Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
Ä gazdálkodási fegyelem javítása közös érdek Dr. Szíjártó Károly legtöbb ügyész nyilatkozata A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a jogi szabályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánkban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. — Az ügyészség megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is minden területen törvényes legyen a jogalkalmazás, erősödjek a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gazdálkodási folyamatok szervezésebe és lebonyolításába, a döntések, az elhatáro 2Äi*0:iS. szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban természetesen, nem avatkozunk be. Felügyelet, perek, bírságok — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi eszközei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkort kell kiemelni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodószerveknél közvetlenül gyakorol törvényességi felügyeletet. Ez kiterjed a munka viszonynyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jog- alkalmazási kérdésekre, továbbá a gazdálkodó szervek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési felelősségre vonási gyákoiíá- tának a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyeszi tevékenység a részvétéi a gazdasági perekben, amelyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezéssel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, szignalizacióval — az elsődleges törekvés a szerződési fegyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilárdításának egyik fontos eszköze a gazdasági bírság, amelyet — többek között legfőbb ügyészi kezdemén'ye- zesre is — a népgazdasági vagy a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljáró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szamkis számban! indul büntető eljárás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi legyeimet sértette. A gazdálkodás körében előforduló bűncselekmények elemzésekor megállapítottuk: töbib mint 70 százalékukat a bűnüldöző hatóságok derítették fel, s a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervek által feltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra uta.1, hogy — az illetékes gazdasági ellenőrző szervek tevékenységét tovább javít-. va — növelni kell az állam- polgárok felelősségérzetét is a gazdálkodás körébe-n tapasztalható visszásságok megszüntetéséért. Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmények nagy részének elkövetésében, a bűnöző életmód kialakulásában jelentős szerepet játszik a mumkake- rülés, a csavargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a „táptalajt” adó negatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk, és folyamatosan elemezzük': miként érvény esiülnek a megelőzést, illetve a szankcionálást szolgáló jogszabályok. Az ügyészi szervezel éppen most folytat kiterjedt, feltáró vizsgálatot ilyen irányban, s a tapasztalatokat megfelelően hasznosítani fogjuk. Tapasztalataink szerint előfordul az is, hogy a jogi rendelkezések" hiányos ismerete, gyakorta tiansag vagy hanyagság folytán sértik meg a vállalatok vagy a hatóságok a különböző ügyekben hozott döntéseikkel a rendelkezéseket Az i.yen egyedi jogsértések sokszor az állampolgároknak akoznak érdeksérelmet — nemegyszer vagyoni hátrányt —, ez azonban természetesen korrigálható megfelelő jog- oivosiati eljárásban. Súlyos közösségi kárt is okozhat a joggal való visz- szaeiés: rontja az emberek hangulatát, a társadalom közérzetét, különösen, ha elmaradna a jogsérelmek megfelelő orvoslása, illetve a jogsértő személy felelősségre vonása. A törvényességnek minden tekintetben — ügyészi intézkedésekkel is — érvényt szerzünk! A lampolgári sérelmek, jogorvoslatok Szigorúan a korrupció ellen — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivatalos szeméiyek, illetve a gazdálkodó szervezetek dolgozói által elkövetett cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes es elfogulatlan működéséhez a legalapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség. A korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a törvenyesseget, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alááshatja az állampolgárok bizalmát a hatalom és szervei iránt. Ezért a legszigorúbban fellépünk- az ilyen megnyilvánulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, írott és íratlan normatívák és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugodtan állíthatom: hazánkban e tekintető en is rend van. A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfelelően, tisztességgel végzik felelősségteljes munkájukat Az utóbbi időszakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mintegy 150 alkalommal történt büntetőjogi felelősségre vonás. Ez a hivatalos személyek számához viszonyítva — elenyészően _ csekély arány. A bűnüldöző hatóságok fellépése továbbra is határozott lesz! A gazdálkodó szervek dolgozói körében, sajinosi, már többször fordul elő korrupciós bűnözés. Az ilyen esetek száma az utóbbi két-há- rom esztendőben évenként mintegy 340 volt. Nem körny- nyű felderíteni az ilyen bűn- cselekményeket, amelyeket „objektív” okok például az áruellátás hiányosságai) is motiválhatnak. A gazdálkodásban előtérben áll a népgazdasági érdekek fokozott érvényesítése, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ezzel egyidejűleg erősítsük a jogrendet, a törvényességet — fejezte be nyilatkozatát dr. Szíjártó Károly. Lépésváltás Érkezik a cukoírépamag Megkezdték a cukorrépa vetőmag kiszállítását a Pe- töházi Cukorgyár nagycenki előkészítő üzeméből. Az üzem csaknem az egész Dunántúlt ellátja mintegy 50 ezer hektárra elegendő, jó mmőségű vetőmaggal. A re- oa termelő gazdaságoknak nagy választékot nyújtanak, tizenkét féle hazai és külföldi fajtát hoznak forgalomba. A Kis-Alföldön és a Dunántúl más vidékein előreláthatóan március végén kezdik meg a cukorrépa vetését. Az áruellátást értékelte a nőbizottság Kéthelyen (Tudósítónktól) A marcali áfész és a két- helyi Aranykalász Tsz nőbizottsága együtt tárgyalt a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatairól és idei feladatairól. Meglátogatták a tsz varrodáját, és az újonnan létesített bőrdíszműüzemet is. A varrodában már a nyári ruhákat készítik, és szovjet megrendelésre 15 ezer darabot szállítanak. A nőbizottság tagjai a marcali áfész áruellátással kapcsolatos tevékenységét is megismerték. A kéthelyiek elmondták: nagy örömük, hogy az áfész korszerűsítette üzlethálózatát, ma jel felszerelt új egységek biztosítják az ellátást s jó az árukínálat is. Az áfész a körzetében működő többi nőbizottság véleményére is kíváncsi. Ezért az együttműködést szorgalmazzák. A szocialista munka versenyről és ennek kapcsán a b rigád mozgalo mról sok szó esik napjainkban. Szakszervezeti fórumokon, termelési ‘tanácskozásokon és a part- alapszervezetek beszámoló taggyűlésein értékelték a brigádmozgalom tapasztalatait. Szó volt munkájukról a kaposvári pártalapszerveze- tek titkárainak idei első tanácskozásán is. Ott hangzott el ez a megállapítás: „megújításra kell késztetni mindenütt a szocialista munkaversenyt, a brigádmozgalmat A szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom jelentős szerepet töltött be gazdasági céljaink megvalósításában. Vállalásaik a minőségileg jobb, hatékonyabb munkát, a takarékosabb gazdálkodást szolgálják. Tevékenyen részt vállallak olyan társadalmi célok megvalósításában is, mint a gyermek- intézmények felszereltségének javítása, az idős emberekről való gondoskodás, a települések, az üzemek szépítése. Az eredmények mellett — egyelőre — sok formális elemet is tartalmaz a brigádmozgalom; a még hatékonyabb, eredményesebb munkához tehát nagyobb ösztönzésre, pontosabb feladat- meghatározásra van szükség. Másként, más módszerekkel szolgálhatja közös céljainkat az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, illetve az intézményekben dolgozó brigádok versenyvállalása. Tapasztalhatjuk: keresik a lehetőséget, arra törekedtek, hogy a formális vállalások helyett minél tartalmasabb célokat tűzzenek maguk elé, eredményesen dolgozzanak ezek megvalósításán. Igazi lehetőséget a vállalat, a szövetkemat kommentárunk zet gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához való aktív hozzájárulás jelenti. Erre a korábbi években is nagy szükség volt, de a mostani — az előzőknél is nehezebb — gazdasági évben még nagyobb lesz. Vannak jo példák. Az elektroncső- gyárban, a Csepel kaposvári nehézgépgyárában, a BVG tabi, a Kemikál és az Epgép barcsi gyárában jól kapcsolták a brigádvállalásolcat a terv teljesítéséhez. A megújításra, a brigádmozgalom ösztönző vonásainak erősítésére törekednek a csokonya- visontai gépjavító társulásnál, a barcsi Vörös Csillag Tsz-bén és a megye két nagy építőipari vállalatánál, az államinál és a tanácsinai is. A szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban azért van szükség a lépésváltásra, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott gazdasági követelményekhez. Ki kell választani az üzem sajátos feladataiból, azt, amelyiknek a megvalósítását a legjobban segítheti a versenymozgalom, s ennek alapján lehet meghatározni a brigádokat ösztönző célokat, kiiktatni a nehezítő, formális vonásokat. Az ösztönzés mellett fontos az értékelés is. Ügy kell ezt elvégezni, hogy a részvevők lássák: a versenyben, a brigádmozgalomban lévő erőre társadalmunk a jövőben is — mint a korábbi években — messzemenően számít Sz. I.. Új virágkertészet Taken A tabi tanács költségvetési üzeme csaknem 10 éve foglalkozik virágtermesztéssel. A kertészeti ágazat évekig mostoha körülmények között dolgozott. A tanács néhány éve határozatot , hozott ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Tavaly már egymillió forintot kapott az üzem új virágkertészet kialakítására, üvegházak építésére. — Az új kertészetet 1981- ben kezdtük kialakítani. — tájékoztatott Véber László üzemvezető. — A tereprendezés és az alapozás után hozzákezdtünk a helyiségek és üvegházak építéséhez. A virágházak szerkezete áll, a fűtés kész. A kertészet majdnem 2000 négyzetméter alapterületű. Ebből 300 négyzetméter a virágház. Az üzem cserepes és vágott virággal foglalkozik. tásához adnak virágot, az majd. Elsősorban Tab és a ősszel azonban már árusíttársközségek tavaszi parkost- ják is termékeiket. Hat évtized ködén át ben lehet kiróni. . — Ha a bíróság a vállalatot, illetve a szövetkezetét gazdasági bírság megfizetésére kötelezi, akkor a jogszabály értelmében a vétkes személyek felelősségre vonására is intézkedni kell. Tapasztalataink szerint az érintett vállalatok a bírságot ugyan befizetik, a szemc-iyi felelősségre vonás azonban gyakran elmarad. Ilyenkor az ügyésznek kell intézkednie a mulasztás miatt. Bűnfelderítés és -megelőzés — A gazdálkodási kötelezettségek megsértése önmagában általában nem bűn- cselekmény. A gazdálkodási érdekek védelmében a büntetőjog csupán végső eszköz, s igénybe vétele csak a legkirívóbb és a legsúlyosabb következményű esetekben indokolt, törvényeink is. erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata annak, hogy gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekmények miatt viszonylag — A szocialista demokrácia alapvető es maradéktalan megvalósulásának fontos feltétele és egyben garanciája, hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jogszabálysértői, lélektelen, a törvény szellemét figyelmen kívül hagyó, büroaratíaus ügyintézés. Az ügyészség ezért megkülönböztetett feladatának tekinti, hogy akár a sereimet szenvedett állampolgárok bejelentése révén, aaár ügyészi vizsgálat útján, vagy ha bármely más módón tuiomására jut a jogsértés, intézkedjék annak orvoslására. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy törvényi eszKoz okkel kezdeményezze a jogsértők felelősségre vonását, elejét vegye a hasonló jogsérelmeknek. A törvényesség két oldalát jelenti — egyebek között —, hogy miiiözlben számon kérjük, megköveteljük az állampolgári fegyelmet és a törvenytiszteietet, egyidejűleg garantálnunk kell az állami legyelem megtartását, az állampolgári jogok maradéktalan ervenyes ülését, Már alkonyodik de még nincs kedve hazamenni a kocsmából. Itt emberek között van. • Felesége több, mint tiz eve meghalt. A lé- leknyomasztó magány és a testgörbítő 85 év ellen talán ez a legjobb ellenszer; no, meg az emlékezés. Így tartja ezt az öreglaki Nagy László. Mondják: minél idősebb az ember, annál gyakrabban jut eszébe gyermekkora, fiatalsága. A múltból felködlő kepek a lomhán foiydogáló hétköznapok eseményei közé tolakodnak. Az első kép mindig szülőfaluja, Szőlős gyűrök dombok közé szorult Fő utcája, ahonnan alig 18 évesen behívták katonának. 1915-'öt írtak akkor. Egy ev múlva az ő hadosztályát is felőrölte .Brusziiov gozhengere. A fogság évei következtek; vasutat épített 1200 társával együtt Murmanszk közeiében. Tífusz tizedelte meg a foglyok sorait. Ott fekszik a mernyei tömegsírban egykori kenyeres társa, a somogy- vári Horváth Imre is... Jött a forradalom. A felgyorsult események sorrendjét hatva« év távlatából gyakran fölcseréli, de Murmanszk ostroma és a tengerészek vörös zászlós rohama minden emléknél élőbb. Aztán Pétervárra került. Tanfolyamon vett részt, és fogoly társaival együtt belépett a Vörös Hadseregbe. Egyszer Lenint is hallotta beszélni, de akkor még nem nagyon értette a nyelvet és az eszmét. A békés hetek idiiljét azonban szétrombolta a polgárháború. Újra Szibériába került. Többször is gazdát cserélő falvak riadt- saga fogadta, meg a kiismerhetetlen frontvonal, ahol kozák lőtt kozákra és volt hadifogoly csehek a magyarra. Mindig szerette a lovakat, értett is hozzájuk. Ez mentette meg az életét. Amikor fogságba esett, . fuvaroznia kellett. A munka nem volt számára szokatlan, hiszen az osztrák—magyar hadseregben is a trénnél szolgált... Nagyot sóhajt, mert a történet legszomorúbb fejezetéhez ért. Tömegsír, monoton puskaropogás ... Neki és társainak kellett elföldelni a kivégzetteket, köztük egy kis vörös hajú postáslányt, aki öt sebből vérzett, de még mindig élt. Utolsó szavaival is a fehérgárdistákat szidta. Omszk felszabadítása után újból a vörosgárdisták közé került. Most már olyan magyarokkal is találkozott, akik a Tanácsköztársaság bukása után kerültek a Szovjetunióba. Tőlük hallotta, hogy murmanszki fogoly társa, az öreglaki Balogh Péter már 1919 tavaszán hazajött. Itt egy pillanatra megáll a visszaemlékezésben, nagyot hörpint poharából, s elgondolkodik. Válaszút előtt állt. Marad vagy hazatér? Es döntött. Várták a somogyi doímtook. Mert akármi van is odahaza, látni akarta szeretteit. Eljött 1921 nyara, Péter- váron szállt hajóra, es Stettin volt az úticél. Ott újabb bevagonírozás, és irány: Magyarország. Öt év után újra itthon! Más várta, mint amire számított. A Zala megyei Csótra kerültek meg í i gye 1 ő Iá borba. Tiszti különítményesek verték ki belőlük az oroszor- . szági élményeket. Azóta is irtózik a evikkeres „úriemberektől”. Aztán hazajött, Szótósgyö- rökbe. Az ezt követő hatvan év gyorsan elrepült Mi történt vele azóta? Kocsis lett a Jankovich uraság gyö- röki birtokán. De mikor az megtudta, hogy Oroszországban volt, „kommunistákat nem alkalmazok”, mondta, és kiadta az útját, fgy került Öreglakra. A fiatal Jan- kovich gróf nem vette olyan komolyan a politikát... Mi történt még? Megnősült, két fia van, öt unokája és öt dédunokája. Körülnéz. Ismerős arcok veszik körül. Egy fiatalember a mellette levő üres székre mutat: — Üljön ide, Laci bácsi! Mesélje el, hogyan is volt a háború alatt, amikor maga volt a falu tolmácsa! — Tudja, szeretik hallgatni, ha mesélek — mondja, és letelepszik. — 1944. december elején, amikor bejöttek az oroszok a faluba... — kezdi. De ez már egy másik történet. Mezei István SOMOGYI NÉPLAP
