékkal lehetne csökkenteni a papírtermékek súlyát. Ez évi 360 ezer tonna papír felhasználása mellett mint­egy 200 millió forintos meg­takarítást jelenthetne. Jóllehet, „em vagyunk hí­ján az alumíniumnak, ez még aligha ad okot a pa­zarlásra. Nálunk ugyanis egy négyzetméter ablakfelü­letre vetítve 15—20 kilo­gramm alumíniumot haszná­N lünk fel az ajtó- ős ablak­keretek előállításához, mi­közben a nemzetközi adat 10—15 kilogramm között mozog. Nem jobb a helyzet ko­vácsüzemeinkben sem. Amíg egy tonna kovácsolt termék előállításához a nemzetközi színvonalon álló üzemekben 1200—1250 kilogramm anya­got használnak fel, addig nálunk 1300—1350 kilogram­mot. Vagyis a hazai 74—77 százalékos anyagkihozatallal szemben a nemzetközi szín­vonal 80—83 százalék. Természetesen akadnak pozitív példák is. A Tisza Cipőgyár egy évtizede gyártja az európai sportüáb- beli-minőségben. mértékadó­nak számító Adidas cipőket, a külföldi cég technológiája és műszaki dokumentációja alapján. A gyárban a kül­földi anyagnocrmákihoz vi­szonyítva 3—4 százalékos megtakarítást értek el. Nor­maidejük azonban jelenleg is magasabb a külföldi ér­téknél. A különböző nemzetközi összevetéseket követően mind több gazdálkodó szer­vezetnél keresik es próbál­ják kiküszöbölni az elmara­dás okát A Szegedi Ruha­gyárban, egy hozzájuk ha­sonló tevékenységet folytató nyugat-európai vállálat ter­melékenységi adatainak elemzése után olyan szerve­zési eljárásokat vezettek be, amelynek révén a műveleti idő mintegy 20 százalékos mérséklésével megközelítik a fejlett ipari államok (20— 25 százalékkal kedvezőbb) mutatóit. H asonló, pozitív példák sokaságát lehetne még sorolni. Am a feladat továbbra is a meg­mérettetés, az összehasonlí­tás. Hiszen csakis az össze­vetés, a hibák és a hiányos­ságok felkutatása réven jut­hatunk közelebb a nemzet­közi szintű termelékenység­hez, korszerűséghez. Elvégre iparunk és mezőgazdaságunk produktumait a világpiac vizsgáztatja, nap nap után. Márpedig versenyben ma­radni csak úgy tudunk, ha ismerjük a vizsgafeltétele­ket, és igyekszünk ezekhez igazodni M. P. A kedvező időjárás lehetőséget nyújt a szőlők korai metszésére. A böhönyei ter­melőszövetkezet szőlészetében szaporító­anyagnak használják a lemetszett venyi­gét. A metszést végző férfiakat válogató és bálázó nők követik. Az innen Balatonbog- lárra, Villányba és Kerekegyházára kerülő vesszőket oltócsapként vagy gyökereztetés- re használják Híre van az akácméznek A kaposvári szakcsoport munkája Harminckiét éve alakult a kaposvári méhészszakcso­port A múlt év munkájáról, tapasztalatairól Szőke Jó­zseffel, a szakcsoport elnö­kével beszélgettünk. — Hányán tartoznak eh­hez a közösséghez? — Négyszázharmincam; a méhcsaládok száma pedig eléri a 14 ezret. Vannak kö- zöttunk, akiknek fő foglal­kozásuk a méhészfcedés. Tagjaink 1982-beai 32 vagon méz, 50 ezer üzeges és 200 mázsa táblás lépesméz szál­lítására tettek ígéretet. Méz­ből öt vagonnal többet, lé- peamézból pedig a tervezet­tet vásároltuk föl. Somogy méhészszakcsoportjai körül­belül 150 vagon mézet érté­kesítettek. A közepesnél jobb volt ez az esztendő, s nyereségünk is meghaladja a tervezettet. Közös alapunk 2,4 millió forint. A tavalyi termelés eredményeiként 180 ezer forintot fizettünk ki tagjainknak visszatérítés­ként Reméljük, az idén is hasonló lesz. — Hogyan alakult a ter­melés? — Tavaly Jól teleltek a méhek, fölerősödve indultak gyürnölcsvirágzáskor. Tíz­fajta napraforgó honos So­magyban, de közülük csak néhány mézel jól, az akác viszont sikerült Megyénk­ben van az ország akácer­dejének tíz százaléka. Töb­bem vándoroltak is. A virág- babarulás időeltérése még a Dráva és a Balaton között is érezhető. A hars, amely fő­leg a Zselicben van, közepe­sen mézelt... A méhegész- ségügyben nagy figyelmet fordítottunk a megelőzésre. Az egész megyében javult a tájékoztatás a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és a méhé­szek között, így most mér­gezés — a permetezések mi­att — nem fordult elő. Az is sokat segített hogy 15 mázsa Furnérra gyógyle- pényt és százezer forint ér­tékű egyéb gyógyszert ad­tunk ki a méhészeknek. — Mivel segítették még a szakcsoport tagjainak mun­káját? — Mindig gond a méz szállítása, tárolása, ezért az idén is vásároltunk 300 kan­nát Ezzel saját kamnaállo- mámyunk 1100 darabra nö­vekedett Tizenhat vagon méhetető cukrot adtunk el a Vasárnap kezdődött és hat napig tartott a mostani hét Ünnepek — ünneplések — sora után az idei esztendő első hetének végére értünk. Az évkezdés egy kicsit ünnepi pillanat a munkahelyeken is. Pedig a munka ott folytató­dott, ahol az előző év végén — néhány üzemben ez a ka­rácsony előtti utolsó munka­napot jelentette — abbahagy­ták. A folyamatosság egyút­tal azt is bizonyította: az év­zárással párhuzamosan ké­szültek az új év kezdésére a vállalatok. Nemcsak a szállí­tási szerződéseket kötötték meg termékeikre, hanem biz­tosították az elkészítéshez szükséges anyagot, alkatrészt is. A munka ott folytatódott, ahol az előző esztendő végén abbahagyták. A helyes az lenne, ha nem ugyanúgy folytatódna mindenütt. Az új évben érvénybe lépett szabá­lyozó módosítások arra ösz­tönzik a gazdálkodó szerve­zeteket, hogy változtassanak eddigi gyakorlatukon. Az elő­relépés, a nyereséges gazdál­kodás előfeltétele a takaré­kosság. Ez anyagra, energiá­ra éppen úgy vonatkozik, mint a munkaerőre. A másik feladat — amelyet a szabá­lyozó változások hatására még inkább szorgalmazni kell — a termékkínálat piaci igényeknek megfelelő, gyor­sabb ütemű változtatása. Az év első munkanapján meskezdte működését a me­gyei munkaerő-szolgáltató iroda Kaposváron, a pálya- választási tanácsadó intézet­ben. Az irodának az a fel­adata, hogy — tájékoztatásr- sal, munkaerő-irányítással — segítse a hatékonyabb foglal­koztatás megvalósítását. Az év első hetének króni­kájához tartozik, hogy új lakások építését kezdték meg Kapos­váron a Toldi Miklós utcá­ban. A Béke—Füredi- és a Kinizsi-lakótelep közé eső területen hétszáznál több családi otthon készül majd el a hatodik ötéves terv végéig. Somogybán egyébként az idén 2100 új lakás elkészíté­sével számolnak. Több lesz a magánerőből — takarékpénz­tári hitellel — felépített ott­hon. Elsősorban a megye- székhelyen — kedvezményes telkek biztosításával is — ösztönözni kívánja a korsze­rű családi házat építőket. Marcaliban — ahol a mosta­ni ötéves tervben még nem adtak át lakásokat — a nyár­ra készül el az első épület, s megkezdődött az alapozása a tervben szereplő valamennyi lakásnak. A pamélházakat cölöpalapokra kell majd itt helyezni: a talaj szerkezete miatt — ugyanis nem bírná el másként az épületeket. Az idei tél eddig kedvezett az építőiparnak: a hó és a hideg nem nehezítette a munkát. Tabon — a Videoton gyár­egységében — új termelő­csarnok készült el a mült év végén. A beruházás a terve­zettnél hosszabb ideig tartott, és többe is került. Az év első hetében megkezdődött a ter­melés az új csarnokban, s majd folyamatosan indulnak meg itt a gépek. A földeken hiányzik a hó. A mezőgazdaságban — a kin­ti munkákat tekintve — holt idő ez a mostani. Bent a gép­műhelyekben azonban sok a tennivaló. És késő estig vilá­gosak az irodák is: a zár­számadás készítése folyik. A mezőgazdasági üzemekben jó év mérlegét készítik. Kedve­zőek voltak a terméseredmé­nyek, s az agazat teljesítette azt a kettős feladatot, amely biztosította a kiegyen­súlyozott élelmiszer-ellátást, es hozzájárult a megye ex­portjának növeléséhez. Több alacsony hatékonysággal gaz­dálkodó tsz eredménye jelen­tősen javult, és csökkent a veszteséges szövetkezetek szá­ma, valamint a veszteség ösz- szege. A múlt év eredményeinek összegezésekor az idei év ten­nivalói is ismertek. A feladat ugyanaz, mint tavaly. Ezt megoldani azonban csak ak­kor tudják, ha jól alapoznak a meglévő erőforrásokra. Az anyagi-műszaki háttér to­vábbfejlesztése, az eddiginél céltudatosabb, szervezettebb és összehangoltabb munka hozhatja meg az eredményt. Ezt viszont most, az év ele­jén kell megalapozni. Dr. Kercza Imre tagoknak önköltségi áron. Főleg a kezdő méhészek vet­tek igénybe kölcsönt — kaptárvásárlásra — az OTP- től és a takarékszövetkezet­től ; ezeknek az összege 1982-ben 565 ezer forint volt Négy alkalommal tar­tottunk továbbképzést is, és sikeresek voltak a szakmai klubdélutánjaink. — Milyen a kapcsolatuk a H ungar onekta rra 1 ? — Az országos vállalat jó ütemben vette át a mézet; különösen az akácmézet fo­gadták szívesen, mert annak híre van. Az is bizonyos, hogy a somogyi akácmézet, így a mi szakcsoportunkét is, exportra vitte. — Mit várnak a méhé­szek 1983-tól? — Most is minden az idő­járástól függ. Tizenötmillió forint értékű méz és egyéb termék felvásárlását tervez­zük. A szerződéseket az év első negyedeben kötjük meg, ha már megismertük a Hun- garonektár üzletpolitikáját. A lépesméz termelesere most nagyobb lehetőséget kaptunk. A jövő évben szombatonként tartjuk a méhészek továbbképzését, s olyan ismert előadók is el­jönnek Kaposvárra, mint Kiss Tibor, a Hungaronektár laborvezetője, vagy Nikomtz Antal, a Méhészet című lap felelős szerkesztője. Bízunk abban is, hogy kaposvári szakboltunk el tudja látni csoportunk tagjait a szüksé­ges, fölszerelésekkel. Nekünk 1983 különösen jelentős év: augusztus végéin Budapesten rendezik meg a méhészek világkongresszusát, kiállítás­sal egybekötve. S erre mi is készülünk, ha lehet, az ed­diginél is jobb munkával Helytálltak munkásőreink Virág a ieszerelöknek Bensőséges ünnepi hangu­latban került tegnap sor a munkásőrség megyei törzsé­nek és szakalegységeinek az oktatási igazgatóság új szék­hazában a múlt esztendőt záró, értékelő, s az idei fel­adatokat meghatározó állo­mánygyűlésére. Bemdth Károly megyei pa­rancsnokhelyettes köszöntöt­te a megjelenteket s az el­nökségben helyet foglalókat, köztük Nagy Sándort, az MSZMP KB munkatársát és dr. Kovács Lászlót, a megyei párt-vb tagját. Ezt követően Zsák Ferenc megyei parancs­nok beszélt a tavalyi évről s az 19183. évi feladatokról — Muxvkásőrednk eredmé­nyesen teljesítették a jubi­leumi esztendővel kapcsola­tos szolgálati, kiképzési fel­adataikat, helytálltak s pél­dát mutattak a gazdasági munkában, jelentős eredmé­nyeket értek el az ifjúság ha­zafias nevelésében is. Az idei év valamennyi munkásőrünk­től még lelkiismeretesebb helytállást kíván. Azt kérem, hogy teljesítsék ez évi fel­adataikat is elkötelezetten, példamuta tóaa. Értékelték a szocialista versenyt, felolvasták az or­szágos és a megyei parancs­nok parancsát, és átadták a kiváló munkásőri, parancs­noki kitüntetéseket a legjob­baknak, a szállító alegység­nek pedig a versenyben elért legjobb eredményéért a ván­dorzászlót és az oklevelet. Több munkásőr — Decsi Józsefné, Szanyi János, Szen­tesi György és Tóth Lajos — most vette át a testületben töltött tevékenysége elisme­réséül a 25 év után járó Szol­gálati Érdemérmet, sokam a 20, 15, 10 és 5 év után járó kitüntetést kapták meg. Fel­sorakoztak azok, akik sok évi szolgálat után elköszöntek a munkásőrségtől, s tevékeny­ségűkért emlékérmet és em­léklapot vettek át. Elválaszthatatlanul össze­forrtak a megyei törzsben s a szakalegység'ben lévők, csak­úgy, mint a többi munkasor- egységnél szolgálók. Ez tűnt ki az ünnepi állománygyűlest követő rövid baráti beszélge­tésen is, ahol dr. Kovács László köszöntötte a kitünte­tett és a leszerelt, tartalékba vonuló munkásőröket. — Nem búcsúzunk, a jövő­ben is veletek maradunk — mondotta a többiek nevében is — könnyeivel küzdve az idős. 76 esztendős Tóth Lajos. A kitüntetettek nevében pe­dig Vétek József ígérte meg, munkájukra a jövőben is szá­ll Z. mi thatnak. Színes alumínium radiátor Az A hiker Keresztúri úti központi raktárába, budapesti és vidéki üzleteibe megérkez­tek a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat színes alumí­nium radiátorainak első szál­lítmányai. Az újdonságból az idén százharmincezer négy­zetméternyit bocsát ki, ennek csaknem felét konvertá bilis valutával fizető országokba exportálja. Az eloxált, festett és mű­anyaggal bevont aluradiáto- rok gyártási licencét Auszt­riában vásárolta meg a válla­lat; a tömeggyártás feltételeit tavaly teremtette meg. A mintasorozat után a tömeg- gyártás már hazai anyagok­ból és szerelvényekből folyik az év elejétől. Az aluradiátorokat öt szín­ben készítik: eloxált óezüst és mahagóni, festett metál- bionz és sárga, valamint fe­hér műanyag bevonatú kivi­telben. A termékeknek — amellett, hogy sz.ép — több előnye van; a házi-, tömb­vagy távfűtéshez egyaránt csatlakoztatható radiátorok kiképzése olyan, hogy a me­leg felfelé áramlása közben a külső felület legfeljebb negyven fokfa hévül fel, ezért érintése nem kellemet­len, nem veszélyes. Újszerű tulajdonsága a variálhatóság: a tagok magassága gyakorla­tilag tíz centimétertől — lép­csőzetesen — kilencven cen­timéterig emelhető, szélessé­ge pedig kilenc centimétertől — ennyi egy tag szelessége — három méterig. A balassa­gyarmati aluradiátor alig emelkedik ki a falból, sely­mes fénye pedig kifejezetten dekoratív hatású. A korrózió­nak ellenálló fűtőesaköz ára nem éri el a hazai öntöttvas radiátorok árát. SOMOGYI NÉPLAP Szölömetszés I SOMOGYI KRÓNIKÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents