Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

Mértéktartó örömmel Zárszámadás a csurgói Zrínyi Tsz-ben IGAZGATÓK TANÁCSKOZÁSA Nagy feladatok várnak a somogyi építőiparra Eljöttek a környező szö­vetkezetek elnökei, a tsz- szövetség, a tanács, a társ- és partner szervek képvise­lői. Nem azért, mert a múlt évi gazdálkodásról a megyé­ben elsőként a csurgói ter­melőszövetkezet készítette el számvetését, hanem mert így szokták meg. Az őszinte ér­deklődés, a kíváncsiság es nem utolsósorban a gazda­sági-baráti kapcsolatok ve­zették őket. S bár a küldött- gyűlés tiszte volt számba venni egy év munkájának tanulságait, meghívottként a huszonhét küldött mellett ott ült a csurgónagymartoni könyvtárban vagy hetven szövetkezeti tag* Csurgbnagymartonba me- . részén kanyargó út vezet. Mint ahogy a tegnapi szám­vetéshez is kanyargós, né­mely szakaszban veszélyes út vezetett. — No, nem mindig volt így — hallottam a közgyű­lés előtt a megjegyzést hogy ilyen derűsen, tréfál­kozó hangulatban gyülekez­tünk. Csak azokra a gondokkal, veszteségekkel terhes, hat­nyolc év előtti időre nem szívesen emlékezik senki. Arra már szívesebben, hogy négy évvel ezelőtt fordulat állt be. ,és. nagyon követke­zetes, erőt meg idegeket igénybe vevő megfeszített munkával lépésről lépésre minden ev előrejutást ho­zott. A zsúfolásig megtelt könyvtárban Tóth Lajos el­nök szavai nyomán tegnap lepergett egy év minden fon­tosa b b esemén ye. — Az eredmény mindig jóleső érzéssel tölti el az embert — mondta —, de a megszokott jót nem elég óhajtani, hanem munkásnak és .vezetőnek nagy hozzáér­téssel, sokat kéll dolgozni ér­te. Mindén évben meg kell vívnunk a csatát természet­tel, amely felborítja elkép­zeléseinket. Csatazni kell vezető társainkkal, munka­társainkkal, sok esetben ön­magunkkal is: az újéttt, amely felváltja az elavultat, a megszokottat., s néha meg­zavarja kényelmünkét... Nem volt ez másként ta­valy sem. De ahogy az ága­zatok értékelésekor kiderült, sikerült győztesként kikerül­ni a csatából. Kiderült az is, hogy a holnap újabb üt-, kőzeteket tartogat — mert a mai eredményekkel még nem érik el a lehetőségeket. Mind termelési értékben, mind jövedelmezösegben a szövetkezet legjelentősebb ágazata a növénytermelés, s bar az utóbbi évek tiszte­letre méltó fejlődést hozlak, a termelési átlag r.em éri el az országos, illetve a me­gyei szintet. „Van kapasz- kodnivalónk” — így mondta az elnök, s hasonló a hely­zet a másik fő ágazatnál, a tehenészetnél is. Nem titkolt és jól ismert gond. hogy az elöregedett géppark szinte mindennap feszültségeket okoz; hogy az erdőgazdasá­gi ágazat tavaly értékesítési nehézségekkel küzdött. Ám mindezzel együtt a Zrínyi szövetkezet közössége tavaly több mint százhuszonhárom és fél millió termelési érté­ket állított elő, s történeté­nek legnagyobb _ nyereségét érte ei; tizenhárommilliő­nyolcszáanyolcvanoégy ezer f or infot. Csaknem kétszer annyit, mint tervezték. — Lehet, hogy van. aki úgy gondolja, nem tudunk tervezni — mondta Tóth La­jos — vagy pedig , valami kivételes szerencse érj ben­nünket. Pedig nem! Hanem arról van szó, hogy a ko­rábbiaknál jobban építettünk az igazi tartalékra, az alko­tó, az újat befogadó emberi elmére, és nem szavakban, hanem tettekben gyakorol­tuk a létszámmal, a bérrel, a költsegekxel való takaré­kosságot. Azt is vélné az ember, hogy egy ilyen sok nehéz­séget átvészelő és most ki­ugró sikert jelért közösség a megérdemelt öröm fényében sütkérezik. Ezen a küldött-; gyűlésen az volt talán a legszebb. a legmegkapóbb, hogy minden egyes véle­mény nyílvárnitö arról beszélt: hogyan lelhetne, hogyan kel­lene meg jobba és ezzel együtt. eredményesebbé ten­ni a munkát. Hadd idézzem néhányuk szavait: — Tizenöt százalékos tej- termeiesnövelést vállaltunk erre az évre — mondta Kepler Ferenc állattenyész­tési agaza tvezető —, es ez A Szervezési és Vezetési* Tudományos Tarsasag So­mogy megyei Szervezete tegnap tartotta vezetőség- választó taggyűlését Kapos­váron a Déiviép tanácster­mében. A résztvevőket — köztüx ár. E.cner Zoltánt, cl megyei pártbizottság gazda- ságpoii tilsai osztályvezető­jét, az MTESZ megyei szer­vezetének társelnökét es dr. Bérezi Gyulát, az SZVT fő­titkárát — Horváth László, a társaság megyei elnöke köszöntötte, majd Tcmbßcz Miklós, ai Ipari Minisztéri­um főosztályvezetője tartott előadást a vállalati gazdái--' kodás új, minőségi követél­ményeiről. Ipari vonatkozásban sok tekintetben meghatározó év­nek számít ez az esztendő.; új követelmények vannak, s ezeknek meg kell felelni, szem előtt tartva a VI. öt­éves tervre szóló gazdaság- politika; célokat — mondta az előadó. Majd arról szólt, igen nagy feladatot ró ránk. akik ezen a területen dol­gozunk. De neim nélkülöz­hetjük a növénytermelési ágazat segítségét sem. Jánosa Tibor energetikus példákkal és tételesen sorol­ta föl, milyen lehetőségei vannak a folyékony és vil­lamos energiával való taka­rékosságnak. — A termelésnövelés ér­dekében még pontosabb, jobban szervezett munkát kell végezni — hangsúlyozta Buncsák Sándor növényter- meslési ágazatvezető. — Vo­natkozik ez, kivétel nélkül, mindenkire. Induljon el a fegyelem a vezetőtől, és fejeződjön be a dolgozónál. • Hasonló módon szervezési tennivalókról szólt Szabó Mihály erdészeti ágazatve­zető. A megújulás, a továbblé­pés szándéka csendült ki a szavakból, s ezt a nemes tö­rekvést méltatta köszöntőjé­ben Prjevara Pál is­Az irodalom, a tudomány, a könyv háza méltán adott otthont ennek az ünnepi rendezvénynek Mert a töb­bet, a jobbat akarók gondpi- godó közössége vetett számot egy év munkájával. Vörös Márta hogy az idem, és még ezt követően is, számolni kéll azzal, hogy a külföldi pia­cokon az aruelhelyezésfi le­hetőségek ipari termesekből igencsak korlátozottak, en­nek ellenére törekedni kell a tőkésexport növelésére. Ezt a célt csak olyan cik­kekkel érheti el a hazai ipar, amelyeket keresnek odakint es amelyekért — jó minőségük révén — jó pénzt 'fizetnek. Mindebből követ­kezik, hogy növekvő köve­telményeknek kell megfelel­niük vállalatainknak, s eb­ben teheit sokat az SZVT is, a szervezési és vezetési mód­szerek korszerűsítéséhez nyújtott hatékony társadal­mi segítséggel. ' A társaság megyei szerve­zetének elmúlt ötévi mun­kájáról dr. Orosz László társelnök adott tájékozta­tást. Vázolta azokat a vál­tozásokai amelyek ebben az időszakba n környezetű nk - ben végbementek, majd ki­Á hét közepén rendezték meg Kaposváron a Sáév- szálloban a Somogy megyei Építőipari Szervezetek Gaz­dasági Társaságának igazga­tói tanácsülését. A vállala­tok és a szövetkezetek veze­tői a tavalyi munkáról szóló beszámoló, valamint az 1983-as munkaterv sorsáról döntöttek. Fölvették a tár­saságba a Sáév Zselic leány­vállalatát is. A több mint húsz somogyi építőipari céget tömörítő szervezet tavalyelőtt kezdte meg működését. Alapvető célja a tagvállalatok mun­kájának összehangolása, s ezáltal a somogyi építőipari tevékenység jobbítása. Az eltelt idő alatt természete­sen nem tett csodát a társa­ság, de jó néhány részered­ményt elkönyvelhet már. A közösen működtetett koordi­nációs iroda az igazgató ta­nács útmutatása alapján egy sor gyakorlati feladatot ol­dott meg. Műszaki értekezleteket, börzenapokat szerveztek, s az ilyen összejöveteleken több alkalommal találtak egymásra a vállalatok úgy, hogy az egyik szabad kapa­citása átadásával kisegítette a másikat. A vállalatok munkafelvevő képességét, illetve kínálatát egyébként A megyékben és a fővá­rosban megkezdték működé­süket a Minisztertanács ha­tározatára létrehozott állat­egészségügyi és élelmiszer- ellenőrző állomások. Az in­tézményrendszer átszerve­zéséről és annak várható eredményeiről dr. Glózik András, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője adott nyi­latkozatot az MTI munka­társának. Az átszervezéssel az ál­lategészségügy és az élel­miszerellenőrzés orzságos és területi Intézményeit vontuk össze azért hogy a területi államigazgatás egységesebb rendszerben és eredménye­sebben működhessen — mon­dotta a főosztályvezető. A megyei szervezetek korsze­rűsítésénél arra törekedtünk, hogy a közigazgatási hatá­rokon belül lehetőleg egy helyen foglalkozzanak a kü­lönben amúgyis szoros kap­csolatban levő szakigazgatá­si, ellenőrzési s,tb. teenedők- kel, megkönnyítve evvel is az állattuiajdonosok, állat­tartók, élelmiszer-feldolgo­zók és kereskedők dolgát. emelte: fél évtized alatt méltó partnerei. lettek olyan tudományos egyes öleteknek, amelyeknek több évtizedes múltjuk van már. Rendez­vényeiken sok olyan szak­ember is részt vesz, aki nem tagja az SZ VT-nek, ám ér­dekli a program, a megvi­tatott téma. Legtöbbször ve­zetési, munkaügyi, közgaz­dasági szabályozással össze* lüggő, árképzési és -ellenőr­zési. beruházáspolitikai kér­déseket tűztek napirendre az elmúlt öt évben, s a több mint százhetven rendezvény 5(>00 érdeklődőt vonzott. A szervezet nemcsak tá­jékozódott, hanem tájékoz­tatott is az eppen időszerű tennivalókról, például ide­jében felvilágosíthatták az érdeklődőket a bér- és jö- vedelemszabélyozás köve­telményeiről, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara jogköré­nek bővítésében rejlő lehe­tőségekről és arról a számos tudnivalóról, ami a fogyasz­rövid és hosszabb távra is prognosztizálja a koordiná­ciós iroda, s ez segíti az építőipari kereslet kielégíté­sét. Érdemes megemlíteni, hogy a mély- és a magasépí­tésben is van szabad kapa­citás, ugyana-ucor ennek hiányával is küszködnek a vállalatok Csak ■ egy példa, hogy paneles építést szinte korlátlan mennyiségben vál­lalhat a megye építőipara, más építési módra — például a hagyományosra — a:ig van kínálat. Előrelépés történt a minőségvizsgálatában, meo- sZakbizottság, működik á tár­suláson belül, és egységes el­vek szerint minősítik a kü­lönböző cégek által létreho­zott építményeket. Több te­rületen bővült még a tag­vállalatok együttműködése; a kezdeti lépések egyben meghatározzák az idei és a távolabbi feladatokat is. 1983-ban az eddiginél pon­tosabb kapacitásfölmérésre van szükség, s össze kell hangolni a megváltozott és megnövekedett igényeknek megfelelően a fejlesztési programokat is. Nagy felada­tok várnak a somogyi építő­iparra, hiszen a kereslet sqk területen lényegesen kisebb lesz, mint néhány éve volt. A Balaton-parton viszont — a környezetvédelmi program Az átszervezés egyik alap­elve az volt: bár a termelő­ket saját jól felfogott érde­kük is ösztönzi a gazdaságo­sabb, jövedelmezőbb terme­lésre, s így értelemszerűen kevesebbszer kerülnek össze­ütközésbe a híva takte meg­kötöttségekkel, mégis alap­vető követelmény az igaz­gatási eszközötk fenntartása. Számös esetben ugyanis a társadalom igényeit csak ha­tósági úton lehet közvetíte­ni, s az exportkövetelmé­nyekhez való alkalmazkodást is segítik a hivatalos előírá­sok, kötöttségek. Az egysé­ges szempontok alapján mű­ködő hatósági intézmények rendszere az állami kiadá­sokat is csökkenti; az állat­egészségügyi szolgáltatások jórésze ugyan továbbra is ingyenes, más részükért vi­szont fizetni kell. Az évente mintegy fékniiliárd forint értékű állategészségügyi köz­ponti kiadásokat csökkenteni lehet — anélkül,, hogy bár­milyen engedményt tenné­nek az állategészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés kö^- veteiményeinek rovására. Az összevonással, laborató­riumi központok jöttek lét­tási szolgáltatás szervezeti korszerűsítésével kapcsola­tos. Szakmai véleményt mondtak — egyebek között — a megyei ipar hosszú tá­vú fejlesztésének program­járól, a kereskedelem és az idegenforgalom fejlesztésé­re vonatkozó tervekről, a közlekedés korszerűsítésé­ről. Eredményesen műkö­dik a igazgatók, a szövet­kezeti vezetők, a fiatal ve­zetők, a belső ellenőrök és a személyzeti vezetőik klubja. Dr. Orosz László ezután a jövőre vonatkozó tervekről szólt, majd a taggyűlés részt­vevői megválasztották az SZVT megyei szervezetének új, tizenhét tagú vezetősé­gét. A szervezet elnöke dr. Nagy Iván, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes veze­tője, titkára pedig Kovács Imre, a megyei tanács terv­osztályának helyettes veze­tője lett. A vezetőségnek hi­vatalból tagjai a területi szervezetek elnökei, illetve titkárai is. A tegnapi ren­dezvényen megerősítették tisztségükben, a klubok és bizottságok vezetőit, s 'tizen­két küldöttet választottak az SZVT országos értekezletére. H. F. miatt — megnövekedtek a mélyépítési ■ (csatornázás, szennyvízkezelő létesítmé­nyek) feladatok. A karban­tartás. a felújítás szintén új szerű tennivalókat jelent. A munkások képzése, to­vábbképzése mindenütt szük­séges, ezért a korábban programba vett közös okta­tás fejlesztését mindenkép­pen meg kell valósítani. A vállalatok vezetői meg­állapodtak, hogy kapacitás- és 'építési igány-félrftérö szakbizottságot hoznak létre. Arról is döntés született, hogy á ;.\ általatok és a szö­vetkezetek kötelesek lesznek ezután a koordinációs irodá­nak jelenteni az általuk el­utasított megrendeléseket — hátha egy másik vállalni tudja a munkát. Fontos sze­rep! jut mpg a, gépek köl­csönzésének, egymás gyors kisegítésének , és a közös, épí- tőaiiyag-központ hatéko­nyabb üzcrnolleieser.c.-.. A beszámoló, a munkatér? és az eszmecsere legfonto­sabb tanulsága tálán az volt, hogy a rosszabb körülmé­nyek között csak a társulás által teremtett lehetőséget kihasználva jobb összehan­goltsággal a somogyi építő­ipar megbirkózhat az újsze­rű feladatokkal, re, ezeket széles körben használják majd a mezőgaz­dasági nagyüzemek. Előny az is, hogy csökkent . a párhuzamos ellenőrzések szá­ma, mivel a MÉM, az Egész­ségügyi Minsztérjum, illetve a Eei,kereskedelmi Miniszté­rium általában jóéi őre egyez­tette a hivatalos ellenőrző intézmények és eljárások rendjét, .Az új. rendszerben természetesen tovább dolgoz­nak a köjálok, a tanácsi élelmiszer-ellenőrző szerve­zetek, például a Kermi, ám a közös programmal lénye­gesen csökkenteni lehet az állattenyésztőknek, -tartók­nak és az éleimiszerfeldol- gozókndk sokszor zaklatás­nak és az élelmiszer-feldol- mat. Az átszervezett intézmény­rendszer lehetőve tette a foglalkoztatottak számának csökkentését; 330 állatorvos . került közvetlen a termelői gyakorlatba a korábban kü* lön-külön tevékenykedő in­tézetekből. Változatlanul fenntartják az állatkórházak rendszerét. Az összevont intézmények változatlan színvonalon ga­rantálják a nemzeti vagyon jelentős részét kitevő, mint­egy 200 milliard forint érté­kű állatállomány egészségé­neik feltételeit. Várhatóan hatékonyabb lesz majd a gyógyszerek felhasználása, miUián jól. képzett állator­vosok kerültek gyakorlatba. Ez további' megtakarítást hözhat, hiszen évente 850— 900 millió forintot tesz ki az állatgyógyászati készítmé­nyek beszerzésére fordított összeg, és további 250—300 millió forint értékű oltó­anyagot használnak föl a nagyüzemek, a kistermelők. Az ellenőrzés rendszerében továbbra is működnek majd az élelmiszer-feldolgozó üze­mek. állategészségügyi ki- rendeltségei, a helyszínen képviselve a fogyasztód ér­dekeket, Az uj intézményrendszer a termelők hivatalos teendő­it egyszerűsíti, és szakmai munkájukat is könnyíti az­zal, hogy az ellenőrzés ada­tait meghatározott időnként visszajuttatják hozzájuk, s így lehetővé válik a hibák, hiányosságok gyors kijavítá­sa — mondotta befejezésül a főosztályvezető. Segítik a hatékonyságot Vezeiöségválasztás az SZVT megyei szervezéténéi Értéke: 200 milliárd forint Befejezéditt az állategészségügy és az élelmiszer-ellenérzés átszervezése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents