Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ára: 1,80 Ft XXXIX. évfolyam, 6. szám 1983. január 8., szombat Békekezdeményezések Prágából A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének prágai ülése a népek bizton­ságának és békéjének alter­natíváját állította szembe az imperialista hatalmak fegy­verkezési program javat. Ez a magva annak a terjedelmes dokumentumnak, amelyet a szocialista országok védelmi szövetsége legfelsőbb szervé­nek e heti tanácskozásáról adtak ki. Megszoktuk már, hogy a VSZ Politikai Ta­nácskozó Testületé minden alkalommal új építő kezde­ményezésekkel gazdagítja a riemzetközi politikai életet, mégis a mostaniak különös jelentőségűek. Ennek elsődleges oka a világban kialakult rendkívül feszült helyzet. Az imperia­lizmus, elsősorban az Egye­sülj Államok fegyverkezése és hidegháborús politikája miatt sajnos már csak nyo­mokban tapasztaljuk az or­szágok közötti enyhülési po­litikát. Nyugat legharcia- sabb körei felszították a szo­cializmus elleni propaganda­hadjáratot. Gazdasági boj­kottot szerveznek, a bel- ügyekbe való beavatkozás­sal, társadalmi rendszerünk megingatásával próbálkoz­nak. Az imperialista hatal­mak egyidejűleg széles és rendkívül költséges, az em­berek szociális helyzetét romboló katonai előkészüle­teket tesznek, köztük feuró- pára korlátozott és másfajta atomháborúra is. Az újabb rakétáknak Nyugat-Európá- ba, az MX rakétáknak az Egyesült Államokba történő telepítésére vonatkozó ter­vek a meglévő katonai erő- egyensúly felszámolását, a Szovjetunió fölötti globális és regionális méretű erőfö­lény megszerzését célozzák. Minden gondolkodó ember számára világos, hogy az imperialista körök agresszív politikája miatt igen veszé­lyes határokig kiéleződött a nemzetközi, ezen belül az európai helyzet Az ameri­kaiak jelenlegi fegyverkezési tervei Európában megváltoz­tathatják a stratégiai hely­zetet, ami rendkívül töré­kennyé tenné Európa bizton­ságát és súlyos akadályokat gördítene a további tárgya"- lások elé. Európa népeinek kilátásai tehát — ha hagyják magukat sodorni az agresz- Íszív tervek által — nagyon sötétek. Ezen csak azzal le­het javítani, ha csökkentik az államok közötti bizalmat­lanságot, a katonai szemben­állás szintjét, különösen a nukleáris fegyverek terüle­tén a két katonai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO — között. Ennek el­éréséhez azonban azonnal cselekedni kell, míg vi­szonylag jók a lehetőségek a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére. Ettől a törekvéstől vezet­tetve javasolta a VSZ Politi­kai Tanácskozó Testületé a NATO-tagállamoknak, hogy a két szembenálló katonai tömb kölcsönösen- mondjon le az egymás elleni akár nukleáris, akár hagyomá­nyos fegyverekkel történő erőszak alkalmazásáról és kötelezzék magukat a szer­ződésben a békés kapcsola­tok fejlesztésére, a bizalom légkörének megteremtésére. A szerződés nem alkotna újabb zárt közösséget, nyitva állna a világ más államai előtt is. E szerződés megkö­tése és betartása segítené felszámolni Európa szemben­álló katonai csoportosulá­sait, s minden bizonnyal a népek 'is örömmel üdvözöl­nék, hiszen eltűnhetne az egyetlen közös nagy ellensé­gük: a háborús veszély. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy elsősor­ban a nukeláris hatalmak nyilvánítsák ki politikai készségüket, hogy megféke­zik a már az egész emberi­ség létét fenyegető fegyver­kezési versenyt. Ki kell dol­gozni és meg kell valósítani a fokozatos nukleáris lesze­relés programját, amely a meglévő készletek befagyasz­tásán, az új fegyverrendsze­rek kiterjesztésének beszün­tetésén át haladna a csök­kentés, majd a nukleáris fegyverek megsemmisítése felé. Ez lenne a megnyugta­tó „nulla megoldás”. Annak tudatában, hogy Európában hatalmas meny- nyiségú hagyományos és nukleáris fegyver van fel­halmozva és a két szemben­álló katonai rendszer fegy­veres erői itt érintkeznek közvetlenül egymással, á prágai tanácskozás kulcskér­désként kezelte az európai biztonságot. Kontinensünk biztonságát, békénket ugyan­is semmi előzőhöz nem ha­sonlítható veszély fenyegeti. A NATO-hatalmak az 19*9- es kettős határozat értelmé­ben folytatják az új ameri­kai közép-hatótávolságú ra­kéták telepítésének előkészí­tését. Emlékezetes, hogy az 1979-es kettős határozat ki­mondja, hogy ha a Géniben folyó szovjet—amerikai tár­gyalások nem. vezetnek ered­ményre, akkor 1983 decem­berében megkezdik a csak­nem 600 rakéta telepítését. Csakhogy az események azt bizonyítják, hogy az Egye­sült Államok és NATO-part- nerei között veszedelmes munkamegosztás alakult ki: az amerikai küldött Genfben igyekszik zátonyra juttatni a tárgyalásokat, mialatt az eu- rópi partnerek gyors ütem­ben készítik elő a rakéták telepítését. Ezzel a manőver­rel szeretnék elérni a raké­ták elhelyezését, még mi­előtt a tárgyalások kedvező eredményre jutnának. A ve­szély tehát nagy. Az idő sürget. Cselekedni kell! Nagy tévedés lenne azon­ban, ha a NATO-tagállamok a prágai békekezdeményezé­seket a gyengeség jelének fognák fel és katonai fö­lényre törekednének. Ez ed­dig sem sikerült, ezután se fog. A prágai tanácskozásnak a béke és a biztonság megszi­lárdítására vonatkozó javas­latai reálisták, higgadt hang- vételüek és azt célozzák, hogy lendületet adjanak min­den lefegyverzésről folyó tárgyalásnak. Bizonyos im­perialista körökkel ellentét­ben a szocialista közösség nem fenyeget, hanem teljes komolysággal az államok erőfeszítéseinek egyesítésére hív fel az enyhülés, a béke és a leszerelés érdekében. Rakétákkal való fenyegetés helyett politikai párbeszéd­re, széles politikai érintke­zésre, gazdasági, tudományos együttműködésre szólít min­den államot. Ez a fegyverkezéssel szem­beállított alternatívánk, amelynek megvalósításához a szocialista közösség orszá­gaiban megvan az akarat. A népek joggal várják, hogy a NATO-hatalmak — a jelen­legi vonakodás helyett — pozitív választ adjanak a prágai kezdemeujezébekre. Erősítették a két­es többoldalú kapcsolataikat A SZOT elnökségének ütése A magyar szakszerveze­tek erősítettek két- és több­oldalú kapcsolataikat a szo­cialista es más országok szakszervezeteivel — . álla­pította meg pénteki ülésén a SZOT elnöksége, amely megtárgyalta a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében végzett múlt évi munka tapasztalatait , és megjelölte az idei tenniva­lókat . Az elnökség kedvezőnek értékelte, hogy világszerte lendületes munka kezdődött — a magyar szakszervezetek aktív részvételével — a ta­valy megtartott X. szakszer­vezeti világkongresszus ha­tározatainak teljesítésére. Többek között megtették az első lépéseket, hogy létre­hozzák a Szakszeivezeti Vi­lágszövetség európai bizott­ságát, s ezzel hathatósabb segítséget nyújtsanak a kon- ti nens szakszervezeti akció- egységéinek kibontakozásá­hoz. A magyar szakszervezetek megkülönböztetett figyel­met fordítottak a szocialis­ta testvérszervezetekkel ki­alakított kapcsolatok ápolá­sára, fejlesztésére. A tapasz­talatok szerint különösen gyümölcsözőek voltak a ma­gyar és a csehszlovák szak- szervezeti központ titkársá­gának találkozói, tehát in­dokolt, hogy az együttmű­ködésnek ejt a formáját a partnerek szélesebb körében hasznosítsák. A kapcsolatok erősítése érdekében szükség van arra is, hogy javítsák a kölcsönös tájékoztatást, az álláspontok előzetes egyez­tetésével pedig gyakrabban lépjenek fel egységesen a nemzetközi fórumokon. A magyar szakszervezetek bővítették kapcsolataikat Afrika, Ázsia és Lattn-Ame- rika fejlődő országainak szakszervezeteivel, s a nem­zetközi szolidaritás sokféle megnyilvánulásával támo­gatták munkájukat. Többek között — szerény lehetősé- gedikhez mérten — 25 or­szág szakszervezetének nyújtottak anyagi segítsé­get, öt ország mintegy 100 aktivistájának többhetes szakszervezeti oktatásáról, jönóhány meggyengült egészségű mozgalmi munkás magyarországi gyógykeze­léséről gondoskodtak, s ösz­töndíjjal nyitottak lehetősé­get számos fiatalnak az egyetemi és szakmai kép­zettség megszerzésére. A lengyel dolgozók iránti szo­lidaritásuk egyik megnyil­vánulása gyermekeik ma­gyarországi üdültetése. A magyar szakszervezetek képviselői nagyon fontosnak tartották azt js, hogy a nemzetközi találkozókon, a nyugati partnerek ke! folyta­tott két- és többoldalú megbeszéléseken egyaránt hozzájáruljanak a lengyelor­szági helyzet reálisabb meg­ítéléséhez. ■ . A SZOT elnöksége szük­ségesnek tartja, hogy az idén újabb kezdeményezé­sekkel erősítsék a magyar szakszervezetek nemzetkö­zi kapcsolatait, s az együtt­működés jól bevált formáit is töltsék meg gazdagabb tartalommal. A nemzetközi szolidaritás­ban helyezzék jobban elő­térbe a fejlődő országok ak­tivistáinak szakszervezeti oktatását A tőkés országok szakszervezeteivel folyta­tott párbeszédeken pedig törekedjenek változatosabb és olyan kapcsolatokra, amelyek jól szolgálhatják a kelet—nyugati közeledést is. Megnyitotta Új Könnyűfém Áruházát Budapest«« a Magyar Alumíniumipari Tröszt kereskedelmi vállalata, az ALUKER. Az áruház 600 négyzetméter alapterületű, és nyitó készlete mintegy 10 millió forint értékű. Kaphatók többek között alumínium nyílászárók, alumínium kerítésfonat, alu­minium ételtálcák, fóliatepő, ipari és mezőgazdasági célú alumínium létrák. Biztosították a kulturált parkolás és ra­kodás feltételeit is í (Fotó: Hauer Lajos — KS) •• Összeül a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága 1963. január első felében vetkező ülését a Varsói a Csehszlovák Szocialista Szerződés tagállamainak Köztársaság fővárosában, honvédelmi miniszteri bi- Psrágában tartja soron kő- zottsága. (MTI) idegenforgalom: „kasszát9 csináltak A minőségi turizmus fejlődött 1982-ben az idegenforga­lom — a céloknak megfele­lően — a minőségi turizmus irányában fejlődött. A szak­emberek „kasszát” csinál­tak: a konvertibilis deviza- bevétel — a tervezett 10— 15 százalékkal szemben — csaknem 25 százalékkal emelkedett és megközelíti a 270 millió dollárt. A kiadá­sokat figyelembe véve a be­vételi többlet eléri a 180 millió dollárt, s ez több mint 30 százalékkal haladja meg az előző évit. Körülbe­lül 12 százalékkal növeke­dett a hozzánk érkező ven­dégek száma, 15—16 száza­lékkal az itt eltöltött ide­jük. Nőtt a konvertibilis el­Elkészült a Bitó 2. bauxitbánya Tizenöt millió forintot megtakarítottak az építók Korszerű bauxitbányát helyeztek üzembe pénteken Kincsesbányán, a Fejér me­gyei Bauxitbányák Vállalat telepén. A 780 millió forint értékű beruházással csak­nem 11 kilométer hosszú lejtősaknát és függőleges aknát mélyítettek. Az új bányában az anyag- és sze­mélyszállításra, hazánkban először, dízelüzemű bánya- kocsiikat használnak és számítógép-vezérlésű irá­nyítórendszert alakítottak ki. A rakodógépekkel kiter­melt ércről már a föld alatt eldöntik, milyen célra dol­gozzák fel, ugyanis üzem­szerűen alkalmazzak a neut- ronaktivizációs anyagvizs­gálatok A batreltmintát izo-_ topos gyorselemzésnek vetik alá és a minőségtől függő­en elkülönítve szállítják to­vább. A Bitó 2. nevű új bauxit­bánya avatóünnepségén Soltész István ipari minisz­terhelyettes elismeréssel szólt arról, hogy a hat éve kezdett állami nagyberuhá­zást a Fejér megyei Bauxit­bányák Vállalat határi dóré és 15 millió forint költség­megtakarítással valósította meg. Az aknászok igen ne­héz geológiai viszonyokkal, hévízforr ásókkal birkóztak meg, és a kincsesbányád be­ruházás befejeztével most a legújabb, a fenyőfői bau­xitbánya feltárásán folytat­tok a murakát, „ Számolásű országok — el­sősorban az NSZK és Ausztria — turistáinak ér­deklődése hazánk iránt. A KGST-n belüli forgalom bevételei mintegy 200 millió transzferábilis rubelt tettek ki, s figyelembe véve a ki­adásainkat is, körülbelül 125 milliós aktívum mutatkozik, ami javította a fizetési mér­leget. Kedvező jelenség, hogy bár csökkent a beutazók száma — javult a forgalma? összetétele: nőtt a szerve­zett keretek között érkezők részaránya, ugyanakkor visszaszorult a bevásárló­turizmus. Növekedett a ke­reskedelmi szálláshelyek forgalma, s az egy érkező­re, Illetve az egy itt tar­tózkodási napra jutó bevé­tel mintegy 30 százalékkal emelkedett. A* idegenforgalmi ered­ményekben döntő szerepet játszott a jó áruellátás, a korábbinál rugalmasabb ide­genforgalmi árpolitika, a szállodakapacitás jelentős bővülése, és nem utolsó sor­ban országunk kedvező po­litikai légköre és a jó köz- biztonság. Csaknem 4 millió hazai turista utazott tavaly kül­földre, ami az előző évinek csak mintegy kétharmada, ám nemzetközi összehason­lításban ez magas utazási intenzitást jelent. Az egyé­ni utazások iránti érdeklődés visszaesett, ezzel párhuza­mosan azonban az utazási irodák által szervezett tár­sasutazásokon 10—15 száza­lékkal többen vettek részt. A SZOT- és a vállalati Üdültetés ' lehetőségeivel 3—5 százalékkal többen, 1,4 mil- bónyian éltek. .Észrevehető- , en növekedett a kereslet az egyéb hazai üdülési lehető­ségek iránt. A tapasztalatok azt 1 mutatják, hogy bevált az ifjúsági turizmusban be­vezetett kedvezményrend­szer, a fiatalok széles réte­gei vették igénybe a külön­böző árengedményeket. Tavaly mintegy 12 száza­lékkal bővültek a kereske­delmi szálláshelyek, ezen belül a budapesti kapacitás közel 50 százalékkal (4400 hellyel) lett nagyobb. A ba­latoni kempingek rekonst­rukciójára 50 millió forintot fordítottak. Ebben a térség­ben az üzlethálózat hiányos­ságai okoztak gondot. A ven­déglátásban kedvező ered­ményekkel járt az új vál­lalkozási formák megjelené­se: 1982 második felében már több mint 3000 szerző­déses vendéglátó üzlet, és mintegy 1800 magánvendég­lő működött az országban. Magánpenziók, illetve -kem­pingek azonban egyel óra még csak kis számban tesültek. Nemzetközi Idegenforgal­munkban továbbra is a leg­fontosabb cél eddigi bevált idegenforgalmi politikánk és gyakorlatunk folytatása, a kedvező jelenségek további erősítése, valamint a haté­konyság fokozása, és a gaz­dasági eredmények növelé­se. Az idei fejlesztéseknél méginkább előtérbe kerül­nek a komplex szolgáltatá­sok, és a környezeti kultúra javítása, továbbá az idegen­forgalmi láncban lévő hiá­nyosságok felszámolása. A központi pénzeszközök zö­mé* a Balaton kapja, miután a gondok itt a legkiélez-et- tebbek.

Next

/
Thumbnails
Contents