Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

NépfroiMiivisíál! és a hatékonyai ellenőrzés A NEB és a HNF megyei együttműködéséről Tartalmas — és hatékony — együttműködés alakult ki az elmúlt években -a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, illetve ezek területi szervei között. Fontos társadalmi feladatok megoldásán munkálkodik a NEB is, a HNF is, s noha eltérőek a cél megközelíté­sének eszközei, más módsze­reket alkalmaznak tevé­kenységük során, a szoros kapcsolat éppen a közös tö­rekvéseken alapszik, s az eredmény érdekében nem nélkülözhetik egymás segíté­sét. Hogyan, milyen terüle­teken érvényesül Somogy­bán ez az együttműködés? .— erről beszélgettünk Varga Károllyal, a Hazafias Nép- ' front Somogy megyei Bi­zottságának titkárával és Sebők Józseffel, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesével. — A somogyi népi ellen­őrök — különféle bizottsá­gokban — évente harminc­negyven témában folytatnak vizsgálatot, s ezeknek a vizs­gálatoknak több mint a fele társadalmi igényeket elégít ki, gazdaságpolitikai kérdé­seket ölel fel. Hogyan kap­csolódnak be ebbe ,a mun­kába a népfrontbizottságok es azok aktivistái? SEBÖK JÓZSEF: — A ko­rábbi évekhez kepest mér­séklődött, a téma- és cél- vizsgálatok száma; a tíz ev­vel ezelőtt még uralkodó mennyiségi szemlélet helyé­re az ellenőrzés színvonalá­nak emelése lépett. Azt vizs­gáltuk! például, milyen ered­ményeket hoztak a zöldség-, a gyümölcs- és a burgonya­termelés fokozására tett in­tézkedések; hogyan valósul­tak meg az export növelésé­re, a megye közlekedésének fejlesztésére hozott határo­zatok. Rendszeresen ellen­őriztük egyes társadalompo­litikai feladatok teljesítését, így egyebek között az idős- korúakrol történő gondosko­dás, a dolgozóknak nyújtott iakásépitési támogatás, a gyermek- és általában a közétkeztetés helyzetet. Évente három-négy országos vizsgálat oan is részt vet­tünk; olyan témákat néztek fneg népi ellenőreink, mint amilyen a Balaton környé­kének területfelhasználása és a Balaton vízminőségé­nek helyzete, az újítómoz- galom, a földvédelem. VARGA KAROLY; — A két megyei bizottság mun­katerveivel kölcsönösen megismerkedik a két testü­let, sőt már az összeállítás­nál figyelembe vesszük egy­más javaslatait. Évente egy­szer összehívjuk tanácsko­zásra a népfrontéi zottságok elnökeit, s itt meg a falu­gyűléseken téritekre kerül­nek olyan kérdések, ame­lyekre visszatérünk külön­böző fórumainkon, ugyan­akkor ezekre a témákra a NEB figyelmét is fölhívjuk. Javasoltuk például, hogy a népi ellenőrök járjanak utá­na, melyek a hiánycikkek keletkezésének okai; hogyan alakul a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás, kielégí- főek-e a termeltetési szerző­dések és így tovább. — Kérdéseinkre — és a népfronitaktnásták fölveté­seire — azokban a NEB- vizsgálati eredményekben kaptunk választ, melyek a népi ellenőrök tapasztalatait tükrözik, ugyanis a megyei NEB sorra-rendre bevette vizsgálati programjába a ja­vas tatainkat. A hiánycikkek keletkezésével kapcsolatban például megnézték, hogyan alakul a kereskedelmi vál­lalatok és a fogyasztási szö­vetkezetek árubeszerzési és -értékesítési tevékenysége; ellenőrizték a zöldség- és gyümölcstermelést, illetve -feldolgozást és -ellátást, a 1986-tól sugároz műsort Megkezdődik Marcaliban a Petőfi adó építése A múlt évben tovább ja­vult a tévé- és rádióműso­rok vételi lehetősége, a pos­ta a közönség fokozódó igé­nyeinek kielégítésére színvo­nalasabbá tette szolgáltatá­sait. Jelenleg az ország te- • rületének 97 százalékán le­het fogni a Kossuth, nyolc­van százalékán a Petőfi rá­dió műsorát, 94 százalékán pedig a harmadik műsort. A tv 1. műsorát 1 szintén majdnem mindenhol, a 2. műsort viszont csak az or­szág 76 százalékán lehet ki­fogástalanul venni. A rádióműsor-szórás javí­tására 1982-ben a megbízha­tóságot növelő, illetve ké­sőbbi beruházásokat előké­szítő munkálatokat végez­tek. Folytatták a Petőfi rá­dió műsorát sugárzó közép- hullámú adóhálózat rekonst­rukcióját. Üj antennatorony építését kezdték meg Laki­hegyen, amely háromszáz kilowatt-tal sugározza majd a .'műsort Áttelepítették a lakihegyi öt kilowatto6, kö­zéphullámú adóberendezést Mosonmagyaróvárra, ahol tartalékadó szerepet tölt be. Győrött új középhullámú telephely kialakítását kezd­ték még, Diósdon pedig a külföldre szóló műsorok su­gárzására szolgáló 100 kilo- wattos, rövidhullámú adó­kat korszerűre cserélik ki. Az URH-adóhálózat gerin­cének építése már 1981-ben befejeződött — jelenleg 31 adóberendezés sugározza a három rádióműsort. A televízió gerinc-adóhá­lózata tovább bővült 1982- ben: üzembe helyezték a csávolyi adót és antenna- rendszert, s -megkezdték Győrben az 1-es műsort su­gárzó adó telepítésének elő­készítését. Budapesten a meglevő1 adóval egyenértékű tartalékadót építettek a mű­sorszórás nagyobb biztonsá­ga, zavartalansága érdekében. Az előző, kisebb teljesítmé­nyű tartalékadó — felújítás után — a nagykanizsai tv- állomásra kerül, szintén tar­talékként. Az idén változatlan anyagi feltételekkel — a tavalyihoz hasonlóan mintegy félmil­liárdos összeggel — fejleszti a posta a vezeték nélküli távközlőhálózatot. Látványos eredményeik nem várhatók, am néhány régebben elkez­dődött munka folytatásával tovább fokozódik a műsor- sugárzás üzembiztonsága. Az ellátott terület sem nő szá­mottevően, de javul a vétel minősége az orvazág számos vidékén. A rádióadások vé­teli lehetőségét még ebben az évben javítja az új győri ötkilówattoe középhullámú adóállomás. Várhatóan meg­kezdődik a Petöfi-műsor su­gárzása az új lakihegyi an­tennán, s szintén az idén indul a marcali telephely építése, amely előrelátható­lag 1986-tól a Petőfi rádió műsorát továbbítja majd. Két új rövidhullámú adó fog sugározni Diósdon, s á második félévtől sztereó mű­sort ad a Petőfi rádió az URH-sávban. A tv-adóháió- zatiban új adó kezdi továb­bítani az 1. programot Győr­ben .— jelentősen javítva e körzetben a vételi lehetősé­geket. Az átjátszó adóháló­zat 12 új adóva'l bővül az el­következő hónapokban. háztáji és kisegítő gazdasá­gok tevékenységét. — A Hazafias Népfront széles aktívahálózattal ren­delkezik a megyében, bi­zottsága megtalálható min­den somogyi községben. Ho­gyan támaszkodhatnak rá­juk a NEB vizsgáló csoport­jai? VARGA KAROLY’: — Bi­zottságaink jói ismerik a la­kosság véleményét különbö­ző kérdésekben, így az őket foglalkoztató . problémákat még a vizsgálat indulása előtt az elienoron tudomá­sára hozhatják. Olykor ép­pen a nagyobb összefüggé­sekben feltart tények, a he­lyi ismeretekre épülő tájé­koztatás hozza közelebb a káros jelenség megszünte­tését. Mozgalmunk nélkü­lözhetetlen eleme a tőineg- kOpcsolat, s ebből adódóan számos, a lakosságot foglal­koztató gond kerül felszín­re. Olyanok is, melyeket nem kell föltétlenül a NEB- mek címezni, mert rövidebb úton is megoldhatók; a köz­lekedési problémákat példá­ul a Volán, az egyes boltok myitvatartásával kapcsola­tos elegtelenségeket az afesz tudomására hozzuk, vagy a sütőipari termékekre vonat­kozó kritikát előbb a válla­lattal közöljük. Vannak azonban esetek, amikor na­gyobb tömegeket érintő fe­szültségek okainak elemző vizsgálatát a NEB-nek java­soljuk. Minthogy mindkét szervezet felépítése olyan, hogy társadalmi úton, a la­kosság bevonásával oldja meg feladatait — ez alapja es egyúttal célja is a haté­kony együttműködésnek. SEBÖK JÓZSEF: — Hu­szonöt éve, hogy megalakult a Somogy megyei NEB, az­óta rendszeresen foglalko- zunk a lakosság észrevéte­leivel. Az évente kapott be­jelentéseknek csaknem fele áruellátással, illetve a ki nem elégített ellátási igé­nyekkel kapcsolatos. Tapasz­taljuk, hogy hozzánk több­nyire csak akkor fordulnak, ha máshol nem orvosolták panaszukat. A Hazafias Népfront nemcsak abban partner, hogy előzetesen tá­jékoztat, hanem abban is, hogy az ellenőrzések során feltárt gondokat segít meg­szüntetni, sőt fórumot biz­tosít a vizsgálati tapasztala- tok ismertetésére, megvita­tására. Évente több mint félszáz üzemi gyűlés, ankét, értekezlet kizárólagos . célja, hogy a vizsgálatok befejez­tével elemezze a népi ellen­őrök megállapításait ott, ahol az ellenőrzés lezajlott. — Munkánk társadalmi bázisra épül, enélkül a ten­nivalókat korántsem lenne képes eredményesen megol­dani a népi ellenőri hálöza- zat; a bizottságok s a mel­lettük működő több mint ezerkétszáz népi ellenőr. Ezéirt van nagy jelentősége a két megyei társadalmi szer­vezet jó kapcsolatának: a népfrontaktivisták megértő­én segítik Somogybán az el­lenőrzések hatékonyságának növelését. H. F. Tartályok, konténerrészek Tabról Csaknem száz tartály vár elszállításra a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységében. Az elmúlt év termékeinek helyére ha­marosan újak kerülnek. Az anyagellátási gondok ellené­re 1982-ben sikeres évet zárt a gyáregység: a kétszázhar- mincmillió forintos tervet négymillió forinttal teljesí-, tették túl. Nehezen indult az idei év is, de a Mezőgép több gyáregységével kötött szerző­dés átsegíti a tabiakat a kez­deti problémákon, leköti a kihasználatlan kapacitást. A megállapodások értelmében az első negyedévben kétezer­ötszáz konténer alsórészt gyártanak, s tízezer polcle­mezt készítenek. Már tár­gyalnak kétezerötszáz kon­ténerajtó gyártásáról, a ka­posvári Mezőgép KCR típu­sú darujához pedig főrész­egység előállításáról. A kooperációs munkák mellett a tabiak folytat­ják alaptevékenységüket is. Ugyancsak az első negyedév­ben, készülnek az ötszáz, il­letve ezer köbmétefes gaz­tartályok. Huszonöt köbmé­teres, rozsdamentes tartá­lyokból ötöt gyártanak. A kohászati Gyárépítő Válla­latnak négytonnás ivkemeri- ce készül. FALUSI TÉMA Az olvasó véleménye — a legcsekélyebb, legfelszáne- sebb megnyilatkozás is — érdekli az újságírót. Érdek­li ? Izgatja. Látom magam, amint a pálya kezdetén vo­naton, borbélyüzletben, vá­rakozásra kárhoztatott em­berek között. figyelem az új­ságolvasók arcát. Minden szemöldökrezzenés, homlok- ráincolás asszociációkat in­dít .,. Ügy érzem ilyenkor, hogy én vagyon Harun el Rasid kalifa, aki . álruhában járja Bagdad titokzatos éj­szakáját. Ma már kevesebb romantikával, de nem tom­puló érdeklődéssel figyelem, várom a hatás jelzéseit, az olvasó véleményét az írásról, a gondolatokról. Mindezt azért bocsátottam előre, mert a következő mondataim esetleg a hiúsá­gában megsértett tollforgató nemkívánatos szerepét „húz­nák” rám, az elfogult toll- íorgatóét, aki a „mundér” becsületét védi minden, áron. Nos, egy középkorú isme­rősöm nemrég futólag meg­említette, n hogy mennyire tetszett neki kollegám egyik írasanak bevezető szakasza. A szobán forgó riportban falusi tómat dolgozott fel az újságíró, szemléletesein, meg­győző erővel mutatta be a táj, a település gazdásági és néprajzi jellegzetességeit. „Miért tetszett az írás első szakasza, s miért csak az a rész tetszett?’’ —■ érdeklőd­tem, s vártam az érveket. A válasz elképesztett; „Azért, kérlek, mert nem olvastam tovább, ugyanis az első sza­kasz végén már kiderült, hogy „téeszcsés” témáról van szó.” Ez az ismerősöm tősgyö­keres falusi származású, szü­lei jelenleg is , termelőszö­vetkezetben dolgoznak, s ál­taluk adatik meg neki és családjának (városban lakik), minden télen a hízott disz­nó és hetenkent egy-egy sza­kajtóra való tojás szülői se­gítségként. ElKeserített ez a beszélgetés. Egyrészt azért, mert ismét el kellett gon­dolkodnom azon a sajnála­tos szemléleten, amely újra és újra megnyilvánul bizo­nyos olvasók körében, ha falusi témájú újságcikkről, sót szépíroaulomról esik szó. A falu életét bemutató el­beszélés, regény vagy film­alkotás (tenet a legjoob szín­vonalú) sykak szemében még ma is egyenlő az unalom­mal, a toz-agi tátiéval, a mondvacsinált konfliktusok­kal, a gatyalobog tatással. Előítélet? Mégpedig a „meg­kövesedett” jajtábol. Közis­mert, hogy (a régebbrez.'z. nem is sz.ii.va) a nagy rea­lista Móricz Zsigmondtól az úgynevezett népieken át Sánta B'erencig, Galgóczi Erzsébetig sok kiváló író tapasztalhatta az olvasókö­zönség közönyét, ha a falu, a parasztság életének, útjá­nak izgalmas kérdéseit bon­colgatta művében. Keserűségemnek egyéb oka is volt. Mint említettem, is­merősöm parasztfiú. Miért van az, tűnődtem, hogy a városba került falusiak kö­zül — akár munkások, akár értelmiségiek — sokan szin­te menekülnek mindattól, ami a falura, paraszti ere­detükre emlékezted őket? Mintha szégyellnék paraszti múltjukat, a „kinőtt” vilá­got! (Ezenkívül természetes, hogy a hízott sertést és a tojást, a rendszeres segítsé­get elvárják á „téeszcsés” apjuktól, testvérüktől.) Miért akarnak városUtbbaknak lát­szani a'tősgyökeres városi­nál? No, és a tősgyökeres városi, miközben tejet, húst, kenyeret falatozik, nem tud­ja, honnét az íz, a zamat, honnal a kenyér? Vajon nem ismeri, s nem is akarja megismerni a „mindennapi" útját, az élet műhelyét, a falusi .közösségek gyütközé­sét a holnapért? Dehogynem. Akar a falusi ember a váro­siakét. Akinek látóhatára ma már nem a határ mezs.- gyekövéig terjed, -aki ellát az üzemek világáig is, es tudja: ahhoz is köze van. s mindenhez, ami ezért a tár­sadalomért van, épül, töké­letesedik. Miért hát?! A termőföld, a kalász, a kukorica, a sza­badon száguldó szelek vilá­gából étkezett ismerősöm — es a hozzá hasonlók — miért tartják ildomosnak becsmér­lőén, lekezelően szólni mind­arról, ami a falut, a mai falut jelenti? Micsoda torz ■ szemlélet a forrása ennek a tünetnek, ennek a gyöke­rekhez mélfat.an, s a gyö­kereket azéttépni akaró fura poffeszkedésnek ? De hát él­hette az ember gyökérteie- nül, a taiaj. a told testet es szellemet tápláló ; ereje nélkül ? Szapudi András A szőlő állja a furcsa telet Metszik az ültetvényt a bogiáriak A termő szőlő területe ezer hektárt tesz ki a Bala- tonboglári Állami Gazdaság­ban. Az ültetvényben javá­ban folyik a metszés, ám ezt a tevékenységet „lefé­kezték” ezekben a viszony­lag enyhe napokban, és tám- berendezéseket építenek, ja­vítanak. tgy a metszést ki­nyújthatják arra az időre, amikor ezzel a tennivalóval száraz hidegben, fagyban is boldogulnak, a támberende- zésekkel viszont nem dolgoz­hatnak. Hogyan telel az ültetvény? — erről érdeklődtünk tegnap Bujdosó Ferenctol, a gazda­ság szőlészeti ágazatának ve­zetőjétől. Megtudtuk, hogy — hasonlóan az országos ta­pasztalatokhoz — nincs fagy­kár a nagyüzem szőlőiben. Nagy baj csak akkor lehet, ha hirtelen, beáll és több na­pig tart a kemény hideg, vagyis a mínusz 15—20 fo­kos hőmérséklet. A Kerté­szeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének kecskeméti telepei« egyéb­ként ezen a télen már má­sodszor végeztek rügyvizsgá­latot, s kitűnik: a szőlőben nem indult meg idő előtt a tavaszi nedvkeringés. A Balatonboglári Állami Gazdaság központjában, az előhajtató üzemben nemrég kezdődött az oltás, s ez a munka előreláthatóan már­cius 20-ig tart. Eboen az időszakban mintegy három­millió oltást, illetve egymil­lió oltványt készítenek itt az üzem bogoz«, Világszínvonalat képvisel a Zala megyei Tejipari Vál­lalat most elkészült kemény- sajt-gyartó üzeme. A több mint 300 millió forintos be­ruházás évi 3500—4000 ton­nás termelésével kielégíti a hazai igényeket ementáliból, zalai füstöltből és a göcseji csemegéből. Emellett emen­táliból az idén 1100 tonnát exportálnak a nyugat-euró­pai országokba. SOMOGYI NÉPLAP /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents