Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének POLITIKAI NYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentum leszögezi, hogy J a nagymennyiségű ha­gyományos fegyverzet össz­pontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymértékben növekszik, ha megvalósít­ják azokat a terveket, ame­lyek szerint Nyugat-Euró- paban .megnövelik a hagyo­mányos, fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét. . Foglalkoztak az. ülésein a bécsi haderőcsokkén les i tár­gyalásokkal is __Az ■ ülés r észvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Bécsben a lehető leggyor­sabban, nem több, mint egy­két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tár­gyalásokra is. Az összeuró­pai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródoku­mentum elfogadásával kell végetórnie. Különösen fon­tos, hogy megállapodás jöj­jön létre az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferen­cia arra hivatott, hogy nagymértékben járuljon hozzá a katonai szembenál­lás mérsékléséhez, a bizal­matlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sür­getve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi állás­pontjukat: az összeurópai értekezleten részt vevő ál­lamok képviselőinek követ­kező találkozóját tartsák Bukarestben. „A madridi találkozó si­kere a jelen és a jövő szem­pontjából egyaránt megfe­lelne az összeurópál 'érte­kezleten résztvevő vala­mennyi , állam . érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia. csak olyanok lehetnek, amelyek e realitáson alapulnak és megfelelnek minden részt­vevő számára” — írja a nyi­latkozat, amely építő maga­tartásra hívja fel a madri­di tanácskozás minden résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai síkraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tése mellett, a politikai pár­beszéd és a konzultáció fenntartásáért és elmélyíté­séért minden szinten, a ke­reskedelmi, az ipari, a me­zőgazdasági és a műszaki­tudományos területen meg­valósuló, mindennemű megkülönböztetést Öl men­tes érdemi együttműködés, a kulturális csere kibővítésé­ért. Külön foglalkozik a nyi­latkozat Lengyelországgal. Erről a következőket álla­pítja meg: „Az ülésen képviselt ál­lamok osztják a Lengyel Népköztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját ille­tékességébe tartozó kérdé­sekbe történő bármely kül­ső beavatkozási kísérlet szö­ges ellentétben áil a nem­zetközi kapcsolatok általá­nosan elfogadott normáival és e kísérleteket a további­akban is határozottan vísz- szautasítják. Szembeszáll- nak az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország Lengyelország ellen alkal­mazott szankcióival. A len­gyel belső ügyeket — mi­ként eddig is — csak Len­gyelország fogja megoldani. A szocialista Lengyelország mindig számíthat a testvéri szocialista országok erköl­csi,, politikai és gazdasági támogatására”. Az európai kérdések elemzését összegezve a po­litikai nyilatkozat megálla­pítja: „Európában, ahol már 'több évtizede léteznek kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű államok, csak a békés egymás mellett, élés politikája lehet életképes”. , A..politikai nyilatkozat ne­gyedik fejezete a vilaghefiy- zet több más kérdését te­kinti át, leszögezve: a nem­zetközi helyzet jávítása je­lentős mértékben összefügg a meglévő' háborús tűzfész­kek felszámolásával és újabbak megjelenésének megakadályozásával Ázsiá­ban, Afrikában, Latin-Ame- rikában és más térségeikben. „Nincs olya.n világméretű, vagv regionális probléma, amelyet ne lehetne igaz­ságosan, békés eszközökkel megoldaná” — állapítja meg a dokumentum. Egyebek mellett az érte­kezlet résztvevői veszélyes­nek minősítik azokat a kí­sérleteket. amelyek az ázsiai, afrikai, latin-ameri­kai és óceániai államokat közvetlenül, vagy közvetve katonai-politikai szövetsé­gekbe akarják bevonni. Sür­geti a többi között az In­diai-óceán békeövezetté nyilvánítását, az erről szó­ló szovjet—amerikai tárgya­lások felújítását. Külön foglalkozik a doku­mentum a leginkább elhúzó­dó és legveszélyeseb vál­sághelyzettel, a közel-keleti válsággal. Elítéli Izrael li­banoni invázióját, a palesz­tin és a libanoni nép elle­ni agresszióját, Nyugat-Bej- rút polgári lakosságának ke­gyetlen lemészárlását. Kö­veteli az izraeli csapatok azonnali és teljes kivonását Libanonból. Az ülés részt­vevői kedvezőén fogadták az ní&S áTTármf'-'S'^k ormán vfők fezi tanácskozásán előter­jesztett rendezési elveket. A rendezéssel kapcsolatos korábbi álláspontjukat megismételve leszögezik: e célból nemzetközi konferen­cia összehívása szükségei .valamennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ, a Paleszti­nái arab nép egyedül tör­vényes képviselője részvéte­lével. Több más feszültség- góc megszüntetésére is utal a nyilatkozat és a többi kö­zött megállapítja: az ülés résztvevőd kedvezően érté­kelik, hogy az ENSZ-főtit- kár személyes képviselőjé­nek közvetítésével megkez­dődtek az Afganisztán és Pakisztán, közötti tárgyalá­sok. „Korunkban az általános béke megőrzése elválasztha­tatlan valamennyi nép és állam egyenjogúságának el­ismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehet, amelyben minden egyes ál­lam elismeri és tiszteletben tartja valamennyi más ál­lam törvényes jogait és ér­dekeit” — összegzi a politi­kai tanácskozó testület ülé­se résztvevődnek véleményét e kérdésben a dokumen­tum. Az ötödik fejezet az álla­mok közötti bizalom légkö­rének megteremetésével összefüggő kérdéseket elem­zi, s a többi között foglal­kozik a szocialista orszá­gok, a nemzeti felszabadító és más haladó mozgalmak ellen az utóbbi időben meg­indított széles körű kam­pánnyal is. E kampány cél­ja az. hogy igazolja a kon­frontáció és a fegyverkezési hajsza fokozásának, a kü­lönböző államok független­sége lábbal tiprásának, a belügyeikbe történő beavat­kozásnak, gazdasági fejlődé- .sük feltételei megnehezíté­sének, az enyhülési folya­mat , akadályozásának po­litikáját. Az új kommunis- taeilenes hadjárat megszer­vezésére irányuló törekvé­sek a valamennyi ország érdekeit veszélyeztető .nem­zetközi feszültség szitásához vezetnek. A továbbiakban, a szocia­lizmus eredményeit méltat­va, a dokumentum kiemeli a szuverén szocialista orszá­gok között kialakult újtípu­sú nemzetközi kapcsolato­kat. „Az ülés résztvevői, kife­jezésre juttatva pártjaik es nepeik akaratát, megerősí­tik eltökéltségüket, hogy a jövőben is erősítik a szocia­lista országok összeforroit- ságát, fejlesztik és elmélyí­tik politikai, gazdasági és kulturális együttműködésü­ket, egyesítik erőfeszítései­ket a békéért és a haladá­sért vívott harcban” — szögezi le a nyilatkozat, megállapítva: szükséges a szocialista országok közötti hosszútávú gazdasági és műszaki tudományos együtt­működés és kooperáció ki­bővítése a KGST keretében. A befejező hatodik fejezet tartalmazza a Varsói Szer­ződés legújabb, rendkívül fontos javaslatát annak megvalósítására, hogy a két legnagyobb, különösképpen a nukleáris fegyverek terén hatalmas potenciállal ren­delkező katonai-politikai szövetség, a Varsói Szerző­dés és a NATO között ki­küszöböljék a bizalmatlan­ságot csökkentsék a szem­benállás szintjét. Emlékeztetve a két .szer­vezet feloszlatására irányu­ló korábbi javaslataikra, az ülés résztvevői leszögezik: „A mostani kiélezett nem­zetközi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mielőbb olyan hatékony intézkedé­sekre van szükség amelyek már most képesek csökken­teni a bizalmatlanságot a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai - között és az aggályokat az agresszió lehetősége miatt”. „A Varsói Szerződés tag­jai nem törekednek katonai fölényre a NATO-tagál tá­rnokkal szemben és nincs szándékukban megtámadni azokat, mint ahogy egyetlen más országot sem Európá­ban vagy azon kívül. A NATO tagállamai szintén úgy nyilatkoznak, hogy nin­csenek agresszív szándékaik. Ilyen körülmények között nem lehetnek olyan okok, amelyek megakadályoznák a két szövetséghez tartozó államokat abban hogy köl­csönösen megfelelő, nemzet­közi jogi jellegű kötelezett­ségeket vállaljanak. Figye­lembe véve a jelenlegi hely­zetet, ez különösen jótékony hatást gyakorolhatnak a nemzetközi esemenyek egész további fejlődésére.” „Ezen elképzelésekből ki­indulva a Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szin­tű képviselői javaslattal fordulnak az Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz: kössenek szerződést a ka­tonai erő alkalmazásáról va­ló kölcsönös lemondásiról és a békés kapcsolatok fenn­tartásáról.” A nyilatkozat részletezi a javasolt szerződés elemeit. A szerződés magja az lehet­ne, hogy a két szövetség tagállamai kölcsönösen kö­telezettséget vállalnak: nem alkalmaznak egymás ellen elsőként sem hagyományos, sem pedig nukleáris fegy­vereket vagyis nem alkal­maznak egymással szemben elsőként, katonai erőt. Ezt a kötelezettség-vállalásukat nemcsak egymás irányában, hanem harmadik országok­kal szemben is megtehetik. További eleme lehetne a szerződésnek kölcsönös köte­lezettség-vállalás, amely szerint a két szövetség tag­államai nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus kommunikáció biztonságát olyan térségek­ben, amelyre nem terjed ki egyik ország nemzeti fenn­hatósága sem. Ugyancsak kötelezettséget lehetne vál­lalni arra hogy tárgyaláso­kat folytatnak a fegyverke­zési hajsza felszámolására irányuló hatékony intézke­désekről, a fegyverzetek kor­látozásáról és csökkenté­séről, valamint a lesze­relésről. Meg lehet vizsgál­ni a váratlan támadás ve­szélyének elhárítását szol­gáló gyakorlati intézkedé­seket. A Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslata aláhúzza: az ilyen kötelezettség-válla­lások nem érintenék a részt­vevők elidegeníthetetlen jo­gát az egyéni és a kollektív önvédelemre. Ugyanakkor viszont a két szövetség tag­jai megszabadulnának attól az aggálytól, hogy szövetségi kötelezettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljaira használnák ki, s így saját maguk bizton­sága kerülne veszélybe. A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez csatlakoz­hatna a két szövetségen kí­vül álló többi érdekelt eu­rópai állam és a világ más államai is. „A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevők­nek meggyőződése, hogy ilyen szerződés megkötése hozzájárulna Európa szem­benálló katonai csoportosu­lásokra való megosztottságá­nak felszámolásához és meg­felelne a népek kívánságá­nak, hogy békében és biz­tonságban éljenek. Felhívás­sal fordulnak az Észak-at­lanti Szövetség tagállamai­hoz: fogadják ezt az új kez­deményezést a legteljesebb figyelemmel é$ adjanak rá épitő választ.” Befejezésül a prágai ülé­sen elfogadott politikai nyi­latkozat a következőket mondja: „A Varsói Szerződés tag­államai — e politikai nyi­latkozatban kifejtve elkép­zeléseiket a béke megszilár­dításának, a nemzetközi eny­hülés megőrzésének és elmé­lyítésének útjairól és eszkö­zeiről a jelenlegi helyzetben — kinyilvánítják készségü­ket a párbeszédre és az együttműködésre mindazok­kal, akik e nagy célok eléré­sére törekednek.” (MTI) A DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT bélatelepi építésvezetősége fölvesz középiskolai végzettséggel rendelkező raktárost továbbá mélyépítőipari végzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkavezetőt Jelentkezés az építésvezetőségen, Bélatelep, Balassi u. 1. - (87930) 0 szaúdi királycsel Vihar egy pohár vízben — mondhatnánk rögtönzött kommentár gyanánt, csak­hogy többről van szó. Mi­után Francis Pym brit kül­ügyminiszter kénytelen volt lemondani a Perzsa-öböl or­szágaiba tervezett látogatá­sát, most a Temze partján csapnak magasra egy érle­lődő viszály hullámai. A brit kormány nem is olyan régen még a Közel- Kelettel kapcsolatos vi­szonylag realista nyugat-eu­rópai felfogás egyik zászló­vivőjének számított, tavaly ősszel azonban meglehetős gyorsasággal módosította ál­láspontját, s a jordán—pa­lesztin föderációt szorgal­mazó Reagan-terv mellett tette le voksát. Ez érthető rosszallást váltott ki az arab világban. A brit szándékok­kal kapcsolatos gyanakvást fokozta, hogy Thatcher mi­niszterelnök tavaly nem volt hajlandó fogadni az Arab Liga jószolgálati küldöttsé­gét, mivel annak tagja lett volna a PFSZ képviselője is. Szaúd-Arábia, amely kulcsszerepet játszik a tér­séggel kapcsolatos arab ma­nőverekben, most elérkezett­nek látta az időt a megtor­lásra. Először Fahd király döntött úgy, hogy nem kí­vánja fogadni a brit diplo­mácia fejét, majd — szaúdi sugallatra — Abu Dhabi, Katar és Oman is ékként határozott. Egyfajta arab erődemonstráció ez, amely­nek célja, hogy kipuhatolja a nyugat-európai tűréshatá­rokat. Kár, hogy a teszt csökkent értékű, mert az amerikai magatartásra nézve semmilyen következtetéssel sem szolgálhat. A szaúdi- aknak ugyanis annak idején volt gondjuk arra, hogy az Arab Liga Washingtonba menesztett küldöttsége vé­letlenül se okozhasson fej­fájást. A PFSZ képviselőjét ugyanis eleve kihagyták be­lőle. T. A. Szovjetunió — űrhajósok Akár egy évet is... Anatelij Berezovoj és Valenfyln Lebegyev (balra), a* ír­utazás időtartam-világrekorderei nyilatkoznak az újság­íróknak (Telefonó — TASZSZ—MTI—KS) Nincs legyőzhetetlen aka­dálya annak, hogy az em­ber akár egy évet is folya­matosan a világűrben tölt­sön — jelentette ki csütör­tökön Moszkvában Anato- lij Alekszandrov akadémi­kus. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának el­nöke azon a sajtóértekezle­ten szólalt fel, amelyen Ana­toli) Berezovoj és Valentyin Lebegyev, az űrhajózás új időtartam-világrekordját fel­állító két űrhajós és a szov­jet űrtudomány több vezető személyisége értékelte a 211 napos út tapasztalatait. Szvetlána Szavickaja, a világ második űrhajósnője útjáról Alekszandrov akadé­mikus megállapította, az or­vosi vizsgálatok, tanulsága ' szerűit nincs semmiféle je­lentősebb eltérés a világűr­ben dolgozó férfiak és nők szervezetének reakciói kö­zött, így a jövőben is biz- . tonságggl számítani lehet nők részvételére az űrrepü­lésekben. « * • Vlagyimir Alekszandro- vics Koiyelnyikov akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke kérdé­sekre válaszolva kitért azokra a nyugati sajtójelen- * tésekre, amelyek szerint a Szovjetunióból felbocsátott Kozmosz—1402 jelzésű mes­terséges hold állítólag meg­hibásodott és visszazuhanhat a földre. Mint mondotta, a múlt év augusztusának vé­gén felbocsátott szputnyik normálisan működik, s foly­tatja azoknak a feladatok­nak az elvégzését, amelyek­re tervezték. A műhold biz­tonságban van és semmiféle gondot sem okoz a szakem­bereknek. Újabb mérgezés Üjabb gyógyszermér­gezés követelt áldozatot az egyesült államokbeli Portlandban. Hétfőn gyógy­szerkapszulában bevett ciánkáli végzett egy 31 éves assszonnyal. A ha­tóságok nem közölték a gyógyszer nevét, sem azt, hogy miként kerülhetett ciánkáli a kapszulába. Mint ismeretes, a múlt év őszén hét ember halt meg Chicagóban, mert méreggel „preparáltv fájdalomcsillapítót vet­tek be. A Nagykanizsai Sörgyárba építőipari kivitelezési munkákban jártas, fiatal, gyakorlattal rendelkező építészmérnököt, üzemmérnököt keresünk beruházási osztályvezető-helyettesi beosztásba. Ideiglenes lakást azonnal biztosítunk. Érdeklődni lehet:. Nagykanizsai Sörgyár személyzeti osztály, Nagykanizsa, Béke u. 111. (879191

Next

/
Thumbnails
Contents