Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara? 1,40 Ft ■' V • ■ . ' . . . . . ■ • Aíi* AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXfX. évfolyam, 25. szám * 1983, január 30., vasárnap Időközi választások VÁLLALKOZÓ VÁLLÁLniOK A kisvállalatok nevétől hangos az ország. Felsorolni is nehéz volna, hány helyen írják, tárgyalják, mennyi van belőlük, mit csinálnak, milyen szépen virágoznak. Amennyire örvendetes ez — hiszen mi akartuk s még mindig csak a kibontakozás kezdetén tartunk — annyira visszatetsző az értékelések egyoldalúsága. Legtöbbször úgy beszélnek a kisvállala­tokról, mintha semmi közük sem volna a nagyokhoz, sőt gyakran ott bujkál a véle­ményekben: bezzeg a mám műt szervezetek... Azok lomhák, nehézkesek, s alig tudják nyomon követni a vi­lágpiac változását. Az Ipari Minisztérium szakértői szerint nagyválla­latról szólhatunk akkor, ha az évi termelési érték meg­haladja az egymilliárd to rintot, s a dolgozók létszáma több mint ötezret, kisválla­latról abban az esetben, ha 300 embernél kevesebb... Évi egymilliárdos terme­lési érték! Nem szükséges nagy képzelőerő annak a megértéséhez, milyen nagy- értékű gépparkja és mennyi forgóeszközre van szüksége egy nagyvállalatnak, hogy évi egymilliárd forint fölött produkáljon. (Magyarország egész 1981. évi nemzeti jö­vedelme nem érte el a 700 milliárd forintot!) Ezt a gép­parkot nem lehet derúre- borúra kicserélni, még akkor sem, ha a világpiacon hirte­len „hátra aré’-ot vezényel­nek valamilyen terméknek. Ilyen értelemben tehát való­ban nehezebb helyzetben van a nagyvállalat. Hamis nyomon jár mégis, aki az imént említett objek­tív körülmények miatt ne­hézkesnek minősíti a nagy- vállalatot. A szakmai hozzá­értés, a világpiaci érzékeny­ség és előrelátás, a vezetés művészete épp abban rejlik, hogy ilyen helyzetben is meg kell keresni az útját; miképp lehet — nem kicsi tételek­ben — boldogulni. A hosszú távú stratégiai elképzelése­ket meg a napi rugalmasság követelményeit kell egyeztet­ni vagy ütköztetni, s hogy ez az egyeztetés nem eredmény­telen, azt a termékszerkezet- korszerűsítési folyamat ki­bontakozása igazolja, kü­lönösen a feldolgozóiparban. S a termelő jellegű kisválla­latok — az eredeti célnak megfelelően — mindinkább a nagyvállalatok háttéripa­rának részévé kezdenek vál­ni. „Bedolgoznak” nekik, s így bonyolult kooperációs kapcsolatok alakulnak ki. A honi ipar nemzetközi ver­senyképessége nem kismér­tékben attól függ, hogy e folyamat, a nagyvállalati— kisvállalati rendszer miképp fejlődik, miként „vállalkoz­nak" a vállalatok. Az egész nagyvállalat— kisvállalat vita a tsz-szerve- zést követő időszakra emlé­keztet, amikor szembeállítot­ták a mezőgazdasági nagy­üzemet meg a háztájit. Köz- gondolkodásunk ma már el­jutott oda, hogy ez balgaság, hiszen a háztáji óljában a tsz-ből kikerüli malac hízik, tsz-táppal etetik, a tsz veszi vissza és adja el, ha vágtá­ra érik... Valószínűleg csak idő kérdése, míg a közvéle­mény megszokja, hogy a nagyiparnak is lehet ..háztá­jija”. Még ha kisvállalkozás­nak hívják is. Időközi választást tartot­tak tegnap a főváros 41. számú országgyűlési válasz­tókerületéiben, valamint or­szágszerte mintegy 1300 ta­nácstagi választókerületben: Urnák elé járultak a vá­Szakember- kepzés a nyomda­iparban A több mint tíz éve meg­kezdett.. 12 . milliárd . forint értékű rekonstrukció ered­ményeként a nyomdaipari termékek többsége már kor­szerű berendezéseken ké­szül, ám a magas színvo­nalú technika működtetésé­hez gyakran hiányoznak a megfelelő képzettségű szak­emberek. A nyomdaipar esz­tendők óla munkaerőgon­dokkal küzd, krónikussá vált a szakmunkásihiány. A nagy értékű berendezéseket nem ritkán segéd-, illetve betanított munkások kezelik. A nagyarányú technikai fej­lődéssel nem járt együtt a nyomdaipari szakmák be­csületének, népszerűségé­nek növekedése — állapítot­ta meg a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, amely meg­különböztetett gondot fordít a kérdés megoldására. Az utánpótlást nélkülöző nyom­davállalatok, a főhatóságok, és a szakszervezet is a ne­hézségeket résfelben a szak­munkásképzés jelenlegi hiá­nyosságaival magyarázzák. A fiatal nyomdászok 80 szá­zalékát Budapeíen a Ság- vári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben ok­tatják, ahol a tanműhely felszereltsége messze elma­rad a korszerű nyomdák mű­szaki állapotától. A budapes­ti intézeten ‘kívül — jelen­tősebb számban — képeznek nyomdász szakmunkásokat Debrecenben és Békéscsa­bán is. Az elméleti és a gyakorlati oktatás közötti színvonalkülönbség, — a feltételek hiánya miatt — ott is jellemző, bár bizo­nyos szakmákban kedve­zőbb a helyzet, Békéscsa­bán például a könyvkötő tanulók a korszerű Kner Nyomdában szerezhetik meg a szükséges gyakorlatot. lasztópolgárok tegnap me­gyénk hatvanhat szavazókö­rében is, hogy eldöntsék, ki képviselje őket a tanácsiban. A január I4-e és 19-e kö­zött megtartott jelölő gyűlé­seken hatvannégy helyen egy, két választókerületben pedig két tanácstag) elöl tét állítottak. A tanácsok, a népi ran főbi­zottságok nagy figyelmet for­dítottak arra, hogy mind­azok, akiket fölvettek a választók névjegyzékébe, tudják, mikor és hol kell szavazniuk, hiszen most elő­ször tűzték ki — a szabad hétvégé általánossá téjete rni^it-'-ri-’SzrwhfeaLra; az-idő- .közi helyi1 tanácstagi válasz­tásokat S mivel .öj városi tanácstagi, ötvenkilenc köz­ségi tanácstagi választókerü­let polgárai járultak az ur­nák elé, kellett a figyelem- fölkeltés. A szavazatszedő bizottsá­gok nagy felelősséggel vé- j gezték munkájukat. Senki se gondolja, hogy a szögnek csupán e komolyta­lan gyerekversben van ilyen jelentősége. A szögtől ma is csaták kimenetele függ. Tör­tént pedig, hogy az osztopá­ni tsz sehogy nem kapott szöget. Ládaüzemükben ezer- köbméterszám állt az alap­anyag, a beszerzőkocsi azon­ban — noha még Szabolcs­ban is kutatott utána — üresen tért vissza. Kényszerű helyzetükben jutott eszükbe, hogy szöget gyártani nem lehet ördöngös dolog. Miért ne segítsenek hát magukon? Vettek egy csehszlovák automata gépet, s láss csodát: két hét múl­va már 650 szög potyogott ki percenként a masinából... Híre futott a dolognálc, s egyszerre csak beszerzők ér­keztek — még Szabolcsból is —, és könyörögtek pár kiló szögért. Ekkor ütött szö­get a gazdaság elnökének fejében, hogy voltaképpen mekkora cikk is a szög. Valóban, a KNEB jelenté­se szerint 1400 tonnányi kel­lett volna tavaly az ország ­Eszmecsere Becsben Európa békéjét óvjuk Február 6—8. között Bécs­ijein kerül sor a nyugat-eu­rópai államok és a szocialis­ta országok társadalmi erői­nek és közéleti személyisé­geinek találkozójára, melyen számos új, az európai Diz- tonsagot és együttműködési elősegítő kezdeményezést vi­tatnak meg. Az eszmecserén várhatóan több neves poli­tikus és közéleti személyi­ség vesz részt, közöttük Michael Foot, a Brit Mun­káspárt vezére és Aurelio Peccei, a Római Klub veze­tője. Miként az Országos Béketanácsnál elmondották, a magyar küldöttséget Pé­ter János, az Országgyűlés alelmöke, a Magyar Politika- tudományi Társaság elnöke vezeti. Raymond Goor kanonok. Az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke — más közéleti személyiségekkel együtt — a közelmúltban felhívással fordult a külön­böző irányzatú európai és észak-amerikai társadalmi erőkhöz: a nukleáris lesze­relés és az európai bizton­ság és együttműködés szi­lárdítása érdekében újítsák fel. a dialógust, s járuljanak hozzá a kölcsönös bizalom megerősítéséhez. A kezde­ményezés kedvező visszhang­ra talált a különböző politi­kai irányzatokhoz tartozó társadalmi erők körében, mindazoknak a körében, akik érdekeltek az európai közép­hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentéséről fo­lyó tárgyalások sikerében. nak. Az ipar 380 tonnát tu­dott csak előállítani. A töb­bit főleg tőkés importból, valamint a lakossági keret­ből elvonva próbálták elő­teremteni. Az osztopáni kis szögüzem még egy hónapja sem termelt, amikor már többek között az Ágker KFT, és a Göngyölegellátó Válla­lat is előállt hosszú távú szerződés ajánlatával. El­határozták hát, hogy bővítik a termelést és újabb gépe­ket vásárolnak. A növekvő alapanyag­megrendeléseket látva föl­eszmélt a szögeket eddig ki­zárólagosan gyártó Salgó­tarjáni Kohászati Üzem, s megpróbálta lebeszélni ter­véről a tsz-t; az üzem ugyanis 200 milliós hitellel kezdett hároméi'es rekonst­rukciót, 150 gépes egységet kíván kialakítani, mellyel várhatóan 1984-től tudná el­látni az országot szöggel. A beruházás — számításaik szerint — nyolc év alatt té­rülne meg — föltéve, hogy a tsz letesz szándékáról. A gazdasag felajánlotta, hogy hozzanak létre gazda­Szöges ellentetek Egy szeg miatt a patkó elveszett, patkó miatt a ló is elveszett, no ló miatt a huszár elveszett, huszár miatt a csata elveszett, csata miatt az ország elveszett; ennyit tesz, lám, egy icipici szeg! Üj hengerszéket szereltek be — kísérletképpen — a gabonaforgalmi vállalat kaposvári malmába. Az új gép a milánói világkiállításon keltette föl a szakemberek érdek­lődését. Ila az automata berendezés kiállja a próbát, gyár­tója — az Élgép — megkezdi szalagszerű előállítását Stratégiai tervek a szív védelmében Totális offenzívát indít or­szágszerte a szív és érrend­szer érelmeszesedés okozta betegségei ellen az Országos Kardiológiai Intézet. A stra­tégia előkészítéséhez a fővá­ros XVII. kerületében hat év­vel zelőtt kezdtek hozzá, s ugyanitt, kísérletként újabb eszközöket és taktikai' mód­szereket alkalmaznak. Erről szólt dr. Gyárfás Irén, az in­tézet osztályvezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet szombaton a XVII. kerületi Akácvirág utcai általános is­kola 'új' tornatermének avatá­sához kötve rendeztek, miután családi sportvetélkedőkkel, játékokkal, élelmiszer-bemu­tatóval demonstrálták: mi­ként lehetne az eddigieknél hatékonyabban megelőzni, Il­letve leküzeni korunk égjük legveszélyesebb betegségét. Az egészségvédelem erőfe- szítées csak akkor lesz ered­ményes — hangsúlyozta —, ha a lakosok egészségesen táplálkoznak, kevesebbet, il­letve egyáltalán nem dohá­nyoznak, rendszeres testmoz­gással edzik magukat. A hpsz- szú távú program más szer­vezőivel együtt elmondta: az egészségügyi szolgálatok foly­tatják a lak,óSs4g kardiológiát szűrővizsgaáltat: Ezentúl azonban nemcsak a vészé-- lyeztétettek, ‘hanem1 az egész­ségesek egészségi állapotát is ellenőrzik, hogy felderítsék a kezdődő szív- és érrendszeri betegségeket, megállapítsák: kiknél milyen kockázati té­nyező idézi elő a szív- és ér­rendszer megbetegedéseit. sági társulást; erre azonban választ sem kapott, Az ipar ragaszkodik monopolhelyze­téhez, és nem is ok nélkül. Náluk óvatos számítás sze­rint is 1,3 millió forintba és hosszú időbe kerül egyet­len gép munkába állítása, az osztopániaknál viszont épület és egyéb járulékos beruházások nélkül mindez csak 5Ö0 ezer forint, meg két hét. . Nem kétséges az sem, hogy a tsz lényegesen ki­sebb önköltséggel állítja elő a szöget — azaz: csak állí­taná, ha kapna alapanyagot, E téren azonban az ipar nem sok jóval biztatott. Ez évre is csupán „egyszeri se­gítségnyújtás” címén adnak acélhuzalt, s máris körülte­kintően lekötötték a jövőbe­ni összes alapanyagot, jól­lehet a tsz tervezett teljes kapacitásával is csupán az országos igény 13 százalé­kát elégítené ki. Akaratla­nul is eszünkbe jutnak e ponton James Onedin tőzs­dei megpróbáltatásai. A megboldogult Fraiser nem egyszer akarta őt „lenyel­ni”. A salgótarjániak is csupán annyit ajánlottak, hogy átveszik a tsz gépeit... A gazdaság azonban tovább verte a vasat, és nyolcmil­lió forint termelési adóból visszatérítendő támogatást kért a fejlesztéshez. A Pénz­ügyminisztérium kezdetben biztatóan nyilatkozott, a ké­relem azonban máig is vala­melyik íróasztalfiókban fek­szik. Kétségkívül kínos vol­na a banknak nyolcmilliót adni arra — ha még oly ésszerű is —, amire mar adott 200 milliót. A haloga­tás másik indoka: a főható­ság nem látja biztosítottnak az osztopáni üzem alapanyag- ellátását. A kör tehát bezá­rul. Tudvalevő, hogy a fej­lesztési szándékok elbírálá­sakor kulcskérdés a megté­rülési idő, a kivitelezés költ­sége és gyorsasága, a ter­mék piaci esélye. Elsőbbsé­get élvez tehát a rugalma­sabb, olcsóbb, előbb kama­tozó ' kezdeményezés. Vagy talán van egyéb szempont is? . Mint mondják, a szög né­mely szomszéd országban is állandóan hiánycikk. Aligha kell tehát attól tartani, hogy az osztopániak szögei túlkí­nálatot okoznának. Vagy nem is ettől tartanak Sal­gótarjánban? , Tény, hogy ma is hiány­cikk a szög. Az idei szük­ségletek egy részét, úgy hír­lik, Indiából hozott szöggel elégítik ki. Pedig Osztopán közelebb van! A tsz-be ha­marosan újabb kilenc gép érkezik: bizonytalan azon­ban, hogy megkapják-e a szükséget támogatást és alap­anyagot. A helyzet tehát ez: szeget szeggel — de komolyan! 2l'. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents