Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

Kinerithetetlen forrásból

UJ FILMEK

30 éves a megyei könyvtár

Kutatómunka

A világ filmművészetében sorra készülnek az irodalmi műveket feldolgozó filmek.

Kinek nem tartozott kedvenc olvasmányai, közé Kipling két híres regénye, A dzsungel könyve és a Riki- Tiki-Tévi? Ez utóbbi nyomán szovjet—indiai közös produkcióban forgatták az .azonos című filmet egy megbénult kisfiú es egy kígyóölő monguz barátságáról. Felnőttekhez és gyermekekhez egyaránt szól egy itiásik mű is, a Leszja Ukrainka meséjéből, készült Erdei dal. Egy szegény pásztorfiú és égy tündér szerelméről szól, a hűség, a hűtlenség, a hiúság nagyon emberi problémáit tükrözi. Rendezője Ju- rij Iljenko, főszereplője Ivan Mikolajcsuk.

Verne Gyula regényeit felsorolhatatlanul sok film dolgozza fel a legkülönbözőbb országokban. Most csehszlovák stúdiókban és csodálatos helyszíneken készült a Várkastély a Kárpátokban film- változata. A romantikus történet bővelkedik rejtélyekben.

Rendezője, Old- rich Kipsky nevét olyan alkotások fémjelzik, mint "a Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem! és az Uraim, megöltem Einsteint! A főszereplők között pedig bizonyára mindenki szívesen látja viszont a Kórház a város szélén tévésorozat talán legkedvesebb, jó humorú, emberséges orvosát, Strosma- jer doktort, azaz Milos Kopedkyt.

A nagy magyar romantikus, Jókai sem hiányozhat természetesen a sorból. A televízióban már látott Névtelen vár a mozik műsorára kerül. Főszereplői: Koncz Gábor, Pap Vera, Tordai Teri.

A gyakran megfilmesített regények közé tartozik a Tamás bátya kunyhója is. Ezúttal több ország filmeseinek összefogásával, olasz vállalkozásban készült film, Radványi Géza irányításával. A főszerepeket a fekete bőrű amerikai John Kitzmii- ler, az NSZK-beli O, W. Fischer és a francia Miiéne Demongeot játssza.

Filmcsemegének ígérkezik a Vérnász. A spanyolok készítették nagy írójVik, Garcia Lorca művéből a nehezen meghatározható műfajú alkotást. Antonio Gades és világhírű társulata munkáját láthatjuk, ahogyan baletté formálják Lorca drámáját.

Osztrovszkijnak a magyar színpadokról is ismert müve, a Bolond pénz az alapja az azonos című szovjet filmnek, amelyet a neves ren- dező-szinesz. Jevgenyij Mat- vejev készített.

Kemény fába vágta a fejszéjét Tóm O Horgán amerikai rendező, amikor filmre vitte lonescu Orrszarvúját. Az eddigi hírek szerint a vállalkozás jól sikerült. Ebben bizonyára jelentős részük van a kitűnő színészeknek: Zero Mostelnek, Gene Wildernek és Karen Black- nek.

A misztikus Arthur-legen- da is celluloidszalagra került, mégpedig kétrészes filmben, Excalibur címmel. Rendezője John Boorman, akinek nevet a Csillagok háborúja tetté ismertté, főszereplője Nigel Terry. I Jean Cocteau A hétfejű sas című regénye alapján készítette Michelangelo Antonioni Az oberwaldi titok című filmdrámáját, amelynek központi figurája egy királynő, akit Monica Vitti személyesít meg. Partnerei: Paolo Bonacelli, Franco Branciaroli és Elisabetta Pozzi.

fiz alkoholizmus és áldozatai

Az alkoholizmus - elleni harcban mire futja erőnkből, és milyen eredményeket hoznak az erőfeszítések? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a résztvevők a közelmúltban a kaposvári városi és járási, alkoholizmus elleni társadalmi bizottság ülésén.

Dr. Szállási Ilona, a megyei kórház idegbeteg-gondozó osztályának vezető főorvosa a nagyfai munkaterápiás 'intézetből visszatért volt alkoholisták utógondn- ' zásáról tájékoztatta a testület tagjait. Az elmúlt öt évben :1B volt beteg tért visszá innen megyénkbe; közülük huszonketten ma is a megyei idegbeteg-gondozó megfigyelése alatt állnak, s csak tíznek van állandó munkahelye. Mindössze tizennégy volt ápoltról mondható el, hogy rendezett családi körülmények között él; öten ma is alkoholisták.

Vajon megfelelően fölkészültek az ilyen betegek fogadására a családban és a munkahelyen ? A kérdésre ma még nem adhatunk egyértelmű választ. Az utógondozás és az életbe való visz- szailleszkedés a társadalomtól nagyobb tapintatot és széles körű segítséget igényel. • Az ülésért kiderült, hogy megyénkben az orvosi és gondozói hálózat — létszámát tekintve — elmarad az igényektől, s úgy látszott, jogilag sem teljesen tisztázottak a nagyfai beutalás feltételei. Miért nem minősül bűncselekménynek, illetve beutalási indoknak például az esetek többségében a legkisebb közösséggel, a családdal szemben tanúsított agresszív magatartás?

Húsz év alatt országosan kétszeresere emelkedett hazánkban az alkoholisták száma. és ma már csaknem félmillióan vannak. Ugyanakkor négyszeresére nőtt az alkoholizmusban szenvedő nők száma.

Szomorú adatok ezek. Megyénkben az alkoholfogyasztás ellen, tovább folyik a harc. Nehéz helyzetben van a rendőrség, az orvosi hálózat, a közigazgatási szervek, hiszen köztudott, hogy a szeszipar jövedelmező gazdasági ágazat, öt éve vezették be az italboltok nyitvatartási idejét szabályozó intézkedéseket, de ezek — a következetlen végrehajtás, az ezernyi kibúvó következtében — nem érték el a kívánt hatást. \

Várat meg magára az alkoholizmus társadalmi és lélektani motivációinak; okainak elemző feltárása és tisztázása.

1977-ben a könyveket szak- rendszerbe foglalták. Űj részlegként megkezdte működését a helyismereti gyűjtemény, melynek vezetője dr. Sipos Csaba.

— Mióta gyűjti a könyvtár a helyismereti irodaimat?

— A megyei könyvtár alapítása óta gyűjtjük a helyismerettel foglalkozó műveket, hat éve pedig önálló részlege intézményünknek a gazdag gyűjtemény.

— Kik keresik ezeket a könyveket?

— A helytörténettel foglalkozó kutatók, tanárok, diákok, honismereti szak- kö: vezetők1 és a szakkörök tagjai.

— Melyek a legtöbbet forgatott kötetek?

— C-ánki Somogy vármegye című monográfiáin a legkeresettebb; ez még mindig a legjobb összefoglaló munka megyénk múltjáról. 1914-ben jelent meg. Sokan olvassák a leyéltári évkönyveket, az Iskola és levéltár köteteit, hasznos segítője a kutatóknak a több intézmény összefogásával megszületett Könyvek Somogyról című bibliográfia is. Mikrofilmről olvashatják az érdeklődők az 1945—1950 között megjelent somogyi újságokat.

— Van-e tudomása a könyvtárnak arról, hogy a kutatók milyen eredménynyel dolgoznak?

— Gyűjteményünk értékes részé a szakdolgozat-tár. Az itt megfordult kutatók szak- dolgozatuk egy példányát a könyvtárnak ajándékozzák.

— Az olvasók tájékoztatása nagyon fontos feladat.

Készítenek-e új ajánlójegyzéket?

— Igen. A pártarchívummal és a levéltárral közösen készítettük el a Somogyvár- megye című újság repertóriumát. Rajtuk kívül egy megye sem vállalkozott hasonló feladatra.

Szita Ferenctől tudom, hógy kiemelkedő munkát végez a könyvtár könyvkötészeti műhelye. Szolnok után — vidéken — itt végeznek legtöbb kötészeti munkát. A részleg vezetője V’is- nyei József.

— 1940-ben kezdtem dolgozni az egyik kaposvári könyvkötőnél. Húsz éve a megyei könyvtár könyvkötészetében, tevékenykedem.

— Hány kötet könyvet kötöttek újra tavaly?

— Tizenháromezer-négy- százhuszonhetet pontosan. Ezen felül a sokszorosító műhelyben készült kiadványok kötészetét is elvégeztük, más intézmények igényét - is igyekeztünk kielégíteni.

A dolgozók elégedettek a körülményekkel. korszerű gépeken dolgozhatnak.

— Szívesen jönnek a fiatalok könyvkötőnek?

— Nem divatos szakma ez. Az utóbbi években senki sem jelentkezett.

— Mi készül most a műhelyben?

— A tabi és a barcsi könyvtár elhasználódott köteteit köt jük be. Készült egy kiadványunk a harmincadik évfordulóra, még ezzel is van munkánk.

A gyerekrészleg talán azért látszik forgalmasabbnak, mert itt -a legszűkebb a hely. Pálné Leimberger Ágota a részleg vezetője 1969

óta dolgozik Itt.

— Hogyan változott az utóbbi években a gyermek- könyvtárak munkája?

— Régebben a kölcsönzés volt a legfőbb feLádatunk, most a tájékoztatásra, a

. fel táróim unkára helyezzük a hangsúlyt

— Eszerint egy kicsit hasonlít a tevékenység a felnőtt részlegekéhez?

— A múlt évben hatezer gyerek kutatott nálunk. Csökkent ezzel szemben -a könyvkölcsönzés. Eifoglal- tabbak lettek a gyerekek, de a tanuláshoz nélkülözhetetlen lett az olvasás. Főleg az ismeretterjesztő müveket keresik.-— Az olvasás öröme meghalványodott volna a gyerekekben?

■— Kevesebb gyerekben fe- 'dezhető föl. Éppen ezért sokat kell tennünk azért, hogy minél többen szeressék meg az olvasást. Ahhoz, hogy tájékoztatni tudjuk őket a legújabb könyvtermésről, elsősorban nekünk kell tájékozottaknak. lennünk.

— Sok csoportos foglalkozást szerveznek.

— Tavaly 236-szor jártak nálunk óvodás, iskolás csoportok, de kiterjesztettük a könyvajaniást a szülőknek is,

— A hat-tizennégy évesek közül kik olvasnak a legtöbbet?

— A harmadik osztályosok. aztán a hatodik es hetedik osztályosok.

Az egyik legforgalmasabb púit a megyei könyvtárban a tájékoztató könyvtárosé. Itt beszélgettünk Csapó Ta- másnéval.

— Ma milyen kérdésekre kellett válaszolnia?

— Jó néhány filozófus iránt érdeklődtek az olvasók. Habes. angol filozófusról, Voltaire-ről tettek föl néhány kérdést, s hogy ezekre felelhessek, át kellett néznem a katalógusokat.

— Kify érdeklődtek a filozófusok iránt?

!— Középiskolás diákok.

— Még milyen kérdéseket kapott?

— Mikor volt a tizennyolcadik madártani konferencia, hol tartották? Kik foglalkoztak a fény terjedési sebességével?

— Sikerült megválaszolni a kérdésekre?

— Igen, de előfordul, hogy néháhy nap türelmi időt kérünk. Éppen egy ilyen feladaton dolgozom. Egyik olvasónk az iránt érdeklődött, hogyan hasznosítják a CB- rádiókat a gazdasági vezetésben?

A könyvtári munka sokrétűségét csupán érzékeltetni tudtuk kétrészes sorozatunkban. A megyei könyvtár harmincadik születésnapja adott alkalmat erre, és bízunk benne, hogy olyat is bemytathattunk az intézményben folyó munkáról, amiről olvasóinknak eddig nem volt tudomásuk. H. B.

E. M.

M. I.

Aknászok

Szeiffedin okulva a történteken, azonnal elrendelte, hogy a töltést tovább építsék. Délutánra már mint a hegy magasodott a bástya fölé.

A janicsárok egy pillanatra sem szüntették be a bástya puskázását, s közben a fal aljáiban árokásó lag- mundzsik hasaltak. Csákány- és fejszecsattogás hallatszott, megkezdték a sövény bontását. A bástyatorok délkeleti, illetve északnyugati részén a védmű alá akartak aknákat ásni, továbbá egyet a déli részen, a védmű előtti árokhoz.

A védők hamar rájöttek, hogy a törökök miben sán- tikálnak. Alapi elrendelte, hogy a mellvédre cseréptálakat helyezzenek, töltsék meg őket vízzel, aztán jelentsék, ha látják, hogy a

víztükör valamelyik tálban remegni kezd. Medvey esküdött rá, hogy a dobon a borsószem jobban mutatja azt, mert még ugrál is, így aztán ráhagyta a vicekapitány, hogy nem bánja hát, állítsanaik olyanokat is.

Poky állandóan az omlás körül settenkedett. Csáky Györggyel és Bajomi Jánossal mint a tüzes ördögök csaptak ki, ha a közelben feltűnt egy lagmundzsi. Szaporán kopogtak köröttük a janicsárgoivak. de ügyet sem vetettek rájuk. Poky Gergely csak köpködött es vállait rángatta, ha figyelmeztették arra, hogy így nagyon könnyen kilyukaszthatják á bőrét.

A lagmundzsik a sövényt könnyen megbontották, aztán már többnyire az ásók es a csákányok következtek.

Mintha vakondok dolgoztak volna, úgy gyűlt a földrakás a bástya előtt. A cserepek és dobok jelezték, hogy milyen méivre jutottak.

A védők felülről az aknák bejáratait vették tűz alá. Az ostromlók hamarosan rájöttek, hogy tetőket kell vonni a fejük fölé, és úgy szabadon járhatnak a fal tövében. Vizes marhabőrökkel fedett fatetők védték a bejáratokat, a kihordott föld és boronák jelezték, hogy már mélyen bent járhatnak a bástyában.

Egész -délután izzasztó volt a hőség. Poky Gergely félmezltelenre vetkőzve ült a védműnél, hátát a hűs bástyafalnak vetve. Fegyverei mellette voltak a földön. Kezében szalonnát tartott, abból szelt nagy darabokat, és tömte magába, miközben nagyokat harapott a másik kezében levő cipóból. Mellette Medvey Benedek ült, hasonló foglalatossággal. Tehették, mivel a török hátrébb takarodott a töltéstől, es most egy kis szünet adódott az állandó tusakodásban.

Pöky nem tudta levenni a szemét a tőle karnyújtásnyira levő cseréptálról, amiben úgy rezgeti a víz, mintha szellő bántaná, pedig a pihe sem mozdult, ügy állt a levegő. Tudta ő jól, hogy mitől remeg a víz, hisz ha kis csend állt be az állandó ’ ágyüdörgések között, hallani lehetett a csákányok, ások zuhog ását.

— Dolgoznak a bestiák — morgolódott Poky.

— Itt érzem alattam, hogy dobog a föld — válaszolta Medvey.

— Hogy a kutya minde- nit, csak tudnánk beléoini őket.

— Nehéz lesz. tán majd akkor, amikor a bástyát levegőbe repítjük, törököstül, mindenestül.

— Oszt akkor mi lesz? Lesz egy hatalmas rés, úgy jönnek ránk majd, ahogy akarnak.

— Már az igaz. De hát mit lehet mást tenni. A nagyságos biztosan csak akkor ad rá majd parancsot, ha más már nem lesz hátra.

— Vége lesz már akkor ennek a várnak is.

■— Biz vége. De képzeld,

hogy özönli majd el számtalan török, mind neki a sövénynek, és meggyűjtjuk a kanócot. .. bum! Máris Allahnál van egy sereg igazhívő. Ami lőpor itt él vagyon ásva az árok és a sövény között, egy kisebb hadseregnek is elég lenne az üdvözüléshez — mondta Poky.

— Ha! Figyelj!! — bökte oldalba Poky, és a bástya déli belső falának aljára mutatott. Medvey előre hasalt. A fal aljából dohogó.« hallatszott, rázkódott, hullotí róla a tapasz tás.

— A pogány! — kiáltotta Poky.

— PSzt! — intette csendre Medvey, miközben lándzsájáért nyúlt és intett fejével. Poky is megragadta fegyverét, és futólépésben indultak a fal aljába, alíol a törökök dolgoztak. A többi katona is figyelmes lett a nagy zuhó|>ásra. Medvey visszaparancsolta őket azzal, hogy felülről figyeljenek.

A két hadnagy odaállt a fal aljába, ahol már szinte kipúposodott a sövény, ahogy dolgoztak mögötte. A dobogás erősödött, egyszer csak roppant a sövény, és egy csákány hegye bújt ki rajta, majd a következő ütésre recsegve szakadt ki hordónyi helyen.

(Folytatjuk.)

Milene Demongeot' a Tamás bátya kunyhójából készült filmben